Szerkesztő:Burumbátor/Boszorkánykönyv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a lap nem vesz részt az értékelő játékban!

Wikiboszi
Körbe írt pentagramma: a wicca jelképe
Faust, Rembrandt, 1650-1652
Nostradamus:Próféciák

Boszorkány[szerkesztés]


Boszorkány - az a személy, aki a boszorkányságot gyakorolja, beavatott tagja a boszorkánygyülekezetnek. Általában nő, ha férfi, akkor boszorkánymester.

Hagyományos boszorkányság

Középkori vallásos mozgalom. Ördögimádás, sátánizmus, fekete mágia fűződik - tévesen - a fogalmához. A legtöbb kutató szerint ma a népi vallásossággal függ össze, melyeknek alapja a babona, a népi hagyományok, a herbalizmus és a jövendőmondás. Mindez kapcsolódik a kereszténység előtti vallásos hiedelmek világával, pl. a kelták és a druidák hitvilágával. A boszorkányság összefüggésben van a természetkultusszal és a termékenységrítusokkal (melyet fekete mágiának, ördöginek, sátáninak vélt a keresztény egyház). A középkori üldözésüket a Malleus Maleficarum írja le.

"Az elsősorban boszorkánynak tulajdonított rontó műveletek a következők: → szemverés, megnyergelés, → kötés, csontok kiszedése a végtagokból, újszülött kicserélése (→ váltott gyerek), tehén tejének kiszopása (állatalakban); → harmatszedés, továbbá valamilyen tartozék (pl. kiöntött szemét, kint hagyott pelenka, háztól kiadott tej, kovász, lábnyom, vér stb.) megszerzésével való rontás. Figyelemre méltó a boszorkánynak tulajdonított...éjszakai nyomás.
A boszorkány gyógyító tevékenysége a hit szerint nem tiszta; az ördög segítségével, valamilyen haszon érdekében végzi. A hit szerint a boszorkány rontása által keletkezett bajt csak ő maga vagy egy nála nagyobb hatalmú boszorkány tudja helyrehozni. A rontás „visszacsinálásának” konkrét módszerei nemigen ismertek, általában elterjedtek viszont a boszorkányt megidéző eljárások, amelyek révén a kár helyrehozására lehet kényszeríteni (rontás, rontás elhárítása). " (in.:Néprajzi Lexikon.)

Modern boszorkányság

Az újpogányság vallási mozgalma. Kialakítói, vezetői Gerald Gardner, Alex Sanders, Margaret Murray és Starhawk. Mai nevén az ősi vallás kultusza. A kultusz központi figurája a Nagy Istennő (lehet Artemisz, Diana, Aphrodité...). Több ősi mitológiából meríti istenvilágát, főként a hold istennőit részesíti nagy tiszteletben. A boszorkányszombatok és rítusai ma is élnek.

  • Koven: Szervezett csoport, együttes mesterséggyakorlás, közös ima és ünnepelés a tevékenysége, tagjainak létszáma maximum 13 fő lehet. Vezetője a főpapnő és a főpap.
  • Wicca: fehér boszorkány és boszorkányság, többistenhitű, de nem hisz ördögben és pokolban, tartózkodik a rossz cselekedetektől (gardreniánus, alexandriánus, angol hagyományos, kelta, dianikus, tündér-wicca, teuton, családi).


Boszorkányüldözések, boszorkányperek, boszorkánysághisztéria[szerkesztés]


Malleus Maleficarum (Boszorkányok pörölye), az 1520-as kölni kiadás címlapja
Boszorkányégetés, 1587

Boszorkányüldözés Nyugat-Európában:

  • Időszaka a 15. sz. végétől a 18. sz. utolsó évtizedéig tartott. Kezdete: VIII. Ince pápa (1484–1492) Summis desiderantes affectibus kezdetű „boszorkánybullájának” megjelenésétől (1485)
  • Előtörténetük s ezzel vallásjogi alapjuk:
    • Ótestamentum
      • 2. Móz. 22:18 „Varázsló asszonyt ne hagyj életben”;
      • 3. Móz. 20:6 az igézők és jövendőmondók meghallgatásának vétkéről;
      • 3, Móz. 20:27 „És akár férfi, akár asszony, hogyha igéző vagy jövendőmondó lesz közöttük, halállal lakoljanak”;
      • 5. Móz. 13:9–10 a varázslók fajtáiról
      • 1. Sámuel 28:7–10 az endori boszorkányról),
    • klasszikus ókori írók,
    • a synodális kánonok (306, Elvira; 314, Ancyra; 375, Laodicaea stb.) a varázslást és a pogánysághoz való visszatérést egyformán súlyos bűnnek tekintő határozataira,
    • feudális kori jogkönyvek (Lex Salica, 5. sz.; I. István és I. László Decretumai, 11. sz.; Sachsenspiegel, 13. sz.),
    • középkori teológiai írók munkái
    • a 14–15. sz.-ban pápai bullák sora kapcsolja össze e fogalmakat (IX. Gergely, 1233; IV. Sándor, 1258 és 1260; XXII. János, 1318; összesen mintegy 100 bulla).
  • A teológiai tanítás VIII. Ince bullájának megjelenési idejére részleteiben is kidolgozta és rendszerré fejlesztette demonológiáját, amely szerint a boszorkányok a bukott angyalokból lett → ördögök földi hívei, s a római kereszténységen belül tűzzel-vassal irtandó eretnek szektát képviselnek, maguk is népes szektát alkotnak". (in:Néprajzi Lexikon, boszorkányperek)
  • Malleus Maleficarum (teljes címen: Malleorum quorundam maleficarum, tam veterum quam recentiorum autorum, tomi duo, illetve Tertia pars mallei maleficarum. Malleus Maleficarum). "A boszorkányokról szóló nevezetes középkori mű; címének jelentése „Boszorkányok pörölye". A Malleus először 1487-ben jelent meg; szerzői inkvizítorok voltak, név szerint Heinrich Kramer és Jacob Sprenger. A könyv felsorolja a boszorkányok által használt varázsigéket és megigézéseket, emellett megdöbbentő részletességgel ecseteli a boszorkányokon alkalmazott kínzómódszereket." (179-180.old.) A latin kifejezés azt jelenti, hogy „boszorkánypöröly", Institoris és Sprenger sokat emlegetett könyvének címe, mely módszeresen ismerteti a befejeződő középkor és kezdődő újkor boszorkányhitét, éspedig a maleficiumot összeköti eldöntött „nőgyűlölő" értelemben a „delictum exceptum"-nak az eretnekperekből átvett fogalmával (ördöggel való szerződés, ördöggel való bujálkodás)".
Digital Library Cornell University - Witchcraft Collection - Malleus Maleficarum (latin scannelt eredeti)
"Der in den Alpenländern grassierende Hexenwahn forderte viele unschuldige Opfer. Bis zur Mitte des 18. Jahrhunderts wurden in der Steiermark rund 300 angebliche Hexen und Zauberer in Hexenprozessen verfolgt. Der einstige Besitzer der Riegersburg, Graf Johann Ernst Purgstall, zählte zu den prominentesten Hexenrichtern der Oststeiermark. Vor allem Außenseiter und ländliche Unterschichten liefen Gefahr, mit den absonderlichsten Anschuldigungen belastet zu werden. Das Hexenmuseum führt mit seinen Exponaten in diese dunkle und rätselhafte Kapitel der Landesgeschichte." [1] - a Stájerországban kivégzett "boszorkányok" és "varázslók" emlékére!

Boszorkánypróbák

(lásd Istenítéletek) "v. középkori latinsággal ordáliák (Urtheil), célja az volt, hogy oly esetekben, midőn a biróság maga nem birta kideríteni az igazságot, ugyszólván magát az Isten hítta föl, hogy csodát miveljen a vádlottért". Az istenítéletek leírása Magyarországon a váradi Regestrum (1208–1235) gyűjteményében a legrészletesebb.

  • Vízpróba vagy boszorkányfürösztés - A legelterjedtebb próba. A 16.-17. sz. óta Mo.-n legfőképpen boszorkányperekben alkalmazták a világi bíróságok. A gyanúsítottat – kezeit és lábait gúzsba kötve – kampós rúd segítségével vagy kötélen mély, hideg vízbe dobták. Ha a vízben elmerült, mint ártatlant kihúzták, és megszüntették vele szemben az eljárást (ha közben a gyanúsított meg nem fulladt). Ilyenkor a víz lemosta a boszorkányság gyanúját az érintettről. De ha a víz felszínén maradt és nem merült el, akkor úgy tartották, az ördög segítette s ezt bűnössége bizonyítékának tekintették, mivel az volt az elképzelés, hogy az ördöggel társult személynek nincs természetes súlya, azaz a boszorkány könnyű. A hóhér beavatkozhatott a jövőbe, mivel ő tartotta a kötél végét és húzhatta kedve szerint a vádlottat a vízből ki-be. Az inkvizítorok nem kedvelték ezt a próbát, mert akadt, ki a háromszoros vízbemártást is túlélte.
  • Tűzpróba - A próbára bocsátott tüzes vasat vitt általában kilenc lépésre, vagy tüzes vason lépegetett, vagy máglyák között ingben áthaladt, vagy valamely végtagját forró vízbe mártogatta. Ha sebe meghatározott idő alatt meggyógyult, ez ártatlanságának volt a jele.
  • Tűpróba - A vádlottat tűvel szurkálták, s ha kiserkent vére, bűnös volt. Angliából terjedt el a módszer.
  • Mérlegpróba - A mérlegpróba alkalmával megmérték a boszorkányságról vádlottat; ha termetéhez képest valaki feltűnően könnyebb volt, elítélték. A hidegvíz- és mérlegpróba még 1728. is szerepel a szegedi boszorkányperekben.
  • Könnypróba - Azon a feltételezésen alapult, miszerint a boszorkányok nem képesek sírni. Így ha a vádlott a kínzások közepette nem sírt, eleve boszorkánynak tekintették. A 18.században felfedezték, hogy bizonyos fájdalomküszöbön túl már nem jönnek könnyek az ember szeméből, így ezt a próbát sutba vetették, nem alkalmazták tovább. (Fónagy, Mágia)

