Sváb (település)
| Sváb (Dolná Ves) | |
 | |
| A község látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1429 |
| Polgármester | Milan Pračko |
| Irányítószám | 967 01 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZH |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 220 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 418 m |
| Terület | 2,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 39′ 58″, k. h. 18° 54′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 58″, k. h. 18° 54′ 51″ | |
| Sváb weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sváb témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sváb (szlovákul: Dolná Ves, németül: Schwabendorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
Körmöcbányától 4 km-re, délre fekszik.
Története
A települést 1429-ben említik először, amikor a kamarától Körmöcbánya birtokába jutott. 1450-ben 25 bányászcsalád lakta. 1601-ben 24 ház állt a településen. 1828-ban 25 házában 240 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal és bányászattal foglalkoztak. A falu önállóságát csak 1888-ban nyerte vissza.
Bars vármegye monográfiája szerint „Sváb, a körmöczbányai hegyekben fekvő tót kisközség, 294 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. XV. századbeli német telepes község, melyet Zsigmond király 1429-ben Körmöczbányának ad zálogba. Akkoriban Schwabenhof néven van említve, de később már Schwabendorf lett a neve. Mindvégig Körmöczbánya város maradt az ura. Templom nincsen a községben. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[2]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Lakói ma főként Garamszentkereszt és Körmöcbánya üzemeiben dolgoznak.
Népessége
1910-ben 354, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 241 lakosából 236 szlovák volt.
2011-ben 243 lakosából 209 szlovák.
Nevezetességei
Római katolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban, 1830-ban bővítették.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
A Garamszentkereszti járás települései | ||
|---|---|---|
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) | ||
Alsótárnok (Dolná Trnávka) · Alsózsadány (Dolná Ždaňa) · Apáthegyalja (Lehôtka pod Brehmi) · Barskapronca (Kopernica) · Bartos (Bartošova Lehôtka) · Bezeréte (Trnavá Hora) · Dallos (Ihráč) · Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) · Felsőtóti (Horná Ves) · Felsőzsadány (Horná Ždaňa) · Geletnek (Hliník nad Hronom) · Jánosgyarmat (Janova Lehota) · Jánoshegy (Kremnické Bane) · Jánosrét (Lúčky) · Karvaly (Jastrabá) · Kelő (Prochot) · Kékellő (Krahule) · Kiszelfalu (Pitelová) · Koszorús (Kosorín) · Körmöcbánya (Kremnica) · Kunosvágása (Kunešov) · Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska) · Lócsakürtös (Lovčica–Trubín) · Lutilla (Lutila) · Mailáth (Prestavlky) · Mogyorómál (Slaská) · Nagylócsa (Lovča) · Ókörmöcke (Stará Kremnička) · Repistye (Repište) · Sváb (Dolná Ves) · Szénásfalu (Bzenica) · Szklenófürdő (Sklené Teplice) · Tormáskert (Nevoľné) · Vihnye (Vyhne) |  | |
