Savnik

	Savnik (Spišský Štiavnik)
; Savnik címere	; Savnik zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	falu
Első írásos említés	1246
Polgármester	Mária Kleinová
Irányítószám	059 14
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	2698 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	145 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	563 m
Terület	18,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 59′ 42″, k. h. 20° 21′ 36″48.995000°N 20.360000°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 42″, k. h. 20° 21′ 36″48.995000°N 20.360000°E
	Savnik weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Savnik témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk az Eperjesi kerület Poprádi járásában található településről szól. Hasonló címmel lásd még: Štiavnik (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: Šavnik.

Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik, Schafing) egy falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

A Hernád partján fekszik, Poprádtól 9 km-re délkeletre.

Élővilága

2007
2015

A kastélyban régóta fészkeltek gólyák, de 2017 óta nincs adat költésről.^[2]

Nevének eredete

Neve a szláv ščavník (= sóska) főnévből ered; sóskával benőtt helyet jelöl.

Története

Területén már a 10. században bencés kolostor állott, a település e körül alakult ki. 1223-ban a bencések után ciszterciek érkeztek, akik a falu mellett felépítették apátságukat. Először 1246-ben említi oklevél „Scinik” alakban. 1265-ben „Schewnik”, 1294-ben „Sceunuk”, 1347-ben „Cheunyk”, 1425-ben „Chonyk” alakban említik a korabeli források. A falu gyorsan fejlődött, malom és halastavak épültek. 1528-ban már állt többtornyos várkastélya a Hernád bal partján, melyet ekkor Serédy Gáspár égetett fel. Az apátságot 1530-ban Basó Máté, a hírhedt murányi rablólovag fosztotta ki. A falu 1539-ben Lasky Menyhérté, majd rövid ideig a Thurzóké, később Rueber Jánosé. 1579 és 1674 között a Thökölyek az urai. 1673-ban a kastélytól egy mérföldre egy másik udvarházat is említenek. 1674 és 1773 között a jezsuiták a birtokosai, majd 1776-tól a szepesi püspökségé. 1787-ben 111 házában 736 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 934 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schavnik, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett: 934 kath. lak., kath. parochiával, jó szántóföldekkel, derék erdővel, a faluhoz 1/4 órányira fekszik Schavnik vára, 95 kath. lak. F. u. a szepesi püspök, s a helység feje egy uradalomnak. Lőcséhez 4 óra.”^[3]

A település mai arculata az 1906. évi nagy tűzvész után alakult ki. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 903-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 2648 lakosából 2284 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1869-ben Ján Vencko pap, történész.
Itt született 1902-ben Medveczky Jenő Munkácsy Mihály-díjas festő (1969), grafikus.
Itt hunyt el 1806-ban Révay János Antal szepesi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, Turócz vármegye örökös főispánja.
Itt hunyt el 1870-ben Zábojszky László teológiai doktor, szepesi püspök.
Itt tanított Akai János jezsuita pap, tanár.

Nevezetességei

Várkastélyát valószínűleg a Thurzók építtették, 1619-ben Thököly István újjáépítette. 1695-ben rossz állapotban volt, de a 19. században kétszer is átépítették. Mai formáját az 1925-ös tűzvész utáni bővítéssel és átalakítással kapta. Egykor szepesi püspökök nyaralója volt, amely ma is áll.
Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ bociany.sk
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku
Jakubčin, P. 2017: Kláštor cistercitov v Spišskom Štiavniku
Bardoly István - Cs. Plank Ibolya 1999 (szerk.): A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. Budapest
Ján Vencko 1927: Dejiny štiavnického opátstva na Spiši. Ružomberok

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] y.sk

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Poprádi járás m v sz A Poprádi járás települései
Poprád (Poprad)
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar)