Szerkesztő:Pasztilla/Vitalaparchívum 11

Vita:Avilai Szent Teréz

Né má' be'. Ha jösz meg. Bennó^iroda 2010. augusztus 9., 23:34 (CEST)

Málta történelme

Köszönöm a hozzájárulást a cikk kiemeltté tételéhez! Sudika ^Messaġġ 2010. augusztus 15., 18:08 (CEST)

Szívesen!

na lássuk

Elindítva. – Hkoala 2010. augusztus 18., 08:21 (CEST)

Majd nézem. Pasztilla 2010. augusztus 22., 19:03 (CEST)

Farkas utca

Köszi szépen a segítséget és a szavazatot! – Istvánka ^posta 2010. augusztus 18., 16:32 (CEST) Hát kedves egészségedre, öcsémuram! Pasztilla 2010. augusztus 22., 19:03 (CEST)

csak nem?

Még nincs is 22-e, de Isten hozott! – Hkoala 2010. augusztus 21., 19:24 (CEST)

Köszönöm Egy nappal előbb zárult a sonkolyosi mókatár, elkerülendő hazaúton holnapra várható tumultust. Pasztilla 2010. augusztus 21., 21:01 (CEST)

Üdv újra itt! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. augusztus 22., 01:26 (CEST)

Köszönöm! (Tőled lelkiismeret-furdalásom van, kellene már akadémikus-szócikkeket írni.) Pasztilla 2010. augusztus 22., 19:03 (CEST)

Hmmm... én sem írtam már egy ideje, nincs ihletem szócikkírásra mostanában. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. augusztus 22., 21:24 (CEST)

Diósgyőri kohászat

A mai napon kiemelt lett a szócikk, köszönöm minden közreműködésedet és a szavazataidat!  … szalax ^vita 2010. augusztus 22., 17:23 (CEST)

Nekem nem jár köszönet, megérdemelten lett kiemelt. Pasztilla 2010. augusztus 22., 19:03 (CEST)

Kategória:Személyek település szerint

Szia! Kettő kérdésem volna ezzel kapcsolatban. Az első: az iw-ket az angol en:Category:People by place alapján adtad hozzá, nem lenne megfelelőbb neki valami városos dolog? A második: szerinted nem ijesztő a budapesti alkategória? Becslésem szerint a WP-kompatibilis magyarok 91,86%-ának élete kötődik a fővároshoz, inkább a városrészekre kéne koncentrálni az eddigi gyakorlatnak megfelelően. Üdv, Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. augusztus 26., 16:58 (CEST)

1. De bizony, igazad van. 2. Hogy őszinte legyek, nekem ez az egész városos kategóriázás nagyon nem-szeretem dolog, sok dörgedelmem volt a múltban e tárgyban, rendre azt vizionáltam, hogy egy ember életrajzán legkevesebb öt, de inkább tíz ilyen kategória lesz majd egyszer (a többi kategóriát nem számítva), és sokkal informatívabbnak, kompaktabbnak tartottam és tartom a városonkénti listák kezelését, amiből az is kiderül, hogy ki miért debreceni, egri, nagykanizsai (mert ott született, ott élt kettő vagy húsz évet). De ne vedd személyesnek, látom, hogy te szívesen foglalkozol vele, és nincs ezzel semmi baj, csak én kevésbé tudok konstruktívan hozzászólni. Pasztilla 2010. augusztus 26., 17:05 (CEST)

Ez az öt-tíz kategória sajnos tényleg benne van a pakliban, de remélem, győz a józan ész. A magam részéről egy-két évek miatt senkit nem szoktam bepakolni egy kategóriába. De Kristó Gyulát már nem tudom elképzelni Szeged nélkül, bár Orosházán született. Az iw-ket mindjárt átírom, Pest fölött még elmélkedem csöppet. Köszönöm a választ, Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. augusztus 26., 22:43 (CEST)

Mivel a kolozsváriak tekintetében én is ludas vagyok, ezért belekotyognék. Az ilyen kategóriákat szerintem a lokálpatriotizmus szülte, azaz aki elkezdett foglalkozni a várossal, az előbb-utóbb a híres embereknek is készített kategóriát. Szerintem az ilyen kategóriák megléte többet használ, mint amennyit árt (ennek ellenére elismerem Pasztilla érvelésének logikus voltát). Budapest pedig túl nagy ahhoz, hogy valaki egyszemélyben teljes egészében szárnyai alá vegye. – Hkoala 2010. augusztus 26., 22:55 (CEST)

Bennó azt feltételezi, hogy Koala téged keres

De túl szemérmes ahhoz, hogy ezt direktbe közölje: Vita:Bethlen Farkas (egyértelműsítő lap). ;) Bennó^iroda 2010. augusztus 27., 16:56 (CEST)

Bennó, mióta képzeled magad gondolatolvasónak? Ha valamit konkrétan Pasztillától, vagy bárki mástól akarok kérdezni, akkor közvetlenül az illető vitalapjára is képes vagyok írni. – Hkoala 2010. augusztus 27., 17:23 (CEST)

Én nem képzelem magam, hanem az vagyok, és az egészen más tészta. Amúgy meg téged csak inszinuáltalak, a saját nevemben kérdeztem, de gondoltam, hogy így jobban lesz kedve felelni. ;) Arról nem is beszélve, hogy a kérdés őutána kiált. Bennó^iroda 2010. augusztus 27., 17:45 (CEST)

Vita:Kritika (esztétika)

Há nem reagáltál legutóbbság óta! Bennó^iroda 2010. augusztus 27., 17:47 (CEST)

Mert elolvastam, és úgy éreztem, elbeszélünk egymás mellett. Számomra a publicisztikai műfaj kifejezésben sokkal erősebb és informatívabb a publicisztika, míg te a számomra semmitmondó műfajt favorizálod. Pasztilla 2010. augusztus 27., 18:01 (CEST)

Olyan ez, mintha a szabatos empiriokriticizmus (filozófiai elmélet)-ből racionalizálási törekvéseink során empiriokriticizmus (elmélet)-et csinálnánk. Pasztilla 2010. augusztus 27., 18:03 (CEST)

Ez a sok cizellált izé mind nagyon érdekes, de engem most elsősorban az érdekelne, hogy mozgassunk v. ne mozgassunk, és levehetem-e a problémajelző sablont. ;) Bennó^iroda 2010. augusztus 27., 20:12 (CEST)

Jó, mindjárt mozgatok, aztán sablonozhatsz. Pasztilla 2010. augusztus 27., 20:15 (CEST)

Köszönöm szépen! Bennó^iroda 2010. augusztus 27., 20:49 (CEST)

Vita:Saint-Emilion törvényszéke

Ez azért botrányos, és nincs kapásból jó ötletem. Bennó^iroda 2010. augusztus 27., 20:48 (CEST)

Quijo véleménye a címről a vitalapomon. – Hkoala 2010. augusztus 27., 20:56 (CEST)

még egy elnevezés

Szerinted akik ezen kategóriába tartoznak, olaszok, vagy itáliaiak? – Hkoala 2010. augusztus 27., 21:53 (CEST)

Nyelvük és nemzetiségi hovatartozásuk szerint olaszok, de államkeret felől vagy földrajzilag nézve itáliaiak (azaz nem olaszországiak). A normannok beolvadása óta (11. század talán?) mindenképpen beszélhetünk olasz etnikumról, az itáliai jelző ezt követő használata pusztán a szintén nagyszámú és kulturálisan-politikailag jelentős dalmáciai olaszoktól való elkülönítést szolgálta/szolgálja. Pasztilla 2010. augusztus 27., 22:20 (CEST)

Kajmós ş és ţ

Passz! Nem tudom. Ugyan használok román billentyúzetkiosztást, de az még a régi „betűket” tartalmazza. Bea49 szokta ezeket a betűket javítani. Nekem a régiek is megfelelnek mivel bot utólag úgyis javítja ezeket. Amúgy a román honlapok közül azt hiszem a rowiki az egyetlen amelyik áttért az új betűkre. A nép nem is tud róluk – Istvánka ^posta 2010. augusztus 28., 12:31 (CEST)

Én azt szoktam csinálni, hogy a rowikiről copyzom át a cikk címét az interwikibe, így biztosan jó lesz. A szövegben a szerkesztőablak alatti karakterkészletet használom, de az még a régi. – Hkoala 2010. augusztus 28., 12:33 (CEST)

en:T-comma, en:S-comma – Auguste 2010. augusztus 28., 20:55 (CEST)

A lenti szerkesztési segédlet "román karakterek" menüpontja már a jókat tartalmazza. – Auguste 2010. augusztus 28., 20:57 (CEST)

De pl. a Commons még nem – Auguste 2010. augusztus 28., 21:00 (CEST)

Templomnevek

Szerkesztővita:Bennó#Szent Család-bazilika (Barcelona)

Szia! Bennó vitalapján indult egy beszélgetés a külföldi templomok esetleges magyar neveinek kapcsán. Az ügy konkrétan a Sagrada Família átnevezése okán pattant ki (lásd annak vitalapját is). Egy nagyon delikát probléma. Kíváncsi lennék a véleményedre is, de lehet, hogy a kocsmafalra kéne áttenni. Köszi– Istvánka ^posta 2010. augusztus 28., 12:39 (CEST)

Két delikát elnevezési ügy

Egyik zsírosabb, mint a másik, az agyaradra:

• Vita:Raiziss/de Palchi Fordítói Díj
• Vita:Harold Morton Landon fordítói díj

Készítettem egy fejtágításos összefoglalót ide, linkekkel: Szerkesztő:Bennó/Tulajdonnevek helyesírása. Bennó^iroda 2010. augusztus 28., 22:12 (CEST)

RMIL 5.

Szia! Ha majd ráérsz, kiegészítenéd a {{RMIL}} sablont az 5/1 és 5/2 kötetekkel? (Nem nyúlkálnék bele,mert csak elrontom.) Paraméterek:

• főszerkesztő továbbra is Dávid Gyula
• kiadók: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár és Kriterion Könyvkiadó, Bukarest–Kolozsvár
• megjelenés: 2010
• 5/1 (S-Sz) ISBN 978 973 26 0961 3
• 5/2 (T-Zs) ISBN 978 973 26 0997 2

– Hkoala 2010. szeptember 2., 18:22 (CEST)

Szia! Betettem, a biztonság kedvéért egy sima V. kötetet is, gondolva arra, hogy ha valaki csupán a fő kötetszámot adná meg, akkor is írjon ki valamit a sablon. Pasztilla 2010. szeptember 3., 10:10 (CEST)

Köszönöm, rögtön használatba is veszem! – Hkoala 2010. szeptember 3., 18:15 (CEST)

épület és intézmény

Szia! Benéznél a vitalapomra? Újabb szereplő és fejlemény a kolozsvári színházról szóló cikkek ügyében. Nekem tetszik az elgondolás, logikusnak tartom, és örvendek, hogy Iegeb foglalkozik a témával, de azért örvendenék, ha véleményt mondanál te is meg Istvánka is. – Hkoala 2010. szeptember 3., 17:18 (CEST)

Áhhhá, akkor a te vitalapodon olvastam ezt! Teljes mértékben szimpatizálok Iegeb elgondolásával, minden szimpátiám az övé, azt hiszem, egy világos koponyát köszönthetünk a személyében. Pasztilla 2010. szeptember 3., 18:07 (CEST)

Átmásolhatnám ezt a második mondatot az aláírásoddal együtt a vitalapomra? Csak mert nem biztos, hogy Iegeb itt is figyeli. – Hkoala 2010. szeptember 3., 18:13 (CEST)

Pont azért írtam ide, mert biztosan nem figyeli. :-) Mindjárt odaírom én, hogy egyetértek. Pasztilla 2010. szeptember 3., 18:23 (CEST)

– Hkoala 2010. szeptember 3., 18:25 (CEST)

Erdélyi. Múzeum. Egyesület

Szia! A Mikó-szöveg olvasgatása közben megint felötlött bennem, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület írásmódjával valami nem stimmel. A vonatkozó szabályok és analógiák alapján neki Múzeumegyesületnek kéne lennie (lásd még Magyar Iparszövetség, Magyar Autóklub, Erdélyi Kárpát-egyesület), de ami igazán különös, hogy legfőbb útmutatónk konkrétan Erdélyi Múzeum Egyesület alakban hozza. Hasonló kivételt nem találtam, persze megbújhat még néhány hasonló a példatárban. Szerinted nincs itt bibi? Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 3., 20:50 (CEST)

Szia és hümmm! Hogy őszinte legyek, én a név fent vázolt genezisére soha nem gondoltam. Ha jól értelek, te köznévi elemekből álló összetételként fogod fel, és ha így volna, igazad lenne: erdélyi múzeumegyesület → Erdélyi Múzeumegyesület volna a helyes forma. A dolog azonban az én ismereteim alapján máshogy áll: volt előbb az Erdélyi Múzeum, azaz az Erdélyben létrehozandó múzeum 1840-es években megelőlegezett neve (más kérdés, hogy végül, ha minden igaz, Erdélyi Nemzeti Múzeumnak hívták aztán), amelynek szervezésére és fenntartására hozták létre az egyesületet, azaz Erdélyi Múzeum + egyesület → Erdélyi Múzeum Egyesület. A kötőjel a korabeli forma, mára helyesírásilag idejétmúlt, és nem érezném Isten ellen való véteknek, ha kivennénk, ahogy a Kisfaludy Társaság sem Kisfaludy-Társaság címen fut nálunk. De könnyen lehet, hogy hülyeségeket írkáltam itt össze, utána kellene olvasnom. Pasztilla 2010. szeptember 3., 21:02 (CEST)

Az utolsó előtti mondatodhoz: az én levezetésem szerint tehát analógiát a tulajdonnévi előtag (Erdélyi Múzeum) + köznévi utótag (egyesület) képlettel képzett intézménynevek között találsz: Gárdonyi Géza Társaság (nem Gárdonyi Géza-társaság) stb. Pasztilla 2010. szeptember 3., 21:06 (CEST)

Ahhhhh, megnéztem az OH.-t és azt írják: Erdélyi Múzeum egyesületbeli. Na, erre nem tudok gombot varrni. BENNNNNÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!!! Pasztilla 2010. szeptember 3., 21:09 (CEST)

Jó, megértettem, hülye vagyok. Pont azért maradt a -beli képzős származékban is nagybetűvel, mert eredetileg tulajdonnévi elem. Pasztilla 2010. szeptember 3., 21:15 (CEST)

Igen, az pont logikus a maga rendszerén belül. Az egybeírást azért javasoltam, mert Erdélyi Múzeum nevű intézményről vagy bármiről az egyesület létrehozása előtti időből nem volt tudomásom (a folyóirat jóval később jött létre), és a múzeumot ebben a helyzetben nem tekintettem tulajdonnévi elemnek. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 3., 21:28 (CEST)

Nem is volt Erdélyi Múzeum soha, ez egy megelőlegezett fantázianév, ha úgy tetszik, amelyre épülve létrejött az egyesület. Pasztilla 2010. szeptember 3., 21:38 (CEST)

Azt már megtanultam tőletek, hogy az nem érv, hogy ennek az írásmódnak hagyománya van, és az sem, hogy a jelenkori EME is így használja. De azért nehezen fogom megemészteni, ha át kell nevezni. – Hkoala 2010. szeptember 3., 21:16 (CEST)

Az igazság az, hogy én is elfogult vagyok, de objektíven nézve ez tűnik helyes megoldásnak, vagy a rözültrossz, amit gyakran látok emlegetni, de ma sem tudom pontosan, hogy mi az, úgyhogy bocs, ha kiugrik a zsebedből egy Sablon:Nagyon mérges sablon. (Az EME egyébként még a székházát is nagybetűvel írja Sablon:Ártatlan pislog) Pasztilla 2010. szeptember 3., 21:25 (CEST)

Hkoala: Ha lenne meghúzzamagát sablon, most kiraknám. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 3., 21:28 (CEST)

Hm... Nem neveztem én ezt már egyszer át? Amúgy egyetértek a levezetéssel, intézménynévszerű név, benne a tulajdonnévi elem elnevezésként viselkedik, nem pedig összetételt alkotván (Az Erdélyi Múzeumról nevezett és azzal közösséget vállaló egyesület). Bennó^iroda 2010. szeptember 3., 21:27 (CEST)

Amúgy ha a kötőjelet lehetne is védeni (nem nagyon), a kötőjeles egyesület nagybetűvel világbotrány, szégyengyalázat és még pfuj is. ;) Bennó^iroda 2010. szeptember 3., 21:28 (CEST)

Köszönöm az összes hozzászólást, a különírt változat tökéletesen elfogadható számomra. Ma este nem merem átnevezni, holnapig gyűjtöm a bátorságot hozzá. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 3., 22:08 (CEST)

Jobb is, ha alszol rá egyet, hátha talán holnap megelégszel a {{rögzültrossz}}^(?) sablonnal is – Hkoala 2010. szeptember 3., 22:13 (CEST)

Bernoulli

Szia! Egyértelműsítőt készítenék Johann Bernoulli cikkéből, mert hárman vannak ezen a néven. Évszámmal akartam volna, de utána azt láttam, hogy a Matematikusok listájában a Bernoulli család tagjai római sorszámmal különböztetnek meg. Ha jól emlékszem, ezt a listát hajdanán te igazítgattad, ezért azt kérdezném, hogy miért nem az évszámos megoldást részesítetted előnyben? Ugyanez a kérdés persze a család más keresztnevű tagjaira is érvényes (lásd ), csak nekem most pont Johannék okoznak gondot, mert betettem egy hivatkozást Teleki Sámuel cikkébe, ami I. Johannra mutat, de a dátumok szerint II. Johannra kellene. – Hkoala 2010. szeptember 3., 21:29 (CEST)

Szia, rég találkoztunk! :-) A válasz az, hogy mert lusta voltam, nem akaródzott magamra vállalni az átirányításjavítgatások ódiumát. De egyetértek, nem wikikonform meoldás. Pasztilla 2010. szeptember 3., 21:37 (CEST)

Szia, nagy itt ma a forgalom Akkor nekilátok évszámosítani. – Hkoala 2010. szeptember 3., 21:43 (CEST)

-téka vagy Téka?