Boszorkányüldözés Magyarországon:

  • Könyves Kálmán I. törvénykönyv 57. cikkely - A boszorkányperek megszüntetéséről
"A boszorkányokról (strigák) pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak".
  • Boszorkányság, boszorkányok - Klaniczay Gábor előadása a Mindentudás Egyetemén [2], [3]
"A 2275 perben vád alá helyezett 4212 "boszorkány" (köztük 3673 nő és 590 férfi) és a 702 bizonyosan végrehajtott halálos ítélet szomorú statisztikája (melyet Tóth G. Péter, munkacsoportunk tagja állított össze; lásd az animációt), nem igazolja azt a korábbi vélekedést, miszerint ez az előítélet, Könyves Kálmán nyomán, nálunk nem vezetett volna hasonló üldözésekhez, mint nyugaton. Legfeljebb annyit mondhatunk el a statisztika nyomán, hogy nálunk viszonylag későn, a 16. század 60-as éveiben kezdődtek az első jelentősebb üldözési hullámok (szemben a 15. században meginduló svájci, itáliai, dél-német és francia boszorkányüldözésekkel) - és csak a 17. század végén, 18. század elején öltöttek tömeges, pánikszerű méretet, akkor, amikor Hollandiában, Franciaországban, Angliában már alábbhagyott vagy teljesen meg is szűnt ez a hisztéria. Magyarországon csak felülről, Mária Terézia büntetőjogi reformjaival lehetett véget vetni ezeknek az üldözéseknek." (forrás fent)

Ajánlott weboldalak[szerkesztés]


Ha elég volt a való világból[szerkesztés]

Ezotéria és okkultizmus[szerkesztés]

Ezotéria vagy Ezoterikus tanok: "a titkos tanokra használt kifejezés, amelyet csak egy csoport beavatottjai számára ismeretesek, rejtélyes, okkult, rejtett". >< Exoterikus tanok (in.: Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona, 80.old.)

"Az ezotéria eredeti jelentése - görög szó - azt jelenti: belső. Valami, ami belül van. A titok. Ennek ellentéte az exotéria, tehát, ami kívül van. Minden szent hagyományban létezik ez a kettősség, a mindenki számára elérhető, és a kiválasztottaknak fenntartott tudás. A zsidó vallás titkos tanítása a kabbala, az iszlám ezotériája a szufi, a kereszténységé - többé-kevésbé - a gnózis. A titok, a beavatottak tudása - részben - megismerhető, de nem ellopható, mivel a valódi ezotériához csak a tudáson túli tapasztalatokkal lehet eljutni." (Müller Péter)

Okkultizmus : a latin occulere kifejezésből. Jelentése: 'elrejteni'. "Eredetileg az ezoterikus tudás titkos és rejtett hagyományait jelölte. Ma a mágia, miszticizmus, teozófia és spiritualizmus tudományára utalnak vele. Emellett utalhat olyan titkos társaságokra, mint a rózsakeresztesek és a szabadkőművesség." in.:uo.211.old.)

Hagyománya (a felvilágosodásig története)[szerkesztés]

  • Okkultizmus hagyományai Perzsiában
  • Okkultizmus hagyományai Egyiptomban
  • Okkultizmus hagyományai Mezopotámiában
  • Okkultizmus hagyományai Kínában és Indiában
  • Okkultizmus hagyományai a zsidó világban
  • Okkultizmus hagyományai Görögországban
  • Okkultizmus hagyományai a Római Birodalomban
  • Okkultizmus hagyományai a középkorban
  • Okkultizmus a felvilágosodásig >>> majd a felvilágosodás és az okkult tudományok mint "áltudományok" megnevezése
  • Okkultizmus feltámadása a romantikában

Mágia[szerkesztés]


Mágia - "a természet titkos erőinek felhasználása az események befolyásolása céljából".

"az a csodás hatalom, melynél fogva rejtélyes módon, természetfölötti eszközök segítségével, a természet rendjétől eltérő csodás dolgokat vihetni véghez. A mágiába vetett hit ős időkben keletkezett, midőn az ember, a természet jelenségeinek mekanikus összefüggését nem ismervén, a természetet megszemélyesítette, jelenségeit, mintha élő valók volnának, vagy tőlük erednének, fogta föl, mindenben láthatatlan szellemi valók hatására, hozzá való jó vagy rossz akaratára ismert; igy keletkezett jó és rossz szellemekben való hit, de ezzel kapcsolatban az a vágy is, a jó szellemek jó akaratát megnyerni, a rosszak ellen védelmet találni, a mi az áldozati kultuszt s hasonló formáit a szellemekkel való közlekedésnek hozta létre; e kultusz őrzésére, közvetítésére, gyakorlására azonban nem mindenki egyaránt alkalmas; csakhamar támadt a külön papi osztály, melynek ez egyedüli foglalkozása, vagy mely erre a célra különösen alkalmas." (Pallas/Mágia)

Útjai:

  • fehér mágia, az események befolyásolásának módszere valamely jó célból (spirituális, gyógyító, pozitív célokból)
  • fekete mágia vagy pusztító mágia ártásra, pusztításra alkalmazott módszerek (ördögök, démonok, gonosz szellemek és egyéb rosszindulatú erők felidézése).
  • zöld mágia - a legkevésbé elterjedt. Követői a fehér vagy a fekete útját is járhatják, a természethrz kötődik.

