Szerkesztő:Memenedzser/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar autóipar minden tekintetben a magyar gazdaság húzóágazata, amely az európai válságjelenségek ellenére is bővült és bővülőben van. Csak az elmúlt évben 2600 új munkahelyet teremtett a négy autógyártó, az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki, amelyek együttesen 17 400 embernek adnak munkát.

Az autóipar története[szerkesztés]

A gépjárművek története az autógyártással kezdődik. Autóról mindaddig nem beszélhetünk, amíg meg nem jelent, fel nem találták a meghajtásához szükséges megbízható működésű erő-gépet. Az autók előzményeként lóvontatású járműveket használtak mind személy, mind teher szállítására. A forradalmi átalakulás a hőerőgépek megjelenésekor történt. Nézzünk néhány fontosabb évszámot a gépjárművek történetéből:

  • 1771: Nicolas Joseph Cugnot bemutatja az első gőzhajtású járművet
  • 1821: Julius Griffith gőzgéppel hajtott postakocsit készít
  • 1862: Beau de Rochas négyütemű gépet fejleszt ki
  • 1886: Gottlieb Daimler és Karl Benz szabadalmaztatja autóját
  • 1894: A Michelin gyár megszerkeszti Dunlop szabadalma alapján az első pneumatikus gumiabroncsot
  • 1896: Henry Ford megépíti első autóját
  • 1896: Karl Benz megalkotja az első autóbuszt
  • 1896: Gottlieb Daimler megépíti az első teherautót
  • 1897: Rudolf Diesel kifejleszti a róla elnevezett motort
  • 1903: Bánki-Csonka féle benzinporlasztó kifejlesztése
  • 1905: Csonka János elkészíti az első magyar autót (a porlasztó alkalmazásával)
  • 1906: Galamb József, a Ford művek első főmérnökének tervei alapján megszületik a T-Modell
  • 1910: Elkészül az első magyar autóbusz Csonka János tervezésével
  • 1924: Felix Wankel szabadalmaztatja motorját
  • 1924: Adam Opel megvalósítja Európában elsőként a futószalagon történő jármű-összeszerelést
  • 1937: Ferdinand Porsche tervezte Volkswagen népautó gyártásának megkezdése
  • 1955: Az első Trabant „NDK-népautó” megjelenése
  • 1973: A benzinárak emelkedése miatt (olajembargó) megemelkedik az érdeklődés a hibrid autók iránt
  • 1990-es évek: Az ózonpajzs vékonyodása következtében a járműfejlesztések a 0% CO2 kibocsátást, a minél kisebb energiafogyasztást célozzák meg
  • 1973: A benzinárak emelkedése miatt (olajembargó) megemelkedik az érdeklődés a hibrid autók iránt
  • 1990-es évek: Az ózonpajzs vékonyodása következtében a járműfejlesztések a 0% CO2 kibocsátást, a minél kisebb energiafogyasztást célozzák meg

Az autók iránt világszerte megnövekedett fogyasztói igény a tömeggyártásnak kedvezett. A 2000-es években is a legfőbb fejlesztések a kis fogyasztású, illetve középkategóriás autóknál észlelhető. Robbanásszerű mennyiségi és ezzel együtt minőségi fejlődést hozott az ázsiai országok bekapcsolódása az autógyártásba. Ezekben az években már Japáné a vezető szerep az autógyártásban. Az elkövetkezendő években Kína dinamikus fejlődésének köszönhetően még tovább fog növekedni az ázsiai autógyártási potenciál, illetve autók iránti fogyasztói igény.[1]

Magyar autógyártás története[szerkesztés]