Szia! Ha a Teleki–Bolyai Könyvtárat hajdani nevén szeretném emlegetni, akkor Teleki-téka vagy Teleki Téka? Az OH-ban két ellentmondó információt találtam:

1. a Teleki címszónál Teleki-téka
2. rögtön alatta, külön címszóként Teleki Téka

Az is lehet, hogy valamit félreértek, és bizonyos körülmények között az egyik illetve a másik a helyes? – Hkoala 2010. szeptember 5., 12:55 (CEST)

Van még a téka címszónál "--> bibliotéka, fito-, fonotéka, Teleki, video- || Teleki Téka" is; ebből az következnek, hogy még a Teleki téka is szóbajöhet? – Hkoala 2010. szeptember 5., 12:58 (CEST)

Szia! Valóban elláthatták volna OH.-ék zárójeles magyarázattal az írásmódban mutatkozó különbségeket. A dolog viszonylag egyszerű: Teleki Téka az a vásárhelyi könyvtár, amit te magad emlegetni szeretnél. A Teleki-könyvtár (vagy Teleki-téka, de én így még soha nem hallottam említeni, nem is baj, így elkerülhető a két fogalom összemosása) pedig a Teleki család voltaképpeni magánkönyvtára, amelyet a Magyar Tudós Társaságnak adományoztak és a mai MTA Könyvtár alapját képezi. Teleki téka írásmód nincs, a kettős virgulát követő felsorolások (biblio-, fito- stb.) azokat az összetételeket tartalmazzák, amelyekben a téka összetételi tag, azaz tulajdonképpen a Teleki-téka alakra utalnak ott. Pasztilla 2010. szeptember 5., 13:57 (CEST)

Köszönöm újfent a türelmedet! Ha érdekel, itt egy link a wikidézetre, a fentebbi tárgyban. – Hkoala 2010. szeptember 5., 18:20 (CEST)

Életrajzok

Szia! Utólagos engedelmeddel az /Életrajzok allapodról eltávolítottam a kategóriát. L András^pankuš→ 2010. szeptember 5., 19:19 (CEST)

Teljes nyugalommal! Csodálkoznék, ha én tettem volna rá, ha mégis én voltam, letagadom. Pasztilla 2010. szeptember 5., 19:40 (CEST)

Adminok fárasztása

Amíg admin nem lettem, én is úgy képzeltem, hogy fúdenagyciki mindig ugráltatni az adminokat, hogy töröljék a feleslegessé vált allapjaimat. Aztán mikor admin lettem, rájöttem, hogy nem áll semmiből egy ilyen törlés (szó szerint három kattintás). Ezt csak azért mondom, hogy ha esetleg mégis kedved szottyan visszatérni a régi munkamódszeredre, én bármikor szívesen kitakarítok egy-egy elkészült cikked után -- és gondolom ugyanígy van a másik harmincvalahány admin is.

– Malatinszky ^vita 2010. szeptember 7., 23:10 (CEST)

Hát, izé, ti tudjátok... de nekem mindenképpen ésszerűbbnek tűnik a névtérbeli megírás, hogy az ilyen adminisztratív ballasztokat mellőzhessük. Nagy lökést a visszatérésre az ad, hogy megtudtam, az {{építés alatt}}^(?) zavarhat is embereket, ez eddig eszembe nem jutott. Pasztilla 2010. szeptember 7., 23:17 (CEST)

Azért azt a zavarást se kell túldimenzionálni... Csináld úgy, ahogy neked jobban passzol. – Malatinszky ^vita 2010. szeptember 8., 00:52 (CEST)

Alighanem igazad van, túldimenzionálásért nem kell a szomszédhoz szaladnom. Kösz. Pasztilla 2010. szeptember 8., 09:43 (CEST)

Abszolút OFF, de én magam is úgy gondolom, hogy lehet szócikk névtérben csinálni a cikket, AMENNYIBEN a már elkészült töredéke inkább előnyére van a Wikipédiának mint hátrányára. Én magam mindig így csináltam, hiszen ahogy folyamatosan fordítottam, az eleje már mindig kínált annyi információt, ami már jelenthetett valamit az encinek. Természetesen sablongyártásnál vagy táblázatok magyarításánál más a helyzet. De az sem jó, ha valaki az allapján kezdi csinálni a cikket, és az elöl-hátul munka miatt meglesz a cikkből négy sor az elején, majd két kilométer idegen nyelvű szöveg, majd a végén a kategóriák és az iw-ek, hiszen ezek kategóriákba kerülnek meg az iw-botok minduntalan rájuk találnak. Szóval: diverzifikáltan... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 8., 09:51 (CEST)

lőcsei Lőcsei Pál de genere generati

Dellikát práblem újfent itt. Bennó^iroda 2010. szeptember 8., 10:58 (CEST)

Na például pont ezért nem kéne baromira nagyon nem kéne törölni a vitaredireket, mert így már a mai napon se lehet követni, hogy mi a k*élet történt. Passz. Bennó^iroda 2010. szeptember 8., 18:57 (CEST)

Próbálom felmérni, hogy Pasztillának vajon mi köze ehhez a szörnyű bűnhöz... :)) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 8., 19:11 (CEST)

Az, hogy az ő vitalapján próbált volna szó lenni a dologról, amíg élt a link. Egyébként RepliCarter törölte, remélhetőleg többet nem tesz ilyet. Bennó^iroda 2010. szeptember 9., 11:17 (CEST)

Szia! Ezt keresed: Vita:Lőcsei Pál mester? Csigabi^{itt a házam} 2010. szeptember 8., 19:13 (CEST)

re reftanképző

Szia! Nem hallottam még külön ref. tanítóképző intézményről Kolozsváron, de az nem jelent semmit azon kívül, hogy az ismereteim lukasak. Ezért egy kicsit körbenéztem és ímé, mit találtam: az 569. oldal alját kell nézni, eszerint 1920 körül újjászervezték (tehát mintha létezett volna előbb is). Még gondolkozom, hol tudnék utánanézni. – Hkoala 2010. szeptember 8., 18:48 (CEST)

Köszönöm előre is! Pasztilla 2010. szeptember 9., 11:30 (CEST)

Rew:Farkas Gyula

A cikk nagyon jónak tűnik. Köszi, hogy dolgozol matematikusok cikkein is. Én nem találtam benne semmi lektorálandót (bár farkas munkássága távol áll tőlem, én inkább "diszkrét matematikus" vagyok, mint analista), szerintem folytasd. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 8., 23:23 (CEST)

Oh sajnálom, ha azt a régi vitát így értetted. Valójában senki nem mondta neked, hogy soha ne írj több matematikuscikket, csak te vetetted fel ezt a lehetőséget a vita végén, gondolom afeletti dühödben, hogy a források hülyeségeket írnak és emiatt téged is hülyének nézhetnek. De biztosíthatlak, hogy ez esetben félreértetted. Cikket írni sosem könnyű, én pedig inkább segíteni próbáltam akkor is és beszállni a munkába, amit elkezdtél - sajnos nem sok sikerrel, mivel a téma "forráslefedése" minimálisnak bizonyult (értem ezen azt, hogy egyszerűen nem lehetett hozzá bővebb forrást találni, ezek nem léteznek vagy nehezen hozzáférhetőek). Erről viszont te nem tehetsz, én sem boldogultam a dologgal, pedig hallottam már életemben egy-két matematikai ezt-azt. Ez az ügy rád semmiféle rossz fényt nem vet, a cikk nagy része pedig értékes. Általában könnyebb létező hibákat kijavítani, mint új cikket írni, ezért én nem bánom, ha bárki matematikus életrajzokat ír, még akkor sem, ha azokban találni pár hibát. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2010. szeptember 9., 10:31 (CEST)

Geológiai elnevezési problémái

Tiszteletem! Kicsit beleástam magamat a Cinque Terre geológiájába és mivel magyar szakirodalom e téren kvázi nulla egy kis átírási, helyesírási segítségre lenne szükségem.

1. Ligurian-Piedmont Ocean Plate - ezt hogy írják helyesen? Ligur-piemonti óceáni lemez?
2. Subligurian - ez Subliguri rétegösszlet??
3. Internal Ligurides - ez Belső-liguridák lenne?
4. végül pedig azt kérdeném, hogy a formációk nevei miként irandók? Pld. Macigno formáció. Mikor kell kötőjel és mikor nem?

Köszi előre is. – Istvánka ^posta 2010. szeptember 9., 12:47 (CEST)

Otthon meg fogom nézni, annál is inkább, mert hajdanán volt szerencsém geológiai kiadványok szerkesztésében részt vehetni. Ami a formációkat illeti, arra kapásból reagálhatok, hogy szinte kivétel nélkül helynévből képzettek, tehát -i képzőt kapnak, azaz macignói formáció volna a magyar analógia alapján képzett változat. E kérdéskör delikát problémája, hogy a szakma régebben szocializálódott tagjai a helyesírást totálisan negligálva hajlamosak angolosan, azaz csupa nagybetűvel kezelni és minden főnévi értékű összetételi tagot különírni, például Eplényi Mészkő Formáció, a helyes eplényi mészkőformáció helyett. De mintegy tíz éve megindult a forradalom, és egyre gyakrabban találkozni a helyes alakokkal. Pasztilla 2010. szeptember 9., 13:03 (CEST)

Na, hát beletörni látszik a bicskám. Ezekre a liguriai izékre semmi konkrétat nem találtam, a magam részéről a liguria–piemontei óceáni lemez, esetleg a liguri-piemontei óceáni lemez megoldást favorizálnám, valamint a szubligurinál maam sem tudok jobbat mondani, ilyesmire legalább vannak analógiák. Ilyenről, hogy Liguridák, semmit nem találok, mi a fenéről van itten szó, netán a Liguri-Appenninek belső vonulatáról? Passz, ne haragudj. Pasztilla 2010. szeptember 10., 19:32 (CEST)

Köszi mindenképpen, hogy utánanéztél. Azt hiszem a liguri-piemontei óceáni lemez megoldást fogom alkalmazni. A Liguridák ha jól értelmezem, akkor a Dinaridák] példájára egy hegyvonulat, s annak elővonulata a Szubliguridák, lásd a Szubappenninek példájára. Nagyon nem voltam biztos a dolgomban, kösz, hogy megerősítetted.– Istvánka ^posta 2010. szeptember 14., 07:56 (CEST)

{{gonosz fény villan a szemében}}

Ezt láttad? Különös tekintettel a laptörténetére . Bennó^iroda 2010. szeptember 9., 12:48 (CEST)

Nem láttam. Pasztilla 2010. szeptember 9., 13:03 (CEST)

elnevezési/egyértelműsítési probléma

Szia, beleszaladtam egy többszörösen fura, de legalábbis egyedi anomáliába: Szerkesztővita:Bennó#Barcsayak. Ha ráérsz, megoldanád, hogy én meg figyelhessek és tanulhassak? :) – Pagony^foxhole 2010. szeptember 10., 17:15 (CEST)

Az, kérlek, régtől rossz, ha Bennótól és tőlem akarsz tanulni, de tényleg. Mindjárt megyek azért, mert ripacskodni szeretek. Pasztilla 2010. szeptember 10., 18:29 (CEST)

Apátok és egyebek

Szia! Szerinted érdemes betenni a kolozsmonostori apátság cikkébe az apátok, gubernátorok, kommendátorok és jószágigazgatók felsorolását? A német wikin több cikkben láttam ilyent, nálunk nem emlékszem egyre sem. – Hkoala 2010. szeptember 11., 12:49 (CEST)

Szerintem persze, egy efféle archontológiai sor sosem árt, bár a kommendátorok és jószágigazgatók fontosságáról nem vagyok meggyőződve. Pasztilla 2010. szeptember 11., 12:55 (CEST)

Jakó egy listában hozza a fentieket, mert voltak időszakok, amikor az apátság kincstári birtok volt, és nem állt apát az élén. – Hkoala 2010. szeptember 11., 13:01 (CEST)

Hmmmm. Értem, de effajta időszakokat lehet jelölni pusztán a fenti megjegyzéssel, a semmilyen szempontból nem az apátok szintjén álló jószágigazatók felsorolása nélkül is. Depersze nagyon látatlanban kommentálok én itten. Pasztilla 2010. szeptember 11., 13:05 (CEST)

Igenis értettem, csak apátok lesznek Szerinted a cikken belül hol lenne a helye? A története alfejezeteként vagy a végén külön szakaszban? – Hkoala 2010. szeptember 11., 13:11 (CEST)

Gondolkodás nélkül betenném a történeti fejezet végére, akár külön alfejezetet nyitva neki, de ebben sem, a fentiekben sem tessék nekem hinni mindenáron. Pasztilla 2010. szeptember 11., 13:13 (CEST)

Nem is hittem mindenáron A kommendátor és a gubernátor azonos jogállású az apáttal (csak nem tagja a bencés rendnek, nem is mindig pap), ezért őket bevettem a listába. A jószágigazgatókat viszont tényleg megjegyzésbe tettem. Nem tudom, van-e valami jó ötleted az 1501-től kezdődő időszakra, annak a grafikus megjelenítésére, hogy egyidejűleg létezett a király által kinevezett gubernátor és a szerzetesek által választott apát. Valamit kitaláltam, de nem biztos, hogy jó és érthető így. – Hkoala 2010. szeptember 11., 14:54 (CEST)

Koala +1, a kommendátorok mindenképpen apátszerű jelenség, tehát helyük van az apátok listájában, amikor pedig kettős gubernátor/apát kormányzás van, akkor nyilván mindkettőnek. Bennó^iroda 2010. szeptember 11., 18:06 (CEST)

Ja, ha nem tetszenek elmondani, hogy mi az a kommendátor, úgy mégis hogy adjak okos tanácsot?! Azt hittem, csak a gubernátor a góré, én a kommendátorra azt hittem, hogy valami tanácsnokszerűség, akit mondjuk az egyház rendel ki az apátság felügyeletére. Azt már csak súgva mondom el, hogy néprajzos félműveltségemnek hála első olvasatra kaján viccet gyártottam magamban, hogy a monostoriak házasságközvetítéssel is foglalkoztak. Pasztilla 2010. szeptember 11., 22:17 (CEST)