Mágia formái[szerkesztés]

céljainak nemessége szerint:
  • Alacsonyabb rendű mágia - célja, hogy hasznos vagy mindennapi célokat érjen el, pl. életkörülmények javítására szolgál. (172.old.)
  • Magasabb rendű mágia vagy ceremoniális mágia vagy szertartásos mágia - szimbólumokkal, rítusokkal, szertartásokkal dolgozik, természetfeletti és misztikus erők igénybevételére hagyatkozik. A rítusok során az érzékekre hat, különleges szertartásos öltözékeket használ fel, megidézi a szellemeket, isteneket, tömjént, füstölőt egyéb misztikus anyagokat, növényeket használ fel. Cél a transzcendentális élmény elérése. A mágus átlép azon a határon, mely a valóság és a misztikum között húzódik. Más jelentés: középkori szellemidézés. A modern korokban szertartásainak teljességét az Arany hajnal Hermetikus Rendhez kötik. (171.old.)
  • Felsőbbrendű mágia - célja az ember spirituális szinten magasabbra kerülése, az őrangyallal vagy magasabb énnel való kommunikáció. A mágus tudata a Szent Fény felé irányul. (172.old.)
elterjedési területe szerint:
  • Keleti mágia vagy keleti vallásos miszticizmus - az egoról való lemondást hirdeti, hogy magasabb rendű spirituális valóságba jusson az ember.
  • Nyugati mágia - a spirituális tudás akaraterővel szerezhető meg. ld. még Kelta mágia
meghatározott célok szerint:
  • Halotti mágia - olyan mágia, szertartás és rítusok összessége, melynek az a célja, hogy a halott a túlvilágon kellemesebben érezze magát. (Egyiptomban különösen jellemző volt).
  • Rontó mágia - olyan szertartás, rítus, mely azon az elven nyugszik, hogy a dolgok korábban kapcsolatban álltak egymással - s ezért jelenleg is kötelék van köztük, így ártani lehet adott személynek, ha használati tárgyait vagy testének részeit (haját, körmét) szertartásnak vetik alá.
  • Szexuális mágia - a termékenység elvein alapuló szertartássorozat, mely szexuális tevékenységgel utánozza az isteneket.
  • Természeti mágia - A természetre irányuló rítusok sorozata, mágikus varázsigék, idézések és ráolvasások felhasználásával. A természet szellemeit szólítja meg és lép velük kapcsolatba. Megpróbálja befolyásolni az időjárást, pl. szelet, esőt, vihart idéz. (174.old.)
  • Utánzó mágia - A kívánt eredmény utánzásával próbál hatást elérni a szertartások során. Leggyakoribb formája a képmásmágia (a létező ember képét vagy szimbólumának képmását felégetik vagy megtűzdelik). A pszichoterápia is alkalmazza. (174.old.)
  • Védekező mágia vagy védelmi mágia vagy védelmező mágia - rituális szertartások, melyeknek célja a gonosz távol tartása, varázsigékkel, ráolvasásokkal, megigézésekkel. Céljai: otthon védelme, önvédelem, pszichikus védelem. Kedvelt szertartásai: házszentelő varázslat, elhárítás vagy elhárító varázslat, megkötés, megkötés átváltoztatással, bosszúságdoboz, figyelmeztető varázslat. A Defenzív mágia - varázsigék, rítusok összefoglaló neve, a védelmi mágia használja fel. (172.old.)
  • Szimpatetikus mágia - Sir James Frazer antropológus (1854-1941) alkotta definíció, melynek lényege a "hasonló a hasonlóra hatással van", azaz egymástól távol lévő lények szimpatikusan viseltetnek, rokonszenveznek egymással és ez a szimpátia hatásossá teszi a szertartást.
  • Énoki mágia - Olyan rendszer, melyet az Erzsébet-korban alkottak meg angol okkultisták 1581-ben (dr.John Dee és Edward Kelley). (172.old.)

Tevékenységi formák, mágikus eljárások[szerkesztés]

Nostradamus (1503 – 1566)
Asztrológiai jegyek - nyugati asztrológia
Tenyérjóslás
Paracelsus (1493-1541) - alkímista

Jóslás avagy Jövendölés - bármely eljárás, mely a jövendő feltárását célozza meg.