A századfordulón Csonka István budapesti mérnök a magyar Posta számára tervezett egy levélgyűjtő autót – a háromkerekű járműből két modellt le is gyártott a Ganz vállalat, melyek 1900 novemberében álltak szolgálatba. Erre az eseményre ma úgy tekintünk, mint a magyar automobil gyártás születése. Az első világháború előtt Magyarországon tíz autómárka modelljeit gyártották, és az utolsó évszázad 20-as éveiben már öt autógyártó működött az országban. Egyesek licenc alapján készítettek külföldi gyártmányokat, de voltak teljesen hazai fejlesztések is – például az 1924-ben bemutatott „Magomobil”- t (a gyártó MÁG nevéből levezetve) még Japánba és Indiába is exportálták, sőt létezett egy „Magosupersix”, ami hathengeres motorral büszkélkedhetett. A magyar mérnökök műszaki kreativitása világszerte elismert volt. A magyar születésű Galamb József jelentős mértékben hozzájárult a legendás T-Modell és a futószalag-termelés kifejlesztéséhez az egyesült államokbeli Fordnál. A szocialista gazdasági közösségen, a „KGST”-n belüli megállapodások értelmében Magyarország a 70-es és a 80-as években Európa legnagyobb buszgyártójává vált. Évente mintegy 12.000 „Ikarus” buszt szállítottunk „testvérországainknak” – cserébe viszont Magyarország a teljes gépjárműállományát kizárólag külföldről szerezte be egészen a rendszerváltásig.

A modern hazai autógyártás[szerkesztés]

Magyarország autógyártásában jó 700 a közreműködő cégek száma, ami még két százalékot sem tesz ki a feldolgozóiparban dolgozó cégek teljes számát tekintve, a munkatársak száma azonban 72.000-rel már a feldolgozó-ipari érték 12%-át éri el. Ezzel az autógyártás elengedhetetlen része a magyar gazdaságnak, és ráadásul még termelékenyebb is, mint a többi ágazatok. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak 12%-kal ez az ágazat a forgalomnak több mint 16%-át, az értékteremtésnek pedig 17%-át hozza. Ez a magasabb termelékenység a foglalkoztatottak jövedelmén is tükröződik: az ágazati átlagbérek 2012-ben csaknem 20%-kal voltak magasabbak a feldolgozóipari átlagnál.

A magyarországi autógyártás fontos jellemzője az is, hogy nagyon erőteljesen külföldi cégek dominálnak benne. Ők foglalkoztatják a munkatársak több mint 80%-át és hozzák a forgalom és az értékteremtés több mint 90%-át a magyarországi autóiparban. A gépjárműipar termelési értékének kereken a fele jut a személygépkocsi- gyártásra, a másik fele pedig az alkatrészek és egységek előállítására, a motoroktól a kábelkötegeken és fékeken át az elektronikus modulokig. A beszállítók azonban messze nem csak az országban működő gyártóknak (jelenleg ezek az Audi, a Mercedes, Opel és a Suzuki) szállítanak, hanem főként exportra dolgoznak. A magyar gyártótelephelyek sokszor stratégiai jelentőségűek, vagyis ők fedik le az adott cégcsoport teljes szükségletének jelentős részét az adott egységekből és alkotóelemekből.

Míg az iparban összességében az előállított termékek 58%-át gyártják külföldi piacokra, ez az érték az autógyártásban 93% (2011). Összehasonlításképp: A magyar gyógyszeripar „csupán” a gyógyszerek 82%-át szállítja külföldre, az élelmiszeripar pedig termelésének 33%-át. Az ágazat kivitele messze meghaladja a behozatalt. 2012-ben Magyarország gépjárműipara 14,2 milliárd euró értékben szállított külföldre, ami a teljes magyar export 18%-ának felel meg. Ugyanakkor a behozatal 6,3 milliárd eurót tett ki (a teljes behozat 9%-át), így az ágazat külkereskedelmi mérlege 7,9 milliárd eurós pluszt mutat. Az többi gazdasági ágazat együttesen összesen egymilliárd eurós külkereskedelmi deficitet termelt. (A szerző megjegyzése: Ezek az adatok a teljes autóipari ágazathoz tartozó cégek összes kivitelére vonatkoznak, olyan exportokat is tartalmaznak, amelyeknek nincs közük a gépjárműgyártáshoz.)

A legnagyobb partnere a magyar gépjármű-előállításnak csaknem minden tekintetben Németország. Az ágazat teljes kivitelének mintegy 42 százaléka Németországba irányul, az importból ez az érték még magasabb, 47%. Egyedül Németországgal szemben Magyarország ezen ágazata három milliárd eurós többletet ért el. A közvetlen gépjárműipari befektetéseknél is igencsak élen járnak a német cégek. A magyar gazdaság egészét is jelentősen meghatározza a nemzetközi összehasonlításban is domináns autógyártás. A bruttó értékteremtésnek csaknem négy százaléka származik a gépjárműgyártásból – ezzel Magyarország még inkább „autóipari nemzetnek” számít, mint maga Németország. [2]

A magyar autógyártás legfontosabb szereplői[szerkesztés]

A hazai autóipart a négy nagy magyarországi autó- és motorgyár, és a nekik itthonról beszállító külföldi és hazai tulajdonú cégek határozzák meg.

Győr: Audi

Kecskemét: Mercedes

Szentgotthárd: Opel

Esztergom: Suzuki

gyártó termelés kezdete alkalmazottak gépjárműgyártás (db) motorgyártás (db)
Opel 1992 1000 - 600.000
Suzuki 1992 3100 180.000* -
Audi 1994 8663 33.553 1.915.567
Mercedes 2012 3000 100.000** -
* tervezett mennyiség 2013-ra **2013. júliusi állapot. Minden más adat 2012-es.

AUDI[szerkesztés]

1993-ban az Audi összeszerelő gyárat épít Győrben, megalakul az Audi Hungaria Motor Kft.. Kezdetben csak motorgyártással foglalkozik, mára az Audi konszern központi motorszállítójává fejlődött, a világ második legnagyobb motorgyártója. 1998-tól kezdődik a magyarországi Audi autó összeszerelés története az Audi TT Coupé gyártásával. 2008 végéig 442.714 Audi TT Coupé és Roadster, valamint 18.786 Audi A3 Cabriolet gördül le a gyártó-sorról.  

A 900 millió eurós fejlesztéssel megvalósult járműgyárban az A3 négyajtós változatának gyártása az első olyan modell, amelynek teljes gyártási folyamata Győrben zajlik.

A gyárban 9600 munkahely mellé hosszabb távon még 2100-at hoznak létre. Az Audi további 15 ezer embernek biztosít munkát a beszállítókon keresztül. Az Audi Hungariánál 2012-ben 1,9 millió motor és több mint 33 ezer jármű készült. A már több mint 10 éve működő motorfejlesztő központ mellett járműfejlesztéssel bővült a fejlesztési tevékenység.

A gyár területén a motor gyártás mellett Motor- és Járműfejlesztés, Kísérleti Motorgyártó Központ, Szerszámgyár, Prés-, Karosszéria- és Lakkozó üzem, valamint egy megnövelt kapacitású Járműszerelde is megtalálható. A szerszámgyár csúcstechnológiás szerszámok és egyedi karosszériaelemek tervezésének és gyártásának színhelye. Továbbá az üzem a konszern egészének készít karosszériaelemeket, így olyan modellek egyes elemei is győri kezek munkáját dicsérik, mint az Audi R8, RS5 vagy RS6. Kísérleti Motorgyártó Központ 2010 óta működik a győri telephelyen, ahol a kísérleti motorok szerelése, elemzése, tesztelése és gyártás-optimalizálása történik. A győri Motorfejlesztő Központ immáron 13 éves múltra tekint vissza. Munkatársaik napi tevékenységük során 14 súrlódás- és motortesztelő berendezésekkel analizálják az egyes erőforrásokat, s optimalizálják azok teljesítményét, és fejlesztik egyes tulajdonságait. A győri járműfejlesztés célja az Audi Hungaria termékeinek optimális gyártástámogatása aggregát- és járműtesztek, numerikus jármű szimulációk és speciális elemzések segítségével.

Mercedes[szerkesztés]

2012. március 29. óta gyártanak Mercedes személygépkocsikat. A Daimler AG több lehetséges kelet-európai helyszín közül választotta ki Kecskemétet. (Magyarországon Miskolc volt a másik lehetséges helyszín.) A beruházást a legutolsó pillanatokig titokban tartották, 2008. június közepén jelentették be hivatalosan. A gyár Kecskemét és Városföld között épült egy több száz hektáros volt mezőgazdasági területen, ahol A- és B-osztály utódainak 2 modelljét fogják gyártani.

Mercedes-Benz gyár megépítésének köszönhetően és a beszállítók által teremtett munkahelyekkel együtt pedig közel 10.000 új munkahely jött létre a régióban. Jelenleg gyárukban több mint 3.500 munkavállaló dolgozik és 2012-ben a munkahelyteremtők sorában első helyet érték el.