Azért nem találkoztál vele, mert a reformáció (és az ellenreformáció, pardon, katolikus reformáció) felszámolta mint dicstelen szisztémát. Voltaképpen a nagy földi vagyonnal rendelkező apátságok apáti tisztének és vele a földesúri jogoknak a világi javadalomként való osztogatása volt a kommendánsi rendszer. A kommendátorok gyakran világiak voltak, nem ritkán közeli birtokosok, kegyurak, kvázi segítségére voltak az apátságnak mint efféle szentségtelen ügyekben járatlan szent emberek közösségének a vagyon igazgatásában, de egyben az apátot is helyettesítették. Ilyenkor az intézmény egyházi igazgatását perjel látta el, aki formailag felelt a kommendátor/világi apátnak. Elég furcsa rendszer, és már akkor is, amikor működött, botránykő volt leginkább. Bennó^iroda 2010. szeptember 11., 22:39 (CEST)

Itt egy pofás cikk róla a KatLexben, ami ki is igazít engem: nem emlékeztem rá, hogy formailag ezek ideiglenes betöltésnek voltak tekintve (hja, némelyik húsz évre...), és olyan formálissá is válhatott, hogy az ezer kilométerrel arrébb lakó kommendáns kapta a vonatkozó apáti jövedelmeket, viszont az intézmény életébe bele se szagolt. Bennó^iroda 2010. szeptember 11., 22:43 (CEST)

No, ezt köszönöm. Pasztilla 2010. szeptember 11., 22:48 (CEST)

Viszont nem válaszoltál vagy öttel fentebb a "grafikai" kérdésre. – Hkoala 2010. szeptember 11., 23:10 (CEST)

Mert ahhoz előbb a szócikket kellene megnéznem, hogy értsem, miféle rafikáról volna szó, arra meg már csak holnap lesz elmélyülési időm. Pasztilla 2010. szeptember 11., 23:23 (CEST)

Még valami, ez fontos: az intézmény gyökere az átmenetileg vezető nélkül maradt intézmény, pásztor nélkül maradt nyáj ellátása, és az elhajlások későbbiek. Ha jól értesültem, kezdetben nyilván más egyházi vezetők látták el ideiglenesen ilyenkor a betöltetlen széket, és nyalván részesültek a javadalmaiból is, de hangsúlyozottan átmeneti időkre. Más kérdés, hogy ezek az átmeneti idők néha székek betöltetlenségét kitolhatták évtizedekre is ezér-azér. Aztán gyött a fajulás. Bennó^iroda 2010. szeptember 11., 23:00 (CEST)

Hkoala, megnéztem a szócikket. Ha jól látom, a kellő magyarázattal ellátott kronológiai táblázat. Milyen grafikai megoldásra gondolsz, ezt elmondanád? (Hogy én is írjak egy utóiratot: Az 1526. május szerkezetek pontot kívánnak.) Pasztilla 2010. szeptember 12., 12:00 (CEST)

Köszönöm, hogy megnézted. Pont az a baj, hogy fogalmam sincs, milyen a grafikai megoldást lehetne arra az esetre használni, amikor egyidejűleg az apáttal egyenértékű gubernátor mellett apátok is voltak. Így egymás alatt van az 1501-1520, illetve az ezt átfedő 1511, 1518–1519, illetve 1519; a kérdés az, hogy tudsz-e valami jobbat helyette. (Az utóiratot is köszönöm, mindjárt javítom.) – Hkoala 2010. szeptember 12., 12:13 (CEST)

Jó lett, köszönöm a segítséget! – Hkoala 2010. szeptember 12., 13:22 (CEST)

Igazán nincs mit, és különben is. Pasztilla 2010. szeptember 12., 13:30 (CEST)

Felhívás

Emilt legyen szíves olvasni – Istvánka ^posta 2010. szeptember 11., 12:57 (CEST)

Parancs, értettem! Nem szoktam... Pasztilla 2010. szeptember 11., 13:02 (CEST)

Magánkérdés a majomjaihoz

Ezzel nem akarnám a KF-et terhelni, csak felmerült bennem, hogy például ha ezek az alakok tényleg ennyire ritkák, hogy alig-alig vannak, te kijavítanád mondjuk a Szabó Dezső korrektoraként az izomjait izmaira, vagy Göncznél a bátorjait bátraira (gyanúm szerint itt valami hatás kedvéért választotta ezt a hosszabbik formát), mikor kétségtelenül szabályos képzéssel előállhatnak?

Eltöprengtem ezen. Én lehet, hogy kérdőjelet tennék mellé, de aztán meg lehetne győzni (pláne a poétikai licenciára való hivatkozással). Bennó^iroda 2010. szeptember 11., 23:02 (CEST)

Már csak azért is, mert amikor a példákkal végigmentél a paradigmán, ott világos, hogy habozásról szó sincs, senkiben föl se merülnek mondjuk az *izomok vagy az *öbölök. Bennó^iroda 2010. szeptember 11., 23:10 (CEST)

A Göncz papa bátorja egy karakter, egy rassz, történetesen persze nem véletlenül lett bátor, de számomra nem problémás esetükben a bátorok, bátorjai megoldás. Szabó Dezső izomjai viszont meglepnek erősen, arra nem tudok gombot varrni. Pasztilla 2010. szeptember 11., 23:21 (CEST)

Közben eszembe jutott, hogy a majomja, aszondi, Bélákok hangsúlyozottan karikírozó, szándékos normavétések (ami ugye különösen jellemző napjaink netes nyelvezetére), de ettől még nem lesznek helyesek. Nem tudom, hogy Szabó D. izomjainak mi a kontextusa. Pasztilla 2010. szeptember 12., 11:56 (CEST)

A tülökök/Bélákok nekem is eszembe jutott, de nem tudom, hogy mennyire volt ez elterjedt Szabó D. korában, pláne gondozott szövegben? Maga a forma kedveskedő-modoros, egy csomó párhuzamos jelenség létezik minden korszak nyelvében, de hogy pont ez a negédeskedés szokásos volt-e akkoriban, azt nem tudom (gyanús, hogy nem nagyon). Bennó^iroda 2010. szeptember 12., 13:34 (CEST)

Alvinczyana resolutio

Szia! Az Erdélyi Udvari Kancellária a fenti alakban használja, a szócikk jelenleg Alvinciana resolutio címen fut, a háromkötetes Erdély történetében pedig Alvinciana Resolutio. Mivel Alvinczi Pétert mindehol czi-vel láttam, az y-t kivenném, de mi a helyzet a nagybetűvel? – Hkoala 2010. szeptember 12., 11:35 (CEST)

Gondolom, ezt Trócsányiból vettem, de most sajnos nem tudom ellenőrizni, viszont őt annyira tisztelem haló poraiban is, hogy saját hatáskörben nem merném bántani. Ugyanakkor a Magyar nagylexikon is Alvincziana resolutio alakban hozza (nem értem viszont, hogy a fent megidézett többi változatból hova tűnt a cz?). Nem tudom, jó lenne, ha a Szász Károly-féle szövegpublikálás fent lenne a neten, az azért megbízható. A helyesírás viszont jó így, ez egy egyedi cím, nem látom indokát a resolutio nagybetűsítésének. Pasztilla 2010. szeptember 12., 11:54 (CEST)

Jaj, én vagyok a béna, elrontottam! Az Erdély történetében czi-vel és nagybetűvel van. – Hkoala 2010. szeptember 12., 12:01 (CEST)

A nagybetűre: ez egy eléggé bonyolult terület, amennyire én láttam, minden diplomatika a helyi helyesírási szokásokat szokja követni, a nyelvtől függetlenül, és ez mámailag is ajánlatos, tehát tényleg semmi oka a resolutio (abszolúte köznév) nagybetűsítésének. Bennó^iroda 2010. szeptember 12., 13:36 (CEST)

Aztán persze hogy ezek mennyiben címek, mennyiben inkább megnevezések/megjelölések, arról a Magna charta, a Halotti beszéd és társaik kapcsán már lefolytattunk egy kört, nyitva maradni látszik mindkét felfogásnak az útja (szerencsére az Alvincziana resolutiót akkor is így kell írni, ha nem tekintjük címnek, csak puszta leíró jelzős szerkezetnek ). Bennó^iroda 2010. szeptember 12., 13:41 (CEST)

Öböl

Szia! Nincs mit. Szerkesztünk és védünk. Különben van még kettő hibás alakú kategória, nem akarod azokat is megoldani? Csigabi^{itt a házam} 2010. szeptember 12., 18:05 (CEST)

Már az a kettő is a múlté. Csigabi^{itt a házam} 2010. szeptember 12., 18:09 (CEST)

Forr

felsorakoznak az erkölcsi támogatók

Hali! Jól leálltál ezzel: Szerkesztő:Pasztilla/Címleírás. Eluntad? Peligro (vita) 2010. szeptember 12., 22:04 (CEST)

Szia! A nullát alulról közelítő erkölcsi támogatás tehet az elkedvetlenedésemről, és amikor ezt mondom, különös szigorral böködök a két nagyszájú fondámentomember, Bennó és Vungadu felé. Le nem tettem róla, annyira nem, hogy időközben beszereztem némi szabványt eredetiben is, és ha igény lesz rája, befejezem a magam részét (az allapot) szívesen. (Nem ebben a történelmi pillanatban, most elkapott a szócikkírási hév.) Pasztilla 2010. szeptember 12., 22:17 (CEST)

Hmmm, rossz ember ez a Bennó, sejtettem én. A magam minimális ismeretével két dolgot tartok fontosnak kidolgozni majdan: hogy nézzen ki a hosszú leírás könyv/weboldal/újságcikk/tv műsor/stb. esetében, és hogy nézzen ki az a rövidített változat, ami oldalszámmal (sőt, tv műsor esetében akár óra, perc, másodperccel) rámutat a bővebb leírásra. Már csak ha nem tudtad volna mit is akarsz kidolgozni. Peligro (vita) 2010. szeptember 12., 22:22 (CEST)

Öhhömizé... Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 12., 22:25 (CEST)

Piros kat. tör.

Teljesen egyetértek, hogy a főkat.-ot kell helyette betenni. Természetesen nem automatikusan törlök, a "törlés" valójában gyakran "kat. csere", ritkábban új kat. létrehozása. Gondolom, ezt mások is így csinálják, és remélhetőleg kevés az olyan eset, amilyet említettél. – Vadaro ^vita 2010. szeptember 12., 22:34 (CEST)

Semmi gond, az csak jó, ha ilyesmiért bárki szól! – Vadaro ^vita 2010. szeptember 12., 22:59 (CEST)

Re: Négyesy

Mintegy három másodpercig picit morcos voltam, de nem rád, hanem magamra, amiért nem tetszettem nekiesni hetekkel ezelőtt. A cikk persze tök jó, és még az ssy-s redirt is megcsináltad, úgyhogy nekem már tényleg csak annyi a dolgom, hogy ezt a kategóriát precizírozzam, ha nem bánod. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 13., 21:39 (CEST)

japánok

Igen. – Pagony^foxhole 2010. szeptember 14., 16:12 (CEST)

RMIL-sablon

Határozottan tetszik az újítás! – Hkoala 2010. szeptember 14., 22:07 (CEST)

Jó estét kévánok! Beledumálnék: az ilyen adminisztratív jellegű sablonyokat a vitalapon szoktuk tárolni. Az olvasók többségének fogalma nincs arról, mi az az OTRS, rákattintva pedig semmit nem fog megtudni róla, mivel nincs hozzáférése. Szerintem az eredeti megoldás tökéletes. Esetleg egy bot felpakolászhatja az RMIL forrássablonnal ellátott cikkek vitalapjára az OTRS-engedélyt, és akkor nem kell kézzel vacakolni. (Bár a műhelysablon úgyis felkerül ezekre.) Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 14., 22:15 (CEST)

Ahogy tetszik gondolni, tulajdonképpen én is egyetértek, csak olvastam Istvánka félelmét a másolmánybélyegző járőröktől, azért tettem be a forrássablonba. Én megyek aludni, de ha úgy döntötök, a kettő utolsóPasztilla-szerkesztést vonjátok vissza (bár a sablonlap teteji otrs-sablon talán maradhat). Valamint a differenciálásra azért tessék figyelni, azokra a vitalapokra, amelyek szócikkében {{RMIL|ALL vagy {{RMIL|5 kezdetű sablon van, nem vonatkozik az OTRS-engedély. Pasztilla 2010. szeptember 14., 22:18 (CEST)

Szerintem ezt már többszörösen kiveséztük: a figyelmeztetősablon legalkalmasabb helye a vitalap, a diszkrétebb forrássablon viszont nagyon is szerepeljen a cikkben, és jelölje csak a szó szerinti átvételt, amennyiben. Mintának ott az {{OTRS-forrás}}. Bennó^iroda 2010. szeptember 15., 11:25 (CEST)

Ahogy például a Haják Károly-szócikkben van, az is jó kezdeményezésnek tűnik, bár nem lesz belőle világossá, miért szükséges külön jelezni az OTRS-t. Én valami olyasmire gondoltam, mint amilyen a {{fordítás}}^(?), alul megfelelő helyen, mert ez az egész szócikkre vonatkozó információt közöl. Bennó^iroda 2010. szeptember 15., 11:27 (CEST)

Bennó, mélyen nem értek egyet, szerintem ezt gondold végig ráérősebben. Leszögezem, hogy nekem mindegy, szerepel-e a szócikkben OTRS-hivatkozás, de a jelenleginél harsányabb kivitelezését abszurdnak tartom. Amit ugyanis a Haják szócikkben látsz, az nem a Haják-cikk megoldása, hanem pontosan az a módosítás a {{RMIL}} forrássablonon, amiről ebben a szerencsétlen szakaszban szó esett a fentiekben... :-/ Emellett nem látom be, hogy a fent megidézett OTRS-forrás és fordítássablonok mitől volnának diszkrétebbek, mint a jelenlegi, az irodalmi hivatkozás végén elhelyezett kis bélyegző és rövid link? Messze nem értek egyet a fordítássablonhoz hasonló kezeléssel, a fordítássablon ugyanis önmagában egy forrástétel: az enwiki, a dewiki stb.-re való utalás. Itt az RMIL. maga a forrás, szépen meg van adva a címleírása, most mögé belett pakolva az OTRS-ikon is egy linkkel (hitem szerint diszkrétebben lehet, de kevésbé diszkrétebben nem volna szabad), de szerinted – ha jól értelek – ennél diszkrétebb megoldás lenne egy a fordítássablon megoldáséhoz hasonló aszteriszkes beszúrással felhívni a figyelmet a szövegengedélyre (az RMIL. már meglévő forrássablonos címleírása alatt, felteszem), és emellett a vitalapra is helyezni egy figyelmeztetősablont, mert ezt már többszörösen kiveséztétek.