  • Chiromantia vagy Kiromantia vagy Kirozófia vagy Tenyérjóslás vagy Tenyérolvasás - jövendölés a tenyér vonalaiból) "(Cheiromantia, gör.) kézből való jóslás, vagyis azon titkos tudomány, amely valakinek a tenyeréből és pedig leginkább az ezen látható vonalakból, de az ujjain és körmein időről-időre mutatkozó tünetekből és állandó jelenségekből is az illetőnek jellemét, érzületét s részben ezektől, részben már tényezőktől meghatározott jövő sorsát fel tudja ismerni. A K. ős idők óta egyike a legelterjedtebb jóslási módoknak és az arcismerettan (metoposkopia v. physiognomika) meg a chirogrammatomancia, vagy grafologia, vagyis a kéziratból való jellemfejtés és jóslás mellett az ártatlanabb misztikának az az ága, amely a legújabb időkig fenn tudta magát tartani, sőt bizonyos tudományosság látszatával még napjainkban is hódít magának, főleg a felszines műveltségü előkelő körökben, hiveket." (Pallas)
    • Kirognómia vagy Kirológia - jövendölés a kézfej alakjának vizsgálatával (vagy kirognomika, kirologia)
  • Kapnomantia - jövendölés füst mintázataiból, "(gör.), füstjóslás, a divinációnak ama faja, mely jóslatait a füstnek szinéből, alakja és egyéb tulajdonaiból merítette. L. még Empira." (Pallas)
  • Kephalomantia - lombard jövendölés, ahol kecske vagy szamár fejére égő szenet öntöttek s annak sercegéséből olvasták ki a jövőt
  • Keromantia - jövendölés olvadt viasz segítségével
  • Kleromantia - jövendölés megkülönböztető jelekkel ellátott tárgyak segítségével
  • Kledomantia - jövendölés véletlenszerű jelek vizsgálatával
  • Myomantia - patkányokkal és egerekkel jövendölés (Róma, Asszíria, Egyiptom)
  • Nekromantia vagy halottidézés - Jövendölés halottak szellemének segítségével. A fekete mágia szertartása, igen veszélyes. Formái: Scyomantia – mikor csak a halott árnyképe jelenik meg, Nekyomantia – amikor a halott teste ismét felegyenesedik (ehhez véráldozatra is szükség van).
  • Sorsvetés - Jóslás sorshúzással, mely igen sokféle alakban történhetik. Érdekes fajtája volt a régi germánok sorsvetése pálcikákra rótt rúnákkal, vagy a boszorkányperekben előforduló vád, a babvetés.
  • Stichomantia (jövendölés valamely szent könyv felnyitásával)
    • Rapszodomantia - jövendölés egy szent könyv felnyitásával s annak első soraiból olvasva
  • Onomantia - jövendölés az ember nevének betűiből
  • Onychomantia - jövendölés emberi körmök vizsgálatával

Kötés és oldás - Védelmező mágia egy varázslata.

"Analógiás művelet; lényege az az elképzelés, amely szerint valamilyen csomó vagy hurok kötésével egy jelen nem levő személynek valamilyen testrésze vagy valamilyen testi vagy szellemi funkciója megköthető, elköthető. Ennek megfelelően bizonyos bajokat távolról, → rontás szándékával végzett kötés eredményének tartottak." (Néprajzi Lexikon)
A megkötés igen erős varázslatnak számít, csak indokolt esetekben használják. Amolyan lelki erőszakról szól, mely arra szolgál, hogy megbénítsa a célszemélyt, hogy az ne tudjon kárt tenni másban vagy önmagában. (Holland, 200.old.)

Rontás - A fekete mágia egy varázslata.

"részint a ténylegesen gyakorolt ártó célú mágia legáltalánosabb neve (más néven tétemény, csinálmány, megcsinálás, vesztés, bántás), részint a természetfeletti képességű egyéneknek, elsősorban a boszorkánynak tulajdonított rosszindulatú tevékenység. Véghezvitelét nem tartották „természetfölöttinek”, hanem a mindennapi gyakorlat részének. A közismert, adott esetben mindenki által gyakorolt rontó módszerek fő területe a szerelmi rontás volt, és a rontás másra hárítása, amely tulajdonképpen gyógyító célú rontás. A ténylegesen gyakorolt – vagy egyáltalán véghezvihető – módszerek a következők voltak: Rontó célú szöveg, ráolvasás, átok". (Magyar Néprajz III.)

Rontáselhárítás - Célja a rontás megelőzésére, a rontó elküldésére (vagy bántalmazására, büntetésére irányul) és a már bekövetkezett rontást hozza helyre. Eszközei, eljárásai nem kizárólagosan rontás elhárítására használatosak.

Igézés vagy szemverés, szemmel verés: a szemmel való rontást - akaratlagos rosszindulatú tevékenységnek, a boszorkány természetfeletti képessége vagy akaratlan – az ember szemének fizikai tulajdonságaihoz kötött –, rossz szándék nélküli rontásnak.