A beruházásnak köszönhetően a beszállítói struktúra is erőteljes fejlődésnek indult.  A CLA - a  kizárólag Kecskeméten gyártott modell  - gyártása révén 18-ról 33-ra emelkedett a magyarországi székhellyel rendelkező beszállítók száma, közülük 6 beszállító közvetlenül gyáruk területén kapott helyet, két cég a kecskeméti régióból és a további 17 beszállító az ország egész területéről segíti a termelést.

A 2012. március végi gyárnyitáskor a B-osztállyal kezdtek, mostanra már több mint százezer autót készítettek itt. A régió legvonzóbb munkáltatójánál több. mint háromezren dolgoznak.[3]

OPEL[szerkesztés]

A modern hazai autógyártás története 1992-től kezdődik, amikor a General Motors Autóforgalmazó Kft. megalapítja szentgotthárdi Opel összeszerelő és motorgyártó leányvállalatát. 1992 márciusában legördül a szalagról az első Magyarországon gyártott modern kori autó, az első Opel Astra. A hazai Opel autógyártás 1998-ig tart, több mint 80 000 jármű összeszerelése történt meg.

Az Opel szentgotthárdi gyárában a kis hengerűrtartalmú benzinmotorok sorozatgyártása, amely az új Flex motorgyár fő terméke lesz. Ezzel teljessé vált a termékpaletta a mintegy hétszázmillió eurós beruházással épült gyárban, amely 2013 elején kezdte meg a termelést. Ráadásul az Opel beruházása erősíti a magyar gazdaságot is, hiszen beszállítóinak 46 százaléka hazai vállalkozás.

SUZUKI[szerkesztés]

1991-ben megalakul a Magyar Suzuki Rt. Esztergomban. A cél a „mi autónk” gyártása, azaz 50%-ot meghaladó hozzáadott magyar értékkel készül a gépkocsi. A Suzuki Swift olcsó „népautóként” nagy sikert ér el, 1994-ben elkészül a 25 000. magyar Suzuki. A termelés dinamikusan fejlődik, 1996-ban a magyarországi autópiacon a részesedése eléri a 20%-ot, Esztergomban elkészül a 100.000. hazai gyártású Suzuki, 1998-ban a magyarországi termelés meghaladja a 200.000 darabot. A gyártás több új márka bevezetésével bővül.

A Suzuki magyar üzemébe beszállító cégek közül minden negyedik hazai vállalkozás. A gyárban 3100 dolgozót foglalkoztatnak és a 330-340 magyarországi alkatrészbeszállító-cégen keresztül 20-30 ezer embernek adnak munkát.

Beszállítók[szerkesztés]

BOSCH[szerkesztés]

Cég neve: Robert Bosch Power Tool Kft. / Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.

Székhely: Miskolc, Robert Bosch park 1–3.

Tevékenységi terület: szerszámgyártás / autóipar

A Bosch vállalatcsoport a jármű- és motorgyártók globális partnerei a környezetbarát és hatékony energiatermelésben. Nemzetközi csapatok fejlesztik azokat a személygépkocsikba és haszongépjárművekbe készülő indítómotorokat és generátorokat, amelyeket világméretű gyártóhálózatukban állítanak elő. Ezenfelül hibrid járművekhez is fejlesztenek és gyártanak elektromos motorokat.

DENSO[szerkesztés]

Cég neve: DENSO Gyártó Magyarország Kft.

Székhely: Székesfehérvár

Tevékenységi terület: gépjárműalkatrész-gyártás

A DENSO – mely 1949-ben a Toyota vállalatcsoportból kiválva alakult meg Japánban – mára vezető autóipari beszállítóként van jelen a világ számos országában. Fejlett technológiáival a világ legnagyobb autógyárainak állít elő autóipari rendszereket és alkatrészeket. Magyarországi vállalatuk 1997-ben alakult Székesfehérváron. 70 000 m²-es üzemükben üzemanyag-ellátó rendszerelemek, rendszervezérlő egységek gyártása folyik, a következő technológiák alkalmazásával: öntés, hőkezelés, kovácsolás, megmunkálás, összeszerelés, kalibrálás, tesztelés.

