Drakula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drakula
Dracula1st.jpeg
Az első kiadás borítója
Szerző Bram Stoker
Eredeti cím Dracula
Ország  Írország
Nyelv angol
Műfaj horror
Kiadás
Kiadó Archibald Constable and Company
Kiadás dátuma 1897
Magyar kiadó Árkádia
Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1985 (rövidített változat)
2006 (teljes mű)
Fordító Bartos Tibor
Sóvágó Katalin
Média típusa könyv
Oldalak száma 290
392
ISBN 963-307-070-8
978-963-07-8944
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Disambig gray.svgHa a történelmi személyre vagy kíváncsi, lásd a III. Vlad havasalföldi fejedelem szócikket.

A Drakula (Dracula) Bram Stoker ír szerző 1897-ben megjelent regénye. A mű a világ leghíresebb vámpírfiguráját teremtette meg. Rövidített fordítása Drakula gróf válogatott rémtettei címmel 1985-ben, a teljes szöveg pedig Drakula címmel 2006-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál.

Műfaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Drakulát több irodalmi műfajba sorolták már, például a horrorregény, gótikus regény vagy invasion literature típusaiba. Szerkezetét tekintve levélregény (epistolary novel), azaz a történetet naplóbejegyzések és levelek formájában mondja el. Az irodalomkritikusok több témát vizsgáltak már a regényben, mint a nők szerepe a Viktória-korabeli kultúrában, a szexualitás, a bevándorlás vagy a népi hagyomány. Bár nem Stoker találta ki magát a vámpírt, a regény nagy hatással volt a vámpírok népszerűségének növekedésére és a színházi és filmváltozatok tucatjait inspirálta a 20. században.

1890-ben az író találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Tepes Drăculea legendájáról[forrás?]. E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a vámpír figuráját. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárban kutatott.

1897-ben jelent meg a regény és osztatlan[forrás?] sikert aratott.

Főszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Drakula gróf, vámpír
    • „Egy pillanatig láttuk csak rángó arcát, feszülő orrcimpáit, két véres szemfogát, mert áldozatát úgy lökte félre, akár a mosogatórongyot, és jött nekünk.”
  • Abraham Van Helsing, holland orvosprofesszor
  • Jonathan Harker, ügyvédbojtár
  • Mina Murray/Harker, Jonathan menyasszonya/neje
  • Lucy Westenra, Mina barátnője/Vámpír
  • John Seward, orvos
  • Quincey Morris, amerikai kalandor
  • Arthur Holmwood/Lord Godalming, angol nemesúr, Lucy vőlegénye
  • Renfield, elmebeteg gyilkos, Drakula segítője
    • „R. M. Renfield, ötvenkilenc éves. Vérmérséklete szangvinikus. Roppant testi erejű. Beteges izgatottságra hajló, levert időszakaiból mintha valami idegen befolyás útján jutna el téves­eszméinek kristályosodásáig.”

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeretve tisztelt uram, üdvözlöm a Kárpátok peremén. Már igen várom. Aludjon jól az éjszaka. Holnap háromkor indul a delizsánsz Bukovinába. Helyet foglaltattam rajta. A Borgói-szorosban kocsim várni fogja és elhozza énhozzám. Remélem, jól utazott Londonból, és kellemesen tölti majd napjait az én kies vidékemen.

Szolgája – Drakula

A regényben Jonathan Harker, angol ügyvéd hivatalos ügyek rendezésére érkezik az erdélyi Kárpátokba egy kastélyba. A meghívója, a halhatatlan vérszívó gróf csapdába ejti, és kis híján meg is öli. Harker elmenekül, de Drakula utána megy Angliába. Útját rejtélyes halálesetek tarkítják. Angliában a gróf Harker menyasszonyát, Minát és annak barátnőjét, Lucyt is megkörnyékezi; Lucy a harapása következtében maga is vámpírrá lesz.

A sztori arról a nyomozásról szól, amit a könyv főszereplői azért folytatnak, hogy rájöjjenek, hogyan lehet a grófot megölni.

A regény rejtett erotikáját is felfedezi a figyelmes olvasó.

Drakula a valóságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár maga Drakula egy kitalált személy, az karaktere részben egy valós személy mintájára épül. Magyarország több királya Havasalföld fejedelmi családjának Dél-Erdélyben tetemes birtokokat adományozott, hogy szükség esetén ott menedéket leljenek. Luxemburgi Zsigmond, Magyarország királya és a Német-római Birodalom császára 1431-ben II. Vladot (Vlad Dracul) a Havasalföldi Vajdaság uralmába helyezte.

Ekkor egyúttal a Sárkány Lovagrend lovagjává is avatta, így „Dracul” mellékneve a rendszeresen viselt jelvényre utalhatott.[1] Más feltételezések szerint III. Vlad kegyetlen ember lehetett, ezért adták neki oláh alattvalói a Dracul gúnynevet – e román szó jelentése a „sárkány” mellett „ördög”.

A törökök elleni számos csatában győztes Hunyadi János, Magyarország kormányzója röviddel 1456-ban bekövetkezett halála előtt Havasalföld vajdai székébe segítette Vlad Dracul fiát, a későbbi III. Vladot. Ez az ember vált ismertté, mint „Karóbahúzó Vlad”, s végül mint „Drakula gróf”. Kegyetlenségben bizonyára vetekedett Néróval és Rettenetes Ivánnal, és atyjához hasonlóan – török segítséggel vagy anélkül – azon zavaros időkben vadul be-betört Erdélybe. 1462-ben II. Mohamed török szultán hatalmas sereggel kelt hadra, hogy Karóbahúzó Vladot elpusztítsa. Vlad a jól megerősített dél-erdélyi Brassóba menekült, éppen oda, ahol maga is, atyja is leírhatatlan kegyetlenségeket követett el. Mivel Magyarország királya, Hunyadi Mátyás Karóbahúzó Vlad részéről új cselszövést gyanított, elfogatta és Visegrádon bebörtönözte. A trónját vesztett Drakula ott raboskodott 12 évig. 1476-ban kiszabadult és visszakerült havasalföldi trónjára, de három hónap múlva a saját alattvalói megölték.

Valójában semmi nem utal rá, hogy Stoker Vlad Ţepesről mintázta volna Drakula alakját, sőt, a gróf magában a regényben - ami fölött sokan átsiklanak - explicit módon, többször is székelynek mondja magát, így valójában a világirodalom leghíresebb székelye. Ámbár az is igaz, hogy a regényben a székelyeknek egy kvázi-fikciós, romantikus definíciója van: egy magyarok alatt raboskodó, hunok és egy "izlandi törzs" leszármazottjai, akik a mohácsi vész után "ledobták a magyar igát".

Magyar kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak