Poprádfalu
Poprádfalu (Forbasy) | |
A poprádfalusi Szent Dorottya templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Ólublói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1311 |
Polgármester | Július Vyrostek |
Irányítószám | 065 01 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | SL |
Népesség | |
Teljes népesség | 459 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 91 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 537 m |
Terület | 4,50 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 36′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 36′ 50″ | |
Poprádfalu weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Poprádfalu (1899-ig Forbasz, szlovákul: Forbasy, németül: Forbs) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában, Ólublótól 6 km-re nyugatra a Poprád bal partján. 2011-ben 410 lakosából 401 szlovák volt.
Nevének eredete
Eredeti neve Forbasz volt, de mivel ez gúny tárgya volt ezért az országos helynévrendezés során mai nevét kapta.
Története
A települést 1311-ben "Fyrbaz" alakban említik először. 1408-ban "Furbas" volt a neve, az ólublói váruradalom része volt. 1412 és 1772 között zálogbirtokként Lengyelországhoz tartozott. 1553-ban 11 jobbágytelke volt. 1828-ban 62 házában 451 lakosa volt.
Vályi András szerint „FORBÁS. vagy Forbász. Elegyes helység Szepes Vármegyében, egy a’ XVI. Szepesi Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Gnezda mező Várostól 1/4. órányira; mivel más javai nintsenek, a’ Királyi jó téteményeken kivűl, határja is soványas, ’s nehezen miveltetik, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Forbasz, német és tót falu, Szepes vmegyében, rónaságon, a Poprád partján, mellytől gyakran egészen elöntetik. Van 440 r. kath. lakosa, 8 urb. telke, 16 zsellére. Az erdőn kivül majorsági birtok itt nincsen. A falu Gnezda anyaegyházhoz csatoltatott, s Lőcsétől 6 3/4 órányira fekszik. Birja Aranyosy János.”[3]
1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. A háború után főként mezőgazdasági település, de lakói közül sokan ácsok, kőművesek voltak. 1927-ben az egész falu leégett. Később lakói Ólubló, Szvit, Kassa és Ostrava ipari üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 370 lakosából 367 szlovák volt.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma korábbi alapokon a 17. század végén épült.
- Kénes ásványvízforrásai vannak.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.