Pirin-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pirin-hegység
BG-Pirin-Vihren.jpg

Hely  Bulgária,
 Görögország
Legmagasabb pont Vihren (2915 m)
Terület 2585 km2
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 47′, k. h. 23° 24′Koordináták: é. sz. 41° 47′, k. h. 23° 24′
Térkép
Pirin Balkan topo de.jpg

A Pirin-hegység (bolgár nyelven Пирин [Pirin]) egy erős alpesi karakterű magashegység Bulgáriában, Blagoevgrad megye területén, egy kis részben átnyúlik Észak-Görögországba is. Hozzávetőleg 40 km hosszan nyúlik északnyugat-délkeleti irányban. Nyugat-keleti szélessége kb. 25 km. A Pirin legmagasabb csúcsa a 2914 m magas Vihren. A hegység elnevezése a Perun szóból ered, ami a szláv mitológia leghatalmasabb istenének neve. A hegység egy részén terül el a Pirin Nemzeti Park.

Geológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában a lánchegységek képződése a földtörténeti újkorra, a pliocén és a miocén időszakára esett. Az északi részen szemmel láthatóak ennek nyomai a felszínre emelkedett átalakult kőzetekben: a kristályos mészkőben és márványban. Különösen jellemző, hogy a Vihren- és Kutelo-csúcsok golyó-, illetve piramisalakúak. Ezenkívül gránit és pala található itt.

Csúcsai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vihren orom a tőle délre épült vendégfogadóból (хижа Вихрен) nézve
A Koncseto („lovacska” – nevét a sörényre emlékeztető kicsit meredek hegygerincről kapta) és a Vihren

2900 m fölöttiek

  • Vihren - 2914 m
  • Kutelo I - 2908 m
  • Kutelo II - 2906 m

2800 m fölöttiek

  • Banszki Szuhodol - 2884 m
  • Polezsan - 2851 m
  • Kamenica - 2822 m
  • Malek Polezsan - 2822 m
  • Bajuvi dupki - 2820 m
  • Strasitye - 2800 m

2700 m fölöttiek

  • Jalovarnika - 2763 m
  • Voivodski vrah - 2761 m
  • Isvorez - 2753 m
  • Todorin vrah - 2746 m
  • Banderiski csukar - 2731 m
  • Samodivski vrach - 2730 m
  • Kamenitica - 2726 m
  • Momin Dvor - 2725 m
  • Glavniski csukar - 2720 m
  • Malka Todorka - 2712 m
  • Krivez - 2709 m
  • Todorina Porta - 2706 m

Vizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pirin-hegységben több, mint 160 glaciális jellegű, kristálytiszta vizű található, amelyek egy részében pisztrángok ívnak.

Növényvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Havasi gyopár a Koncseto-hágónál

A hegység erdőségei elhelyezkedésük magasságának megfelelően három különböző övezetre oszthatóak:

A Pirin területén áll az 500 éves feketefenyőn kívül Bulgária legöregebb fája, az 1300 éves korúra becsült Baikuschev-Panzerkiefer. A Bulgária területén élő veszélyeztetett fajok 20%-ával találkozhatunk a Pirinben.

Állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előfordulnak:

Kunyhók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Javorov 1740 m
  • Banderica 1811 m
  • Vihren 1950 m
  • Demjanica 1895 m
  • Bezbog 2240 m
  • Gocse Deltcsev 1480 m
  • Szinanica 2200 m
  • Jane Szandanszki 1230 m
  • Kamenica 1750 m
  • Pirin 1640 m
  • Popovi Livadi 1412 m
  • Tevno ezero 2510 m
Panorámakép a Polezsan 2851 m magas csúcsáról

Vihren[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vihren (bolgár nyelven Вихрен) orom a Pirin-hegység északi oldalán emelkedik. Jellegzetesek a fehér sziklái.

A csúcsot nehézségek nélkül be lehet barangolni, főleg, amikor nem borítja hó. A csúcshoz legközelebb eső település Banszko, mintegy 15 km távolságban. A hegymászók számára érdekes a 400 m magas északi fal. Először két német hegymászónak, F. Auernek és B. Mozelnek sikerült felfedeznie és meghódítania 1934-ben. Az északi fal szikláin vezető mászóútjai a Dolomitok hegymászóútjaihoz hasonlítanak.

Nagyobb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a Pirin-hegységről

A Pirin-hegység lábánál az északi oldalon fekszik Banszko, a téli sportok és a gyógyüdülők városa, ahol a szép látnivalókat csodálhatjuk meg, a „Siligarnika” nevű síközpontot Raslog városában próbálhatjuk ki, ellátogathatunk Dobriniste faluba, délnyugaton pedig, a görög határ közelében Bulgária legmelegebb és leginkább napsütötte városában, a 25 000 lakosú Szandanszki gyógyüdülőiben pihenhetünk, a Pirin-hegység és a Rodope között Gocse Delcsev városa vár bennünket, déli irányban pedig a bolgár újjászületés bölcsője, amely egyben kitűnő bortermelő és az ország legkisebb városa: Melnik, valamint Pirin falu.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pirin (Nationalpark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pirin (Gebirge) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wichren című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pirin-hegység témájú médiaállományokat.