Azaz a dolog így nézne ki a te elképzeléseid szerint (a fordítássablon paramétereit – sima felsorolás – alapul véve):

• Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. ISBN 963-9257-07-9
• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Romániai magyar irodalmi lexikon szócikkén alapul, amelynek ilyen-olyan licenc alatti szövegfelhasználási engedélyét az OTRS rendszerben ilyen-olyan szám alatt archiváltuk
• MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

Ma így néz ki:

• Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. ISBN 963-9257-07-9
• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3   szövegfelhasználási engedély
• MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

Hát nem tudom, az OTRS-utalás szócikkbeli jelöléséhez nem ragaszkodom, de hülye ötleteket sem itt kelene gyűjteni. Pasztilla 2010. szeptember 15., 11:45 (CEST)

A sima forrásjelöléssel az a bajom, hogy nem derül ki belőle, hogy szó szerint vettünk át szöveget (normál forrásjelölés ugyanis nem ezt jelenti, csak azt, hogy tájékozódtunk belőle). Nem tudom, miért kell ezen kiakadni, és főleg, mire ez a hang. A fordsablonban ugyan mi a harsány teneked? Egy aszterikszes bekezdés, ami a lapvető információt közöl a szövegről. Aztán ha át lesz fogalmazva, és már nem vettünk át szó szerint, akkor ki lehet szedni, ha meg nincs átfogalmazva, maradhat benne. Éppenséggel a lényeg az, ami nem derül ki se egy járőr, se egy olvasó számára a sima forrásjelölésből, ugyanis a legritkább esetek olvasnak végig egy bibliográfiai hivatkozást, és nézik meg, hogy az az apróbetűs link a végén a szövegengedélyről mit jelenthet. Bennó^iroda 2010. szeptember 15., 11:57 (CEST)

(Hogyhogy mire a hang, jogos felháborodás esetén minden eszköz megengedhető?) Ha jól értelek ebben a második körben, akkor most azt mondod, hogy vagy van egy szócikkünk, ami egy az egyben RMIL és akkor egy a szövegátemelést indokló, kiemeltebb utalást kell tennünk rá, de amint változik és átgyúródik a szöveg, ki kell cserélnünk a sima, OTRS-utalás nélküli RMIL.-forráshivatkozásra? Azaz van három sablonunk RMIL.-re: 1. sima forrássablon a bedolgozott adatokra; 2. diszkrét figyelemfelkeltés a szó szerinti átvételre; 3. harsányabb figyelemfelkeltés ugyanarra, de a vitalapon? Pasztilla 2010. szeptember 15., 12:46 (CEST)

Igen, bár elismerem, hogy nem egyértelmű ezeknek a kezelése. Ha például honlapról veszünk át szöveget, az többnyire csak a vitalapon van feltüntetve, ez viszont szerintem nem teljesen tisztességes, mert ez az olvasóra is tartozó információ. A forrásjelölés viszont tényleg nem szó szerinti átvételek jelölésére készült, kivéve, ha főszövegben idézőjelben szerepel valami, mert akkor világos. Tehát a jelenlegi rendszer egészén kéne szerintem ezt az apró változtatást megejteni a hármas fokozat bevezetésére: 1) adminisztratív okokból vitalapi jelzés; 2) fordsablonféle egész bekezdéses jelzés a szó szerinti átvételre (ameddig szükséges); 3) állandó forrásjelölés. Mit szóltok? Bennó^iroda 2010. szeptember 15., 14:27 (CEST)

Szerintem ezt szélesebb közönség előtt kellene felvetni, mert ráció van benne, ugyanakkor elhangozhatnak érvek a túlzott bonyolítás ellen is. Pasztilla 2010. szeptember 16., 07:49 (CEST)

Albániai Néppárt

Szia! Az RMIL-ből kifolyólag kényttelen voltam egyértelműsítőt készíteni a néppártból és úgy látom, hogy több albán vonatkozású cikk hivatkozik rá. Mivel nem tudom, mi a becsületes neve a pártnak, ezt inkább rád hagynám. – Hkoala 2010. szeptember 15., 17:43 (CEST)

Megvan, kérem. Köszönöm! Pasztilla 2010. szeptember 15., 18:16 (CEST)

Halász Gyulák

Segíts, kérlek, elakadtam: az RMIL két Halász Gyulát ismer:

• Halász Gyula (Csetény, 1871. szept. 17. – 1969. márc. 16. Brassó), szerkesztő, közíró
• Halász Gyula, francia művésznevén Brassai (Brassó, 1899. szept. 9. – 1984. júl. 8. Párizs)

A wikipédiában jelenleg nincs Halász Gyula címen szócikk, Brassaïról viszont van. Szerinted ilyenkor kell-e egyértelműsítés, és ha igen, milyen formában? Egyértelműsítő lappal vagy csak a két cikk egymásra utalásával? – Hkoala 2010. szeptember 15., 20:41 (CEST)

Ha szabad közbeszólnom: alkalmasint születhet még szócikk erről a Halász Gyuláról is, az "édes anyanyelvünk" copyright-tulajdonosáról, úgyhogy előbb-utóbb kell egyértelműsítő. – Pagony^foxhole 2010. szeptember 15., 21:35 (CEST)

(Fogalmam nem volt róla, hogy mösziő Brassai eredetileg HGy volt, pedig a sírjánál is jártam, biztosan fel van vésve.) Na de mindegy, szerintem egyértelműsítő mindenképpen kell, hiszen van már egy HGy-nk, ha nem is ebben az alakban van a címszó. Valahogy így csinálnám:

• [[Halász Gyula (újságíró)|Halász Gyula]] (1871–1969) erdélyi újságíró, publicista, irodalomtörténész
• [[Halász Gyula (földrajztudós)|Halász Gyula]] (1881–1947) földrajztudós
• [[Brassaï|Halász Gyula]] (1899–1984) franciaországi magyar fotóművész, festő, író, művésznevén Brassaï
• [[Halász Gyula (rádiós szerkesztő)|Halász Gyula]] (1904–1984) rádiós szerkesztő, újságíró

Pasztilla 2010. szeptember 16., 08:15 (CEST)

Megnyugodtam, nincs felvésve a sírjára. Pasztilla 2010. szeptember 16., 08:34 (CEST)

Ez csak neked, Hkoala: Ionesco bácsi sírja, szintén a montparnasse-i temetőből. Kettővel mögötte Brâncuşi sírja. Enescuét is lefényképeztem, de most nem találom abban az albumban, túl sok kép van. És a kiváló Maupassant bácsié. Pasztilla 2010. szeptember 16., 08:38 (CEST)

Smilesz akkor a Halász Gyulákokkal, drága hölgy, ha már nagyságok sírjaitól meg sem vagyunk hatódva? Pasztilla 2010. szeptember 16., 21:09 (CEST)

Most nagyon szégyellem magam, Halász Gyula már rendben van, a meghatódás már megvolt jóval korábban, de amikor köszönömöt írtam neked, elszállt az internet, és amikor visszakerültem a géphez, elfelejtettem megint beírni – Hkoala 2010. szeptember 16., 21:39 (CEST)

Jaj, nem figyeltem, tényleg. Csak semmi szégyenkezés, ha meghatódás volt, akkor jól van Pasztilla 2010. szeptember 16., 21:43 (CEST)

– Hkoala 2010. szeptember 16., 21:56 (CEST)

Érdekességnek

Ott voltál? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. szeptember 16., 13:31 (CEST)

Nem, sajnos. Ma is van egy, Fél Edit centenáriuma alkalmából, de nem tudok erről a kib* munkahelyről elszabadulni. Pasztilla 2010. szeptember 16., 14:10 (CEST)

kathelp

Szia! Szerinted milyen foglalkozási kategóriába illene Hantz-Lám Irén, Harkó Ferenc József, és Hegedűs Sándor? – Hkoala 2010. szeptember 17., 14:50 (CEST)

Hasonló téma: a A kisebbségi magyarság sajtótermékei kategóriában szépen gyűlnek a cikkek, szerinted érdemes lenne városonkénti alkategóriákat nyitni? Ha igen, milyen típusú néven: Marosvásárhely sajtója (az egyedüli, ami létezik) vagy Marosvásárhelyi sajtótermékek vagy valami más? – Hkoala 2010. szeptember 17., 16:18 (CEST)

Az első kérdésre majd otthonról, most már indulok. A második kérdésre kapásból azt gondolnám, hogy ha valóban a kisebbségi magyarság sajtótermékei vannak a kategóriában, akkor annak alkategóriáját Kategória:Marosvásárhelyi magyar sajtótermékek vagy valami hasonlónak kell hívni. De első körben is nagy ugrásnak tartom a kisebbségi magyarság → Marosvásárhely szaltót. Szóval szerintem A romániai magyarság sajtótermékei, A szlovákiai magyarság sajtótermékei stb. Pasztilla 2010. szeptember 17., 17:43 (CEST)

Elkezdtem megcsinálni, de nézz rá a kategóriára, hogy így gondoltad-e (egyelőre szlovákot meg újvidékit nem találtam, minden a romániaiba ment). – Hkoala 2010. szeptember 17., 22:31 (CEST)

És a többségi magyarság sajtótermékei?! Bennó^iroda 2010. szeptember 17., 17:45 (CEST)

Hát, szerintem a földrajzi szakíró a földrajzi szakmunkákat író földrajztudós. Ezeket a jogi író, földrajzi író, filozófiai író terminusokat az akademikus közfelfogás alakította ki a múlt század során, hogy nehogy már filozófusnak címkézzünk valakit, akinek nincs filozófiából bölcsészdoktorija és még két másik papírja is. Szóval szerintem Hantz-Lám Irén csont nélkül földrajztudós, alátámasztják ezt a munkásságáról írottak is (hát Istenem, „csak” tanári oklevele van). Harkóról ugyanez, bőven néprajzkutató. A sportíró szerintem jó. Pasztilla 2010. szeptember 17., 22:37 (CEST)

Wikipédia:Olvasószerkesztés

Mio Pasztillo! A mai vita margóján jutott eszembe, hogy van egy hiány a korrektúra és a lektorálás mellett a hármasságban, a címben jelzett lap, amit például a kiemelésen tudnánk figyelmébe ajánlani a résztvevőknek. Az olvasószerkesztésnek persze nem csak ott kellene szerepet játszani, de ott mindenképp. Meg kéne fogalmazni jó tanácsokat ezzel kapcsolatban. Olyasmikre gondoltam, ami saját olvasószerkesztési tapasztalatból jön, elsőre:

• értelmetlen mondatok kiszűrése rákérdezéssel (értem-e, amit olvasok, ha én nem, mások fogják-e);
• nem lehetne-e egyszerűbben ugyanazt, mi a felesleges, hol hiányzik valaminek a kifejtése a gördülékenységhez;
• ha tanácstalan vagyok egy mondattal, célszerű felolvasni félhangon, rögtön kiderül, hogy van-e ilyen mondat, vagy nincs és ne is legyen stb. :)

Volna kedved ilyesmihez hozzájárulni? Ez egy érzékeny és nehéz dolog, nehezebb megfogalmazni hatásosan, mint a másik kettőt, de szükség volna rá. Aztán sablont is lehet készíteni az olyan esetekre, amikor a szócikkel elsősorban nem korrektúra és nem lektori gondok vannak, hanem a szövegezés minőségével. Hozzá lehet venni az egyelőre erősen kezdetleges Wikipédia:Stilisztikai útmutatót is. Bennó^iroda 2010. szeptember 17., 22:17 (CEST)

Hát, ne haragudj, egy kiskáté megfogalmazására nehezen vagyok kapható, túl munkás, én meg túl fáradt vagyok. De ha rám tolsz egy szöveget, azt szívesen átnézem. Pasztilla 2010. szeptember 17., 22:28 (CEST)

Nem is azt gondoltam, hogy így még ma, csak hogy úgy egyáltalán. ;) De meglátom, mit tehetek. Bennó^iroda 2010. szeptember 17., 22:30 (CEST)

Ha valaminek nekifogok a közeljövőben, miután megacélozom széjjelpunnyadt akaraterőmet, az a forráshivatkozások félbehagyott allapja lesz, aminek kapcsán a fentiekben már gyaláztunk téged egy kör erejéig. Pasztilla 2010. szeptember 17., 22:31 (CEST)

kezdőlapi ellenőrzés

Rettegve várom, mikor érsz el a 2010-40-2-höz :D – Hkoala 2010. szeptember 19., 10:04 (CEST)

Hát, kedves hölgy, két cikkajánló átolvasása után kifulladtam, de miután így fel lett hívva a figyelmem rá, ezt még tüstént megnézem. (A fenti kathelp körül van még meggyőzni való kegyedben?) Pasztilla 2010. szeptember 19., 10:06 (CEST)

Nagyrabecsült uraság, van még idő októberig, tessék nyugodtan kipihenni az előzőeket (Készen van a Kategória:A romániai magyarság sajtótermékei, de az eredeti kérdés továbbra is érvényes: érdemes-e alábontani városokra, vagy a marosvásárhelyi alkategória is felesleges?) – Hkoala 2010. szeptember 19., 10:19 (CEST)

Hát mint mondám (természetesen jó szokásomhoz híven látatlanban osztom az észt), én ezt már valamelyest túlzó kategóriametszetnek tartom. Az ízlésem szerint Marosvásárhely sajtótermékei Marosvásárhely alkategóriájaként még elmegy, és akkor a Marosvásárhely vs. Romániai magyarság sajtótermékei kategóriametszete úgyis kiadja a magyar nyelvűeket, de egy ide is, oda is besorolt Marosvásárhely magyar nyelvű sajtótermékei kategóriát már túlzásnak tartom. Plasztikusabban:

Szerintem oké:

Kategória:Marosvásárhely

Kategória:Marosvásárhely sajtótermékei

Kategória:A kisebbségi magyarság sajtótermékei

Kategória:A romániai magyarság sajtótermékei

Szerintem nem oké:

Kategória:Marosvásárhely

Kategória:Marosvásárhely sajtótermékei

Kategória:Marosvásárhely magyar nyelvű sajtótermékei

Kategória:A kisebbségi magyarság sajtótermékei

Kategória:A romániai magyarság sajtótermékei

Kategória:Marosvásárhely magyar nyelvű sajtótermékei

Pasztilla 2010. szeptember 19., 10:31 (CEST)

Ui.: Időközben széjjelkommenteztem a 2010-40-2-t. Sablon:Nagyon gonosz Pasztilla 2010. szeptember 19., 10:33 (CEST)

Szia! A John Bonhamhoz írt szerk.összefoglalóhoz hozzáfűzném, hogy nekem mindegy, hogy idézőjel, vagy kurzivált, de a könnyűzenei műhelynek van egy olyan koncepciója, hogy az albumcímeket kurziváljuk, a számcímeket meg idézőjelbe tesszük. L András^pankuš→ 2010. szeptember 19., 10:58 (CEST)

Gondoltam valami hasonló belső egyezményre, ezért is nem javítottam a fejem után. Csupán annyit tettem, hogy az idézőjel nélkül szereplő két számcímet idézőjelbe tettem, és ha jól megnézed (emlékeim szerint legalábbis), még most is van egy albumcím, a Coda az ajánlóban, ami nem kurzív. Pasztilla 2010. szeptember 19., 11:41 (CEST)

Hát még én se lehetek tökéletes... L András^pankuš→ 2010. szeptember 19., 11:45 (CEST)

Pedig elvárnám. Pedig elvárnám. Pasztilla 2010. szeptember 19., 12:07 (CEST)

Tényleg gonoszak a kommentjeid: már honnan lenne Nobel végrendeletének hivatalos magyar fordítása? A kifogásolt rész saját bénaság volt. Javítottam a cikkajánlót is, a cikk bevezetőjét is. Köszönöm az átnézést! – Hkoala 2010. szeptember 19., 11:09 (CEST)

A legjobb helyen tetszik járni. Sablon:Ultramegagonosz A Nobel-díjasok kislexikonának 1985-ös második, javított és bővített kiadása szerint az 1895. november 27-én kelt Nobel-végrendelet vonatkozó passzusának fordítása: „E kamatok öt egyenlő részre osztassanak […] egy rész azé, aki az irodalomban eszmei értelemben a legjobbat alkotta.” (Bevezető, 8. o.) Pasztilla 2010. szeptember 19., 11:41 (CEST)

A hivatalost én úgy értettem, hogy valamilyen hivatalos szervezet hirdette ki, és feltételeztem, hogy Nobel végrendelete nem az a kategória, amivel hivatalos helyen foglalkoznak. De persze a kislexikon sokkal jobb, mint ami most van benne, és nem értem, miért nem cserélted le. Jobblettvolnahanemszólegyszótsem 2010. szeptember 19., 15:09 (CEST)

Hát azért, mert 1) csak a fenti kérdésed után néztem meg, és mert 2) oly mértékben eltér a mostani változattól, hogy éltem a gyanúperrel, nem is ugyanarról van szó. (Sose lehet az ember elég jó, még ha gonosz is ) Pasztilla 2010. szeptember 19., 15:20 (CEST)

Re: MOL

Szia! Nem, csak három nagykönyvtár és a KSH vezetőiről készítettem sablonyt, de a levéltár és a Nemzeti Múzeum is tervbe van véve. (Ha szeretnéd, nyugodtan elorozhatod bármelyiket. ) Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 19., 11:45 (CEST)

Isten őrizz, Négyesy ürügyén az óvatosság leplébe burkolózom veled kapcsolatos orozásügyekben. Pasztilla 2010. szeptember 19., 12:06 (CEST)

Remélem, nem késtem el a desszerttel: {{A Magyar Országos Levéltár vezetői}}. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 19., 12:51 (CEST)

Épp időben érkezett, hálatelt szívvel: Pasztilla 2010. szeptember 19., 13:08 (CEST)

Jól emlékszel. A névváltások időpontjának tisztázásához (és a sablon esetleges pontosításához) jobban környül kell majd néznem, kissé pongyolán használják a fogalmakat. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 19., 15:42 (CEST)

Re: Ungváriak...