Alakváltás vagy átváltozás - a legjellemzőbb természetfeletti képesség a boszorkányok tevékenységében(állatok: macska, béka, kutya, tyúk, pulyka, liba, varjú), növények (tökinda, szederinda) vagy tárgyak) képében is megjelenhet. "Láthatatlanná tud válni, zárt helyiségekbe behatol, bárhol bárkinek váratlanul megjelenhet, láthatatlanul, ember alakjában, vagy bármelyik felvett alakjában. A hiedelemmondák boszorkánya általában állatalakban jelenik meg, vagy ember hátán közlekedik, miután azt kantár vagy kötőfék hozzávágásával „lóvá tette”. Tevékenysége jellegzetes időpontok köré csoportosul". (Magyar Néprajz III.)

Herbalizmus vagy herbális gyógyítás vagy gyógynövénymágia - ősi gyógyító hagyomány (i.e.3.évezredig). A középkorban a gyógynövényekről kialakult elképzelés, melyek szerint némely gyógynövények főzetei mágikus hatalmat adnak. A modern herbalizmust a természetgyógyászat használja fel.

Alkímia - arany- és ezüstkészítés a Bölcsek Köve (lapis philosophorum vagy philosophicum) segítségével. Életelixír, örök élet.

Asztrális kivetítés - módosult tudatállapot, transz segítségével jut el az ember az asztrális síkokra, kiszabadulva a test kötelékéből. Testen kívüli élmény, ilyen a boszorkányképzelethez kapcsolt repülés.

Ceremoniális mágiában: akadályelhárítás v. -legyőzés, áldás, Bájolás vagy szerelmi bájolás, békéssé tevés, barátság szerzése, évszak-szertartások, halott (dolgok) feltámasztása, Kincskeresés, Macskamágia, Megtisztítás, örök fiatalság varázslata, reménykeltés, rossz rezgések semlegesítése, démonűzés, szellemidézés, szélvarázslat, virágmágia, Álomfejtés, ...

Grafológia - írásfejtés, in. kriminalisztika Fiziognómia - arcvonásokból jellemvonások felismerése

Kelléktár[szerkesztés]

Gyémánt
Mandragora officinalis
Datura stramonium (csattanó maszlag)
Atropa belladonna (maszlagos nadragulya)
  • Szertartások eszközei: athame (kés), kard, pentákulum (ötágú csillag egy körben), kehely, üst, füstölőedény, seprűnyél, tálak, nyaklánc, varázspálca, bot, csengettyű, véső, kötelek, korbács, amulett. Kelta eszköztár: Nadaja kardja/nyila, Lug lándzsája/pálcája, Dagda üstje/kupája, Fál köve/pajzsa/tükre (hatalmi jelvények).
  • Öltözék, kiegészítők: égruha, szarvas sisak.
  • Titkos írás rúnákkal, titkos írás hieroglifákkal.
  • Árnyak könyve - Saját szerkesztésű varázskönyv.
  • Alapanyagok: gyógynövények, füstölőszerek, gyertyák, szobrok vagy képek, ikonok, papír, bábu
    • Mágikus növények:
      • mandragóra v. szerencsegyökér (Mandragora officinalis, illetve M. officinarum) - kutyaalma, földialma, varázsgyökér, ördögalma. A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó mandragóra (Mandragora) nemzetség névadó faja.
      • nadragulya v. maszlagos nadragulya (Atropa belladonna) - álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérgescseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszettfű, ördögfű. Cserje nagyságú, lágyszárú évelő. A mérsékelt öv legmérgezőbb növénye.
      • csattanó maszlag v. maszlag (Datura stramonium) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényfaj. Erősen mérgező.
  • Mágikus ásványok, kövek: alabástrom, amazonit, akvamarin, ametiszt, aventurin, azbeszt, azurit, berill,borostyán, cinnabarit, cirkon, diorit, fekete borostyánkő, fluorit, gránát, gránit, gyémánt, gyöngyház, hematit, holdkő, igazgyöngy, jade, jáspis, kalcedon, karneol, korall, krizolit, kvarc, lazurit, magnetit, malachit, obszidián, opál, pala, pirit, rubin, smaragd, szelenit, szerpentin, szodalit, tigrisszem, topáz, turmalin, türkiz, vérkő, zafír. Továbbá: só, vasérc, üveg...
  • Végtermékek: repülőkenőcs - gyógynövényekből készül, amely a bőrre kenve elősegíti az asztrális kivetítést.
  • Elemek: Föld, Levegő, Tűz, Víz, az ötödik elem.
  • mágikus szavak v. szómágia (abrakadabra, hókuszpókusz...).
  • mágikus számok (1-22,...),
  • Színek mágiája - lásd még gyertyamágia
  • Mágikus név
  • Saját boszorkánynév...

Mágia művelői[szerkesztés]

  • Boszorkány > boszorkánymester (rokon jelentésü a varázslóval, oly férfi, ki a boszorkányhoz hasonlóan az ördöggel kötött szövetsége folytán állítólag emberre s állatra mindennemü ártalmas hatást tud gyakorolni. A boszorkánypörök idejében számos férfit is vizsgálat alá vontak s elégettek. Ily B.-nek tartották általában Paracelsus Theophrastust (l. o.) is.Pallas), boszorkánykirálynő, főpap, főpapnő, jelölt (tanuló, a beavatás előtti állapot megnevezése), konyhai boszorkány, rangidős boszorkány, rejtőzködő gyermek, sövényboszorkány (rendszerint egymagában ténykedő, sámánista úton járó boszorkány, a wiccának nem követője), társulás, céh, koven, familiáris (pl.macska)
  • jós v. jövendőmondó,
  • mágus,
  • varázsló,
  • adeptus (okkult mester)


Spiritualizmus[szerkesztés]


William Hope - szellem

Spiritualizmus

"hit, amely szerint a holtak kapcsolatba kerülhetnek az élőkkel a pszichikus médiumokon keresztül". (Miszticizmus Lexikona 247.)
"(alt.), az a nézet, hogy lelkünk külön szellemi való, az anyagtól merőben különböző, kiterjedés, részek nélkül, melynek mivolta a gondolkodás. Ellentéte a materializmus (l. o.). Mindkét kifejezés tágabb körre, az egész világra vonatkozólag is használtatik. Csak anyagi való van, mondja a materializmus. Ami van, az csak szellemi lehet, és az anyag csak látszat, mondja a S. A S.-nak semmi köze a spiritizmushoz; ez utóbbi ugyan csak az előbbinek föltevése mellett látszik lehetségesnek, de az előbbi nagyon el lehet az utóbbi nélkül". (Pallas/Spiritualismus)

Spiritizmus -

" (a lat. spiritusból, a. m. szellem), modern kifejezése annak a műveletlen népeknél már ősidők óta meggyökerezett hitnek, amely idézés és varázseszközök útján a megholtak lelkeivel való érintkezést lehetségesnek tartja. A legjobban van elterjedve e hit a vad népeknél, de a pogány és zsidó ókorban is számos nyomára akadhatni. Noha a szellemekkel való ilyetén érintkezés teoretikus lehetetlensége szigoruan be nem bizonyítható, mégis tagadhatatlan, hogy az efféle szellemidézéseknél nagy szerepe van az öncsalatkozásoknak és mások ravasz csalásainak. Az efféle csalásoknak legkiválóbb példáját a XVIII. sz.-ban a hirhedt Cagliostro adta. Swedenborg (l. o.) szellemidézései és Mesmer (l. o.) állati magnetizmusa révén a szellemekben és kisértetekben való hit egész Európában divattá lett. A Schelling-féle filozofiai iskola magnetizáló orvosai a XIX. sz. első felében a demonizmus érdekes jelenségeire irányozták a közfigyelmet. E beteges állapotok megfigyelésével főleg Kerner (l. o.) Justinus foglalkozott sokat.
A modern S. Észak-Amerikából indul ki, ahol egy Fox nevü angolosított német (Voss) családja az asztaltáncoltatást és a szellemek kopogtatását feltalálta és azt a szellemlények (spirits) megnyilatkozása forrásaként tüntette fel. A tudomány minden tiltakozása ellenére a S. járványként terjedt el Észak-Amerikában. 1852. Philadelphiában már 300 spiritiszta-kör volt és 1853. az Egyesült-Államokban 30,000 médiumot számláltak. Gazdag irodalom is keletkezett, sőt a philadelphiai egyetemen a S.-nak tanszéket is szándékoztak állítani. A S. amerikai irói közt Davis András Jackson, Hare, Edmonds, Hume vagy Home nevezetesek. Nemsokára Franciaországban, Angliában, Németországban is keletkeztek spiritiszta társaságok, s hosszu ideig hazánkban is általánosan dívott az asztaltáncoltatás és egyéb efféle. A francia Cahagnet, Levi Eliphas, a német Hornung, Epp, az angol Vallace és Crookes sokat kardoskodtak a S. mellett.
A S., amennyiben nem humbug, abból a felfogásból indul ki, hogy a szellem önállóan létező lény, amely a halál beálltával (olykor az életben is) elhagyja a testet és tovább folytatja létét. E szellemek aztán mindig körültünk vannak, kisértenek. Életük folyamán a periszprit (egy éterikus szubsztancia) által vannak a testhez kötve. Ez a szubsztancia áthatja az egész testet, és némelyikben nagy bőségben van meg, ugy hogy ezek más vagy szabaddá lett szellemeket lekötni, materizálni képesek. Az ilyen különösen megáldott embereket médiumoknak nevezik. Ezeknek közvetítésével jelennek meg a szellemek, amelyek vagy láthatók, sőt fotografálhatók (Amerikában nagyban űzik a csalásnak e faját), vagy hallhatók vagy kopognak (kopogó szellemek), vagy a médiumok kezét vezetik és irnak. Ezenkivül egy csomó más szellemet is ismernek, főleg az amerikai és egyéb hivő spiritiszták. Tagadhatatlan, hogy a szellemek ilyetén működtetésénél sokszor a legnagyobb mértékü misztifikáció játszik közbe. Számos ilyen spiritisztát le is lepleztek, igy p. János főherceg. A S.-sal összefügg a szomnambulizmus is. (l. Hipnotizmus)." in:Pallas Nagy Lexikona /Spiritismus)
"Az előbbivel jelzik az asztalnak forgó és tovahaladó mozgását, mikor az asztal körűi ülő v. álló személyek a kezüket ráteszik és a kis ujjak egymást érintve, bizonyos láncot képeznek. E nemű kisérleteket először az észak-amerikai Egyesült-Államokban tettek; Európában is tettek hasonló kisérleteket csaknem minden társaságban és pedig oly sikerrel, hogy tudósok és avatatlanok figyelmét egykép lebilincselte. Vele járt ezután az úgynevezett asztalkopogtatás, kérdés és felelet-játék, melynél az asztal igent v. nemet, v. az abc egy betüjét jelzi egyik lábának remegésével v. dobogásával. Minthogy a feleletet csak értelmes lény adhatta, az egész dolgot szellemeknek tulajdonították. Féltudósok egész sora kereste a villamosságban, mágnességben, idegfluidumokban a tünemény okát, mig mások az egészet egyszerü csalásnak tartották. Faraday bebizonyította, hogy mindkét szélsőség helytelen és az asztaltáncoltatásnál önámítás van a dologban, mert azok, kik kezöket az asztalra teszik, tudatlanul az u. n. ideomotorikus mozdulatok alapján jókora nyomást gyakorolnak, melyek -ha irányt adnak nékik nehéz asztalokat is megmozdíthatnak. A spiritiszták ragaszkodnak elméletükhöz s vándorapostolaik most már nem mozgó, hanem lebegő és röpülő asztalokat mutogatnak". (Pallas)
"(hazajáró lélek, bolygó lélek), a nép babonás hitének test nélküli, pusztán árnyképekül megjelenő K. alakjai, különösen az elhunyt emberek lelkei. E hit általános lelki jelenségeken alapul, mint az álom fantasztikus tüneményein, aztán a látóérzéknek félelem előidézte csalódásain meg az agynak bizonyos testi betegségeket rendesen kísérő kóros állapotain (káprázatok); e hit minden népnél el van terjedve és mindig a léleknek a halál után állapotáról uralkodó felfogásból táplálkozott". (P.)
"népi hitvilágban a meghaltak lelke; megkülönböztetendő azonban a családjához, lakásába visszajáró közönséges halottól (→ lélek, → visszajáró halott). Azzal ellentétben személyes kapcsolatait elvesztett, nem individuális lény. Valamilyen különleges ok miatt nem pihenhet sírjában. A hit szerint közterületeken jelenik meg vagy állandóan ott bolyong: bárki találkozhat vele az utcán, a határban, temetőben stb. Bűne, amelyért vezekelnie kell, általában az egész közösséget érintő vétség (pl. ellopta a templom zászlóját, mint mérnök rosszul mérte a határt, mint pap vagy jegyző gonosz életet élt stb.). Kísértet lesz ezenkívül az öngyilkosból és az → akasztott emberből is: abból, aki gyilkosság áldozata volt, valamint annak a lelkéből, akit elátkoztak, vagy akit valamilyen ok miatt nem temettek el (elkárhozott lélek)". (Néprajzi Lex.)
Vámpír
Démon

