Polikarbonát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A polikarbonát (PC) általában víztiszta, jó optikai tulajdonságokkal, hő- és ütésállóképességgel rendelkező, hőre lágyuló szerves műanyag.

Egyéb tulajdonságai:

  • hidegen is hajlítható, rugalmas
  • kicsi a keménysége, ezért karcolódik
  • a sűrűsége 1,20 g/cm3
  • jó hangszigetelő
  • kültéren a várható élettartama 15-20 év
  • olvadáspontja ~ 300 °C
  • gyulladáspontja 450 °C
  • hőtágulása 0,065 mm/m°C

A kereskedelemben színezett változatai is beszerezhetők, gyártják tömör és üregkamrás kivitelben is. Az üregkamrás megoldás előnye a kiváló hőszigetelés, és a kis lemezsúly. Az üregkamrás polikarbonát lapokat jellemzően sík és íves formában, épületek előtetőjéhez, terasz és télikert lefedéshez, sáv-felülvilágítóként, valamint oldalbevilágítóként használják.

A polikarbonát lapok kiváló mechanikai tulajdonságokkal, hőszigetelő és hangszigetelő képességgel rendelkeznek, hajlíthatóak, így íves felületek is kialakíthatóak vele. Az anyag rendkívül ellenálló a külső mechanikai hatásokkal (szélnyomás, jégverés, hőhatás…) szemben. Előnye az üveggel szemben a hideg hajlíthatósága, hőszigetelése, "törhetetlensége", a súlya és az ára. Legfőbb felhasználási terület: CD/DVD, előtető, teraszfedés, gépkocsi beálló fedések, buszmegállók, reklámtáblák, télikert, medence fedés, ipari tetővilágító, térelválasztó, átvilágítható álmennyezet, ipari gépek átlátszó védőburkolata, reklám felület hordozó…

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]