F Segura Hungaria Kft.[szerkesztés]

Cég neve: F. Segura Hungária Kft.

Székhely: 5000 Szolnok, Bánki Donát utca 1.

Tevékenységi terület: közúti jármű- és járműmotor-alkatrész gyártása

A valenciai székhelyű spanyol családi vállalkozás, az F. Segura Csoport közel 25 éve tervez és gyárt számos autómárka – például a Ford, a Volvo, a Land Rover, a Volkswagen és a SEAT számára motorhoz és autókarosszéria-elemekhez tartozó fém alkatrészeket. A vállalat egyetlen külföldi üzeme, az F. Segura Hungária Kft. a szolnoki Ipari Parkban található, 2009-ben kezdte meg működését. A 12 000 m2-nyi területen préselési, hegesztési, logisztikai, raktári tevékenység folyik. A gyárban az Európában egyedülálló kétezer tonnás transzfer prés mellett progresszív prés, továbbá korszerű félautomata és automata hegesztőrobot berendezés működik.

JOHNSON ELECTRIC MAGYARORSZÁG[szerkesztés]

Cég neve: Johnson Electric Magyarország Kft.

Székhely: Ózd, Bolyki Tamás út 44., Hatvan, Szepesi Béla u. 7.

Tevékenységi terület: autóipar

A Johnson Electric csoport tagjai, a világ egyik vezető hajtómű-alrendszer és hajtóműalkatrész-ellátójának, mely az autóipar, az általános ipar és az orvosi berendezések piaci szegmensén tevékenykedik vevői szolgálatában. A vállalat központja Hongkongban található, és több mint 40 000 munkavállalója van 23 országban világszerte. Magyarországi telephelyeik Ózdon és Hatvanban autóipari felhasználásra állítanak elő termékeket, a régiójuk meghatározó munkáltatói, és dinamikus fejlődési fázisban vannak.

Lear Corporation Hungary Kft.[szerkesztés]

Cég neve: Lear Corporation Hungary Kft.

Alapítás éve: 1991.

Székhely: 2100 Gödöllő, Haraszti u. 4.

Tevékenységi terület: autóipar

A Lear Corporation a Fortune 500-as listában felsorolt vállalat, amelynél tehetséges alkalmazottak világszínvonalú termékeket terveznek és gyártanak. A Lear, mint az autóipar vezető beszállítója az ülés-és elektromos rendszerek területén globális képességekkel, de egyedi kötelezettségvállalással szolgálja ki ügyfeleit. A Lear központja Southfieldben, Michigan államban található, és világszerte 36 országban, 221 helyen üzemel, ahol közel 115 000 dolgozót alkalmaz. A Lear-t a New York-i tőzsdén [LEA] néven jegyzik. Magyarországon 4 telephelyével a legnagyobb vállalatokhoz tartozik, és jelenleg közel 4000 dolgozónak ad munkát. A gödöllői és gyöngyösi telephelyen kábelköteggyártás, a móri telephelyen bőr, szövet és műbőr kivitelű üléshuzatvarrás, a győri telephelyen ülés-összeszerelés folyik. Legnagyobb vevőik: BMW, Volvo, Daimler AG, Audi, Porsche, Ford, Nissan. A Lear Corporation versenyképes fizetést és kiváló juttatási csomagot kínál alkalmazottainak.

Linamar Hungary Zrt.[szerkesztés]

Cég neve: Linamar Hungary Zrt.

Székhely: 5900 Orosháza, Csorvási út 27.

Tevékenységi terület: autóipari gépalkatrészgyártás, mezőgazdasági és építőipari gépgyártás

A kanadai Linamar Corporation vállalatcsoport világszerte 42 gyárat működtet és több mint 16 000 munkavállalónak nyújt biztos munkahelyet. Gyáregységeink Kanadában, Amerikában, Mexikóban, Magyarországon, Németországban, Kínában, Franciaországban találhatóak. A Linamar Hungary Zrt. Békés megye és az Alföld egyik legnagyobb munkáltatójaként, több mint 2200 főt foglalkoztat két telephelyén, Orosházán és Békéscsabán. A vállalat autóipari alkatrészgyártással és saját fejlesztésű mezőgazdasági és építőipari gépgyártással foglalkozik. Az itt gyártott saját fejlesztésű termékek nemzetközi piacokon kerülnek értékesítésre, míg az általunk gyártott autóalkatrészek a legnevesebb autómárkákba épülnek be.

Modine[szerkesztés]

Cég neve: Modine Hungária Kft.

Székhely: 3400 Mezőkövesd, Lövői út 35.

Telephely: Gyöngyös, Gábor Dénes út 2.

Tevékenységi terület: autóipar

A Modine vezető autóipari hőtechnikai beszállítóként a világ 16 országának 30 gyáregységében fejleszt és gyárt hőcserélő  rendszereket. Magyarországi gyárai Mezőkövesden és Gyöngyösön találhatóak, ahol motorolajhűtők, váltóolajhűtők, retarderek, hőcserélők, kipufogógáz-visszahűtők és töltőlevegő-hűtők fejlesztése és gyártása folyik. A Modine kiemelt figyelmet fordít a tehetséges diákok támogatására. A Modine stabil, nagy múltú multinacionális vállalat, amely a „kisüzemi” struktúrája által ötvözi a családias, emberközeli  szervezeti kultúrát a professzionális nemzetközi munkakörnyezettel.

A Modline Manufacturing Company a hőtechnikai rendszerek globális vezetőjeként, hőcserélő rendszereket és alkatrészeket fejleszt, gyárt és értékesít, elsősorban gépjárművekhez.

Az 1916-ban USA, Wisconsin államban alapított vállalat mára már 2000-nál is több hőtechnikai szabadalmával a világ legjelentősebb járműipari hőcserélő beszállítója, amely 7000főt foglalkoztat a világ 16 országának 30 gyáregységben. A konszern európai divíziójának részeként a Modine Hungária Kft. 1990-ben kezdte meg  működését Mezőkövesden járműipari beszállítóként. A sikeres magyarországi gyártókapacitás bővítéseként 2008-ban újabb, zöldmezős gyár indul Gyöngyösön, ahol alumínium víz-, olaj- és töltőlevegő-hűtők kerülnek ellátására.

A Modine életében meghatározó jelentőséggel bír az innováció. A Modine a vevőkkel közvetlenül együttműködve végzi a fejlesztési tevékenységét, a motor, sebességváltó, kipufogórendszer, elektronika és a belső járműtér hőmenedzsmentjét egységes feladatként megközelítve.

TAKATA[szerkesztés]

Cég neve: Takata Safety Systems Hungary Kft.

Székhely: Miskolc, Arany János tér 1.

Tevékenységi terület: közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

A TAKATA a világ egyik vezető autóipari biztonsági rendszereket gyártó vállalata, melynek termékpalettáján megtalálhatóak a kormánykerekek, légzsákrendszerek, gázgenerátorok, biztonsági övek, gyermekvédelmi rendszerek és egyéb alkatrészek. A TAKATA világszerte több mint 36 ezer munkavállalót foglalkoztat. A piaci igényekre válaszolva Miskolcon zöldmezős beruházás keretében épít gyárat. A jövőben szoros kapcsolatot kíván kiépíteni a Miskolci Egyetemmel, lehetőséget szeretne biztosítani a diákoknak szakmai gyakorlatokra, majdani munkakapcsolatokra.

A TAKATA egyike a világ vezető integrált utasbiztonsági rendszer fejlesztőinek és gyártóinak, 3,51 billio euró bevétellel, 36 850 munkavállalóval világszerte. Magyarországon, azon belül is Miskolcon építi a TAKATA az eddigi legnagyobb légzsákgyártó gyárát, ahol több, mint ezer munkavállalónak biztosít hamarosan állást.

Wescast[szerkesztés]

Cég neve: Wescast Hungary Autóipari Zrt.

Székhely: 2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16.

Tevékenységi terület: autóipar, öntött és megmunkált kipufogórendszer-alkatrészek gyártása

A Wescast az egész világon jelen lévő vállalat, amely a legnagyobb öntött kipufogócsonk- és turbófeltöltőház-gyártó a személyautók és kisteherautók piacán. Cégük Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában rendelkezik gyárakkal, kereskedelmi képviseletekkel és tervező központokkal. Műszaki Fejlesztési Központjuk arra összpontosít, hogy az anyagok, a termékek és az eljárások terén áttörésnek számító újdonságokat dolgozzon ki. Magyarországi gyáruk Oroszlányon, Komárom-Esztergom megyében található. Kipufogócsonkokat, turbófeltöltő házakat és integrált kipufogócsonkokat öntünk és munkálunk meg. Termékeiket vasötvözetekből és rozsdamentes acélból készítik.

