Szerkesztő:Bennó/Archívum 43

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!

PC próza

Idéztem. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 24., 16:06 (CEST)

Tudom, csak mégse díszelegjen a szakasz címében. Én mint a vita egyik résztvevője, meg amúgy is érintett, nem szólnék hozzá a dolognak ehhez a részéhez, de hát vannak rajtam kívül elegen. Bennófogadó 2009. április 24., 16:09 (CEST)

(Funaticot egy nap blokkal díjazod. Pasztillát prózába teszed. Tanulság: a civilzáció deréktól felfelé nem érdekes ... (?) ... Adminok, adminok ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. április 24., 16:11 (CEST)

Ámen

Szia! Mivel hivatalosan még mindig besokallt állapotban vagy, ezért talán jól fog esni egy szubcsonkmentés. Lásd a szakaszcímben megadott cikket. Vigyor Cassandro Ħelyi vita 2009. április 25., 02:35 (CEST)

Költöztetés

Köszönöm, megnyugtattál. Üdvözlettel: Moonyvita 2009. április 25., 09:48 (CEST)

Vissza az egész

Leállítottam, mert kiderült, hogy a nagybetűs cím volt a helyes. Csak a honlap főcímében van kisbetűkkel, de az összes (nyomtatott kiadásból) idézett szövegben nagybetűs és évszám nélküli. – Mex plática 2009. április 25., 20:18 (CEST)

Kicsi az, mint minden egyedi műcím, csak a legelső betű nagy, meg a tulajdonnevek menetközben, a legelső a címterjedelem jelölésére. Bennófogadó 2009. április 25., 23:22 (CEST)

MS:Halotti beszéd

Szia Ben!

Kérdés: Márai Halotti beszédéről a 99 Híres magyar versen kívül honnan lehet irodalmat találni? Tudsz vmit?


Köszi, – OrsolyaVirágHardCandy 2009. április 25., 22:11 (CEST)

Jujj, hát bárhol, például a neten is, meg akármelyik könyvtárban. Kezdetnek Kormos Edit tollából: [1], és "A magyar politikai emigráció 1945-1975" Gondolat, 1984., magának a versnek a közlése itt: 117-119. p., tanulmányok egyebütt, szakirodalmi ajánlóval. Azután meg tényleg bárhol, kiindulásnak valamelyik frissebb monográfia irodalomjegyzékéből. Bennófogadó 2009. április 27., 18:05 (CEST)

Nagyon köszönöm! Igyekszem Vándormadárral összehozni vmit! pusszantalak,– OrsolyaVirágHardCandy 2009. április 27., 21:31 (CEST)

Latin mondattan

„A latin mondattan a latin nyelv szintaxisával foglalkozó tudományterület”

A kettő nem ugyanaz? Inkább így írnám: …a latin nyelv mondatszerkesztésének szabályszerűségeivel… – Mex plática 2009. április 27., 15:42 (CEST)

Voltaképpen persze szinonimaként is szokás kezelni a kettőt, de a modernebb és felvilágosultabb mondattanászok szigorúbban szoknak fogalmazni, és olyan is van, aki a szintagmatant (szószerkezettan) megkülönbözteti a mondatszerkezettantól, és a kettőt együtt nevezi szintaxisnak. Ettől a szőrözéstől eltekintve azonban a kettő viszonylag csereszabatos. Szándékaim szerint a mondatból ez derül ki, de ha nem, akkor át kell írni. ;)

Hopp, találtam neked egy idézetet Kugler Nóritól: Mivel a mondatba a szóalakok nem elszigetelt egységekként kerülnek, hanem szerkezetekbe, szintaktikai és szemantikai egységekbe épülnek be, ezért a mondattan elválaszthatatlan a szintagmatantól. A szintagmák és a mondat szerkezeti vizsgálatát összefoglalóan szintaxisnak is nevezzük. Nesze neked, jól megmondta. Vigyor Bennófogadó 2009. április 27., 17:19 (CEST)

OK, hát nekem csak halvány sejtésem volt erről, de akkor maradhat így is. Vigyor – Mex plática 2009. április 27., 17:48 (CEST)

Tudod, hogy azér nehéz ez, meg ingoványosabb talaj az alaktannál, mert kapásból már az is elmélet és tézis kérdése, hogy ki mit tekint mondatnak, pláne mondatrésznek, azután mondatban betöltött szerepnek..., és hogy mit gondol magáról a mondattanról. A leíró része se sima, nemhogy a többi. Bennófogadó 2009. április 27., 17:58 (CEST)

Jéghoki

Szia!

A Nemzetközi Jégkorongszövetség cikknek tuti jó a címe? Nem Nemzetközi Jégkorong-szövetség lenne a helyes: Én ezekből indultam ki: Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, Európai Labdarúgó-szövetség, Német Labdarúgó-szövetség. Ha már itt tartunk (nem helyesírásilag tartozik ide), akkor van egy Jégkorong világbajnokság átirányításunk, ami önmagában szép és jó, de amire mutat (Jégkorong-világbajnokság) nem létezik. Így meg megtévesztő, ha valaki a rossz redirt használja a cikkekben. Vélemények? – Warmuz ¤ vita 2009. április 27., 21:31 (CEST)

Jégkorongszövetség jó, mert 6 szótagos, a Labdarúgó-szövetségbe azért kerül a kiskötő, mert ő már 7 szótagos, valamint hármas összetétel, lásd 6 : 3-as szabály. A redir véletlenségből maradt egy törlés után mint dupla redir, töröltem. További szép nyárelőt! :-) Bennófogadó 2009. április 27., 22:51 (CEST)

És a Magyar Vízilabda Szövetséggel mi a helyzet? Ott Magyar Vízilabda-szövetség lenne a helyes cím? (Bocs hogy ezzel traktállak, de akkor szeretném, ha tisztázódna minden.) – Warmuz ¤ vita 2009. április 28., 19:22 (CEST)

Igen! Át is mozgattam. Mellesleg a cikk jelen állapotában egyáltalán nem a szövetségről szól, hanem a vízilabda történetéről, és ez nincsen így jól... Ja, és az ilyesmivel mindig szívesen foglalkozom, részemről az öröm. ;) Fáradtan is lehet csinálni, és nem kell hozzá sok idő. Bennófogadó 2009. április 28., 21:54 (CEST)

Magyar életrajzi lexikon

A helyesírási kocsmafalon nyöghetnél valamit Mex kérdésére, ha már a mozaikszavas töprenkedés (miért AkH., miért OH.?) visszhang nélkül maradt. Pasztilla 2009. április 28., 10:02 (CEST)

Két kérdés (vagy több)

  1. Ezt már rég meg akartam kérdezni, de mindig elfelejtem: a görögben milyen végződés felel meg a latin -tio-nak?
  2. Szintén ehhez kapcsolódóan, ahogy látom (jól látom?) az újgörögben is sokszor -sz a többes szám, de valamikor -a. Hogy is van a rendszer?

Ja, és jó lenne, ha a Szt. Bennó Magyar Helyesírási Hivatal ellátogatna a kocsmába, mert van ott egy kérdésem (Antillák). Vigyor – Mex plática 2009. április 28., 12:51 (CEST)

A number 1-ra válasz: ehhez most IEU-mélyásás kéne, melynek hiányában azt tudnám mondani, hogy egy sor elvont fogalmat alkotó és kumulatív főnévképző (-tus, -tas, -tudo, -tio stb.) közül hirtelen nem tudnám megmondani, mi lehet a -tio jellegzetes párja, pláne ha még etimologice is, mindenesetre a kövektező hat jellegzetes fogalomképző aktív:

  1. -tész (vö. lat. -tas): neotész (ifjúság, vö. novitas)
  2. -szüné többnyire melléknevekből: dikaioszüné (igazságosság)
  3. -ia és -eia főnevekből: xenia (vendégbarátság)
  4. -eia (rövid) alétheia (igazság)
  5. -osz hüpszosz (magasság)
  6. -iké rhétoriké (szónoklástan)

A number 2-re válaszoltam ott. :) Bennófogadó 2009. április 28., 15:02 (CEST)

Köszi! – Mex plática 2009. április 29., 11:02 (CEST)

Vox legenda

Végre megírtam normálisan a kedvenc nyelvjárásomat, átnézhetnéd (már csak az érdekesség kedvéért is). Vigyor – Mex plática 2009. április 29., 12:39 (CEST)

Amely/ami

Az általad belinkelt oldalról:

Van azonban egy olyan eset, amikor a konzervatív-irodalmias stílusban is az ami szükséges, nem pedig az amely (és pláne nem az amelyik): jelesül amikor nem elôzményfônév van, hanem elôzménymondat. Elolvasta a levelet, ami felháborított – ha nem a levél háborított fel, hanem a tény, hogy ô elolvasta. Itt az ami nem vonatkozó névmás, hanem kötôszó: nem a levélre vonatkozik, hanem az egész elôzô állításra. Ha a levél volna felháborító, az pedánsan úgy hangzana: Elolvasta a levelet, amely felháborított (jelzôi mellékmondat, "az engem-felháborító levelet"). A nem-pedáns stílusban mindkettô ami felháborított volna: ez egybemossa a kettôt, s az ilyesmi mindig zavarja a kényes stilisztát, de hát a nyelv sokszor és sok mindent egybemos, és a legtöbb esetben a szövegösszefüggés jól eligazít. Én írásban betartom ezt a különbséget, beszédben nem.

Érdekes, hogy én ezt így leírva soha nem láttam, de pontosan tudtam ezt a különbséget (sőt, én is ki szoktam javítani mindig az amit amelyre, ha van előzményfőnév, mert egyszerűen nem érzem jónak. :-) – Mex plática 2009. április 29., 15:38 (CEST)

Kérdés

Kedves Bennó, megfontolván a már amúgy is régen ismert idézetet (Péld 25:17), azért rákérdeznék, hogy remélem nem bántottalak meg. Mivelhogy ütköztünk itt-ott ilyen-olyan idétlen átírási kérdésekben. Mert azt nem szeretném. Illetve, ha nagyon ilyen lettem volna, akkor fogadd bocsánatkérésemet, kérlek. (a magyar szintaxis szinte teljes hiányáért meg főleg:) – eLVe kedvesSzavak 2009. április 30., 11:58 (CEST)

Jaj, ne viccelj, szó sincs sértődésről, titkos csodálattal figyelem munkásságodat, csak nagyobb szabású föladatokhoz mostanában nincs időm, csak arra szoktam benézni, ami röpkén elintézhető. ;) A velem való ütközéseket nehéz elkerülni, de folyamatosan javulni igyekszem. És nem vagyok könnyen sértődős, különösen, ha olyan érdemdús és egyértelműen jó szándékú az illető, amilyen uraságod. :-) Keep up the good work, avagy ahogy mi kínaiak mondani szoktuk: festina lente. ;) Bennófogadó 2009. április 30., 12:05 (CEST)

Hát, most az első sortól fáj a vesém (a röhögéstől:))) (munkásság + titkos csodálat:)), az érdemdússágról már nem is beszélve:))))), de örülök, hogy akkor nincs semmi konflikt. Néha sajn én is elég szálkás vagyok. (De már kiírtam ide a vonatkozókat.:) Viszont sajnos továbbra is Ceterum censeo: ez a kisképecskéd akkor is randa.:)) és esse delendam.:) (ki a nyüv akar mindig egy ürdüngképet látni?:) Vissza a régit! :-) – eLVe kedvesSzavak 2009. április 30., 12:40 (CEST)

Kérés

Megtennéd, hogy ránézel erre: Gízai Nagy-piramis? a) helyesírási szempontból (Király Kamrája/király kamrája és társai); b) úgyegyáltalán. Aztán beszólsz a vitalapon:)) – eLVe kedvesSzavak 2009. május 1., 14:36 (CEST)

Sírhely nyilvántartás

Mond csak, te nem tudod véletlenül, hogy a fővárosban vhol nyilvántartanak sírhelyeket. Augustich Imre irodalmár nyughelyének szeretnék utánanézni, ha netán fennmaradt. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. május 2., 19:19 (CEST)

Érdemes a Kegyeleti Bizottság honlapján körülnézni, valamint érdeklődni az ügyfélszolgálatuktól vagy hogyishíják, mert ha ők maguk nem tudják is, rendkívül kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek úgy általában és nemzetközileg is. Tőlük érdemes kérdezni, azután meglehet, hogy valamelyik minisztériumhoz irányítanak. Bennófogadó 2009. május 2., 21:32 (CEST)

Köszönöm, megpróbálom. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. május 3., 13:48 (CEST)

kommonvelsz

Ezzel mi lett időközben? Furdalja az oldalamat a kíváncsiság, hogy miről is volt itt szó… :-) – Tomeczek Słucham! 2009. május 2., 21:38 (CEST)

Újszövetség könyvei

Ha jól értem, akkor azt akarod, hogy a min. 20 féle felekezeti hagyományhoz tegyünk mi is plusz egyet? :-I Felőlem maradhat a Thesszaloniké meg az Epheszosz (ezen én annyira ledöbbentem, hogy hozzá se mertem nyúlni :-D), csak az egyszerű, nem-wikis halandó is tudjon eligazodni rajtuk. deposi*üzenetek 2009. május 1., 00:14 (CEST)

Nem :-), ez egy nemfelekezeti alapú kezelés lenne, amire egyébként van példa, ha nem is rém általános. A Thesszaloniké és Epheszosz esetében az történt, hogy latinos alakjukban használjuk, az hatott a névadási gyakorlatra. Ephesus és Thessalonica a latinos alapalak, ezekből lett Efézus és Thesszalonika, görögösen Epheszosz és Thesszaloniké. A szóvégi -a a görögben és latinban, lévén igen szorosan rokon nyelvek, karakteresen nőnemű szótörzs, viszont az -é változat, ami egy alternatív gyök az attikai görögben (és szerintem sokkal randább, mint az -a, vö. thalassza tenger iónul, ugyanez thalatté attikaiul, nem van nekik se teljesen jó ízlésük Vigyor), a latinban nem van, ezért az -é végű nőnemű görög városnevek gyakran köszönnek vissza -a-val: (Szparté/Sparta, Lüsztré/Lystra stb.) Bennófogadó 2009. május 1., 12:51 (CEST)

Ja, és persze redir kell minden a keresésben előforduló alakról. Bennófogadó 2009. május 1., 12:52 (CEST)

És akkor a rövidítés is Eph lenne, meg Phil? ... Átgondolva, nekem nem tetszik ez az izé... "nemfelekezeti alapú kezelés". Nem hiszem, hogy azon megsértődne bárki, hogy pl. Timóteust "th"-val írjuk vagy nem, csak azért, mert az egyik bibliafordításban így van, a másikban meg nem. Azzal, hogy kitalálunk új címeket, szerintem nem rendet, semlegességet teremtünk, hanem csak zavart. Ui. pl. ott is új formákat vinnénk be, ahol egység van a bibliafordítások között (Efezus, Filippi, Filemon). A wiki-irányelv szerint is a legelterjedtebb neveket kell használni, valamint az MTA szerint is a hagyományosan kialakult névformákat tisztelni kell. Szerintem meg lehetne egyezni ott is, ahol különbségek vannak; mondjuk úgy, hogy egyik helyen az egyik, másik helyen a másik névformát választjuk, mégis törekedve valamilyen egységességre. (Egyébként a nagy baj nem is itt, az Újszövetség esetében van, hanem az Ószövetség könyveiben, na meg az egyes héber nevek átírásában. Na ott van igazi káosz.)
Mindjárt megírom az egyes, főbb változatokat, és közzéteszem az egyik allapomon. deposi*üzenetek 2009. május 2., 10:02 (CEST)
Kész is. Itt megtekintheted. Az általam javasoltak persze tényleg csak javaslatok, amiket külön meg lehetne vitatni. Nagy vitát nem akarok kavarni, de a véleményemet azért elmondtam.deposi*üzenetek 2009. május 2., 12:12 (CEST)

Sorban:

  1. Nem hinném, hogy rövidítéseket is ki kell dolgozni, azokat csak közölni kell, ahányféle van.
  2. Nem hiszem, hogy azon megsértődne bárki – ne találgass, megsértődnek. Ennél kevesebben is, de ha nem sértődnének is meg, a WP-nek a saját irányelvei írják elő a lehetséges mértékig felekezetsemleges kezelést.
  3. Nem kitalálunk új címeket, ezek a régi címek egységes szempont és helyesírási szerinti átiratai, mellesleg a rendszer létezik (lásd pl. WP:GÖRÖG), csak érvényesíteni kell következetesen.
  4. A vegyes rendszerek a halálnál is rosszabbak, olyat ne csináljunk.
  5. A legelterjedtebb esetünkben használhatatlan, legalábbis amíg elő nem áll valaki egy hitelt érdemlő statisztikával... (természetesen nem guglitesztre gondolok), amúgy is egy eléggé értelmetlen és főleg igazolhatatlan kritérium.
  6. zavart teremtünk – mint mondám korábban, a keresésben előforduló minden változatról redir készülne természetesen. Hol itt a zavar?

Persze hogy tessék előadni a véleményeket, de azt is fontold meg, kérlek, hogy a WP úttörő feladatokra kényszerül gyakran egy sor olyan helyen, ahol az WP:NPOV követelményével meg nem vert szerkesztőségek egyszerűen ízlésük szerint választanak a forgalomban lévő ajánlatok közül. Ezt mi sokszor nem tehetjük meg, és ugyancsak innovációra kényszerülünk ott, ahol senki sem érvényesített következetes rendszert. A világon nem készült még ekkora enciklopédia, aminek ennyire szűretlen a tematikája (gyakorlatilag minden belefér), és aminek ütköztetnie kell egy sor kulturális hagyományt, melyeket soha senki sehol másutt nem kérdőjelez meg, sőt nem is tudatosít. Ilyen probléma a bibliai könyvek elnevezése is. A tisztán tudományos rendszernek megvan az az előnye, hogy tisztázott alapokon nyugszik, kikezdhetetlen, elfogulatlan, áramvonalas, tiszta, száraz és biztonságos érzés. :-)

És persze természetesen szó sincs arról, hogy meg akarnánk reformálni a felekezeti hivatkozási szisztémákat, nyilván minden nevezeteset kellő mélységben föl kell dolgozni. A tisztán szerkesztőségi/szerkesztési döntés, ami ránk tartozik, az a szócikkek elsődleges címe, az viszont WP-döntés.

Ja, és még nem is tudsz róla, hogy ugyanilyen gond lesz az Ószövetséggel, ott pedig a zsidó szempontokat kell majd figyelembe venni... Cfánjá prófétától Chávákukig. Vigyor

P. S.: szabad megkérdenem, hogy miért depozitum (= depó) a neved? ;) Bennófogadó 2009. május 2., 18:15 (CEST)

Mint írtam, nagy vitát nem akarok kavarni, ezért most nem is írom le az ellenvéleményeimet, de - jelzem - nem győztél meg: most is feleslegesnek tartom ezt az egészet. Így, ha lesz szavazás, rám ne számíts. ;-)
A nevem a honlapom címéből ered, ahol - önjelöltként - azt a hitletéteményt (depositum fidei; vö. 2Tim 1,13-14) igyekszem átadni, amelyet többen szeretnének elfeledni; illetve elmagyarázni, amit sokan nem értenek. Így amolyan "depozitáriusként" működök ott. :-) Itt is ezeken igyekszem, de természetesen mérsékeltebb módon, más oldalról megközelítve. deposi*üzenetek 2009. május 4., 09:17 (CEST)

Kivételesen tökéletesen egyetértek Bennóval (hát, ezt is megértük:)). Ha bármiben tudok (Ószöv. pl.), szívesen segítek. És kivételesen partizánkodni sem fogok. Ez egy igen-igen fontos dolog, hogy tisztába legyen téve. És véleményem szerint, sokaknak segítene. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 4., 12:59 (CEST)

Dublin, St Patrick

Hello, én csak a hosszú ó-s katÓlikust javítottam katolikusra. Amúgy nagy valószínűség szerint tényleg anglikán - ahogy írtam is - de az TÉNY, hogy naponta van benne KATOLIKUS mise (Holy Eucharist) - ha kell tudok csatolni a miserendjéről fényképet. Szóval lehet, hogy jobb volna kicserélni vegyesre, mondjuk így: (anglikán,katolikus) Bardosy vita 2009. május 6., 08:48 (CEST)Bardosy

Utánanézek. Szinte biztos, hogy az írországi anglikán egyház (Church of Ireland) a fenntartója a katedrálisnak, ami egyáltalán nem zárja ki, hogy ott katolikus misék legyenek, jobb körökben az ilyesmi az ökumené természetes velejárója, ahol komolyan veszik. ;) A dublini katolikus székesegyházféle mindazáltal tudtom szerint a Mária-katedrális, jóval arrébb, és persze nem olyan becses és régi, mint a Patrik és a Christ Church. Bennófogadó 2009. május 6., 11:13 (CEST)

Nem szinte, hanem teljesen biztos, hogy a Church of Ireland-é a katedrális, viszont az is biztos, hogy vannak benne katolikus misék. Sőt - sekélyes angoltudásom ellenére - elolvastam az angol wikit róla és ott mintha az lenne, hogy konkrétan katolikus papja is van, pontosan az ökumenia jegyében. Tehát nem csak valaki átjön misézni... De ez lényegtelen. Egy kérdés: eddig csak történelmi cikkekhez írtam hozzá vagy javítottam, városhoz még sosem. Szerinted ildomos beleírni - pl a múzeumok felsorolása után - hogy a Nemzeti Múzeumban van egy piszok jó hadtörténeti kiállítás, veszekedetten jó handout-okkal és persze interaktív részekkel? Vagy ez inkább utibeszámoló és nem való ide? Bardosy vita 2009. május 6., 16:39 (CEST)Bardosy

Szerintem semmi akadálya beírni, pláne, ha van hozzá célszerű forrásod, az intézmény weblapja, netán pár szó a kiállításról stb. Ez nagyon is enciklopédiatéma, már ha állandó kiállításról van szó. Az időszakiakkal kicsit csínjábban kell bánni nyilván, ill. pontosan jelezni, hogy mikoriak. Elvileg előfordulhat, hogy egy időszaki kiállítás mérföldkő valaminek a történetében, de akkor nem szabad, hogy úgy nézzen ki, mintha állandó lenne.

Jut eszembe, ha használod a gépi aláírást, nem kell ám kézzel is melléírni az azonosítódat. ;) Bennófogadó 2009. május 6., 16:57 (CEST)

Cuitláhuac azték uralkodó és az ókor

Szia!

Nincs szilárd véleményem a besorolásáról, csak azt gondoltam, hogy az Ókorműhelyhez illik. Részemről ez inkább csak első közelítés volt, felőlem tartozhat a Középkorműhelyhez is, sorold át, ha úgy gondolod, hogy oda jobban illik. (ha volt erről korábban egyeztetés, akkor azzal nem találkoztam)

Nem tudom, mennyire vannak úgy általában a történelemtudományban és itt az Ókor- illetve Középkorműhelyekben szétválasztva területek szerint az egyes történelmi korszakok, de az a véleményem, hogy inkább egy nagyjából adott korszak alá kell besorolni a különböző helyeken történt eseményeket, mint hogy az "ókor" megnevezés csak az európai ókorra vonatkozzon. (ugyanez a középkorra is vonatkozik)

Nyilván a tudományos életben külön területnek tartják az európai és a dél-amerikai történelmet, de nekünk nincs erre külön műhelyünk, így ez a cikk is inkább mostohagyerekként legyen ott valahol, mint elhagyva árván és sehová sem tartozva. Mert akkor nem törődik vele senki. misibacsi*üzenet 2009. május 6., 11:25 (CEST)

A mi korfelosztásfogalmunk gyakorlatilag csak Európára és közvetlen környezetére igaz... – Alensha sms 2009. május 6., 18:04 (CEST)

Kristálykoponyák

Védd már le ezt a lapot ebben a változatban!

[[2]]

Hiába érveltem, ezek a barmok makacsul visszaállítják. Az angol wikipédia szócikke szépen kidolgozott, és 50 hivatkozása van, de nekik ez nem elég indok arra, hogy kövessük annak tartalmát.

– Math vita 2009. május 6., 13:19 (CEST)

Üdv! A védelmet egyelőre nem látom indokoltnak, mindenkit fölkértem a vitalapon, hogy ne revertelgessenek. Ha megtennéd, hogy áthozol néhány komolyabb forrást az enwikiből (kopipészt), véget lehetne vetni az áldatlan huzavonának. Elég lenne kezdetnek pl. a British Museum következő szakértői véleménye: The results of this programme of research into carving technology, sources of quartz and early history combine to demonstrate that the life-size rock crystal skull in the British Museum and the larger white quartz skull in the Smithsonian Institution are not ancient, but are of relatively modern manufacture. The results are published online by the Journal of Archaeological Science: doi:10.1016%2Fj.jas.2008.05.007, Journal of Archaeological Science (2008) by M. Sax, J.M. Walsh, I.C. Freestone, A.H. Rankin and N.D. Meeks. A cikk itt olvasható: [3] Bennófogadó 2009. május 6., 14:20 (CEST)

Tecciknemtetszik

"nem naon tetszik me nem tok rajta eligazodni"

Készülj fel arra, Bennó, hogy nincs messze az az idő, amikor a "tetszik"-elő affektálás lesz a deviáns nyelvhasználat ... :)

A fenti mondat helyesen:

"nem naon teccik me nem tok rajt eligazonni"

Asszem most ennyi. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 7., 14:25 (CEST)

Re: kérdés

Pár napja intéztél hozzám egy kérdést. Azt tuti biztos, hogy nekem szántad. :-) – CsGábormegbeszélés 2009. május 7., 20:26 (CEST)

Eléggé biztos! Szenilis vagyok, de azért nem ennyire. Vigyor Bennófogadó 2009. május 7., 20:49 (CEST)

Különben meg haragszom rád, mert a kezdőlapos tevékenységért kapott szép barnstarral mostohán bántál. Ez a wikin felér egy sértéssel. Eztán lesheted, hogy szép barnstarokkal látogassalak meg. Vigyor Bennófogadó 2009. május 7., 20:51 (CEST)

Hát a helye már ott van a szerkesztői lapom alján, szépen megágyaztam neki. Csak kéne keresni valakit, aki rendesen elkészíti a szerklapomat. Vigyor – CsGábormegbeszélés 2009. május 7., 21:01 (CEST)
Ugyan kérlek, rá se ráncs. Az enyém három éve képez egy szemétdombot. Hátha egy szer megszán bennünket valaki. :-) Bennófogadó 2009. május 7., 21:13 (CEST)

Wikidézet

Önnek 2 (= kettő) új üzenete van. OsvátA Palackposta 2009. május 9., 22:40 (CEST)

Intézmény

Na igen, azzá, a megfelelően lassú bürokráciával, amellyel már csak büróink tátongó hiánya nagyobb. Vigyor Másként nem tudom megmagyarázni, hogy a márciusi besokallás még mindig a vitalapod tetején virít, holott már rég visszatértél. Gonosz Cassandro Ħelyi vita 2009. május 10., 22:55 (CEST)

Meg ahogy azt te hiszed! Valójában egyáltalán nem vagyok visszatérve, pont annyit vagyok, amennyi nemvanásilag még nem feltűnő. ;) Bennófogadó 2009. május 10., 23:18 (CEST)

Muhahaha! Önámításban te sem vagy kutya! Vigyor Végtelenül sötét lélek? Ki akarsz házasítani! Ahhoz elég sötét lélek kell! :-P Cassandro Ħelyi vita 2009. május 10., 23:21 (CEST)

Tanácsot kérek

Lécci nézz ide, rögtön az elején van egy szöveg. Nem tudom, hogy spanyol nyelv vagy a spanyol nyelvjárások cikkbe illene, és azon belül is hova rakjam. Mert sztem nagyon jó. Köszi! :-) – Mex plática 2009. május 10., 11:13 (CEST)

Már tárgytalan, megoldottam. – Mex plática 2009. május 11., 22:18 (CEST)

fordítási segítség

Szia Apu!

Épp azon vagyok, hogy Madge érkezésére a Sticky and Sweet Tour kiemelt legyen, és az aug. 22-ei héten kirakatban legyen, ehhez kéne gy kis fordítási segítség!

Szóval a Like a Prayer alatt különböző üzenetek jelennek meg a Torából, Koránból, a Talmudból és a Bibliából.

A versek a következők:

  • You shall not hate in your heart.You shall not take vengeance nor bear a grudge against the son of your people.But you shall love shall love your neighbor as yourself. (Leviticus 19:18 )
    Ne állj bosszút, és ne tarts haragot néped fiai között; hanem szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. (3Mózes 19,18; Hertz-féle ford.) Ez egy autentikus zsidó ford., Mózes öt könyve és a haftárák, dr. Hertz J. H. nyomán.
  • Jesus said we have come from the light. What you're looking forward to has come but you don't know it.
    Vigyázat! Ez nem bibliai szöveg, hanem az apokrif Tamás evangéliumából való, ráadásul össze van kombinálva az 51-es vers az 50-essel, és nem teljesen egyenes idézet, a kihagyást pedig ugye nem jelöli semmi:
    Jézus azt mondta: A fényből jöttünk. […] Az, amit vártok, eljött, de ti nem ismeritek azt föl. (Tamás evangéliuma, 51–52, Hubai Péter ford. [megjelent: Jézus rejtett szavai, Budapest, Holnap, 1990, ISBN 963 345 025 X]; lehetséges szentírási referenciák: Lk 17,20; 19,42; Jn 11,24-26.)
  • The lamps are different but the light is the same. It comes from beyond. (Mawlānā)
    Mauláná/Mavláná a Rúmíval azonos, de pont ennek a versének nem találtam nyomát, lehet, hogy egy kicsit megváltoztatták. Mindenesetre (prózafordításban): A lámpák különbözhetnek, de a fény azonos. Az odaátról való.
  • I love you when you bow in your mosque, kneel in your temple, pray in your church. For you and I are sons of one religion and it is the spirit. (Kahlil Gibran)
    Az illető Halíl Dzsibrán maronita keresztény költő-filozófussal azonos ;), erre az idézetre megint csak nem sikerült rábukkannom, mindenesetre: Szeretlek benneteket, mikor hajlongtok a mecsetekben, térdeltek a templomban, imádkoztok a gyülekezetben. Mert ti és én egyazon vallás gyermekei vagyunk, és az a szellem.
  • So in everything do to others what you would have them do to you. (Matthew 7:12)
    Ez megint nem egyenes idézés, hanem parafrázis: Amit akartok azért, hogy az emberek veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal, mondja Jézus a Máté evangéliumában. Tehát: Mindenben azt tegyétek másokkal, amit szeretnétek is, hogy veletek tegyenek. (Máté 7:12 nyomán, leginkább ezt kéne odaírni). Amúgy görögül: Panta un hosza ean theléte hina poiószin hümin hoi anthrópoi, hutósz kai hümeisz poieite autoisz avagy omnia ergo, quaecumque vultis, ut faciant vobis homines, et vos facite eis mert ez a Törvény és a Próféták. ;) (Hasonló Luk. 6:31).
  • What is hateful to you, do not do your neighbors. Hurt not others in ways that you yourself would find hurtful. (Udana-Varga 5:18)
    Na ez megint az előző parafrázisa, maga az Aranyszabály, minden etikák alapja, egy vallásközi összevetés megtalálható itt: [4], ez speciel a buddhista változat az Udánavargából: Amit te gyűlölsz, azt ne tedd másokkal. Ne bánts másokat olyasmivel, ami téged is bántana. (Udánavarga; V,18).
  • No one of you is a believer until he desires for his brother that which he desires for himself. (Hadith-Islam)
    Na ez meg az al-Navávi (tisztelőinek csak Muhjí-d-Dín Abú Zakaríjá Jahjá ibn Saraf ibn Muríj ibn Haszan ibn Huszejn ibn Muhammed ibn Dzsum`a ibn Hizám al-Hizámíj ad-Dimasqíj an-Nawawíj) imám-féle ún. negyven hagyományból (hadísz) a 13-as: Nem hisz valamelyikötök, amíg nem szeretné a testvérének azt, amit magának.
  • We have come from the light. To it we shall return.
    Na ez egy érdekes, mert simán gnosztikusnak tűnik, de azon belül nem sikerült a nyomára jutnom a közelebbi forrásának, viszont az eléggé nyilvánvaló, hogy a Teremtés könyvének mert por vagy és porrá leszel (1Mózes 3,19) parafrázisa, tehát: Mert a fényből lettünk és ismét fénnyé leszünk. Itt van egy érdekes meditáció hozzá az egyik gnosztikus felekezet honlapjáról: Homily Souls.
Szóval ezeket kéne lefordítani a cikkbe! Tudnál ebben segíteni? A bibliai idézetekkel természetesen nincs gond, azt ki tudom keresni, de a többihez lövésem sincsen! Tessék segíteniiiiiii!
Egyébként a 2. és az utolsó idézet micsoda?
A második az apokrif Tamás evangéliumából van, az utóbbi szintén gnosztikus. Bennófogadó 2009. május 13., 17:35 (CEST)
Ha lefordítod, meghálálom! ;) ;)

puszi, – OrsolyaVirágHardCandy 2009. május 13., 08:38 (CEST)


WOW!!!! Egyszerűen elképesztesz...! :O Na és mivel hálálhatom meg segítséged? KÖSZÖNÖM!!!!!! xoxo, – OrsolyaVirágHardCandy 2009. május 13., 21:40 (CEST)

Ja, itt a videó, ha érdekel: Like a Prayer/Feels Like Home Mondjuk nekem változatlanul a Blond Ambition turnés változat a kedvencem. És az a durva, hogy arra én emlékszem... Már alig várom, hogy lássam élőben! Te jó ég, 20 éve várok erre...! – OrsolyaVirágHardCandy 2009. május 13., 22:04 (CEST)

Zene

Válaszoltam neked magamnál.:)) Csak hogy egybe legyen a téma. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 15., 23:00 (CEST)

Kösz a segítséget, a Music Of The Bible nagyon komolynak, részletesnek tűnik. Ki a szerzője? Valahogy nem találom – Villanueva vita 2009. május 16., 11:39 (CEST)

Soncino

Azt szólom, hogy egyetértek.:) És köszönöm az információt. Ilyen mélységben nem néztem utána. Én csak arra gondoltam, hogy mint nyomtatott mű, a Sonc. rögzítette ezt az állapotot maradandóra. De utánanézek én is. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 18., 01:19 (CEST)

Sivatag

Bocs hogy beleszólok egy nem velem folytatott beszélgetésbe, de nem látom a különbséget az óegyiptomi oahut (oázis) és a desert (sivatag) szó története között. Más nyelvcsalád - na és? Nem értem, mi köze a sivataghoz az elhagyásnak, és ez miért előbbre való ez az etimológia, mint a valóban sivatag jelentésű szóé. L András vita 2009. május 18., 13:35 (CEST)

Üdv! Te, én semmiféle kalandos azonosításnak nem vagyok ellenére, de ezt őszintén remélem, hogy viccnek szántad... Ha egy szó tökéletesen magyarázható tövével együtt egy natív igegyökből, akkor egész egyszerűen nincs szükség föltételezni egy olyan nyelvi hatást, aminek az égvilágon semmi bizonysága sincs. Ismerjük az aktív desero igét, aminek a jelentése: elhagy, ebből a világ legtermészetesebb módján képződik az elhagyott jelentésű desertum, nehézség egy szál se.

Analóg, de légből kapott példa: a halász szavunkat ugyan lehetne magyarázni mondjuk a szuahéli hal- gyökből, de történetesen nincs szükségünk erre az eredeztetésre, mert lássunk csodát, ott van a hal jelentésű hal. ;) Amúgy: Ockham borotvája. Bennófogadó 2009. május 18., 13:53 (CEST)

Nagy csalódás most nekem ezt a merev elhatárolódást hallanom.:( Nálam elsőre a szuahéli nyert. Több indoklás nem is kell! S micsoda új távlatok! Mit nekem többé sumér-magyar, - éljen a szuahéli-magyar nagynyelvcsalád! Vigyor – eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 18., 14:04 (CEST)

Nem viccnek szántam, de nem is annyira komolynak, hogy összevesszek miatta akárkivel is. Csak fenntartom a fenntartásaimat, mert mi van, ha a főnévből képződött az ige? Ebben sem látok nehézséget - bár nem vagyok nyelvész, csak műkedvelő, de a hangtörvényes nyelvcsaládos nyelvészetnek sok aspektusát nem tartom életszerűnek. L András vita 2009. május 18., 14:23 (CEST)

Értem én, és nem volna lehetetlen, ahogyan az oázis esete, de hogy finom legyünk, szerfölött valószínűtlen. ;) Nem egyszerűen kisebbségi álláspont, hanem föl se merült. Ettől persze még akár igaz is lehetne, és várna a fölfedezőjére, de a nehézségek száma nem csekély.

Lássuk komolyabban. A PIE *ser- gyök jelentése nagyjából összekapcsol. A desero igében kap egy de- prefixumot, ami fosztóképzőként és eltávolítás értelmében áll mellette, jelentése így együtt: szétkapcsol, elhagy, innen: desertum 'elhagyatott terület'. És külön a te kedvedért még csak hangtani bűvészkedés sincs bevetve, mert a PIE *ser- gyök a desero-ban tökéletesen érintetlen. ;) Becsszóra nem én intéztem így.

Ami pedig az utóbbi ötletedet illeti, más nehézségektől eltekintve az a probléma, hogy a de + ser mindkét eleme önállóan is aktív, megállapítható jelentéssel (pl. az asszertívben is a ser van egy másik prefixummal stb.). De marad még bőven elég sémi eredeztetés az ieu.-ban ettől, nem kell szomorkodni a sivatag miatt. ;) A két nyelvcsalád között egy sor alapgyökben van hasonlóság (mindenféle kalandos elméletek foglalkoznak ezzel, kutatva az ieu. őshazát, és hogy hol érintkezhettek).

A hangtörvényekre: hát igen, nyilván erős kritikával kell kezelni ezeket is, mint minden nagyszabású, átfogó elméletet. Bennófogadó 2009. május 18., 14:40 (CEST)

Most én is közbeszólok: Mi lenne ha csinálnátok egy nyelvi-helyesírás műhelyt? – VadszederkeMágika 2009. május 18., 14:30 (CEST)

Veszkődnénk egész nap, az lenne. :-) Ilyen egyszavakon meg félhangokon hónapokig.:)) • A des-t meg a dšr-t (ez a gyök) nehéz összehozni. Utóbbi tiszta hárombetűs gyök, előbbi a mgh. nélkül kettő. Ha a mgh. helyére beteszünk valamit (álef, akármi; persze ezt most sémi szemszögből mondom), akkor se jön ki egyikből a másik. Ez inkább vmi jelentésátfedés lehet. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 18., 14:47 (CEST)
Közben egy körrel lemaradtam, de a ser-re is ugyanez igaz. Ha van ie. alapgyök akkor ez csak jelentésátfedés. A dšr intakt, nem bontható. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 18., 14:50 (CEST)

Nagyon szép - de a hangtani bűvészkedés mégiscsak bevetésre került :-) A ser - ha jól látom - aranyos kis csillaggal jelzett protonyelvi (értsd sosem létezett, de milyen jó hogy van) alak. L András vita 2009. május 18., 14:45 (CEST)

Vigyázz, Bennó, mert a desert az süteményt is jelent. Annak meg semmi köze az aktív dezertáláshoz... :) – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. május 18., 14:56 (CEST)

Az egy másik ige, a felszolgálni jelentésű deservióból van képezve. ;) Bennófogadó 2009. május 18., 16:22 (CEST)

Azért annyit a protonyelvek védelmében - habár ezt egyszer Mex-el már kiveséztük nálam, és akkor én voltam oppozícióban, mert én se rajongok érte -, de azért az nagyon sommás, hogy ne létezne. Mondok példát (csak a háztájiból tudok:)), itt ez a sémi-hámi. Az alapja egy 3-mássalhangzós gyökrendszer. Ez létezik, mert erre alapul minden, szótárak, stb., enélkül megtanulni sem lehet. Ugyanakkor mégsem létezik, mert pucér gyökök sehol sem szaladgálnak és teljességgel lehetetlen, hogy valaha is gyökökkel beszéltek volna (szvsz). Aztán ez alatt létezik egy 2-gyökű rendszer. Ekkor vagy levágjuk a 3. hangzót, vagy kihagyjuk az un. „gyenge” betűket s előáll egy új szórokonsági rendszer. Ez már meglehetősen intuitív és jó idegek kellenek hozzá (sokan itt szoktak bekattanni, nem vicc sajnos, láttam már ilyet), de kétségtelenül létezik. Utána mindezt le lehet bontani egyes gyökhangzókra is és hozzájuk kapcsolt jelentésekre, ami szintén létezik (az összes névmás és rag lényegileg egy-gyökű), de ezzel már tényleg nem nagyon érdemes masszív, értsd rendszeres tudás nélkül kísérletezni). Tehát ez egy olyan rendszer, ami egyszerre létezik és egyszerre nem.

Pluszban összeszedjük az összes sémi nyelv összes hangzóját és kölcsönös konvertálásokat eszközlünk. Ekkor áll elő a valszeg tényleg sose létezett protonyelv. Ami viszont mégiscsak létezik - ugyanúgy csak papíron, mint a fentebbi gyökrendszer, de mégiscsak -, mivel működőképes. Tehát ezek azért nagyon is vannak. Akkor is, ha nincsenek. Nem tudom, rajtam kívül érti-e ezt még valaki? :-))) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 18., 16:33 (CEST)

Mehl

Levélke várja mediterrán nagyságod elektronikus postaládájában. ;-) Cassandro Ħelyi vita 2009. május 18., 17:46 (CEST)

Derekam

Köszönettel vettem, olvastam, és ott helyben (is) válaszoltam rá (annyit kb, hogy „köszönöm”)! – HoremWeb vita 2009. május 18., 21:51 (CEST)

Királyi többes

Te Bennó, éppen az argentin spanyol nyelvjárás cikkjének előkészítése közben jutott eszembe a kérdés, hogy mégis honnan a nyavalyából ered az a szokás (amelynek, ha jól tudom, a gyökerei a latinban vannak), hogy bizonyos körökben egyes számú tegezésnél a többes számú vos névmást és igealakot használják? A spanyolban pl. megkülönböztetnek olyan nyelvjárási területeket, ahol ez kizárólagos (pl. Argentína és Uruguay), aztán van olyan is, ahol a tú a „félbizalmas”, a vos a „nagyon bizalmas” megszólítás; és végül szintén vannak nagy területek (Spanyolország és egész Mexikó), ahol csak a tú van. Namármost az érdekes az egészben az, hogy az amerikai spanyolban nem használják a többes másodikat (vosotros cantáis), viszont a vos cantás, vos vivís mégis ebből származik alaktanilag, csak éppen ma már egyes szám második személyű. Remélem ezek után egyértelmű lesz a kérdésem: honnan ez a nagy kavar? Vagy eleve nem volt éles különbség a latinban ’te’ és ’ti’ között? – Mex plática 2009. május 19., 11:46 (CEST)

Huhh, ez egy nagy történet. A többes számnak a jelentőség kiemeléséhez sok köze van (lásd pl. Elohim többes Istennév a héberben), a személy megszólításánál pedig a császárkori udvari nyelvből örököltük azt, hogy a TU helyett úgy beszélek hozzád, mintha többen volnátok: VOS. ;) Kész agyrém, de innen van a magázódás egyik legelterjedtebb formája. Hogy azután ez hogyan tud tovább keveredni, arra példa az angol, melynek a you-ja eredetileg magázódó formula (a tegezés a thou, már csak archaikus szövegekben van meg), az angol tehát az általános tévhittel ellentétben nemhogy nem generálisan tegez, hanem kizárólag magázni tud.

A további keveredés sem lehetetlen, utána kéne nézni. ;) Bennófogadó 2009. május 19., 12:27 (CEST)

Megjegyzés: az arabban is úgy az udvarias (de akkor nagyon), ha T/2-ben emlegetjük a megszólítottat. Legjobb példa a mindennapos szalám alajkum (béke reátok/önre), amiből nem is létezik a béke reád (szalám alajka/alajki). Viszont az Elohimon most elgondolkodtam; arabul úgy kell mondani azt, hogy "Istenem", hogy alláhumma. Ami arab nyelvtan alapján megmagyarázhatatlan és értelmetlen alak. Lehet, hogy Mohi a héberből lopott megen? – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. május 19., 12:35 (CEST)
Semmi sem lehetetlen... ;) Bennófogadó 2009. május 19., 12:41 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat. Ezek szerint nemcsak spanyol őrültségről van szó. :) – Mex plática 2009. május 19., 12:50 (CEST)

Grazie

Grazie per il tuo benvenuto. / Thank you for welcoming me. – M7 vita 2009. május 19., 14:56 (CEST)

Biztos megörült ennek a vörös hegyesfogúnak, ami igen barátian mutat az üdvözlőlapon :-). Mamirendelő 2009. május 19., 15:00 (CEST)

SzanktyPetyerburg

Az nem zavar, hogy a Szank-Petyerburg, mai neked orosz az valójában német (Sankt Petersburg). Ha magyar wikipédiát irunk, akkor ilyen esetekben a magyar elnevezés kell és nem egy mű orosz (azaz német) cirill átirása - Csurla vita 2009. május 19., 12:35 (CEST)

Nyugodj meg, kérlek. Semmi jelentősége annak, hogy egy településnévnek mi a végső eredete, az a fontos, hogy ma hogy írják, a Visegrád név minden bizonnyal szláv eredetű, ez azonban senkit nem zavar a ragozásában. ;)

A kérdés itt az, hogy a mindenestül orosz klubnévvel mi a teendő, erre pedig az a válasz, hogy a felemás lefordítás alkalmasint kerülendő, vagy Dinamó Moszkva, ez a teljes magyarítás, vagy megfelelő átírásban, de a kettő lehetőleg ne keveredjék.

Amúgy meg písz, nem tört ki a világbéke, és akármelyik alak lesz az elsődleges, a másikról készülhet átirányítás. Bennófogadó 2009. május 19., 12:41 (CEST)

Bocs, hogy ide irtam, de amit irtál (pl. Visegrád) oly mértékű hozzá nem értésről tanúskodik részedről, hogy további jó estet kivánok - Csurla vita 2009. május 19., 12:44 (CEST)

Figyelj ide, az egy dolog, hogy nem vagy a legjobb modorodnál, az értelmetlen csapkodás egy másik. Ami egyértelműen kiderült a vitalapodon és másutt a hozzászólásaidból, az az, hogy a problémát magát sem érted, hozzáértésről nem is szólva. Ezen a szinten valóban nincs értelme társalogni. Az mindazáltal érdekelne, hogy sikerült neked a Visegrádból bármit levonnod. ;) Bennófogadó 2009. május 19., 15:08 (CEST)

Egy cirill betűs átirási problémába, nem célszerű belekevrni egy latin betűs álhasonlatot. Egyik körte másik alma. Nem lehet összehasonlító. Azért irtam, hogy nem vagy hozzáértő, mert nem volt jó a hasonlatod. A személykedő hangnemedre én nem felelek minősítsen az téged. - Csurla vita 2009. május 19., 17:08 (CEST)

Talán előbb tanulj, aztán olvasgass, és csak utána minősíts. A hozzánemértésről éppenséggel az a teljesen irreleváns felvetésed árulkodik, ami a Szentpétervár nevének eredetét firtatta. Mint itt előbb magad is írod, a probléma átírási-elvi, tehát édesmindegy, hogy maga a helynév milyen eredetű, cirill betűkkel írott orosz helynévnek számít, az orosz helyesírás szerint írandó, és ezzel foglalkozik az átírás is. Nem mellesleg ez nem pusztán átírási kérdés, hanem konvencionális-megfeleltetési. Ide pedig ne gyere többé, amíg nem vagy vitaképes, és otthon szemtelenkedjél, mert én erre nem vagyok kíváncsi.

A Visegrád példa pedig arra volt szemléltető eszköz, hogy egy helynév az eredetétől függetlenül vidáman be tud illeszkedni az illetékes nyelvterület névanyagába. Az, hogy te nem vagy szokva se érveléshez, se végiggondoláshoz, talán ne mást minősítsen...

Végezetül leszögezném, hogy nem az ötletedet tartom elfogadhatatlannak, és nem is a felvetéseket, hanem a minősíthetetlen modorodat, a látható vitaképtelenségedet és az arra való teljes hajlandótlanságot, hogy akár a saját álláspontodat is végiggondolnod, nem is beszélve arról, hogy urambocsá a másokét is megértenéd, és reflektálnál rájuk a magad mondandójának szüntelen szajkózása helyett... Bennófogadó 2009. május 20., 11:17 (CEST)

Nem kívánom elfogadni, hogy egyesek személykedő sértő hangnemet használjanak velem szemben! Ne tedd! - Csurla vita 2009. május 20., 11:16 (CEST)

Akkor talán vigyázz a modorodra, gondolkodj, mielőtt cselekszel, és szentelj némi figyelmet végre a lényegnek is. Legalább azon elgondolkodhatnál, hogy teljesen magadra maradtál, mint a viccbéli sofőr, aki szembevezet a forgalommal az autópályán. Mindenki más hülye volna? Érdemes lenne ezt egy kicsit végiggondolni... Bennófogadó 2009. május 20., 11:19 (CEST)

Egyrészt nem maradtam egyedül. Másnak is volt hasonló vélemnye most is és régebben is. Egyébként az a fajta lekezelő és kireksztő stilus is elég ijesztő a részetekről. Másrészt nem az érveitekkel van bajom, ha nem a lekezelő stilussal. Gondolkozz el ezen és olvasd el kivülállóként az írásadat vagy CFC írásait. - Csurla vita 2009. május 20., 11:31 (CEST)
A jó Cirill és Metód tanítványai, amennyire emlékszem tanulmányaimra: unokaszinten, elüldöztetvén a régi Ruszból a magyar király vendégszeretetét élvezvén telepedének le a Dunakanyarban. A hegytetőn mondának egymás között, anyanyelvileg: legyen a neve Vysehrad. Vagy csak mondogatták, el se nevezték. Ami magyarul: Fönnvár. Elvoltak itt egy darabig, a városra meg ráragadt a név. (Hadd ne keresgéljek most ide egyházi szláv nyelvű bötűket). OsvátA Palackposta 2009. május 19., 13:06 (CEST)

Jó tanács

Használni fogom ezentúl.– Szenti Tamás vita 2009. május 20., 08:34 (CEST)

Közlekedési baleset

Engemet fel kell világosítani, de azt gondolnám, a közlekedési baleset fogalma a modern kori közlekedési technikához-kultúrához kötődik. Ha egy szamaragoló júdeai atyafi átléptet a nyakamon, vagy hintómmal felborulok és a ferslóg a koponyámat töri, akkor én közlekedési balesetben hunytam el? Pasztilla 2009. május 20., 13:16 (CEST)

Különben is kérdéses, hogy nem inkább sportbaleset volt-é? :-) – Hkoala 2009. május 20., 13:25 (CEST)

Hát ehhez nem mernék hozzászólni. ;) Balesetnek azért talán baleset? Bennófogadó 2009. május 20., 13:42 (CEST)

Úgy tudom, lovasbaleset volt, de hogy közlekedési avagy sportcélból használták az illető négylábút, arra már nem terjednek ki az ismereteim. – Hkoala 2009. május 20., 13:52 (CEST)

Szavazás

Kérlek add le a voksod itt: Wikipédia:Labdarúgásműhely/Szavazások. Nem kell vélemény, csak egy {{támogatom}} ide vagy oda. – Warmuz ¤ vita 2009. május 20., 17:21 (CEST)

Patko erika

Valójában nagy E-vel szerette volna szegínke, hogy Patko Erika, csak hát...– VadszederkeMágika 2009. május 20., 20:25 (CEST)

Csakhogy azt nem a szerklap átnevezésével köll ám, hanem a szerkátnevezéssel, amit csak a bürokraták dudnak...! Megírom nekije is, mert legközelebb hátra lesz kötve a sarka, akkora meló egy ilyet helyrepakolni... brrrr ;) Bennófogadó 2009. május 20., 20:30 (CEST)

kit36a

Mevlana Müzesi Lám-lám, Te is csak a hibát veszed észre.... Egyébként kösz. kit36a vita 2009. május 21., 22:00 (CEST)

Ártatlan megjegyzésecske volt csupán, nem akartam én itten semmit kipécézni. Bennófogadó 2009. május 21., 22:42 (CEST)

Szép az élet

Ma reggel eszembe jutott, amikor régebbi barangolásaim során egy ősrégi temetőben, a durrow-i keresztnél töltöttünk egy éjszakát, és soha olyan kiváltságosnak nem éreztem magam, mint másnap, amikor a csípős ír reggel első mozzanataként kimásztam a sátorból, és úgy szívhattam el a reggeli cigarettámat, hogy a velem szemben három méterre magasodó ezeréves csoda nyugati oldalával szemléltük egymást.

Gondoltam, megosztom veled, már csak azért is, mert téged biztosan szétb*sz az ideg ettől a képtől. Gonosz Pasztilla 2009. május 22., 10:53 (CEST)

Ezt már mesélted, és élénken él emlékeim közt, sőt asszem láttam egy fotót is, ami vagy ott vagy akkoriban készült, édsanyáddal vagytok rajta ketten. ;) Bennófogadó 2009. május 22., 11:00 (CEST)
De kár, hogy meséltem már, én annyira örültem neki ma reggel... Igen, ez a mamás túra volt, de olyan kép nem hiszem, hogy van, akkurátusan kerülöm a helyzeteket, hogy magam vagy családtagjaim nevezetességekkel a háttérben fotózkodjunk. Néha ugyan megesik, de a durrow-i kereszttel való fényképezkedést merőben blaszfémiának tartanám. Pasztilla 2009. május 22., 11:12 (CEST)
Erről meg az jutott eszembe, hogy Man szigetén is a régi-régi braddani temetőben vadkempingeztünk, egy kis kőtemplom árnyékában, meglepően nyugodt és barátságos érzés temetőben aludni, valahogy kerek az egész. Pasztilla 2009. május 22., 10:53 (CEST)
Ez érdekes, nem gondoltam volna, sőt hogy őszinte legyek, most így végiggondolva se biztos, hogy tetszenék az ötlet. Vigyor Nekem túl élénk a fantáziám. Bennófogadó 2009. május 22., 11:00 (CEST)
Majd egyszer kifejtem, mostan itt nem elemezném a feltoluló érzeteket, de messze vannak egy zombifilmtől. Pasztilla 2009. május 22., 11:12 (CEST)

Kámaszútra

A Tantrikus vonatkozásokat hiányolod? Mert amit említettél, azt beleírtam. – VadszederkeMágika 2009. május 24., 19:01 (CEST)

Elnevezés

Persze igazából szomorú vagyok, elképesztően oktondi tudsz lenni időnként. Pasztilla 2009. május 25., 19:01 (CEST)

Te ne szomorkodjál, inkább nézz be ide: Wikipédia-vita:Középkorműhely, kíváncsi vagyok, mit szólsz hozzá, már csak kategóriaszakértőként is. Bennófogadó 2009. május 25., 19:05 (CEST)

Időközben reménykedtem, hogy nem sértődöl meg a pasztillai arroganciától. Pasztilla 2009. május 25., 20:37 (CEST)

:-) Egyrészt sajnos szívembe zártalak, másrészt számtalan bűneim tudtában nem érzem úgy, hogy jogom lenne megsértődni, különben is igyekszem leszokni a sértődősdiről. Vigyor Ráadásul többnyire – és ez meg kell mondjam, igen rossz szokás – igazad szokott lenni. Bennófogadó 2009. május 25., 20:59 (CEST)

re komolyra fordulás

Tudhatnád, hogy a koalák memóriaegysége nagyon kis kapacitású, csak ilyen rutinfeladatokhoz való :-) – Hkoala 2009. május 26., 07:28 (CEST)

Átnéznéd

[5]. Köszi– Istvánka posta 2009. május 26., 10:58 (CEST)

Re:Fordítás

Köszönöm szépen! Én maradok a déli hadseregcsoportnál, az új majomság nem nyerte el a tetszésem ;) Ferike333 vita 2009. május 26., 17:01 (CEST)

Ízmir

Nem vágom ki és miért rakta be ezt az írásmódot a cikkbe.... Sose hallotam Ízmirről... – Timish levélboksz 2009. május 26., 17:26 (CEST)

Filológia

Maróth Miklós <--- Nyugi, csak annyit kérek, hogy a kronológiát valahogy folyószöveggé tedd át, egyebeket majd megoldom én. Most úgyis ráálltam az MTA-tagokra. Cassandro Ħelyi vita 2009. május 26., 19:02 (CEST)

*halkkrákogáshogyBennólegalábbválaszraméltasson* Cassandro Ħelyi vita 2009. május 27., 16:24 (CEST)

Na jó! Egyébként meg uszítsd rá Mathae kollégát, hadd méltassa az arabos munkásságát. ;) Bennófogadó 2009. május 27., 18:51 (CEST)

Neked való… :)

Nincs vita, csak kérdés, te jobban meg tudod fogalmazni, hogy miért Bozsik Stadion (nagybetűvel), és miért Rohonci úti stadion (kisbetűvel) itt és úgy általában a stadionok miért intézményszerűek. ;) - CFC vita 2009. május 27., 13:27 (CEST)

Üdv! Lásd régebbről ugyanezt itt. Röviden: a Stadionok intézmények (mint a művházak, iskolák, egyebek), ezért a hivatalos nevük részeként csupa nagy, nagy Bozsik Stadion és nagy a Nelson Mandela Stadion is. A második eset viszont, a Rohonci úti, Kórházi úti stb., ezeknek ez nem a neve, hanem megjelölése, rövid alakja (mint a sarki általános, a Köztársaság téri suli stb.), és mivel nincsenek is elnevezve ennél hivatalosabban, más nevüket nem használják. De ha egyszer a Rohonci úti stadion mondjuk fölveszi CFC nevét, akkor CFC Stadion lesz. ;) Vagy ilyesmi. Bennófogadó 2009. május 27., 14:42 (CEST)

Ok, köszi. Én is így tudtam :) - CFC vita 2009. május 27., 14:47 (CEST)

Latin eredet

Szia, Bennó! Járőrözés közben találtam ezt a mondatot: A faizás latin eredetű lignatio szóból származik, és mivel a hangtani átalakulások szabályait illetően a sötét tudatlanság állapotában leledzem, számomra hihetetlennek tűnik. Kérlek, ha lesz időd, mondj véleményt. – Hkoala 2009. május 27., 14:57 (CEST)

Vigyor Valaki belekavarodott a terminológiába. Asszem azt akarta írni, hogy a faizás a lignatio (az utóbbi jelentése kábé 'fásítás') tükörfordítása alapján született terminus technicus. Hangtani szimatod nem hagyott cserben, egy faizás < lignatio átalakuláshoz alighanem atombombával is be kéne segíteni. Vigyor Bennófogadó 2009. május 27., 15:01 (CEST)

Köszi, akkor javítom. Mit szólsz egy ilyen falmelléki megfogalmazáshoz (mivel forrás persze sehol): Faizás (lat. lignatio) azt a jobbágyoknak tett engedményt jelenti, hogy a földesúr erdejéből fát hozhatnak stb. ? – Hkoala 2009. május 27., 16:17 (CEST)

Szerintem törpéletes, annyival egészíteném ki, hogy az uradalmak tisztségviselőinek javadalmazásában általában szereplő természetbeni faellátmánynak vagy fakivágási jognak is ugyanúgy lignatio/faizás a neve, sőt a birtokos mint kegyúr által a hozzá tartozó plébániáknak juttatott faellátmány ugyancsak lignatio, és ez utóbbi két kategória nem jobbágy. :-) Bennófogadó 2009. május 27., 16:22 (CEST)

Lazy Days

Kedves Bennó!

