Drakula
| Drakula | |
 |
|
| Az első kiadás borítója | |
| Szerző | Bram Stoker |
| Eredeti cím | Dracula |
| Ország |  Írország |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | horror |
| Kiadás | |
| Kiadó | Archibald Constable and Company |
| Kiadás dátuma | 1897 |
| Magyar kiadó | Árkádia Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1985 (rövidített változat) 2006 (teljes mű) |
| Fordító | Bartos Tibor Sóvágó Katalin |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 290 392 |
| ISBN | 963-307-070-8 978-963-07-8944 |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben |
|
Ha a történelmi személyre vagy kíváncsi, lásd a III. Vlad havasalföldi fejedelem szócikket.
A Drakula (Dracula) Bram Stoker ír szerző 1897-ben megjelent regénye, aki a világ leghíresebb vámpírszereplőjét teremtette meg. Rövidített fordítása Drakula gróf válogatott rémtettei címmel 1985-ben, a teljes szöveg pedig Drakula címmel 2006-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál.
Tartalomjegyzék |
Műfaja [szerkesztés]
A Drakulát több irodalmi műfajba sorolták már, például a horrorregény, gótikus regény vagy invasion literature típusaiba. Szerkezetét tekintve levélregény (epistolary novel), azaz a történetet naplóbejegyzések és levelek formájában mondja el. Az irodalomkritikusok több témát vizsgáltak már a regényben, mint a nők szerepe a Viktória-korabeli kultúrában, a szexualitás, a bevándorlás vagy a népi hagyomány. Bár nem Stoker találta ki magát a vámpírt, a regény nagy hatással volt a vámpírok népszerűségének növekedésére és a színházi és filmváltozatok tucatjait inspirálta a 20. században.
1890-ben az író találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Tepes Drăculea legendájáról. E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a vámpír figuráját. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárban kutatott.
1897-ben jelent meg a regény és osztatlan sikert aratott.
Főszereplők [szerkesztés]
- Drakula gróf, vámpír
- „Egy pillanatig láttuk csak rángó arcát, feszülő orrcimpáit, két véres szemfogát, mert áldozatát úgy lökte félre, akár a mosogatórongyot, és jött nekünk.”
- Abraham Van Helsing, holland orvosprofesszor
- Jonathan Harker, ügyvédbojtár
- Mina Murray/Harker, Jonathan menyasszonya/neje
- Lucy Westenra, Mina barátnője/Vámpír
- John Seward, orvos
- Quincey Morris, amerikai kalandor
- Arthur Holmwood/Lord Godalming, angol nemesúr, Lucy vőlegénye
- Renfield, elmebeteg gyilkos, Drakula segítője
- „R. M. Renfield, ötvenkilenc éves. Vérmérséklete szangvinikus. Roppant testi erejű. Beteges izgatottságra hajló, levert időszakaiból mintha valami idegen befolyás útján jutna el téveseszméinek kristályosodásáig.”
Története [szerkesztés]
„Szeretve tisztelt uram, üdvözlöm a Kárpátok peremén. Már igen várom. Aludjon jól az éjszaka. Holnap háromkor indul a delizsánsz Bukovinába. Helyet foglaltattam rajta. A Borgói-szorosban kocsim várni fogja és elhozza énhozzám. Remélem, jól utazott Londonból, és kellemesen tölti majd napjait az én kies vidékemen.”
– Szolgája – Drakula
A regényben Jonathan Harker, angol ügyvéd hivatalos ügyek rendezésére érkezik az erdélyi Kárpátokba egy kastélyba. A meghívója, a halhatatlan vérszívó gróf csapdába ejti, és kis híján meg is öli. Harker elmenekül, de Drakula utána megy Angliába. Útját rejtélyes halálesetek tarkítják. Angliában a gróf Harker menyasszonyát, Minát és annak barátnőjét, Lucyt is megkörnyékezi; Lucy harapása következtében maga is vámpírrá lesz.
A sztori arról a nyomozásról szól, amit a könyv főszereplői azért folytatnak, hogy rájöjjenek, hogyan lehet a grófot megölni.
A regény rejtett erotikáját is felfedezi a figyelmes olvasó.
Drakula a valóságban [szerkesztés]
Magyarország több királya Havasalföld fejedelmi családjának Dél-Erdélyben tetemes birtokokat adományozott, hogy szükség esetén ott menedéket leljenek. Luxemburgi Zsigmond, Magyarország királya és a Német-római Birodalom császára 1431-ben II. Vladot (Vlad Dracul) a Havasalföldi Vajdaság uralmába helyezte.
Ekkor egyúttal a Sárkány Lovagrend lovagjává is avatta, így „Dracul” mellékneve a rendszeresen viselt jelvényre utalhatott.[1] Más feltételezések szerint III. Vlad kegyetlen ember lehetett, ezért adták neki oláh alattvalói a Dracul gúnynevet – e román szó jelentése a „sárkány” mellett „ördög”.
A törökök elleni számos csatában győztes Hunyadi János, Magyarország kormányzója röviddel 1456-ban bekövetkezett halála előtt Havasalföld vajdai székébe segítette Vlad Dracul fiát, a későbbi III. Vladot. Ez az ember vált ismertté, mint „Karóbahúzó Vlad”, s végül mint „Drakula gróf”. Kegyetlenségben bizonyára vetekedett Néróval és Rettenetes Ivánnal, és atyjához hasonlóan – török segítséggel vagy anélkül – azon zavaros időkben vadul be-betört Erdélybe. 1462-ben II. Mohamed török szultán hatalmas sereggel kelt hadra, hogy Karóbahúzó Vladot elpusztítsa. Vlad a jól megerősített dél-erdélyi Brassóba menekült, éppen oda, ahol maga is, atyja is leírhatatlan kegyetlenségeket követett el. Mivel Magyarország királya, Hunyadi Mátyás Karóbahúzó Vlad részéről új cselszövést gyanított, elfogatta és Visegrádon bebörtönözte. A trónját vesztett Drakula ott raboskodott 12 évig. 1476-ban kiszabadult és visszakerült havasalföldi trónjára, de három hónap múlva a saját alattvalói megölték.
Valójában semmi nem utal rá, hogy Stoker Vlad Ţepesről mintázta volna Drakula alakját, sőt, a gróf magában a regényben - ami fölött sokan átsiklanak - explicit módon, többször is székelynek mondja magát, így valójában a világirodalom leghíresebb székelye. Ámbár az is igaz, hogy a regényben a székelyeknek egy kvázi-fikciós, romantikus definíciója van: egy magyarok alatt raboskodó, hunok és egy "izlandi törzs" leszármazottjai, akik a mohácsi vész után "ledobták a magyar igát".
Magyar kiadások [szerkesztés]
- ISBN 963-307-070-8 (papírkötés, 1985) - Árkádia
- ISBN 963-01-92-0 (papírkötés, 1989) - Jókai Irodalmi Egyesület
- ISBN 963-913-433-3 (kéményfedelű, 2000) - Jószöveg Műhely Kiadó
- ISBN 963-078-152-2 (papírkötés, 2006) - Európa Könyvkiadó
- ISBN 963-960-290-6 (papírkötés, 2006) - Ulpius-ház
- ISBN 978-96-03078-944-8 (papírkötés, 2010) - Európa Könyvkiadó
Lásd még [szerkesztés]
- Vlad Tepes
- Báthory Erzsébet
- Alucard, Drakula neve visszafelé a Hellsingből
- Lugosi Béla