Veritas[szerkesztés]

Cég neve: Veritas Dunakiliti Csatlakozástechnikai Kft.

Székhely: 9225 Dunakiliti, Veritas u. 1.

Tevékenységi terület: közúti jármű és járműmotor alkatrészeinek gyártása

Az 1995-ben alapított Veritas Dunakiliti Csatlakozástechnikai Kft. autóipari beszállító a német Poppe Veritas Holding GmbH & Co. KG csoport tagja, a Veritas AG leányvállalata. A Veritas Magyarországon kívül több országban is jelen van; szinte minden jelentős európai autógyárnak beszállítója. Legnagyobb vevőként kiemelhető a VW csoport, a BMW és a Daimler. A Dunakilitin működő gyár üzemanyagrendszereket, olaj- és levegőztető vezetékeket szállít az autóipar számára, és mintegy 1200 főnek biztosít munkalehetőséget. A Veritas kiemelkedő piaci részesedését mutatja 2012. évi 586 millió eurós árbevétele, melynek több mint egyharmadát a Veritas Dunakiliti Kft. tevékenysége adta.

ZF[szerkesztés]

Cég neve: ZF Hungária Kft.

Székhely: Eger,Kistályai u. 2.

Tevékenységi terület: járműipar

A német ZF Friedrichshafen elsősorban járműipari részegységek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Öt földrészen, 26 országban 121 gyártóhelyet működtet. A ZF AG a világ legnagyobb járműipari vállalatai között található, több termékcsaládjával is a globális értékesítési lista első helyét foglalja el. Világelső például a 6 tonnánál nagyobb tömegű haszonjárművek kuplungszerkezeteinek, hidraulikus kormányszerkezeteinek, lengéscsillapítóinak, automatizált sebességváltóinak gyártásában és forgalmazásában. Az egri székhelyű ZF Hungária Kft. manuális és automatizált sebességváltókat gyárt, amelyeket vevőik teherautókba, buszokba és kis haszongépjárművekbe építenek be. Világszínvonalú termékeiket a nemzetközi piacon értékesítik, olyan járműgyártóknak, mint a Renault, Volvo, Iveco, Volkswagen, MAN és a Leyland. Egerben tevékenykednek több, a ZF konszern és az egyes leányvállalatai számára különféle területeken szolgáltató részlegek, közöttük a programokat és applikációkat fejlesztő központ is, amely 2013-ban kompetencia központtá vált. Magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szervezet, amely támogatja és növeli a ZF IT alkalmazásait az üzleti követelményeknek megfelelőn. Szolgáltatásaik: ABAP/4, APEX, Java, AQDB, XML/XSLT alkalmazások működtetése és karbantartása.

Száguld a magyarországi járműipar[szerkesztés]

Magyarországon 620 járműipari vállalat működik, ezek több mint százezer embernek adnak munkát, és évente tizenötmilliárd euró termelési értéket állítanak elő. A teljes magyar ipari termelés tizennyolc, a GDP-nek pedig tíz százalékát adja a járműipar, az export negyede is innen származik. A járműgyártó cégek árbevételének 92 százaléka a külpiacokról jön, a Magyarországon gyártott motorok négyötödét, az autók kilencven százalékát exportálják. A nagy gyártókon túl a világ húsz legnagyobb, közvetlen autóipari beszállítójából tizenöt van jelen Magyarországon.[4]

Források[szerkesztés]

  1. "Bercsey Tibor, Tuskó László: Gépjárműtechnika http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0018_Gepjarmutechnika/adatok.html
  2. http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_CC/Publikationen/WiU/2013/Spezial_Auto/Seiten_aus_WiUSpezial_2013okt_18_19.pdf
  3. http://wwww.mercedes-benz.hu/rolunk/gyartotenet/tenyek-es-adatok
  4. http://magyarhirlap.hu/cikk/1488/Szaguld_a_magyarorszagi_jarmuipar