Köszi, hogy törölted a userlapomról! – Krisztavita 2009. május 27., 20:53 (CEST)

Minta

A Bátaszéki Cserép és Vázkerámia Gyár az 1960-as évek végén épült. 1992-ben Vázkerámia Kft. néven önállósodott, majd lett a Wienerberger Téglaipari Rt. tagja.

A gyár indulásakor 300 dolgozóval termelt, szociális létesítményként 30 fős munkásszállót és 12 lakásos lakótelepet is építettek mellé. Jelenleg a gyár 57 fővel üzemel, az irodaház és szociális épület már nem működik, a lakótelepi épületek magánlakásokként funkcionálnak. Az alkalmazott technológia: agyagból - petrolkoksz, szénpor és fűrészpor adalékanyagok hozzáadásával-kerámia alapanyagú építőanyagok gyártása, konkrétan a POROTHERM családba tartozó falazótéglák és födém-béléstestek gyártása történik, körülbelül azonos (~ 120 millió normálforma) éves kapacitás mellett.

Nakérlek. 1976-ban gimazistaként "megyénk építőipara" témában búvárlottam, és természetesen kihagyhatalan volt a zászlóshajó, a bátaszéki cserépgyár. Hogy akkor miért cserép, és ma miért nem cserép? Egyszerű oka van: a "vezetés" cserépgyárat akart, és ennekokából nem átlagolt mintát küldtek a gépeket szállító olaszoknak, hanem gondosan kimazsolázott (cserépgyártásra is tuti eléggé alkalmas) mintát küldtek ki Itáliába. A trükk olyan jól sikerült, hogy még nekem zöldfülűnek is feltűnt a gyárudvar minden szegletetét betöltő iszonyú mennyiségű selejt. A gépsor ugyanis a válogatott mintához lett optimalizálva, és nem a valóságosan nagy tömegben bányászható átlaghoz. És a borítékolt kudarcsorozat annyira bántotta a kalauzomat, hogy abban a szörnyű diktatúrában még nekem, ugribugri diáknak is képes volt kifecsegni a nagy titkot ...

Mondtam már, hogy én leginkább nosztalgiázni járok a Wikipédiába? Tökéletes retrófíling ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. május 28., 00:04 (CEST)

Ritoók Zsigmond

Ritoók Zsigmond <--- egy gyors átnézés belefér? :-) Cassandro Ħelyi vita 2009. május 24., 20:45 (CEST)

Az emeritálásra nem találtam forrást, ezért nem mertem odaírni. Cassandro Ħelyi vita 2009. május 24., 20:56 (CEST)

Apóca! Az általad belinkelt egyetemi lapjára is ki van írva. ;) Amúgy nagyon-nagyon fáin cikk lett, így kell eztet kérem, mikor a t. vendég panaszt tesz. Vigyor Hihetetlen. Köszönet az egész mispóche nevében. Bennófogadó 2009. május 24., 21:00 (CEST)

Jellemző, átnéztem, csak a név alatti kiírást nem... Cassandro Ħelyi vita 2009. május 24., 21:06 (CEST)

Jut eszembe: a két Ritoók Zsigmondnak vajon van köze egymáshoz a névrokonságon kívül? Cassandro Ħelyi vita 2009. május 24., 21:10 (CEST)

Hát az nagyon könnyen lehet, nem valami gyakori név... Zsiga bácsi amúgy hihetetlenül rezervált, mint afféle régi vágású úriember, úgyhogy családi körülményeiről alig tudok valamit. Bennófogadó 2009. május 24., 21:15 (CEST)

Ritoók család – Hkoala 2009. május 24., 21:23 (CEST)

Hoppácska. Hát akkor ő a nagypapa, már csak bele kellene dolgozni a cikkbe. ;) Bennófogadó 2009. május 24., 21:25 (CEST)

Már benne is van. :-) Cassandro Ħelyi vita 2009. május 24., 21:32 (CEST)

Méltatás. Cassandro Ħelyi vita 2009. május 28., 14:31 (CEST)

Magyarítás helyesen s jól

Ave, dicsőség és kondi! A delikvens: Sahelo-Saharan Antelopes Action Plan. Helyesírásilag meg amúgy ezt lenne jó magyarítani? Száhel-szaharai Antilop-akcióterv? Mert azért jó lenne magyarítani. Inkább, mint ne. Ugye?– Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. május 28., 00:30 (CEST)

Érdemes lenne föltenni a WP:KF-HE-n, szerintem egyrészt nem nagybetűs, másrészt a Száhel és a Szahara között nagykötő van: száhel–szaharai antilop-akcióterv, de jó lenne, ha erre még valaki ránéz. Bennófogadó 2009. május 28., 11:31 (CEST)

Megköszönve, felvetve. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. május 28., 11:57 (CEST)

Száhel–Szahara

Mindjárt aztán kihúzod a gyufát!
Ez a figyelmeztetés azoknak szól, akiket ugyan kedvelünk alapesetben, de valami oknál fogva (kekeckedés, szőrszálhasogatós viták, beszólogatás, keresztbetevések miatt), épp nagyon közel járnak már, ha nem vigyáznak, egy kiadós személyes támadáshoz, melyet ezúton is elkerülni igyekszünk, és arra kérjük őket, nézzenek magukba, elkerülendő a nagyobb bajt. Szimbolikus jelentése: Kívánom neked, hogy éjjelente a fotón látható özv. Szedlacsekné látogasson! Igazából ez tényleg egy nagyon kedves képeslap, legközelebb rúgok, amikor hülyének nézel. Pasztilla 2009. május 28., 15:34 (CEST)

A helyzet az, hogy saját magadat nézted hülyének, arról pedig én aligha tehetek... Vigyor Bennófogadó 2009. május 28., 16:14 (CEST)

Sajnos a nénikéd, az van. Pasztilla 2009. május 28., 17:01 (CEST)

Őszintén elnézésedet kérem a mai kirohanásaimért, még akkor is, ha ezzel nincs megnyugtatva háborgó lelked. Mentségemre szóljon, hogy én már ettem hőscincért és nünükét (úgy is mint hólyaghúzóbogarat) is, és bár éppen akkor részeg voltam, de emlékeim szerint nem volt rossz íze. Pasztilla 2009. május 28., 23:27 (CEST)

El van nézve. :-) Csak nem értettem a dolgot: őszintén szólva azokat ott neked voltam szállítandó, hogy segítsenek a deliberációban, minden más kvázi körömreszelgetés. Az volt az érzésem, hogy a döntő kérdés az, hogy vajon része-e a Szaharának a Száhel, és ha igen, miért nem. :-) NB. még az is előfordulhat, hogy sokak szerint része, de épp szerintük nem, ezért hívják így a régiót. Ez esetben mindkét név alatt politikai régiót kellene értenünk, az egyik a magreb országok, a másik a Száhel-övezet országai. Azóta találtam olyat is, hogy némelyek szerint a szubszaharai (alias fekete) Afrika a Száhellel kezdődik. Az is lehet, hogy az arab világot akarják mindenképp megkülönböztetni ezen a kereskedelmi szövetségen belül. De ez mind csak kontempláció, eszemben sem volt harcolni, sőt ami azt illeti, nincs is határozott véleményem az egészről. Bennófogadó 2009. május 28., 23:35 (CEST)

Ernyőportál - kultúra történelem helyett?

Erről mit tud mondani, és mit tud felhozni mentségére, ha azt fogja mondani, amit gondolok? – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. május 29., 19:04 (CEST)

Vigyor Nem fogom elismételni újra ugyanazt a sokat, lásd Sablonvita:Portálok. Már a kategória neve is szerencsétlen, eredetileg korszakok, kultúrák volt, de az ernyőportál már csak az utóbbit viszi névként tovább. Az eredeti probléma az, hogy a Ókor és a Középkor maga is ernyőportál (az utóbbi inkább, egysrészt mert az előbbit nem dolgoztad ki rendesen Gonosz, másrészt mert az irodalmat kimentette Immanuel), mindenesetre foglalkoznak művészettörténettel, filozófiával, irodalommal, vallással, anyám tyúkjával.

Immanuel volt olyan rendes, hogy kiszervezte a Ókori irodalomba külön, a középkor még vár valakire. Jut is eszembe, ha már ilyen lelkes vagy, igazán csinálhatnál egy Portál:Ókori történelem és egy Portál:Középkori történelem, és akkor végre a kecske és a káposzta is boldog lehetne. Ha ezt megteszed, én boldogan foglalkozok az ernyőportállal. Bennófogadó 2009. május 29., 21:10 (CEST)

Az ókort nem én csináltam, csak rámtestálódott. Ettől függetlenül a szétszervezést nem feltétlenül tartanám indokoltnak, mivel a történeti kultúra végeredményben a történelem része... – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. május 29., 22:18 (CEST)

Hüm. A kocsmafalira: ami emberi és elmúlt, az történelem... A lépéselőnyösdit kétféleképpen tudom értelmezni, de sem az egyik (ti. önfényezés), sem a másik (tenpocskondiázás) nem volt a szándékom. Na jó, három, de a harmadik (hátadmögöttezés) sem, mivel úgyis figyeled, ráadásul meg is kerestelek a hivatkozással. Amúgy meg nem is tudtam, mi a helyzet, bár Zimmy megjegyzése rossz előérzetekkel töltött el, ezt tükrözik az indító megnyilvánulás mérsékelten barátságos szavai. Ezért is emlegettem ellenérdekelt feleket, akik bárkik is lehetnek. – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. május 30., 19:35 (CEST)

Még egyszer

Látom, nem enyhültél meg. Még egyszer kérlek, hogy ne haragudj. Kár, hogy egy viccet magyarázni kell, természetesen akkor már én se fogom itt zülleszteni a népet. De ez persze egy utópisztikus ábránd Vigyor. Mint már egyszer kifejtettem neked, attól, hogy különböző dolgokban más a véleményünk, még nem kell haragudni a másikra. Én legalábbis nem haragszom, nagyra értékelem hozzáértésedet. – Zimmy 2009. május 30., 17:15 (CEST)

Caesar és helyesírás

Ezt kicsit furcsállom... Cassandro Ħelyi vita 2009. május 30., 20:16 (CEST)

Te, biztos, hogy jó difflinket nyomtál ide? Nem látom benne a témába vágást. Vigyor Bennófogadó 2009. május 30., 22:29 (CEST)

Erre gondoltam, jellemző, hogy elfelejtettem előtte ctrl+c-t nyomni. Cassandro Ħelyi vita 2009. május 30., 22:58 (CEST)

Remek ötletek a sablonbeszúróhoz

Elnézést a késlekedésért, nevezzük mondjuk gondolkodási időnek (reakcióidőnek ne, mert az nem vetne rám túl jó fényt :). A két javaslat egymáshoz technikailag elég hasonló, ezért egyben tárgyalom őket. Két probléma van velük. A legnagyobb az, hogy ezekből a sablonokból sok van, vagyis kézzel nem bevihető, legalábbis nem praktikus. A kategóriák tartalmát, vagy egy azok alapján készült listát kéne a scriptnek olvasni. Ez a sablonbeszúró jelenlegi működésétől nagyon eltér. A másik nehézség a csonk és portálsablonok helye: még a híres nagy ForróCica sem mindig jó helyre teszi a kategóriákat, ezeknek a sablonoknak az elhelyezése meg még bizonytalanabb. Elég nagy rákészülést igényelne a megoldás. Egyébként is, a sablonbeszúrót elsősorban járőrök használják, ez viszont nem járőrfeladat. Ezt én inkább egy még csak gondolataimban létező új scripthez venném hozzá, ami a Sablonmester alkalmazást egészíteni ki. De sajnos a megvalósítás időpontja még elég bizonytalan... – BáthoryPéter vita 2009. május 31., 00:19 (CEST)

Jogos. Nekem is utóbb jutott eszembe, hogy az ilyet a sablonmesterhez hasonló táblázatkitöltős módszerrel biztos jobb lenne. Ami a járőröket illeti: nagyon sok járőr foglalkozik egyben ilyesmivel is, sőt, megkockáztatnám, hogy ezeknek a sablonoknak a nagyrészét épp a járőrök helyezik el, amikor felmérik, hogy szükséges. Bennófogadó 2009. május 31., 15:29 (CEST)

Jól van...

Bannolj ki, ha akarsz, annyira nem érdekel... Csak azért, mert valami fontoskodó, "admin-wannabe" alaknak nem tetszik a nickem.

Egyébként egyetértek veled Trianonról, és Nagy Lajos királyságáról. Jó lenne, ha Nápoly megint hozzánk tartozna...

Szebb jövőt, vagy ahogy tetszik.

-MSZMP- vita 2009. június 1., 15:18 (CEST)

Glaukosz

Szia, Bennó! Rendet kellene tenni Glaukoszék háza táján: van Glaukosz, Glaukosz (az ötvös), Glaukosz (epigrammaköltő) és Glaukosz (egyértelműsítő lap). Szerintem az első és harmadik azonos, de forrás híján nem nyúlnék hozzájuk. – Hkoala 2009. június 1., 18:52 (CEST)

Beleszóltam, de ez már egy lépés előre :))) – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. június 1., 19:02 (CEST)

Följegyeztem az SOS-noteszbe, és rá fogom vetni magam az elburjánzott Glaukoszokra. ;) Addig is: éljen a spagettifa! Bennófogadó 2009. június 1., 19:27 (CEST)

Ovid

Bennó, tudnál nekem hevenyészni valamit ebben: Ovidius: Ars Amatoria III. 327:

„disce etiam duplici genialia nablia palma

verrere: conveniunt dulcibus illa iocis.”

Köszi és jobbulást – Villanueva vita 2009. június 2., 09:46 (CEST)

Hmmm. Valami huncutság, de ránézésre nem stimmel teljesen a szöveg. Utánalátok. ;) Bennófogadó 2009. június 2., 13:53 (CEST)

Találtam egy másik idézést, ez tényleg különbözik:

„disce etiam duplici genialia nablia palma

vertere: conveniunt dulcibus illa modis.”

A nével - nabla - nablium nevű Bibliából is ismert pengetős hangszerrel kéne, hogy kapcsolatban legyen... – Villanueva vita 2009. június 2., 14:08 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Na jó, többféle alternatív változat van, de asszem a verrós lenne a jobb, de a verto is kábé eztet: „Tanuljál meg, [haver], két kézzel pengetni a nászi nabliát, hidd el, jól jön az még édes tréfálkozásokhoz...”

Namost:

  • a disce a tanulj
  • a duplici...palma = két kézzel (két manccsal szó szerint)
  • a genialia nablia a nászi hangszer (naulia, nabla és naula néven is ismert), csak sajnos nem tudni, mi a búbánat ez pontosabban. Különféle merész azonosítások vannak forgaloma';
  • verrere a verro igéból itt: 'húrt penget',
  • conveniunt: megfelel, jól jön
  • dulcibus...iocis: édes tréfálkozások, jóleső tréfálkozások, ez egész egyértelműen szexuális játékokra használt eufemizmus, egyébként a duplici palma és a disce...verrere is egyértelműen kétértelmű Vigyor, "két kézzel tanuld meg pengetni" na hiszen Vigyor;

Alternatív változat:

  • vertere: forgatni, de itt kábé: 'alkalmazni, használni, élni vele'
  • dulcibus modis: édes dallamok, tehát kábé: "nagyon jól jön az az édes dallamokhoz". Bennófogadó 2009. június 2., 14:24 (CEST)

Nagyon jó, köszi a kimerítő választ, nagyon sokat segített! A Biblia zenéjéről szóló régebbi irományok szinte mindig előveszik ezt az idézetet, hogy bizonyítsák, hogy a nével egy kézzel (sőt két kézzel) pengetett hárfaszerű hangszer volt, az újabb, tudományosabbnak tűnő ismertetések viszont inkább kihagyják. Már nekem is az az érzésem, hogy valószínűleg jobb lesz ezt meghagyni a költészet birodalmában... – Villanueva vita 2009. június 2., 14:48 (CEST)

Kezdőlap üdvözlet

A módosítás jó. Valaki azt mondta, a "melyet" jobb lenne az "amit" helyett. Ha gondolod, cseréld ki azt is. Én nem tudom eldönteni, árnyalattal a melyet-et érzem jobbnak ámbár. – Zimmy 2009. június 2., 18:04 (CEST)

Ezt egyszer Nádasdy leírta elég szellemesen, erre érdemes hivatkozni, ha valaki az amely/ami problémát feszegeti, nem mellesleg jó olvasmány: A burjánzó vonatkozó. :-) Ráadásul ennél rövidebben nehezen megválaszolható, mert bár általában stimmel azt mondani, hogy nagyjából mindegy, és egyik sem kárhoztatható, van olyan eset, amikor a kétféle vonatkozó mégsem felcserélhető, ezt NÁ szépen leíja. Bennófogadó 2009. június 2., 18:15 (CEST)

Frissítés

Szia! Mivel úgy látom, hogy tisztában vagy az aktuális szokásokkal az archiválással kapcsolatban, megkérnélek, hogy frissítsd a WP:ARCHÍV oldalt ennek megfelelően! Köszi! - Xbspiro vita 2009. június 3., 12:57 (CEST)

Névelő

Arabban sem, mert 90% allal kezdődik...– Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 3., 19:07 (CEST)

Török bála és pöszönet, de van még súlyosabb... Melyik a kiemelendő névelem? Mintha emlegettél volna valami bonyodalmakat a Pasztilla-féle allapon, de aztán ki lett az dolgozva? Egy Abd ar-Rahmán al-Abnúdi az R-hez kerül mint Rahmán, vagy az A-nál marad mint Abnúdi pl.? Több is van ilyen ottan. Bennófogadó 2009. június 3., 19:19 (CEST)

Az Abd al-Anyámkínja egy névnek számít, csak épp egy birtokos szerkezetet alkotnak. Abd= szolga, al-Anyámkínja = Isten, akit sokszor tulajdonságai és jelzői által (karím = kegyes, rahmán = könyörületes, latíf = kedves, bákí = megmaradó, malik = király... stb. 99-g ;) jeleznek. [A kedvencem az Abduhu = Abduh név, annyit tesz: az Ő szolgája. Ez is birtokos szerkezet tkp., csak birt. szem. névm.]
Mivel birtokos szerkezetként mégiscsak egyetlen dolgot jelölnek, sok helyütt – tudományosan is – egybe is írják az ilyeneket (Abdarrahmán ugyanúgy elfogadható, mint Abd ar-Rahmán, Abdalláhnál pedig gyakorlatilag nem létezik felbontott verzió, mert akkor az Alláh felismerhetetlenné válna.) Alcsoport a kicsinyített alak (Ubajd al-Anyámkínja, bár ez eddigi tapasztalataim szerint kizárólag Ubajd Alláhként fordul elő).
∑ ∑rum az Abdos szerkezeteket nem bontjuk fel, mindig A-val kezdődnek. (Na jó, ʿ-nal...) Hogy viszont kereszt- vagy családnév helyén állnak, azt esete válogatja... – Ματθαίος Δαμασκηνός Vita 2009. június 3., 19:30 (CEST)

Testhez álló kérdések

Üdv! Hogy ne Pasztillát zargassam megint, inkább nálad kopogtatok... ;) Saját kérdésem az, hogy van ez a fekete doboz, ami nem is fekete és gyakran nem is doboz. Ezt szokás repülési adatrögzítőnek is nevezni. Namármost, ez így helyes-e? Nem repülésiadat rögzítő inkább, esetleg kötőjellel? Ugyanis a repülőgép műszerei által mért/mutatott repülési adatait rögzíti és nem általános adatrögzítőről van szó.

Más kérdése pedig itten van: Vita:Petronas-ikertorony. --Gyantusz [[Szerkesztővita:Gyant

képfelirat
fejléc fejléc
cella cella
cella cella

usz|vita]] 2009. június 5., 15:44 (CEST)

  1. Az első egy kicsit a köztársasági elnökválasztás ügyére hajaz, az OH. kommentárjai például megengedőek az ilyen esetekben, amikor a mozgószabály előírta köztársaságielnök-választás és az iménti különírás között olyan csekély a gyakorlati jelentéskülönbség, hogy a félreértés veszélye kizárt. Asszem ez a helyzet a repülési adatrögzítővel, mindenesetre ha abszolút patentos megoldást akarsz, akkor a mozgószabály értelmében: repülési adat + rögzítő = repülésiadat-rögzítő. ;)
  2. A másikra ott. Bennófogadó 2009. június 5., 16:28 (CEST)
Patent! Mától ezt használom! a meglévőket átjavítom --Gyantusz vita 2009. június 5., 21:48 (CEST)

Hehe. :) Feloldod a kedvemért az sq./sk./skk. rövidítéseket? Most látom először őket. Utóbbi esetben a szlovák koronára asszociálnék, de lehetne saját kezembeni könyvlap is. ;) Egyébként érdekel a római hadtörténet is, de azért anyira nem, hogy a latint is nekikezdjem bogarászni. Esetleg a ROMANES EUNT DOMUS/ROMANI ITE DOMUM még bejátszik... :) xD --Gyantusz vita 2009. június 10., 11:59 (CEST)

Bocs, látom Pasztillánál. --Gyantusz vita 2009. június 10., 12:18 (CEST)

:-) A római kori hadtörténet (alánoktól makedónokig) óriási irodalommal bír, nem köll ahhoz latinul tudni, különben is egy nemzetközi kultúráról van szó, aminek Rómához effektíve nem sok köze van, a hadtörténelem nemzetközi szabad kultúrkincséből merítve jött létre egy az egész birodalmat védelmező profi zsoldossereg, ami nacionalitását tekintve nincs is neki ilyen a görögöktől a germánokig. ;) Még csak az sem igaz, hogy a vezénylési nyelv latin lenne mindenütt, mert a keleti ökumenében görög az is. Úh. csak bátran tessék, ahogy jól esik. Én magam nem is értek hozzá szinte egyáltalán, mert annyira külön terület, és olyan kevés köze van a római kultúrához mint olyanhoz, hogy az utóbbihoz voltaképpen egyáltalán nem is szükséges az ismerete. Bennófogadó 2009. június 10., 13:17 (CEST)

You Can’t Do That on Stage Anymore sorozat (Zappa)

Kedves Bennó!

Épp most alakítod ás a You Can’t Do That on Stage Anymore (Zappa) sorozat elemeit - és mint az egyik vitalapján írtam is, vissza fogom ezeket állítani, ezért:

  • Itt vannak a CD-k a kezemben és EZ a címük (azaz nagy O az "On"-ban. Hogy az angolban kicsivel van, az szerintem nem ok arra, hoyg a rosszat átvegyük;
  • írom a többi vonatkozó szócikket is, és ott is úgy, nagy O-betűvel hivatkozom rá. Ez így konzekvens.

