Telekinézis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A telekinézis vagy pszichokinézis anyagrészecskék, illetve testek mozgatását jelenti fizikai érintkezés és az ismert fizikai hatások alkalmazása nélkül. Közkeletű értelmezése a „gondolattal való mozgatás”-nak felel meg.

Mikro- vagy makroszinten is értelmezik; a makroszintű megjelenhet mozgatás, emelés, rázás, rezgetés, forgatás, hajlítás, törés vagy más hasonló formában.

Mikroszintű behatás esetén történhet:

  • az anyagrészecskék természetes rezgésének felgyorsítása vagy lelassítása, ami az anyag melegedésével vagy lehűlésével jár.[1] A hőmérséklet emelése akár az anyag gyulladáspontját is elérheti (néha pirokinézisnek nevezik). A hőmérséklet csökkentését néha kriokinézisnek nevezik.[2]
  • levitáció, lebegés (a levegőbe való emelkedés külső eszközök, és ismert fizikai hatások használata nélkül).[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szellemfotózási csalás - Édouard Isidore Buguet[4] (1840-1901) által készített képen a telekinézis megjelenését utánozzák (Franciaország, 1875)

A telekinézis szót első ízben 1890-ben egy orosz szellemkutató, Alekszandr Akszakov használta.[5][6]

A jelenséget eleinte szellemek, angyalok, démonok, elhalt lelkek közreműködésének tulajdonították. A 19. században jellemző elfoglaltság volt az ún. „asztaltáncoltatás”, amit egy közvetítő, ún. „spiritiszta”, vagy „médium” vezetett. A folyamat célja nem a telekinézis volt, hanem általában az elhunytaktól akartak megtudni valamit, akik a résztvevők hite szerint az asztal (vagy más tárgyak) mozgatásával, „kopogással” közölték a válaszokat.

Szómagyarázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telekinézis szót (a görög τῆλε + κίνησις szavak összetételéből származik, szó szerinti jelentése „távolmozgatás”) Henry Holt könyvkiadó használta először[7] olyan mozgatásra vonatkozóan, ami nem jár közvetlen fizikai érintkezéssel, és nem magyarázható meg az ismert fizikai hatásokkal. Leglényegesebb tulajdonsága, hogy az elme közvetlen hatását tételezi fel az anyagra.[8]

Tudományos értelmezés, kutatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudomány jelenleg nem tudja értelmezni és megmagyarázni, mert a jelenség ellentmond néhány alaptörvénynek. Ilyen például a termodinamika 2. törvénye és a lendület megmaradásának törvénye.

A jelenség azonban tudományosan elfogadható körülmények között kutatható. Ezek közül példaként néhány:

  • lezárt üvegburában lévő fémszálra rögzített test elfordítása
  • kellően ismert, véletlenszerű folyamat, például véletlenszám-generálás befolyásolása úgy, hogy a keletkező számértékek a matematikailag kiszámítható szóráson kívül essenek

Mikro-telekinézis alatt a szabad szemmel nem látható részecskék (atomok, elektronok, fotonok, stb) befolyásolását értjük (az ismert hatások kizárásával). Ezek a jelenségek a rendelkezésre álló tudományos műszerekkel vizsgálhatók.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kakalios, James. The Physics of Superheores. New York: Gotham Books/Penguin Group, Inc. (2005. október 4.). ISBN 978-1-59240-146-8 „Knowing that all matter is composed of atoms, we now recognize that when an object is "hot," the kinetic energy of the constituent atoms is large, while when an object is 'cold,' the kinetic energy of the atoms is lower.” 
  2. Genzmer, Herbert, Hellenbrand, Ulrich. Psychokinesis, Mysteries of the World: Unexplained Wonders and Mysterious Phenomena. Bath, United Kingdom: Parragon Books Ltd (2007. március 1.). ISBN 978-1-4054-9022-1 
  3. the editors of Time-Life Books.. Mind Over Matter (volume of Mysteries of the Unknown encyclopedia series). New York: Time-Life Books, 7–8, 27, 82, 85. o (1988. november 1.). ISBN 978-0-8094-6336-7. OCLC 17877875 
  4. New exhibit looks at occult photography. Associated Press story, 2005. október 3. (Hozzáférés: 2008. január 19.)
  5. Myers, Frederic William Henry. Proceedings. London, England: Journal of the Society for Psychical Research (1890. December) „For the alleged movements without contact... M. Aksakof's new word 'telekinetic' seems to me the best attainable.”  Note: this quote as a cited reference can also be seen on page 722 in the multivolume "The Oxford English Dictionary, Second Edition", 1989, Clarendon Press, Oxford, England, ISBN 978-0-19-861229-2." The "M. Aksakof" is actually "A. Aksakof," as indicated in this 1896 quarterly journal Borderland
  6. Online Etymology Dictionary. [2011. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 20.) „Telekinesis. 1890, said to have been coined by Alexander N. Aksakof (1832-1903) Imperial Councilor to the Czar... Translates Ger. 'Fernwirkung.'”
  7. Holt, Henry, On the Cosmic Relation - Book II- Part III, Psychokinesis, pp.216-217
  8. Parapsychological Association, glossary of key words frequently used in parapsychology. (Hozzáférés: 2006. december 20.)