Székelyhíd nevét még a tatárjárás előtti időkben, 1217-ben említette először oklevél, mint a bihari vár székely fegyvereseit, és ekkor Lukács' nevű hadnagyukat is említik. Egy legenda szerint a székelyeket még a 10. század végén telepítették le itt az Ér hídjának őrzésére.
Oklevélben 1278-ban is említik Zekulhyd, majd 1325-ben Zekulhyda módon írva nevét.
A település első ismert birtokosa a Gutkeled nemzetségből származó Dorog fia Péter volt, az ő idejükben a településnek vámja is volt. A Dorogok utódai a 14. század végéig birtokolták a települést.
1402-ben a Zólyomy család tagjai; Zólyomy Márton mester és fiai I. Dávid és I. Lőrinc szerezték meg a települést, akik a 13. század végére az addig igénytelen kis falut várossá fejlesztették, mely hamarosan nagy fejlődésnek indult.
1417-ben a Zólyomyak Zsigmond királytól vásárjogot nyertek Székelyhídnak, majd hamarosan hetivásártartásra is jogot szereztek.
1460-ban pedig engedélyt kaptak arra is, hogy az Ér egyik szigetén fa- vagy kővárat építsenek, bástyákkal, falakkal, sáncokkal és más szükséges épületekkel együtt.
Reformatus Templom
1514-ben Dózsa seregei ostromolták és lerombolták, a birtokos Zólyomy család 4 tagját is megölték.
A vár építése utáni évtizedben kezdték el a mai református templom építését, csúcsíves gótikus stílusban, az egykori Árpád-kori ősi román stílusú templom helyén.
A várat 1595-ben újjáépítették, majd 1630 és 1639 között megerősítették.
1661. augusztus 7-én a török elfoglalta és szörnyű pusztítást okozott. 1664-ben a vasvári békében elrendelték lebontását, majd 1665-ben felrobbantották. Anyagából épült a Stubenberg-kastély, előtte áll a késő barokk római katolikus templom.
1698 szeptemberében az itteni gabonaház ellen intéztek támadást a szegénylegények.
A Székelyhíd-i borpincék: Székelyhídon a bortermelésre vonatkozó első feljegyzés a XVI. század végéről származik. A leghíresebb bortermelő gróf Stubenberg volt, aki kastélyának hatalmas pincéjében palackozta a bort. A kastély jelenleg építészeti műemlék, de nem látogatható. 2008-ban az önkormányzat kiépítette az úgynevezett „Bor Útját”, ahol az utca mindkét oldalán a helyi lakosok számos borpincéje található, közülük néhány 1790-ben épült. Székelyhídon több mint 200 földbe ásott borpince található.
Érmelléki történelmi, régészeti és néprajzi gyűjtemény: Alakulóban lévő múzeum, a helyi múzeum és a Körösvidéki Múzeum birtokában lévő régészeti tárgyakból, valamint Wilhelm Sándor és Dr. Kéri István fogorvos néprajzi magángyűjteményeinek anyagából (halászati, vadászati eszközök, bútorzat, szerszámok stb).
Tatai István :Székelyhídi Római Katolikus Plébánia eseményei 2014 -2018 .Római katolikus templom. A római katolikus műemlék plébániatemplomot 1764-1768 között építtette gróf Dietrichstein János földesúr, császári és királyi tanácsos volt, neobarokk stílusban, titulusa a Szeplőtelen Fogantatás. Plébánia rangra 1772-ben emeli báró Patachich Ádám. A templom szép barokk főoltárán az oltárkép a Szeplőtelen Fogantatást ábrázolja, a két díszes mellékoltára a Szent Kereszt és Szent Apollónia tiszteletére van szentelve. Egyedi, hogy a keresztúti stációk képei két hosszú táblába vannak sűrítve ifj. Bittenbinder János festőművész alkotása. A II. világháborúban megsérült templomtornyot Fekete József kanonok esperes, egykori plébánosa építtette újjá .A székelyhídi Szeplőtelen Fogantatás plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Székelyhídi esperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Kuglis Gábor.A templom búcsúja december 8-án, Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása ünnepnapján van, de augusztusban is tartanak búcsút, az egyházközség védőszentjének a magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának szentelt Mária Királynő ünnepén is. Örökös szentségimádási nap: október IV. vasárnapja. A plébánia filíája: Hegyközszentmiklós, az érmelléki dombok közti település, 6 km délre van,a kis számú katolikus híveknek egy házból alakítottak ki kápolnát, amelynek védőszentje a Boldogságos Szűz Mária. Érolasziba és Érköbölkútra csak alkalomszerűen, temetésre vagy beteg ellátásra jár ki a plébános. .A templom külső falán fekete márvány, Rákóczi Ferenc emléktábla áll, a kuruc szabadságharcosok itteni táborozásának 300. évfordulójának emlékére, a templom kertjében a „legvitézebb huszár”, a napóleoni háborúk hőse, báró vitézvári Simonyi József óbester emléktáblája áll és egy szentségfülke, Szent János szobrával.2018 -ban a Székelyhídi Római Katolikus Plébánia eseményei 2014 -2018 címmel ,színes emlékkönyv jelent meg irta és fényképezte.Tatai István ,Ozsváth József akori plébános segítségével.
↑Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
Források
Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Románia
é. sz. 47° 21′ 09″, k. h. 22° 05′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 09″, k. h. 22° 05′ 29″
.JPG)
.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}