Halíl Dzsibrán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halíl Dzsibrán
Khalil Gibran.jpg
Halíl Dzsibrán (fénykép, 1913)
Született 1883. január 6.
Bisárrí, Oszmán Birodalom ma: Libanon
Elhunyt 1931. április 10. (48 évesen)
New York
Foglalkozása költő, filozófus, képzőművész

Halíl Dzsibrán (arab betűkkel: جبران خليل جبران; teljes nevén: Dzsibrán Halíl Dzsibrán bin Miháíl bin Szaad; Bisárrí, Oszmán Birodalom (ma: Libanon), 1883. január 6.New York, 1931. április 10.) libanoni származású amerikai maronita keresztény költő, filozófus, képzőművész.

Származása, gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Libanon északi részén született, amely akkoriban az Oszmán Birodalom része volt. Családja eredetéről nem tudni sokat. Szegény maronita keresztény faluban, Bsharriban éltek. Semmilyen iskolába nem járt, egyedül a papok tanították szíriai, illetve arab nyelven, bibliai témákra. E korai emlékek inspirálták a későbbi fő művét, a Prófétát (The Prophet).

1895-ben emigráltak anyjával és testvéreivel az USA-ba, de apja nem tartott velük. Bostonban telepedtek le, ahol sok libanoni bevándorló élt, és itt kezdett iskolába járni. Kreativitására hamar felfigyeltek, elsősorban rajzaira.

1897-től mutatkozik meg a tehetsége a képzőművészetben. Megismerkedik Fred H. Day fotóművésszel, akinek több alkalommal modellt áll. 14 éves korában (1897) visszaküldik Libanonba, ahol a bejrúti al-Hikma középiskolában folytatja tanulmányait, főként az arab és a francia nyelvvel és irodalommal foglalkozik.

Bostonba 1901-ben tér vissza. 1902-ben egy gazdag amerikai családdal visszatér hazájába; utazásának húga halálhíre vet véget. A következő évben elveszti a féltestvérét és az édesanyját.

Pályafutása, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abu Nuvász, Dzsibrán rajza (1916)

Korai írásainak nagy részét arabul írta, de írásainak többségét mégis angolul.

1904-ben tartotta első kiállítását, Fred H. Day rendezte a számára; 1905-ben New Yorkban megjelenik az al-Musiqa (A muzsika) című írása. 1906-ban kiadják Nimfák völgye című novelláskötetét; a történetek elárulják antifeudális és antiklerikális látásmódját. 1908-ban megjelenik a Lázadó lelkek című kötete.

1908-tól mecénásainak köszönhetően két évet Párizsban töltött Auguste Rodinnel tanulva. Londonban is járt.

1912-ben megjelenik a Törött szárnyak című kötete, 1914-ben pedig a Könny és mosoly. 1920-ban lát napvilágot az Előfutár, 1923-ban jelenik meg legismertebb műve, A Próféta, 1926-ban a Homok és tajték. 1928-ban adják ki a Jézus, az ember fia című kötetét, amelyben a saját kortársai képzeletbeli beszámolói alapján próbál új, plasztikusabb képet festeni a Megváltóról. 1931-ben megjelenik a Föld istenei című prózai költeménye, amelyben a Föld istenei az ember sorsáról, jövőjéről vitatkoznak.

Dzsibrán 1931. április 10-én hunyt el New Yorkban. Először Bostonban, majd Libanonban temették el. Halála után, 1932-ben adták ki a Vándor című írását.

Halála, hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1931-ben májbetegségben és tüdőbajban halt meg. Kívánságára hamvait 1932-ben Libanonban temették el. Sok levél és műtárgy maradt utána, amelyeket ma már nagyrészt publikáltak ill. kiállítottak.

Költészetében nagy szerepet játszanak a spirituális témák és megfogalmazások. A Próféta c. műve nagy megbecsülésnek örvendett a New Age és ellenkultúra/szubkultúra mozgalmak körében. Többek között John Lennont is megihlette (Julia c. szám kezdősora).

Magyarul olvasható művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kahlil Gibran: Lázadó lelkek, Novella Kiadó, 2006.
  • Kahlil Gibran: A mester szavai, Édesvíz Kiadó, 2000. (kétnyelvű, magyar és angol kiadás)
  • Kahlil Gibran: Törött szárnyak, Édesvíz Kiadó, 1999.
  • Kahlil Gibran: A próféta, Édesvíz Kiadó, 1994. (kétnyelvű, magyar és angol kiadás)
  • Kahlil Gibran: Jézus, az Emberfia, Új Ember Kiadó, 2009.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halíl Dzsibrán témájú médiaállományokat.