Ajánlott weboldalak[szerkesztés]


Miszticizmus[szerkesztés]


Miszticizmus

"az istenséggel való egyesülés keresése". Istenség: szellem, fény vagy elvont valóság - transzcendentális lény. (ld. Aquinói Szent Tamás, Evelyn Underhill.)


Teozófia[szerkesztés]


Teozófia

gör. jelentése 'isteni bölcsesség'. "azon ezoterikus és misztikus rendszerek, melyek az emberiségnek a világegyetemmel való kapcsolatát írják le" (265.). Pl. gnoszticizmus, neoplatonizmus, Kabbala.


Egyházak, szervezetek, társaságok[szerkesztés]


Kapcsolódó vallások, hiedelmek, kultuszok:

További Wicca - szervezetek, irányzatok:

Egyéb okkult szervezetek, egyházak, társaságok:

Magyar szervezetek, egyházak:

Ajánlott weboldalak[szerkesztés]


Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona (Elektra Könyvkiadó, 2002.)
  • Raymond Buckland: A boszorkányság nagykönyve (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2000.)
  • Eileen Holland: Boszorkánypraktikák. A mágia ősi művészetének gyakorlása a modern világban (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2001.)
  • Edain McCoy: Boszorkányság mesterfokon (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2006.)
  • Kurt Seligmann : Mágia és Okkultizmus az európai gondolkodásban (Gondolat, Budapest,1987.)
  • Fónagy Iván : Mágia (Tinódi, Budapest, 1989).

Ajánlott weboldalak[szerkesztés]

Alternatív medicina - a való világ és a valóságon túli találkozása[szerkesztés]

40/1997. Kormányrendelet a természetgyógyászati tevékenységről [18]
11/1997. Népjóléti miniszteri rendelet a természetgyógyászat gyakorlásának egyes kérdéseiről [19]
Magyar Természetgyógyászok Szövetsége [20]

További ajánlott weboldalak[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Burumbátor/Boszorkánykönyv&oldid=18946117”