Semmi gond nincs ezzel, én a múltkor három egymást követő cikkemről felejtettem le a szintén általam létrehozott Állami díjasok kategóriát. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 19., 17:08 (CEST)

Sznúker

A végére mán nem reagáltál. Szavad vették a fejlemények? :) Bennó^iroda 2010. szeptember 19., 17:12 (CEST)

Mert nem nagyon tudok rá mit mondani, számomra erőltetettnek tűnik a show-biznisz védelme. Pusztán azon az alapon, hogy az eredeti alkotóelemek mindegyike érthető az átlagos magyar nyelvérzék számára, egybeírhatóak volnának olyan szerkezetek, mint például a blues rock (amit rendre különírunk), vagy külön indoklást érne, hogy miért írjuk egybe például a foxterriert (a foxot sem érti jobban a magyar, mint az airdale-t). Pasztilla 2010. szeptember 19., 17:42 (CEST)

Na, és most mi van, erre meg te nem mondol semmit? Pasztilla 2010. szeptember 20., 17:06 (CEST)

Há most mit mondjak? Feltehetem kérdésként a fórumon, de azt igazából te is megtehetnéd... :) Bennó^iroda 2010. szeptember 20., 21:36 (CEST)

Kovács Ferenc (politikus)

Szia! A már meglévő Kovács Ferenc (politikus) mellé sikeresen találtam még két Kovács Ferenc nevű politikust, mindkettő most ül a Fidesz-frakcióban, igaz, az egyik eddig inkább jogászi tevékenységet végzett. Neveződjön át az akadémikus politikusunk is? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. szeptember 19., 17:36 (CEST)

Úgy érted, szülhaldátumokkal operálva? Persze, miért ne. De lehet cizellálni, hogy egyik országgyűlési képviselő, másik valami más, az a baj, hogy ez a rég halott KF is országgyűlési képviselő volt, így az évszámos meoldás direktebbnek tűnik. Pasztilla 2010. szeptember 19., 17:45 (CEST)

Halálozási év is kell? Legutóbb kocsmafalon arról volt szó, hogy születési év elég. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. szeptember 19., 17:51 (CEST)

Nem pontosan. Két párt csap össze időről időre, az egyik szerint elég a születési év, a másik szerint nem (én ez utóbbihoz tartozom). A legutóbb épp a WP:AÜ-n ütközött a két brigád, aztán majd egyszer rendbe lesz téve ez is. Néhány meglévő példa: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929), Entz Géza (biológus, 1842–1919), Entz Géza (biológus, 1875–1943), Károlyi István (politikus, 1797–1881), Károlyi István (politikus, 1845–1907), Kemény Gábor (politikus, 1830–1888), Kerpely Antal (kohómérnök, 1837–1907), Kovács Sebestény Endre (sebész, 1814–1878), Lengyel Béla (kémikus, 1844–1913), Lengyel Béla (kémikus, 1903–1990), Mailáth György (országbíró, 1786–1861), Mailáth György (országbíró, 1818–1883). Pasztilla 2010. szeptember 19., 18:10 (CEST)

Nálam pont a fordítottját mondták. Indoklás: alapelv, hogy egy egyértelműsítés minél kevesebb tagból álljon. Ez Szívós István (vízilabdázó, 1920) és Szívós István (vízilabdázó, 1948) cikkeinél merült fel, amikor utóbbit kezdtem el írni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. szeptember 20., 13:41 (CEST)

A náladot úgy érted, hogy a vitalapodon? Tudom egyébként, ez szokott lenni az érv, az ellenérv meg az, hogy az informatív egyértelműsítés iránt támasztott igény alapelve nem sérülhet a rövidség oltárán, ráadásul négy további számjegy beszúrása nem igazán dagasztja a leírást, továbbá az értelmezhetetlenséget is megszünteti (hogyhogy régész, 1830, mi az az 1830? a régész 1830–1886 sokkal egyértelműbb). A legutóbbi megszólalások e tárgyban: Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala/Archív 59#Milyen eljárást javasol az adminkézikönyv azonnali-várj sablon esetén? Pasztilla 2010. szeptember 20., 14:03 (CEST)

Itt kezdődik és az azt követő hozzászólások. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. szeptember 20., 14:15 (CEST)

Sajnos szabin voltam, tutira nem hagytam volna annyiban. Pasztilla 2010. szeptember 20., 14:28 (CEST)

Wikipédia:Kategóriajavaslatok#Két egyforma bibliai kategória

Üdv! A fenti címen keresnek. Kifejtettem a kanonikus választ, de kiderült, hogy te voltál az első elnevező, és a t. honatyák tudni szeretnék, vajon egyetértesz-e azzal, amit leírtam. :) Bennó^iroda 2010. szeptember 19., 22:55 (CEST)

Hátha van ötleted

Wikipédia-vita:Szolgálati_Emlékérem. Bennó^iroda 2010. szeptember 20., 00:21 (CEST)

Horváth Jenő (színész)-Horváth Jenő (zeneszerző)

Szia!

A Bilicsi Tivadar szócikket bottal módosítottad. A Levél az apukámhoz című dal megkülönböztetés nélküli zeneszerzőjét, Horváth Jenő (színészre) módosítottad. Van erre forrásod? Ha nincs, akkor szerintem egyértelműen a szócikkel is rendelkező zeneszerzőnek kellene adni ezt a slágert. Rövidesen kiegészítem a Horváth Jenő egyértelműsítő lapot, mivel csak színészből csak három van az internetes színész lexikonban. Üdv.! – Kispados ^vita 2010. szeptember 20., 08:14 (CEST)

Szia! Nem, ezt elnéztem. Mivel Bilicsi szócikkéről volt szó, specifikáció pedig nem volt (hogy mittomén „dalszerző:”), azt gondoltam, hogy a színészről lehet szó. Elnézést! Pasztilla 2010. szeptember 20., 08:43 (CEST)

Sablon:Kardcsörgetés

Te, ne próbáld nekem itt a munkát csinálni! – Malatinszky ^vita 2010. szeptember 20., 16:39 (CEST)

????? Sablon:Lesújtó pillantás Sablon:Még lesújtóbb pillantás Pasztilla 2010. szeptember 20., 16:48 (CEST)

Aluta és Aurora

Már megint egyértelműsítés:

• nem tudom feltenni Romániai magyar irodalmi lexikon Aluta cikkét (a Sepsiszentgyörgyi Múzeum tudományos közlönye), mert a címet lefoglalja az ALUTA. (Itt piros ugyan a link, de ha beírom a keresőbe, a nagybetűs cikkhez jutok.) Kérlek, adj ötletet, hogyan lehet egyértelműsíteni őket?
• ha van már Auróra (folyóirat) (mármint az egyértelműsítő lapon), ugye nem valami jó ötlet az Aurora (folyóirat)? Utóbbi kétnyelvű irodalmi, művészeti, színházi és társadalmi folyóirat Nagyváradon, 1922–1923-ban. – Hkoala 2010. szeptember 20., 21:57 (CEST)

Hát először is jó volna tudni, hogy mi a rosseb ez az ALUTA, számomra eléggé úgy fest, mint a cég bemutatkozókampányának wikipédiás mellékhatása, független forrás sincs róla, a létrehozó szerkesztő is csak ezért és az ALUTA Nívódíj létrehozása miatt látogatott meg bennünket másfél éve. Magyarán én azzal kezdeném a probléma megoldását, hogy törlésre jelölném az ALUTA lapot. Ha mégsem, hozd létre a folyóiratot Aluta alatt, és kész.

Ezek a folyóiratok rendre a sírba szoktak tenni (az o~ó különbség a triviális tévesztéseket nem szolgálja ki). Ha ilyen helyzetbe kerültem a múltban, az életrajzi szócikkek analógiáján jártam el, elrettentő példaként mutatom meg az általam létrehozott Függetlenség (egyértelműsítő lap)-ot. Jobbat nem tudok kitalálni. Alternatív megoldásként mutatom a Budapesti Hírlap szócikket, amelynek általam nem pártolt elve az volna, hogy a mindenkor Budapesti Hirlap vagy Budapesti Hírlap címen megjelent folyóiratokat külön szakaszokban tárgyazza. Pasztilla 2010. szeptember 20., 22:11 (CEST)

Erre még alszom egyet. A törléssel megpróbálkozhatom, de van egy olyan érzésem, hogy nem fog sikerülni. Az viszont nagyon érdekes, hogy ha most rákattintok a piros Alutára, engedné, hogy létrehozzam, de amikor kisbetűvel beírom a keresőbe, az ALUTÁT hozza. Nem tudom, hogy az Alutát meg lehet-e majd találni, ha létrehozom, vagy mindig el fogja takarni a nagybetűs. A Budapesti Hírlap megoldása nem tetszik, de a Függetlenség sem sokkal jobban Esetleg lehetne Aurora (folyóirat, Nagyvárad)? – Hkoala 2010. szeptember 20., 22:40 (CEST)

Hmmm. A kiadási hely mint másodlagos egyértelműsítő jelölésével az a baj (már amennyiben következetesen használjuk), hogy sokkal gyakrabban fog olyan helyzetet generálni, amikor valami harmadlagos egyértelműsítőt kellene kitalálni, lásd Függetlenség vagy Budapesti Hírlap vagy Magyar Hírlap, amelyek minden elkülöníthető kiadása ugyanabban a városban jelent meg. Ezért és a már meglévő analógia alapján győztem meg magam az évszámozással.

A technikai kérdésre nem tudom a választ, de csodálkoznék, ha átugraná az Alutát és az ALUTA-ra vinne. Pasztilla 2010. szeptember 20., 22:48 (CEST)

Jelentem, leteszteltem. Létrehoztam egy Aluta lapot, és szépen odavitt a rendszer, miután begépeltem akár az Aluta, akár az aluta betűket a keresőbe. Pasztilla 2010. szeptember 20., 22:51 (CEST)

Jelentem, az Aluta megvan, az Aurorán még eltöprengek egy darabig. Jó éjt! – Hkoala 2010. szeptember 20., 23:22 (CEST)

Lukszor

Az arab nyelv minden regiszterének, dialektusának, válfajának és típusának írásban való lefektetésére a klasszikus arab nyelvre kifejlesztett arab ábécé használatos. A klasszikus arab nyelv háromféle magánhangzóval él (hosszú-rövid párok), úgy mint a-á, i-í, u-ú, ezért az arab ábécé csak ezt a hármat tudja jelölni (ha akarja). A mindennapos életben használt arab nyelvek viszont sokkal többet használnak, és más jellegűeket is (e, o, sva) amelyek pontos visszaadására az arab ábécé képtelen.

Minden további nélkül elfogadható, hogy Lukszor második magánhangzója, amit jobb híján u-t jelölő betűvel írnak, és talán régen u-nak is ejtettek, a valóságban o. Hogy ez bizonyára nemzetközileg így terjedt el, bizonyára ez az oka. – Mathae Fórum 2010. szeptember 21., 11:15 (CEST)

Ez számomra is rendben van, sőt mintha a ARAB (illetve az OH. tanácsadó része) szólna is erről az mgh-mobilitásról, csak az a kérdés, hogy erre létezhetik e zsinórmérték az átírási rendszeren belül, vagy eseti megállapításokat kéne követnünk adattárakból? (Pl. a KNMH.-ét).

Magyarán: veszünk egy betűsort, ami a Lukszort képezi le arabul. Átíró megállapítja, hogy a név egyiptomi, majd ennek fényében előállítja a Lukszor átírt formát, mert ennek megállapítására elégségesek neki az átírási irányelvek. Vagy nem? Ismernie kell ehhez még valami mást is? Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 11:21 (CEST)

Leginkább a helyi dialektust. Ezekből meg annyi van Nyugat-Szaharától Ománig, hogy el se lehet képzelni. (Jó, de, de csak egyiptomban három nagyobb dialektusCSOPORT létezik, a kb. egységes kairói, ill. a felső- és alsó-egyiptomi.) Határaik elmosódnak, kanonizálva nincsenek, ráadásul nem vezethetőek le egy az egyben szabályok alapján az arab betűkkel leírt alakokból. (Ahogy olaszul sem fogsz tudni teljes szabályossággal úgy, hogy latinból vezeted le bizonyos általános szabályok alapján.) És ha szabályosak is lennének, sem tudnánk minden egyes arab kistérség nyelvjárására vonatkozóan szabályt alkotni. – Mathae Fórum 2010. szeptember 21., 11:33 (CEST)

A latin nem jó példa (szintén nincs egységes ejtésváltozata és soha nem is volt, másrészt olasz dialektusból is annyi van, mint égen a csillag), de nem is ez az igazi baj, hanem hogy az átírás mindig csak (zsinór)mértékkel képezi le a "valós" ejtést, nem szigorúan fonémajelölő. Tehát a valós kérdés az, milyen támpontokra vagy irányelvekre lehet támaszkodni egy normatív regionális átíráshoz. Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 11:41 (CEST)

Magyarán mondva: ne abban gondolkodj, hogy pontosan feltérképezni az egyiptomi dialektusokat, mert mindenképpen mesterséges lesz, amire szükségünk van. Ha meg lehet például állapítani bizonyos regionális jellegzetességeket a Magreb-országokban, akkor minket (az átírást) nem érdekel, hogy azon belül hány tényleges dialektus van. Érted? Az orosznak se egy dialektusa van, mégis egységes az átírás. Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 11:43 (CEST)

Megnyugodva veszem tudomásul, hogy eljutottunk oda, amit a kocsmafalra egy órája felvéstem, de ettől függetlenül is toposz: az átírási rendszerekkel szemben nem alapvető igény a valós fonémák jelölése. Írásrendszerből másik írásrendszerbe, függetlenül attól, hogy más fonológiai szabályok lehetnek érvényesek ugyanazon nyelv esetében Kamcsatkában, mint a Kaukázus északi előterében. Az az IPA, ahol a lokális ejtésnek helyet illik vagy lehet szorítani (már ha tudjuk egyáltalán). A ma elindult Lukszur-forradalomnak éppen az lehet a fölcsúszamlásszerű mellékhatása, hogy agyonüthetjük valamennyi átírási rendszerünket, mert például van egy olyan sejtésem, hogy a kínai szegmentáltsága még kacifántosabb az arabénál. Pasztilla 2010. szeptember 21., 11:46 (CEST)

Pasztilla: Az átírás terrénumát nem lehet jobban privilegizálttá tenni, ugyanis eddig is jóformán csak én műveltem (ha nem is hibátlanul). Legalább is szakmailag.

Bennó1: de, jó példa, mivel a klasszikus/irodalmi arab legalább annyira mesterséges és életidegen nyelv, mint az aranykori auktorok latinja. Az Arab-félszigeten eleve nem volt egységes nyelv, a hódításokkal meg csak romlott a helyzet. Csak hát közben vallási célzattal gyorsan összekapartak valami kanonikusat a Korán meg a régi költészet alapján, amit aztán kikiáltottak a műveltség nyelvének. De hiba lenne feltételezni, hogy "ebből alakultak ki a mai dialektusok", mert a mai dialektusok a régi dialektusokból + külső (görög, arámi, berber, francia, perzsa...) hatásokból + az irodalmi nyelv hatásából jöttek létre.

Bennó2: Regionális jellegzetességek bizonyára vannak, de megállapításukra én ismeretek és források híján nem vagyok alkalmas. Az általam deklarálatlanul is alkalmazott főszabály eddig az volt, amint nálam is írtam: modern névnél a külső forrásokra hagyatkozunk a magánhangzók tekintetében, hisz jogosan feltehetjük, hogy nem véletlenül úgy írják, ahogy. – Mathae Fórum 2010. szeptember 21., 11:50 (CEST)

Mátém: mondom, hagyjuk a latint, mert ide túl bonyolult, és kénytelen lennék vitába szállni veled (az aranykori latinság ugyanis semmilyen értelemben nem nevezhető mesterségesnek), de ide nem szükséges más példa saját magán kívül.

Pasztillának: most én kezdek megharagudni. Hogy ki a komplett és ki a nem komplett, ahhoz azért vedd már hozzá, hogy az évek óta hivatalos WP:ARAB-ban követett OH.-ajánlás a következőket szögezi le az alapelvek legelején: a modern, nyelvjárásilag tagolt kiejtést vesszük figyelembe a földrajzi nevek, újabb keletű szavak, kifejezések, valamint a 19–21. században élő személyek nevének átírásakor. Ez nem kerülte el a figyelmedet? Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 11:53 (CEST)

És még egy: a valamilyen mértékű szegmentáltság nem jelent automatikusan földcsuszamlást, az átírás nyilván megáll egy ponton. De értesüléseiddel ellentétben nem mi kezdtünk ehhez hozzá, hanem az alapul vett irányelvek. Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 11:54 (CEST)

Hoppá! Az OH. ráadásul közöl pont egy olyan táblázatot, ami nekünk kéne, megállapít egy általános modern normatívát, és azon belül hangonként a nagyobb regionális eltéréseket, ha kis időm lesz, ezt bedolgozom.