Megértésedet köszönöm!!!

– MmBálint vita 2009. június 9., 21:07 (CEST)

Válaszoltam a Vol. 1 vitáján. Bennófogadó 2009. június 9., 21:11 (CEST)

You Can’t Do That on Stage Anymore sorozat (Zappa) megint

Kedves Bennó!

Köszönöm a választ! Hogy "volt róla szó"? - nem tudom, új vagyok még. Azért - tekintve hogy ezen dolgozom épp, e pillanatban - jól esett volna valami értesítés, vagy bővebb magyarázat a vitalapon. Így a mostani kérdés-felelek is megkerülhető lett volna.

Kérdésem még (utolsó, remélem :-) ): minden vonatkozó helyet átjavítottál-e, vagy át kell néznem minden munkámat ahol hivatkozhattam a módosított cikkekre? (Új vagyok, nem tudom hogy ez automatikusan is megy-e, vagy végig kell böngészni).

És mégegyszer kérlek (mint új és tapasztalatlan) legközelebb a vitalapon vagy a változás jelölésénél egy ekkora változásnál bővebb magyarázattal élj. Igyekeztem pontos lenni, direkt elővettem a CD-t, nagyon meglepődtem.

Írom persze mindezt úgy hogy megköszönöm a munkádat, és igazadat elfogadva - csak okozott a dolog nekem most egy pár percnyi leizzadást... :-)

– MmBálint vita 2009. június 9., 21:20 (CEST)

Sorry! Teljességgel érthető reakció. Általában azért nem szoktunk értesítéseket és bőszebb magyarázatokat elhelyezni előre, mert az elsöprő többség nem érdeklődik hasonló szakkérdések iránt, rá szokják hagyni az ilyesmivel foglalkozókra. Viszonylag ritka, hogy valakit ilyen részletek érdekeljenek, ezért az energiatakarékosságnak egy olyan rendszere alakult ki, hogy csak panasz esetén megyünk bele a részletekbe. :-) Az utóbbinak kétségtelenül megvan az a hátránya, hogy akit mégis közelebbről érint, netán rossz perceket él át. Mea culpa. Bennófogadó 2009. június 9., 21:28 (CEST)

YCDTOSA sorozat - utoljára :-)

Oké, vettem , értettem! :-)

Tanulságaim:

  • értem amit mondsz nyelvtanilag,igazad van, igyekszem betartani;
  • Mindazonáltal jó lenne ha a linkek konzekvensek lennének, örülök, ha mind megcsinálod, de egyelőre kicsit mással foglalkozom egy darabig, és egy idő múlva megnézem mit alakítottál át és mit nem, és (még emlékszem az én linkjeimre) a többit megcsinálom én, átnevezem a fentiek szerint. De ha nem lesz vele dolgom az a legjobb. :-)
  • amúgy acsak azért érdekel "ilyen mélységben", mert épp megcsináltam valamit, és piros linket látok, azaz: "nincs ilyen cikk". Kicsit megijedtem. Hm, "kicsit".

Ha esetleg van időd és kedved majdan jóváhagyni a még nem jóváhagyott munkáimat, azt megköszönöm! :-)

– MmBálint vita 2009. június 9., 21:33 (CEST)

movere ~ mobilis, populus ~ publicus (és társai)

Mester, erről tudna nekem regélni valamit? Kicsit furcsa, mert én itt v > b, illetve p > b változást látok. Vagy csak én látom így? :-) – Mex plática 2009. június 10., 13:23 (CEST)

Azt mondják az okosok, hogy a moveo mové- töve + egy -bilis (mediális 'ható/hető' képző) rakódik-vonódik össze > movebilis > móbilis, és a kiesés nyomán nyúlik meg az o, illetve ott tűnik el a v. Hasonlóképpen (csak az -icus mnévképzővel): populo + -icus populicus > poplicus > poblicus > publicus. Részletesebb és mélyenszántóbb magyarázatért nyomozni kell. Bennófogadó 2009. június 10., 13:47 (CEST)

Én is valami ilyesmit sejtettem, de most megerősítettél benne. Ez azért is érdekes, mert ezek szerint már magában a latinban elindultak ezek a változások, hogy hangsúlytalan mgh. kiesik, összevonódik stb., az újlatinban – különösképpen nyugaton – pedig folytatódtak (mobile > moble > mueble; oculo > oclo > o[lj]o > o[ç]o > o[x]o). – Mex plática 2009. június 10., 13:57 (CEST)

Mos viccelsz? Naná. A szinkopálódás az egyik leggyakoribb evidens példa hasonló helyzetben, hogy csak a legszembetűnőbbet emlícccsük. De szerintem erről már többször ejtettünk volt szót. A tendencia csak erősödik, pl. nyilván a hangsúlyrendszer népvándorláskori átalakulásával. Bennófogadó 2009. június 10., 14:01 (CEST)

Jut eszembe (lehet, hogy már erről is volt szó, de akkor az nagyon régen volt), olvastam a Manual de lingüística románica-ban, hogy egyesek szerint az újlatin nyelvek is tkp. olyan kreol nyelvek, amelyek alapja a latin. Valaki ezt megcálfolta azzal, hogy nem volt szakadás a történetben, és a latin nyelvi rendszer számottevően nem is változott az átmenet során. Neked erről mi a véleményed? – Mex plática 2009. június 10., 14:15 (CEST)

Szerintem erről már sokat beszéltünk: alapvetően kultúrpolitikai-politikai-nemzeti büszkeségi kérdés. Nagyon sok a luk a nyelvtörténetben, pláne horizontálisan. Egy csomó kalandos elmélet dúlhat szélesebb körű adatgyűjtés híján, hiszen például nehéz olyan kérdésekre válaszolni, hogy mondjuk milyen nyelvállapot az, amit 413-ban beszélnek Segoviában. Nincs szinkron felmérés a kezünkben, csak egy csomó adat, ami értékelésre szorul. Számos kérdés merül fel, és hajlamosak a tudósok is a gombhoz kötni a kabátot (például számonkérni a beszélt nyelven az írott nyelv normáit...), tudományos kategóriák igazát visszafelé megkísérelni bebizonyítani stb. stb. Nagyon sokat nyom a latban a nacionalizmus is. Azt hiszem azonban annyit mondhatunk óvatosan, hogy a kreolozás nagy marhaság: az ugyan kétségtelen, hogy közvetítő nyelvként is funkcionál, de itt anyanyelvcseréről van szó, amit számtalan koncentrikus és lokális hatás ér. A nyelv története valójában teljesen folyamatos, ezer helyi ízzel.

Ettől eltekintve a probléma nyilván súlyosan érzelmi kérdés, ráadásul a tudomány úgy működik, hogy jobban ki van szolgáltatva a divatnak és a szubjektív trendeknek, mint elsőre gondolná az ember. Van egy nyomás, hogy friss és bombasztikus elméletekkel állj elő, meg az embernek az a tapasztalata, hogy semmi se úgy van, ahogy kinéz. Na de az a nemúgyvanás sem úgy van egészen, ahogy kinéz. ;) Egy szó mint száz: a tudományos témák körforgásában döntő tényező egy sor teljesen szubjektív szempont, a divat pedig a tudományban is divat, a nemzeti érzésről nem is szólva... Bennófogadó 2009. június 10., 14:23 (CEST)

Na igen. Egyébként énszerintem is marhaság a kreolelmélet, már csak azért is, mert (a hangrendszert leszámítva) ugyanaz az egyszerűsödés ment végbe a ma beszélt római olaszban is (sőt, mégcsak nem is az a legkonzervatívabb olasz nyelvjárás), ahol aztán még idegen ajkú nép sem volt soha, hanem csak maguk a latinok. – Mex plática 2009. június 10., 14:31 (CEST)

QuAUDIOPHILIAc?...

Kedves Bennó!

A segítségedet kérem, mielőtt vitathatót csinálnék: megint Zappa, és megint van egy albuma, ami kérdéses. a címe QuAUDIOPHILIAc, ilyen idétlen betűszedéssel, miközben a "normális" cím persze "Quaudiophiliac" lenne. A dolog azért lehet problémás, mert

  • nyilvánvalóan az utóbbi a nyelvtanilag helyes, de:
  • az összes külföldi oldal is az első változatot használja;
  • bárki aki rákeres a keresővel, gondolom ilyen váltott nagybetűkkel fogja beírni (én is ezt tettem), lévén hoyg így szerepel a lemezen és MINDEN netes forrásban;
  • ráadásul ez pár más Zappa-lemeznél is elő fog jönni, mint a Joe' XMasage, például...

Ha tehát rendesen akarok viselkedni, akkor meg kell keresnem az eddigi összes előfordulást és átjavítanom, és reménykednem hogy más cikkek szerzői is így fogják majd beírni (amire azért elég kicsi az esély).

Mi legyen szerinted az irány? (Nem válaszolnál az én vitalapomon? Csak hoyg ne kelljen félóránként néznem hogy jött-e üzenet. ;-) ) Köszönöm! – MmBálint vita 2009. június 10., 18:48 (CEST)

QuAUDIOPHILIAc vagy Quaudiophiliac, az itt a kérdés

Kedves Bennó!

Köszönöm a gyors válaszodat - a rejtett üzenet akkor az hogy legyen Quaudiophiliac, "rendes" helyesírás szerint, igaz? :-D (Vagy az hogy tökmindegy?)

Kérdés jogos. ;) Nézd meg pl. az enwiki cikkét: [6], ők hozzák sztenderd helyesírással, de odaírják utána: Quaudiophiliac (capitalized as QuAUDIOPHILIAc on the album cover) – én azt mondanám, amit tegnap, hogy ilyen esetekben meg kell vizsgálni, vajon hordoz-e valami különleges alkotói intenciót az egyedi névforma, amit ezért kár lenne elveszíteni, és ha a válasz igen, akkor meg kell őrizni az excentrikus formát, maximum lábjegyzetben megmagyarázni a dolgot. Az on esetében ilyesmi nem állt fenn, itt meg mérlegelés dolga. Te vagy a házi Zappa-szakértő. ;) Az enwikin a sztenderd szerint kezelik, de az sem tévedhetetlenségi, csak egy álláspont. Ha te a szívedre teszed a kezed, és azt mondod érett megfontolás után, hogy itt valami olyan Zappa-motívum veszne el, amiért kár, akkor a rendkívüli helyesírás lesz az elsődleges cím. Ha viszont elegendő a fenti példamegoldás, tehát sztenderd cím, és utána zárójelben felhívni a t. közönség figyelmét a borító egyedi helyesírására, akkor az a jó. Bennófogadó 2009. június 10., 19:11 (CEST)


Heló!

Na a szívemre teszem a kezem, és azt mondom hogy QuAUDIOPHILIAc, csak mert az összes külföldi is ilyen, és ha MAJD az ilyen Bennó-félék beszólnak (és ami még súlyosabb: ESETLEG igazuk lesz, akkor végül is 4-5-8 hivatkozás lesz, azokat könnyen átcsavarom, nem olyan nagy gáz. Éljen a Hülye Írások Minisztériuma. És most jól létrehozom a szócikket. – MmBálint vita 2009. június 10., 19:24 (CEST)

Csak eljutunk egyszer a Slade összes műveihez is, hogy Bennó vizsgálhassa, vajon hordoz-e valami különleges alkotói intenciót az egyedi névforma ... :) – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. június 10., 19:32 (CEST)

Ne személyeskeggyünk má'! Mer' viszek magának egy kertitörpöt! :-)– VadszederkeMágika 2009. június 10., 19:35 (CEST)

Büszkeséggel tölt el, hogy hányféle érdeklődésű szerkesztő számára tudok emlékezetst mondani ... – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. június 10., 20:05 (CEST)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Bennó/Archívum_43&oldid=9000132”