Polibutilén-tereftalát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polibutilén-tereftalát
IUPAC-név polibutilén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 24968-12-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet (C12H12O4)n
Olvadáspont 223 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A polibutilén-tereftalát (PBT) hőre lágyuló poliészter műanyag. Félkristályos szerkezetű, főleg műszaki területen alkalmazzák. Tereftálsav és butándiol polikondenzációjával állítják elő.

Legfontosabb jellemzői[szerkesztés]

  • Nagy szilárdság
  • Viszonylag magas folyamatos üzemi hőmérséklet (150 °C-ig)
  • Jó tartós igénybevételi szilárdság
  • Nagy merevség és keménység
  • Jó súrlódási tulajdonságok és dörzsállóság
  • Nagy hőstabilitás
  • Jó ellenállás az időjárás viszontagságaival szemben
  • Kiváló környezeti feszültségkorrózió-állóság

Kaphatóak speciális égés gátolt PBT típusok is, amik az UL-94 szabvány V-0 fokozatát is teljesítik. A hőtágulási tényezője és vízfelvevő képessége alacsony, ezért olyan helyen is alkalmazható, ahol nagyon fontos a méretstabilitás.

Források[szerkesztés]