Csak egy példa, azt mondja: já fathával és szukúnnal, klasszikus: áj, szó végén: ai, hangsúlytalan helyzetben: ei; modern: általában: é, Algériában, Líbiában, Marokkóban, Mauritániában és Tunéziában: í.

Mathae mit szólsz ehhez, korrektnek hangzik? Gyanúm szerint a KNMH.-ból van. Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 12:08 (CEST)

A KNMH.-ból nem lehet, mert abban nincs semmiféle átírási táblázat semelyik nyelvre sem, csak amolyan átfogó fonológiai bevezetések. Pasztilla 2010. szeptember 21., 12:17 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Bennó, nem idegesíteni akarlak, de valamit tegyünk már tisztába: a fent megidézett regionális különbségek nem az OH. találmányai, hanem már a KNMH.-ban is benne voltak, és pusztán ország szerinti elkülönülést, valamiféle országszintű standardizálást jelentenek, a KNMH.-ban ügyesen jelölik, hogy (Líb), (Egy) meg ilyenek. Lehet, hogy valamit rosszul tudok, de a mai napig ezt gondoltam átírásnak. Azaz egyfelől nem lokális kiejtésbeli különbségről van szó, amikről itt egyfolytában megy a fuvolázás. Másrészről a regionális különbségek érvényesítése már évtizedekkel ezelőtt megtörtént, amikor el-Iszkanderíja stb. alakokat a KNMH., nyomában a Cartographia, OH. stb. kiköhögte magából. Ma Iványi reakciója örvén és Mathae kommentárjából megtudhattuk, hogy az bizony lokálisan valóban Liszkandarijja vagy mi. Gondolom, át is írjuk Liszkandarijjára, mert annyira fontos a lokális kiejtést követő Lukszort védeni a „regionálisan” átírt al-Ukszur (lásd KNMH.) meg a honosodott Luxor ellenében. Annyira ad-hocnak és átgondolatlannak tartom ezt, hogy azt már jobban nem tudom artikulálni, szerintem tényleg nem vagytok komplettek, ha képesek vagytok a meghonosodással és az átírással is szembemenő Lukszor ürügyén lokális kiejtés szerinti változatokat elsődlegessé tenni. Pasztilla 2010. szeptember 21., 12:15 (CEST)

Mondjuk éppenséggel azzal kezdtem, hogy ebben a KNMH.-t követi az OH. nyilván, és ha a KNMH.-nak nincs is ilyen táblázata, az OH. valószínűleg onnan merítette (felőlem akár IT segítségével, nincs jelölve).

Viszont maga a Lukszor alak a KNMH.-ból származik, tehát érdekelne, mit gondolsz arról, hogy egyfelől onnét merítjük az átírási elveinket, másfelől nem hisszük el nekik, hogy az elveikből éppen ez az alak következik, akkor sem, ha a rendszer kidolgozója maga erősíti ezt meg.

A valós ejtés és a kiejtésközelítő átírás különbségén lovagolni meg egyenesen elképesztő aljasság, nyilvánvalóan tudod, hogy mindketten tisztában vagyunk a kettő közti különbséggel, de ha megengeded (meg ha nem), az egyszerűség kedvéért nem írnák ki minden egyes kib***tt alkalommal azt, hogy a klasszikussal szemben a modern ejtés regionális változataihoz bizonyos mértékben közelíteni igyekvő átírási rendszer, mert ez a része a dolognak világos. Senki nem képzelte, hogy ez az IPA leképezése lesz, sem pedig azt, hogy az OH. találta fel (én éppen az ellenkezőjét "fuvoláztam", b***, ha már itt tartunk).

A dolog érdemi részére: egyelőre se te, se én, se Mathae nem vagyunk birtokában együtt az összes szükséges információnak, de ha higgadtan összeszedjük, akkor össseállhat a kép.

1. A KNMH. adata mögött szerepel-e zárójelben az (Egy.) jelzés? (Ezt Pasztilla tudhatja)
2. Mit jelent az OH. 271. oldalán szereplő ezen információ: „damma, klasszikus: u; modern: ط ظ م و ه ة ب م ق ص ض mellett: o. (Ezt Mathae tudhatja, nem garantálom, hogy jól másoltam be az összes betűt)

Nekem ugyanis az a gyanúm, hogy egyszerűen ha követjük az OH.-ban megadott átírási táblát, akkor is a Lukszor jön ki (ami a KNMH. eredménye is, csak nem részletezik, az "al-Ukszur" klasszikus változatnak van megadva). Innentől pedig az a helyzet, hogy ha az átírásnak ez jön ki eredményül, akkor a honosodás volna még, de mint tisztáztuk, a honosodást a példatárak döntik el, és rumci szerint az adatok a századelőről abszolút vegyesek (Lukszor/Luxor). Sokkal valószínűbb tehát, hogy nem honsodásról van szó, hanem újabb kori nemzetközi átvételről (ami nem írja felül az átírás elsőbbségét). Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 13:58 (CEST)

Ami meg a névelőt illeti: Mathae szavaiból nekem úgy tűnik, hogy csak bizonyos esetekben lesz ez a helyzet, tehát az el-Alameinnél nem, az Iszkenderíját nem tudom. Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 14:02 (CEST)

Egy szó mint száz: csak azt mondanám, hogy nem célszerű alakokkal revolverezni egymást, amikor nincs kezünkben a mögöttes rendszer, és a legvalószínűbb, hogy az el-Iszkanderíja forrása ugyanúgy végső soron a KNMH., mint a Lukszoré, a mögöttes elveket meg ők ismerik, mi csak következtetni tudunk egyes alakok alapján. Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 14:18 (CEST)

Ha nem bánod, majd holnapra megenyhülök, de én a mai napon téged már biztosan nem akarlak szeretni és nem kívánok asszisztálni a nekihirtelenkedett agytolulásodhoz, egyszer majd belátod vagy sem, hogy minden józan paraszti következetességtől távol áll a mai kampány, de nekünk erről többet nem kell beszélgetnünk. Lovagolj most már az ángyod térgye kalácsán. Pasztilla 2010. szeptember 21., 14:43 (CEST)

Pont

Kösz, hogy szóltál, úgy tűnik, az a kis pont az én értelmem is megzavarta. – Hujber Tünde ^vita 2010. szeptember 21., 16:15 (CEST)

kilencszer Előre

Szia! Már megint egyértelműsítés: A RMIL kilenc darab Előre című sajtóterméket sorol fel. Ezek közül a wikicikkekben leginkább a kilencedikre láttam hivatkozásokat. Az ál-egyértelműsítő (mint a FüggetlenségBudapesti Hírlap) továbbra sem tetszik, de ha bevetem az évszámos megoldást, akkor ki a szösz fogja karbantartani a hivatkozásokat? A kérdést el lehet halasztani azzal, hogy egyelőre nem készítek egyértelműsítőt, majd csak akkor, ha felmerül az igény, azaz lesznek a többire is hivatkozások; ez valószínűleg jó hosszú időbe fog telni. Mi a meglátásod? Szólj, ha fáraszt a folyamatos nyaggatás. – Hkoala 2010. szeptember 21., 20:15 (CEST)

Nem a Függetlenség az évszámos? Meg még egyet visszakérdeznék: nem töltitek fel mind a kilenc Előre szócikkét, azaz így is, úgy is kell egyértelműsítés, amit a botok karbantartanak (én szoktam futtatni). Az Új magyar irodalmi lexikon és a Magyar nagylexikon sem tart a bukarestin kívül említésre érdemesnek más Előréket, úgyhogy a szokásos képlet szerint azt gondolnám, az {{egyért-redir}}^(?) sablonnal ellátott Előre átirányítás a főjelentésre, az Előre (folyóirat, 1953–1989) lapra, az összes többi pedig felsoroltatik az Előre (egyértelműsítő lap)-on. Így a karbantartás esetleges elmaradása sem csinál akkora gebaszt, hiszen akár a keresőből, akár a szócikkből a fő jelentéshez fog vinni a zöld Előre. Nem fáraszt. Pasztilla 2010. szeptember 21., 20:22 (CEST)

De igen. Még szerencse, hogy megértetted, amit írni akartam, és nem azzal foglalkoztál, amit írtam. Nem hinném, hogy a másik nyolcat egyhamar feltölti valaki; ha csak ketten vagyunk Istvánkávala RMIL-projektre, akkor nem fogjuk győzni, muszáj szelektálni. A tanácsot köszönöm, ezt az egyért-redir mókát láttam már, de nem használtam eddig, azért nem jutott eszembe. – Hkoala 2010. szeptember 21., 20:38 (CEST)

Akkor szerintem egyelőre bőséggel elegendő Előre alatt létrehozni a híres-nevezeteset. Pasztilla 2010. szeptember 21., 20:44 (CEST)

Közben készen van az egyértelműsítő, de légy szíves, nézd meg belülről, mert az elnevezésekben nem vagyok biztos. A bukaresti napilapot miért kell folyóiratnak nevezni? jókor kérdem, létrehozás után Ráadásul még biztos van kismillió sportcsapat is Előre néven. – Hkoala 2010. szeptember 21., 21:12 (CEST)

Ó, basszus, jó kérdés. Utána fogok nézni, de emlékeim szerint a folyóiratnak a sajtó- és a könyvtártudományi zsargonban továbbra is élő kritériuma, hogy legsűrűbben kéthetente jelenhet meg, mert különben nem jár neki a titulus. Pasztilla 2010. szeptember 21., 21:28 (CEST)

Az értelmező szótár is a kéthetenkéntnél ritkábban megjelenőt nevezi folyóiratnak. Ha ez marad folyóirat, akkor viszont az egyértelműsítőben szereplő többi Előrét kell javítani. – Hkoala 2010. szeptember 21., 21:32 (CEST)

Jelen pillanatban csak arra vagyok képes, hogy lesunyt fejjel odébboldalogjak... Szólj, ha botolni kell valamit javítás ürügyén. (Az ÉrtSz-nál valami újabb kell, már majdnem ötven év eltelt a korpusz összeállítása óta.) Pasztilla 2010. szeptember 21., 21:38 (CEST)

Nem kell botolni, mert amazokra nem hivatkozik semmi, hanem magán az egyértelműsítő lapon a piros link mögötti megnevezést kell javítani (ha kell). Jelenleg van napilap, közlöny, hetilap, mozgalmi lap meg az ominózus folyóirat. – Hkoala 2010. szeptember 21., 21:43 (CEST)

Kategóriavita:A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései

Nézz már be ide, még a végén megpróbálják velem megetetni, hogy valami hú de klafa okból kellett ilyen szerencsétlenül elnevezni egy rahedli cikket... Bennó^iroda 2010. szeptember 21., 21:32 (CEST)

Egyelőre csak távolról értenék egyet (tényleg fura megoldás), mert meg akarok már írni egy szócikket, aminek a tárgya kevésbé bizonyult izgalmasnak, mint reméltem. Azon túl kell lenni. Pasztilla 2010. szeptember 21., 21:36 (CEST)

Képviselők és frakciók

Üdv! Jelen állás szerint be kéne passzintani mindegyikbe. Sőt, van egy olyan is, hogy Kategória:Országgyűlési képviselők pártok szerint. Igazából máig nem döntöttem el, szeretem-é ezt a rendszert avagy nem. Kétségtelenül felduzzasztotta néhány politikus kategóriasorát, ez ellene szól. Karbantartani se könnyű, ez szintén. Viszont emlékeim szerint a kategóriák létrehozása előtt tájékoztatva lett a publikum, és akkor nem tiltakoztunk kézzel-lábbal, sőt, a hozzászólók (mind a kettő?) inkább bátorították a szerzőt a felosztásra. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 22., 20:30 (CEST)

Abból még ritkán sült ki jó, ha én az itt megidézett szerzőhöz szóltam bármit is, nagyon nem egy nyelvet beszélünk. Nekem nagyon nem tetszik a rencer, őszintén. Az illető ott ült öt országgyűlési ciklusban, ez idő alatt három párt tagja volt, azaz három párt képviseletében ült a parlamentben, már csak ez önmagában tizenegy kategória. Remélem, Vince nem fog úgy dönteni a napon, hogy létrehozza a parlamenti ciklusok és pártfrakciók metszetét is (Kategória:Az Országos Alkotmánypárt országgyűlési képviselői (1910–1918). Pasztilla 2010. szeptember 22., 21:08 (CEST)

Névelő

Szia! A négyes pontot már át is alakítottam, ebbe különösebben nem tudok belekötni. Viszont az ötössel pontosan mi a problémád? Amellett azt hiszem, a harmadik pont sem következik az általad leírt irányelvekből, és ha ez így van, akkor ez a legnagyobb probléma, illetőleg ennek kijavítása igényelné a legtöbb munkát. – Mathae Fórum 2010. szeptember 22., 23:07 (CEST)

Hali! A 3-as pontot nem is érintettük, nem releváns el-Ukszor szempontjából, a hasonulásról Iványi és az OH. is így ír, teljesen rendben van. Az 5-ös ponttal kapcsolatos probléma, csak röviden: a név belseji névelők esetén Iványi a kötőjel megtartása mellett az előtaggal összevonni javasolja a névelőt, tehát Abu l- → Abul-, hasonulás esetén Abu d- → Abud-. A WP:ARAB-ban megadott példák Iványinál Abul-Faradzs (118. o.), dzul-hiddzsa (128. o.). Kivételt az alláh/elláh és addin/eddín típusú névelemek alkotják, ahol ugye a kötőjel kiesett. Ezt az OH. is így vette át. Pasztilla 2010. szeptember 22., 23:21 (CEST)

Ez egyfelől örömteli. Másfelől jaj. – Mathae Fórum 2010. szeptember 23., 15:32 (CEST)

Halálozás

Herr Pasztilla! A RMIL első köteteinek kapcsán egy újabb probléma merült fel. Mi a teendő, ha nem tudjuk kinyomozni, hogy a szócikkek alanya él-e még vagy sem? Ezt kell-e, lehet-e valamilyen módon jelölni a szócikkek bevezetőjében? Üdv– Istvánka ^posta 2010. szeptember 23., 12:07 (CEST)

Hahhh. Még olyat. Első körben szerintem gyűjtsétek ki egy allapra a halálozási dátum nélkülieket, ha lehet, hogy adott pillanatban utána lehessen járni. (Én is szívesen mazsolázom ilyen hülyeségeken.) Tekintettel azonban arra, hogy ez a dinamikus Wikipédia, valamint hogy egy adott forrás alapján dolgoztok, amely még élőként tünteti fel az adott személyeket, és erre a sablon is felhívja a figyelmet, földcsuszamlást előidéző problémát nem látok a dologban. Ha nagyon valószínűtlen, hogy él még, egy nagykötős kérdőjel is megteszi perpillanat. Egyébként egy gyors guglizás is megteszi, legalább közelítőleg, mondjuk Pekri Gézára kijön, hogy már 1965-ben meghalt). Pasztilla 2010. szeptember 23., 12:26 (CEST)

Erdélyi Múzeum

Szia! Most már aztán tényleg megfeneklettem az egyértelműsítéssel. Addig rendben is van, hogy a Döbrentei-féle legyen Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1814–1818), de mit csináljak az EME folyóiratával, ami 1874–1918, majd 1930–1947 között jelent meg, és 1991-ben újraindult? – Hkoala 2010. szeptember 23., 19:23 (CEST)

Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)? Pasztilla 2010. szeptember 23., 19:33 (CEST)

Köszönöm újfent! Ez nekem is eszembe juthatott volna, ha nem akarok kockafejű módon "szabályos" lenni – Hkoala 2010. szeptember 23., 19:44 (CEST)

Igazság szerint még bőszen gondolkodom a háttérben ezeken a folyóiratos mizériákon, aztán ha úgy érzem, majd előállok a farbával, és robotolok egyet. Pasztilla 2010. szeptember 23., 20:14 (CEST)

Ja, még valami: igazából a szabályosság nem sérül, mert ismerünk jogfolytonos folyóiratokat, amelyek egy-két-tíz-húsz-negyven évig nem jelen(het)tek meg. Pasztilla 2010. szeptember 23., 20:16 (CEST)

