Plovdiv

	Plovdiv (Пловдив)
	Plovdiv látképe
; Plovdiv címere	; Plovdiv zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Plovdiv
Rang	város
Alapítás éve	i. e. 7. század
Polgármester	Ivan Totev (GERB)
Irányítószám	4000
Körzethívószám	032
Testvértelepülései	Lista Lipcse; Dzsidda; Bursa; Leskovac; Petra; Valencia; Szaloniki; Gjumri; Kumanovo; Kassa; Okajama; Brno; Isztambul; Kutaiszi; Lojang; Ohrid; Poznań; Szentpétervár; Columbia; Csangcsun; Szamarkand; Lviv; Sencsen; Róma; Kasztoriá; Jekatyerinburg; Ivanovo; Doneck; Tegu;
	Népesség
Teljes népesség	370 975 fő (2024. márc. 15.); 385 881 fő (2024. márc. 15.);
Népsűrűség	3352 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	164 m
Terület	101 km²
Időzóna	EET, EEST
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 08′ 32″, k. h. 24° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 42° 08′ 32″, k. h. 24° 44′ 29″
	Plovdiv weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Plovdiv témájú médiaállományokat.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. október 8.) ezen a változaton alapul.

Plovdiv (bolgárul: Пловдив, törökül: Filibe) Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján. Régi magyar neve Filippopoly vagy Filipápoly volt. Plovdiv Észak-Trákia kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja.

Földrajz

Plovdiv a Felső-Trák-alföld legnagyobb városa.^[2]

Története

Plovdiv ősi város, az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amit i. e. 342-ben Makedóniai Fülöp, Nagy Sándor apja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak, amely névalakból ered a régies magyar elnevezése is. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de az első dunai bolgár birodalom része csupán 815-ben lett.

A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1362-ben foglalta el, de mindvégig a bolgár kultúra fellegvára. Az oszmán korban egyébként Filibe volt a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

Gazdasága

Trákia elsősorban mezőgazdasági vidék. Fontos szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület. Mindezek miatt a gazdaság motorja az élelmiszerfeldolgozás. Ám gépipara, textilipara és vegyipara is jelentős. Több mint 200 műemléke miatt fontos turisztikai célpont is.

Látnivalói

Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból, a második századból valóak. Ilyen a római színház és a stadion.

Az óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus remek épületeivel tele. Ezek a fából is épült házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei: ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája is.

A vasútállomás épületét a híres török építész, Mimar Kemaleddin Bey tervezte.