Gondoltam, hogy bőszen gondolkodsz Én most csak annyit csinálok, hogy szétválogatom a hivatkozásokat, aztán ha változik valamelyik elnevezés (pl. az Előre mégis napilap leend), akkor már könnyű lesz. – Hkoala 2010. szeptember 23., 20:53 (CEST)

Teitelbaum rabbidinasztia

(B)ősz mester! Nem tudok kibékül a fenti címmel, valahogy nem pászentos... Bennó^iroda 2010. szeptember 24., 11:08 (CEST)

A kötőjelezés hiányával van bajod? Pasztilla 2010. szeptember 24., 11:20 (CEST)

Nem, nyilván nem kéne őket valódi uralkodócsaládként kezelni helyesírásice, nekem elnevezésice nem pászentos. Szokunk ilyet csinálni? Nem simán Teitelbaum család? Vagy az kevésbé informatív? Hogy van ez? Bennó^iroda 2010. szeptember 24., 13:16 (CEST)

Ách zó. Egyszer már valahol a Latabár-színészdinasztia kapcsán volt ilyesmiről szó. Pasztilla 2010. szeptember 24., 13:25 (CEST)

Jé, tényleg. El is feledkeztem róla. Ha jól látom, már akkor is ugyanazt gondoltuk, és már akkor is zavart. ;) Bennó^iroda 2010. szeptember 24., 13:36 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Ja, magának a szócikknek a vitalapján. Ott is a Latabár család címszó enciklopédikus mivolta mellett érveltünk, de nagy volt az ellenkezés és a strukturált ellenérvelés, ezért maradt színészdinasztia. Pasztilla 2010. szeptember 24., 13:38 (CEST)

Asszem azóta már elállt a nagy jövés-menés ott, akkor én ezt lebonyolítandom sitty[om], akarom mondani -ban. Bennó^iroda 2010. szeptember 24., 13:48 (CEST)

Vita:Magyar Népköztársaság Állami Díja

Ezt tartod? Ebben az esetben ugyanis át kéne mozgatni egy csomó díjnevet. Bennó^iroda 2010. szeptember 25., 20:25 (CEST)

Minden további nélkül tartom. Egy díj nevéről van szó, amelynek nem része a névelő, még akkor sem, ha nekünk van egy saját bejáratú szabályunk a birtokos szerkezetek névelőzésére. Ez olyan, mintha wikipista átmozgatna, hivatkozván a birtokos szerkezetre, hogy Tamás bátya kunyhója nem wikikonform, annak A Tamás bátya kunyhója címet kell viselnie. Pasztilla 2010. szeptember 26., 01:15 (CEST)

Arról nem beszélve, hogy nemegyszer láttam olyat, amikor a nálunk utólagosan benévelőzött díjnévre a szerkesztő is így szúrja be a belső hivatkozást, akár azért, mert lusta [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Magyar Népköztársaság Állami Díja]] beszerkesztésére vagy mert megvezettük a címszóadási gyakorlatunkkal, és okkal hiszi, hogy a névelő a tulajdonnév része. Pasztilla 2010. szeptember 26., 10:16 (CEST)

Jól gondolom, hogy ebben az esetben a Premiul de Stat al Republicii Populare Române A Román Népköztársaság Állami Díja lenne? Merthogy az eredeti elnevezésében is ott van a határozott névelő. – Hkoala 2010. szeptember 26., 14:25 (CEST)

Szerintem igen. Pasztilla 2010. szeptember 26., 14:42 (CEST)

Létrehoztam. Érdekességképpen: nézd meg a bevezetőjében, hogy milyen tudományágaknak piros a linkje – Hkoala 2010. szeptember 26., 15:34 (CEST)

Tudom, nagyon kemény. Viszont a bölcselet alatt nem filozófia értendő? Pasztilla 2010. szeptember 26., 16:42 (CEST)

De igen, csakhogy nincs róla átirányítás. – Hkoala 2010. szeptember 26., 17:35 (CEST)

Nekem ezzel az a bajom, hogy milyen forrásból állapítjuk meg a névelő címrészkéntiségének mintkéntjét? :) Ha már a normatív írásmódot megállapítja az OH. mondjuk, akkor elhisszük neki a névelést is? Az a sejtésem, hogy az egyszerűség kedvéért semmihez nem teszik hozzája, de jó, legyen. Most akkor megint mozgathatok kib***tt sok díjnevet, de szerencsére egy lapra vannak gyűjtve. Sokba fog még ez teneked kerülni. Bennó^iroda 2010. szeptember 26., 17:05 (CEST)

Hol van az a gyűjtőlap? Pasztilla 2010. szeptember 26., 19:48 (CEST)

Szerkesztő:Bennó/Tulajdonnevek_helyesírása. Itt van elég sok (az összes zöldredires). Bennó^iroda 2010. szeptember 26., 20:04 (CEST)

Katolikus egyház (egyértelműsítő lap)

Nézz már rá erre a lapra. Még emlékszel talán, mikor kezdtem neki, megpróbálni tisztázni a dolgot, de mostanra már kicsit belezápultam. Nézd mán meg, hogy értelmes-e, érthető-e, biztos kéne karcsúsítani is rajta. Ez az első lépés, hogy aztán szétszálazhassam az egyháztörténelemmel foglalkozó lapokat, meg a különféle egyházrészekkel foglalkozókat. Bennó^iroda 2010. szeptember 26., 00:11 (CEST)

Emlékszem, de már akkor sem szóltam hozzá, hivatkozásul arra, hogy ehhez kevés vagyok. Egyszerűen kevés a vonatkozó tudásom. Pasztilla 2010. szeptember 26., 01:16 (CEST)

Van ott 1 pusztán helyesírási kérdés is, az utolsó szakaszban felsorolt különféle részegyházakat én kisbetűsíteném. Mit te gondolsz? Bennó^iroda 2010. szeptember 26., 20:45 (CEST)

Lassulj már le egy picit, már azt se tudom, mire kell reagálnom hamar-hamar. Pasztilla 2010. szeptember 26., 20:53 (CEST)

Összefoglaló stílus

Szia Tilla!

A Wikipédia:Összefoglaló stílus oldalt rendbe tudnád hozni? Látom, hogy ez az angol változat fordítása volt 3 évvel ezelőttről, azóta azonban az angol továbbgördült és sokkal jobb lett. Nekem egyszerűen nincs hozzá energiám 50 WP lap után. Köszi, – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. szeptember 26., 14:01 (CEST)

Meprószálom, most éppen van kedvem ilyen jellegű molyolgatásra. Pasztilla 2010. szeptember 26., 14:04 (CEST)

Delikát WP-nevezéktani probléma

Delikát WP-nevezéktani probléma itt: Thread:Szerkesztővita:Bennó/archívumok projekt. Mielőtt felelnék, kíváncsi lennék a véleményedre. Hogyan kezeljük nagybetűség szempontjából a közösségi lapok címét/nevét? Nagybetűs egy Kocsmafal, és ha azt írom, hogy műszaki Kocsmafal? Bennó^iroda 2010. szeptember 26., 17:10 (CEST)

Engem ugyan senki nem kérdezett, de véleményem azért van, és ezt most idebiggyesztem. Nekem ugyanis nagyon fura a Kocsmafal így, nagybetűvel, mert a fontoskodása éppen szembe megy azzal a kedélyeskedéssel, ami a szó kiválasztását motiválhatta.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 26., 20:25 (CEST)

Bennót már javában puhítom e tárgyban a vitalapján. Pasztilla 2010. szeptember 26., 20:52 (CEST)

Re: BTM

Üdv! Ha pár napig ráér, szívesen utánanézek, itthon sajnos nincs anyagom hozzá.

Tök más: miközben guglizgattam, segíthet-e a net ebben a múzeumügyi kérdésben, találtam egy oldalt, amely egészen pofátlan módon lenyúlt tőlünk valami iszonyat mennyiségű történészéletrajzot forrásmegjelölés nélkül, ellenben minden jogot fenntartva. Először csak Katus László biográfiája tűnt fel (őt én írtam), aztán az MTA-szócikkek (Romsics, Berend T., Ránki György, Ormos), végül a többiek (Komoróczy stb.). És még örülnek is maguknak, milyen egyedi és fantasztikus listát állítottak össze. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 25., 17:41 (CEST)

Persze hogy ráér. Csak jó volna egy ilyen. Előszőr még az aquincumi, kiscelli stb. osztályok igazgatói jelölésének ambíciójával vágtam bele a sablonba, aztán tapasztaltam, hogy maga a BTM sem egyszerű.

A másikhoz nem tudok hozzászólni. Először a Koltay-Kastner Jenő szócikk kapcsán jöttem rá, hogy a szétkopirájtozott MúltKor-portál még a gondolatmenetemet is átvette, felszólításunkra is csesztek jelölni a Wikipédiát forrásként, azóta több más életrajzzal találkoztam a MúltKor-on a saját életrajzainkkal, a Wikipédia megjelölése nélkül, de kemény szankciókkal a lap alján arra az esetre, ha bárki másolná őket. Köcsög, nímand banda. Ugyanaz, amit te írsz fent a történelemportálról. Tgr-t érdemes megkeresni ilyen ügyben, ő szokott harcolni. Koltay-Kastner óta engem nem érdekel, számomra öröm a szócikk megírása, egységes készként való látása, a többi nem érdekel. Pasztilla 2010. szeptember 26., 01:12 (CEST)

Írtam nekik tegnap este, és csoda történt: immár mindegyik életrajz alatt ott figyel a wikicikkre mutató link, és a forráslistában is hivatkoznak ránk. Nya. A BTM-kérdésnek holnap vagy holnapután megpróbálok utánajárni. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 26., 12:20 (CEST)

Köszönet mindkettőért! Pasztilla 2010. szeptember 26., 12:23 (CEST)

Megvannak a központi igazgató s főigazgató urak, odagyűltek mind a vitalapomra. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 27., 18:47 (CEST)

Tolladra kívánkozó problémák

• Egy: Vita:Bíró Yvette, válaszolni kéne valami értelmeset a kedves kollégának, már sokadszorra kísért különféle helyeken a perjellel kapcsolatos mániái miatt.
• Vita:I. Hedvig lengyel királynő, szintén nem először merül fel, sorszámozzunk-e kizárólag egy példányban létező ezen nevű uralkodókat, és ha igen, miért ne. Bennó^iroda 2010. szeptember 27., 13:41 (CEST)

Rosszabb vagy, mint a főnököm, de komolyan. Azt már látatlanban tudom, hogy a másodikhoz nem fogok hozzászólni, mert Peadar-közeli téma, Isten őrizz, hogy azt a szent embert aszkétai nyugalmában megzavarjam akárcsak a megjelenésemmel is. Pasztilla 2010. szeptember 27., 14:44 (CEST)

Hát így könnyű az élet... L András^pankuš→ 2010. szeptember 27., 14:46 (CEST)

Pasztilla 2010. szeptember 27., 17:11 (CEST)

ezt láttad?

Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Források megjelenítése – Hkoala 2010. szeptember 27., 18:28 (CEST)

Még nem, de majd ránézek. Pasztilla 2010. szeptember 27., 23:37 (CEST)

Megnéztem, de se hozzáadni, se elvenni nem tudok belőle, Vadaróval leírtátok, amit gondolok. Tudom én, hogy nógatni akarsz, de most nem vagyok nógatható. Pasztilla 2010. szeptember 27., 23:45 (CEST)

Egyértelműsítő lapok

Úgy látom sikerült, akkor én nem foglalkozok vele. Nyugodtan szerkesszétek, azért van . – Hunyadym ^Vita 2010. szeptember 27., 21:19 (CEST)

A kötőjel margójára

munkás-paraszt kormány Első Kádár-kormány, és: Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, hm... Az utóbbiban az emlékérem persze kicsi (7. típus), de több más kérdés is van, az első a kötőjel, a másik a nagybetűk. Bennó^iroda 2010. szeptember 27., 21:37 (CEST)

A kötőjelet talán még meg lehet magyarázni az állandósulás (és a társadalomtörténet) felől, nem a két társadalmi réteg közötti viszonyt jelzi (nincs szembenállás vagy alkalmi partnerség, mint az orosz–török háború vagy a Kossuth–Széchenyi-vita esetében), hanem együtt az egészet. Azt, hogy a p mitől nagybetűs, a legkisebb fogalmam nincs, szerintem ez el van cseszve jól, helyesen: Munkás-paraszt Hatalomért emlékérem. Pasztilla 2010. szeptember 27., 23:41 (CEST)

Szerintem itt megint az lehetett, hogy – szarván a helyesírásra – a jogszabály egyszerűen így hozta létre az emlékérmet, hogy minden eleme nagybetűs volt, és kettőtök felbukkanásáig senki nem vette a bátorságot a törvényben rögzített kifejezésmód megváltoztatására... :)) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. szeptember 28., 18:30 (CEST)

Csitt! Csak senki meg ne hallja! Pasztilla 2010. szeptember 28., 18:32 (CEST)

Joplin

Szia! A célnevet töröltem, tiéd a pálya. Üdv. Csigabi^{itt a házam} 2010. szeptember 28., 08:47 (CEST)

Köszönöm! Pasztilla 2010. szeptember 28., 09:15 (CEST)

Sikk

Kell nekem lejárt szavatosságú alfejezetekbe írogatnom, jól elsikkadtam itten a nagy forgalomban. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 28., 16:44 (CEST)

Igazán nincs mit, egyszer még lesz egy kérésünk... Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 28., 18:18 (CEST)

Simán jó lesz neki a pedagógus egyértelműsítés. Míg mi a legfontosabb tevékenységgel határozzuk meg a szereplőinket, az általam látott könyv szerzője igyekezett valamilyen tudományterületet az igazgatókhoz rendelni. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. szeptember 28., 18:26 (CEST)

Szent Kereszt

Nézz mán be Villykéhez a fenti ügybe’. Bennó^iroda 2010. szeptember 28., 20:41 (CEST)

Egyetértek veled a Szent Kereszt tulajdonnévi kezelésében, szerintem indokolatlan reprofanizálás volna köznévként kezelni, sajnos a tárgy- és fogalomnevek közé tartozandó tulajdonnevekről (mert azért vannak ilyenek szép számmal) méltatlanul keveset foglalkozik a helyesírás. A Jézus Szíve-kápolna viszont borzalmas, azért az nem baj, ha a helyesírás reflektál a szerkezet egészére, és tekintetbe veszi, hogy itten egy jelölt birtokos szerkezetről van szó, és például a földrajzi nevek esetében látszik is a szándék ennek az elvnek az érzékeltetésére (Tóth Péter-halom, de Tóth Péter halma, vagy Salamon tornya, Örzse völgye). Pasztilla 2010. szeptember 28., 21:46 (CEST)

Adam vitalapján írom az idézett egyházi útmutatóról, hogy sajnos nem minden tekintetben konzultál az egyéb normatív forrásokból következtethető alapelvekkel. Inkább csak érdekességnek idéztem a Jézus Szívét (igazad van: minden hasonló esetben reflektálunk arra, ha jelölt birtokos szerkezetről van szó, lásd pl. a kitüntetés- és díjnevek hasonló alcsoportját). Bennó^iroda 2010. szeptember 28., 21:50 (CEST)

Thread:Szerkesztővita:Istvánka/Grand Slam

Üdv! A fenti lapra engem idézett Istvánka, de ez kimondottan Pasztilla-métier. :) Bennó^iroda 2010. szeptember 28., 21:57 (CEST)

Magyarországi barlangok listája

Feldaraboltam négy részre. Így jó lesz?– Szenti Tamás ^vita 2010. szeptember 29., 13:33 (CEST)

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Kategória:Hivatalosan nem igazolt tudományok

Nézz mán be ide, fraticello mio, érzésem szerint neked lesz jobb ötleted az általam fölvetett problémára (folklórelemek, mitológia, természetfelettivel kapcsolatos hitek és nézetek), ez a jelenlegi besorolás nem tűnik ádekvátnak. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 2., 12:41 (CEST)

Lélekbegyaloglás

Nem, nem gyalogoltál bele, sőt! Igazság szerint a belegyaloglás előbb történt, nem is éppen általad, hanem akkor, amikor sorozatban szembesültem azzal, hogy az egyébként jónak vélt helyesírási és nyelvérzékem, no meg a tanulmányaim emléke mennyire nem találkozik a valósággal. Legutóbbi sokk a Voynich-kézirat ügye volt, ami igen sokat dolgoztam én is, és a végén abban a hiszemben hagytam abba, hogy nyelvi szempontból is elfogadható cikk megy át a kiemelésen. Most meg igyekszem tanulni a hibáimból, és legpimaszabb rosszindulattal Téged és Bennót szemeltelek ki arra, hogy kiket lehet érdemes figyelemmel kísérni, esetleg talán követni is. Vagy legalább ellesni ezt-azt. Már csak azt kellene elérnem, hogy időm is legyen mindarra, amit szeretnék… -- 2010. október 2., 23:10 (CEST)

Akor jó, de ahhoz viszont mindkettőnket gyaktatni kell erősen, mert elég ritkán kerülünk szerkesztésközelbe. Úgy értem, ha konkrétum van, csak bátran. Pasztilla 2010. október 2., 23:28 (CEST)

Cite sablonok

Üdv! Annyi hasznuk azért van, hogy ha egyszer majdan ki lesz találva, hogy mégis jól/megfelelően nézzenek ki, akkor egyszerre minden cikkben jól/megfelelően fognak kinézni, ilyenek után viszont majd lehet kutatni. Peligro (vita) 2010. október 3., 12:15 (CEST)

Szia! Sorban:

Én ezzel tisztában vagyok, ezzel vagyok fenyegetve két éve. Eddig is és most is: ha egyszer jó lesz a cite (vagy bármely más forráshivatkozó) sablon, minden további nélkül vállalom, hogy az általam írt szócikkekbe beszerkesztem. Addig azonban nem, sőt, látni sem akarom őket, azt meg különösen nem akarom látni, hogy az egyik forráshivatkozást valaki átírja citébe, a többit nem. (Ezenkívül, köztünk szólva, tényleg gusztustalan volt.)

Másrészt: Pontosan ki és hogy képes ma biztonsággal előrejelezni, hogy a leendő forrássablon éppen a mai cite sablonok paramétereire fog épülni? Mert ugye a fenti feltételezés („ha egyszer majdan”) ebből indul ki. De ha véletlenül mégsem így történik, hát a mai cite sablonok átalakítása éppen akkora szíás lesz, mint a kézzel beszúrt címleírások. A meló mindig akkor van és az, amikor megérett rá a helyzet, kézzel meg nem fogható hipotézisek talaján nehezen tudnám magam elkötelezni a cite sablon használata mellett.

Szemléltetésképpen, amit visszavontam (nem mellesleg fals adatokkal tele), az Andrew69-féle változat:

• A BUDAPESTI ÁLLATKERT TÖRTÉNETE. Fővárosi Állat és Növénykert zoobudapest.com, 2010. november 15. (Hozzáférés: 2010. október 2.)

Erre raktam vissza, azaz a Pasztilla-féle változat:

• A budapesti állatkert története. Elérés: 2010. február 9.

Számomra nem kérdés, hogy melyik barátságosabb a szemnek és az agynak egyaránt. Pasztilla 2010. október 3., 12:48 (CEST)

Ezt nem vitattam, csak azt mondám, amit fent mondtam. Érted. Miért ne a régi paraméterekkel lenne felújítva, el sem tudok képzelni más lehetőséget, pont azért, hogy ne b*sszunk ki magunkkal. Volt már eset az okosan elkövetett sablon felújításokra, sőőőt, egykor régen azt is megoldottuk okosan, hogy három sablont (album infobox, dal infobox, kislemez infobox) kiváltottunk egy új album infoboxszal, maradt minden paraméter, működött minden. (Úgy értem a többes számot, hogy a sablonguruk verték a billentyűzetet, én meg okoskodtam és követelőztem. ) Peligro (vita) 2010. október 3., 14:04 (CEST)

Persze, de azért hadd melengessek a keblemben alternatív hipotéziseket. De mondom, gond és szó nélkül fogom beletenni a szócikkeimbe, ha lesz ilyen, addig azonban az általam kezdeményezett szócikkek és utóéletük iránt érzett felelősség azt diktálja, hogy a szócikk ne legyen alkotóelemiben sem szarabb, mint előtte volt. Pasztilla 2010. október 3., 14:07 (CEST)

Az a baj, hogy a legalsó alapoktól akarnád kezdeni az egészet, a nagy vállalkozások meg döcögősen mennek a wikin, ráadásul Bennóra várhatsz egész életeden át, mint Godóra, vannak külön wikipédisták, akik arra szakosodtak, hogy csak őt várják. Nem tudnád ide alant 4 fiktív példában leírni, hogy te hogyan látnád igényesnek/szakszerűnek a forrásjelölést mondjuk egy

• könyvforrás
• webes forrás
• folyóirat
• film/TV műsor

esetében? Peligro (vita) 2010. október 3., 14:20 (CEST)

Médiás (4.) leírásom nincs, ilyesmit sosem kellett használnom, nincs meg a szabványa sem. Úgyhogy a többi, egy-egy viszonylag kiterjedt példán és főbb vonalakban érzékeltetve. És figyelembe véve, hogy így használom, ha könyvet szerkesztek, sajnos itt a Wikin a könnyebb ellenállás felé haladva az elmúlt években már öszvérült és összezavarodott a saját gyakorlatom is, ma már például nem merném elhagyni a Wikin az o.-t. Ami pedig a webes forrást illeti, a lenti kifejezetten a nyomtatott szabvány, wikis környezetbe adoptálva jóval leegyszerűsítve használom, valamint kibővítve az elérés dátumával.

Könyv:

• Gipsz Jakab: A társadalom organizációja mint hatalmi potenciál. In A filozófia híg mosléka. Marxizmus és átfolyásai a posztmodernbe/posztkommunizmusba. Szerk. Pethő Bertalan. 2., bőv. kiad. Budapest: Platon; 1998. (Posztmodern Könyvek, 21.) pp. 231–248.

Folyóirat:

• Fokos Dávid: Rövid riport az Országos Néptanulmányi Egyesület iskolavitájáról. Híd 2 (1942) 34:18–19.

Webes forrás:

• A budapesti állatkert története. Összeáll. Fővárosi Állat- és Növénykert. 2007. Elektronikus dokumentum via WWW URL: http://www.zoobudapest.com/konyvtar/tortenelmunk

Pasztilla 2010. október 3., 14:45 (CEST)

A webes forrásnál kiírnád a teljes url-t? Ebben a tekintetben nem jobb, ha integrálva van a címbe?

• A budapesti állatkert története. Összeáll. Fővárosi Állat- és Növénykert. 2007. Elektronikus dokumentum via WWW

A könyv forrás nem is tér el annyira (sőt, első blikkre nem is látom az eltérést.) Peligro (vita) 2010. október 3., 15:02 (CEST)

De, épp ezt írtam fent, hogy a fenti a nyomtatott verzió, wikis környezetben leegyszerűsítve, csak elfelejtettem odaírni:

• A budapesti állatkert története. Összeáll. Fővárosi Állat- és Növénykert. 2007. Elérés: 2010. akármi.

A könyveshez: tedd Gipsz Jakab alá bátran a cite book-os verziót. Pasztilla 2010. október 3., 15:04 (CEST)

Tenném, de nem értem: a legelső cím egy fejezet, ami a dőlt betűs című könyvben van?

Szerintem túlértékeled a nyomtatásban olvasók számát, de úgy emlékszem a hivatkozások alapból kifejtődnek nyomtatás során, minden további nélkül, most is. Peligro (vita) 2010. október 3., 15:08 (CEST)

Igen, pontosan, egy tanulmánykötet tanulmányára hivatkoztunk. A második mondatodat nemértem, pedig igyekeztem.

• Gipsz Jakab: A társadalom organizációja mint hatalmi potenciál. In A filozófia híg mosléka. Marxizmus és átfolyásai a posztmodernbe/posztkommunizmusba. Szerk. Pethő Bertalan. 2., bőv. kiad. Budapest: Platon; 1998. (Posztmodern Könyvek, 21.) pp. 231–248.

• Gipsz, Jakab.szerk.: Pethő Bertalan: A társadalom organizációja mint hatalmi potenciál, A filozófia híg mosléka. Marxizmus és átfolyásai a posztmodernbe/posztkommunizmusba., 2., bőv. kiad., Budapest: Platon, 231–248.. o. (1998) 

Ez tényleg rém gusztustalan, pedig egy alaphelyzetről van szó. Pasztilla 2010. október 3., 15:12 (CEST)

A keretcímet (értsd: sorozatcím) nem is tudom, hova kellene beírni a cite sablonba. De épp ez a másikprobléma, ahhoz képest, hogy micsoda fos a végeredmény, elég munkás a használata, sokkal, de sokkal egyszerűbb kézzel bepötyögni, formázni, kész. Pasztilla 2010. október 3., 15:14 (CEST)

Értsd: ha kinyomtatsz egy ilyen linket: A budapesti állatkert története., akkor nyomtatva automatice különvezi valahogy így: http://www.zoobudapest.com/konyvtar/tortenelmunk A budapesti állatkert története. Vagy hasonló, a lényeg, hogy szétbontja.

Nem értem az aggodalmad, szerintem közepes vesződséggel minden további nélkül át lehet alakítani a sablont olyanra, amit írtál. A keretcím esetében pl. ki lehet egészíteni egy (sorozatcím=) paraméterrel. Ha kézzel pötyögjük be, akkor aztán tényleg az lesz, hogy ahány szerkesztő annyiféleképpen alakítja ki. Peligro (vita) 2010. október 3., 15:39 (CEST)

Izé, akkor visszatérek az első mondatomhoz: Ezzel fenyegetnek két éve, hogy hip-hop megoldható. A magam részéről az optimizmusodat nem értem. Egyfelől szinte biztos vagyok benne, hogy irtóztató elvi ellenállásba ütközne, mert hiszen sokan hizzászoktak már a cite-sablonhoz, azt hiszik, őgy a jó. Másfelől a sablonnal mindent automatizálni nem lehet, továbbra is nézni kell, hogy főcím–alcím-tagolást hogy tette be, sorozatcímet nagybetűkkel szedte-e stb. a júzer. Harmadrészt ismét nógatlak, hogy próbálj meg más fejével is gondolkodni, és ha engem kérdezel, egy kézzel bepötyögött címleírás esetlegességeit és hibáit sokkal könnyebben és gyorsabban javítom, mint egy számomra jórászt átláthatatlan sablonban megbújó esetleges hibákat. (Mindig olyan makacs vagy, asszed, mintha a másik mindig olyan makacs volna.) Pasztilla 2010. október 3., 15:46 (CEST)

Na jó, elérkeztünk a határhoz, majd egy másik életben megoldjuk. Peligro (vita) 2010. október 3., 15:56 (CEST)

Mosmivan?! Pasztilla 2010. október 3., 16:01 (CEST)

Nem tudom, úgy vettem ki a szavaidból, hogy jó lenne, de mégsem, majd ha több erőnk lesz hozzá, stb; azt hittem holtpontra jutottunk. Peligro (vita) 2010. október 3., 16:20 (CEST)

Az én szavaimat én mondom, az én meglátásom tényleg az, hogy neki kellene durálni magunkat, és perpill nem érzek ehhez energiát. De más mondhat más szavakat. Pasztilla 2010. október 3., 16:22 (CEST)

Szép délutánt kívánok! Ha ez segít, én érzem benned az erőt. Szerintem bőven elegendő annyi bibliográfiai adat egy wikis címleírásba, amennyit fentebb használtál. Tetszik, hogy egy egységként van kezelve a kiadó, a kiadási hely és az évszám. Az évszám elé simán vesszőt tennék, a pépé meg akár el is maradhatna, de ha ezen múlik, hogy legyen alternatív cite-unk, máris beleszeretek mindkettőbe. Az ISBN, a terjedelem meg a többi maradjon csak ott, ahová való: a katalóguscédulákon. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 3., 16:39 (CEST)

Hízelgéssel itt semmire nem megyünk, urak Sablon:Továbbra is vádlón bökdös Vungadu felé Komoly válasz:

A pontosvessző azért, mert bár egy egység, az én felfogásomban kettő: hely és idő. A hely alárendelt szerkezeti eleme a kettősponttal eltagolt kiadó. Időnként muszáj másodlagos tagolást alkalmazni, és én a pontosvesszőt ilyen szempontból határozottabbnak fogom fel, mint a vesszőt. Azaz hely; hely; idő a képlet. De simán meggyőzhető vagyok.

• Budapest: Móra; Pozsony: Madách; 1982.
• Budapest: Móra, Pozsony: Madách, 1992.
• Budapest–Pozsony, Móra–Madách, 1992. (Ezt én nem szeressem, felborul a rend, nem világos, mi micsoda.)
• stb.

Az ISBN-nek tudomásom szerint hozzáadott értéke van itt a Wikin, ISBN szerinti keresés, maga az ISBN-link könyvforgalmazó oldalakra visz stb. Pasztilla 2010. október 3., 16:47 (CEST)

• a first, last paraméterek helyett (amikkel ugye elvi probléma is van, minthogy nem igazán kultúrafüggetlenek) name paramétert kell használni, ezzel a legcsúnyább hiba kiesik.
• a magam részéről a p/pp/in használatát értelmetlen sznobizmusnak tartom, ez egy néplexikon vagy mi. De persze technikai akadálya nincsen.
• nagybetűsíteni éppen tud egy sablon, de a nagybetű a weben szerintem nem úgy működik, mint nyomtatásban, nem biztos, hogy mindent gondolkodás nélkül át kell venni.
• A kiadó-hely-évszám közelítése kétségkívül megkönnyítené az értelmezést. Azt nem teljesen értem, hogy különböző helyekhez miért tartozna szükségszerűen azonos idő.
• Az ISBN hasznos, mert egyértelműen azonosít egy könyvet, és ezt a jövőben sokféleképpen fel lehet használni. Egyáltalán, az egész cite-ozás fő előnye az, hogy feldolgozható formában tárolja el a könyv adatait, amikkel így egy csomó okos dolgot meg lehet csinálni. (Pl. más kinézetet adni neki weben, nyomtatásban és felolvasva, vagy egy kattintással kigyűjthetővé tenni Zoteroval.)

– Tgr^vita 2010. október 3., 20:02 (CEST)

Minden pontod zene füleimnek, a negyedik pontodat viszont nem értem. A többkötetes, ezáltal esetleg kötetenként más évben és helyen megjelenő művek tömbösített címleírására gondolsz? Pasztilla 2010. október 3., 20:11 (CEST)

Ha a könyvet kiadja az egyik kiadó Pesten, a másik Pozsonyban, semmi nem garantálja, hogy ez egy évben történik, nem? Egyáltalán, ha egy könyv egy adott kiadására hivatkozunk (amiből a cikket írta valaki), annak hogy lehet több kiadója? – Tgr^vita 2010. október 3., 20:18 (CEST)

Nem, ezt félreérted, ez nem több könyv, hanem egyetlen könyv, egyetlen kiadás, amely a Móra és a Madách közös kiadásaként jelenik meg, természetesen egyszerre, mivel egy könyvről van szó Dögivel van erre példa, pont a két fenti kiadó évtizedeken át szórta a közös kiadásokat (talán még ma is). Pasztilla 2010. október 3., 20:31 (CEST)

Nézd meg például itt a 7-es és 8-as tételt. Ezekről az esetekről van szó. Viszont olyanról is szó lehet, amit én kérdeztem vissza 20:11-kor, aminek a megoldása már elég gyönyörűségesen bonyolult, hogy egy többkötetes mű egyik kötete a bukaresti Ifjúsági, a másik kötete a kolozsvári kriterion kiadásaként jelenik meg. Pasztilla 2010. október 3., 20:35 (CEST)

Vagy úgy. Csinálhatunk kiadó2 meg hely2 paramétert, csak azt kéne meggondolni, hogy nem lehet-e olyan eset, amikor más okból (és más megjelenéssel) kellene több kiadó/hely, mert akkor jobb beszédesebb nevet adni.

A szélsőségesen bonyolult esetekben meg nem dől össze a világ, ha nem használunk sablont, nem tüntetjük fel mindegyik kiadót, külön lábjegyezzük a köteteket vagy egyéb kerülőmegoldást használunk. – Tgr^vita 2010. október 3., 22:48 (CEST)