Nyugati levéllábú poloska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyugati levéllábú-poloska
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Alrendág: Címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha)
Öregcsalád: Coreoidea
Család: Karimáspoloskák (Coreidae)
Nem: Leptoglossus
Faj: L. occidentalis
Tudományos név
Leptoglossus occidentalis
Heidemann, 1910
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyugati levéllábú-poloska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati levéllábú-poloska témájú médiaállományokat és Nyugati levéllábú-poloska témájú kategóriát.

A nyugati levéllábú-poloska (Leptoglossus occidentalis) egy poloskafaj (Hemiptera) a karimáspoloskák (Coreidae) családjában. Inváziós faj.

Észak-Amerika nyugati részén, a Sziklás-hegység nyugati oldalán, Kaliforniától a Brit Columbiáig, keletre Idahóig és Nevadáig őshonos, de ma már Észak-Amerika keleti részén is előfordul, magában foglalva Új-Skócia területét, Maine, Connecticut és New Hampshire [1] államokat. A 2000-es években véletlenül behurcolták Európa egyes részeire is. Valószínűleg Észak-Amerikából érkező fenyőszállítmányokkal érkezhettek az első egyedek Olaszországba. Azóta onnan gyorsan terjedni kezdett az európai kontinensen is. 2007-ig kimutatták Svájcban, Szlovéniában, Spanyolországban, Horvátországban, Magyarországon, Romániában, Ausztriában és Németországban is.

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 16-20 milliméter, a hímek kisebbek mint a nőstények. Röpképes, a levegőben zümmögő hangot hallat. Lábai hosszúak, hátulsó lábszára kiszélesedik, erről kapta a nevét. Potrohának szegélye felül váltakozóan világos és sötét foltos.

Életmódja[szerkesztés]

Elsődleges védekezése a kellemetlen szag, de a szipókájával szúrni is képes. Az emberi bőrt azonban nehezen szúrja át.

Nyugati levéllábú-poloska ablaküvegen (Maine, 2005)

Természetes elterjedési területén a nyugati levéllábú-poloska tűlevelű növények nedveivel táplálkozik, melynek következtében a fejlődő magvak elhalhatnak vagy fejlődésben visszamaradhatnak. Ezért nem túl jelentős kártevőnek tekintik Észak-Amerikában, ám időnként ártalmasabbá válik, például a tűlevelűek ültetvényein. [2]

Szivogatás közben

Eredeti hazájában a tápnövényei közé tartozik például a csavarttűjű fenyő (Pinus contorta), a szürke luc (Picea glauca), valamint az amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii). Őshazáján kívül kívül olyan fajokon is megtalálható, mint a simafenyő (Pinus strobus) és az enyves fenyő ( Pinus resinosa ) Észak-Amerika és Európa keleti részén, valamint a havasi törpefenyő (P. mugo), a feketefenyő (P. nigra), az erdeifenyő (P. sylvestris) és a pisztácia (Pistacia vera) Európában. [2]

A nőstény a petéit kis csoportokban helyezi a gazdanövények tűire vagy levélnyelére. A nimfák tavasszal kelnek ki. A nimfák 5 fejlődési stádiumon mennek keresztül. Az Egyesült Államokban a fajnak évente egy, Dél-Európában kettő, a trópusi Mexikóban pedig három nemzedéke van. Előfordulási területének északi részein szeptemberben kezd telelőhelyet keresni. Védett résekben tölti a telet; kellemetlenné válhat a kiterjedt tűlevelű erdőkkel borított területeken, mivel néha jelentős számban kerül a házakba. [2] Képes átszúrni a PEX-csöveket, ami szivárgást eredményezhet. [3]

Elterjedése[szerkesztés]

A rovar az eredeti hazájában, Észak-Amerika csendes-óceáni partjainál, a mérsékelt és melegebb régiókban gyakori, és folyamatosan terjed keleti irányban. Északkelet felé Új-Skóciáig fordul elő. [4]

Európában először 1999-ben jelentették Észak-Olaszországból; valószínűleg véletlenül importálták fával, és úgy tűnik, többször is, mivel a jelenlétét később az országból szinte egyidejűleg jelentették egymástól jelentős távolságra lévő helyekről. 2007-ig az Észak-Balkánon (Szlovénia és Horvátország), az Alpokon (Ausztria, Svájc), valamint a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország és Magyarország egyes részein jelent meg; 2003-ban Spanyolországban bukkant fel, bár ez az állomány valószínűleg önálló behurcolásból származik. A Weymouth College (Anglia) és Oostende (Belgium) 2007. évi adatai szintén egy vagy két további független behurcolásra utalhatnak. 2007 végén megtalálták Wrocławban és Miechówban (Lengyelország); ezek az állatok valószínűleg Csehország felől érkeztek. [2] 2008 őszén Anglia déli partjaira természetes úton vándorolt be a kontinentális Európából. [5] 2009 végén a nyugati levéllábú-poloska nagy csoportja jelent meg a törökországi Isztambulban található Koç Egyetemen. Ugyanez történt 2012 októberében a francia Alpok több városában, mint például Moûtiersben. 2017-ben először jelent meg a déli féltekén, számos chilei észleléssel. [6]

Japánban először 2008-ban észlelték Tokióban, [7] és 2009-ig a Tokió és a Kanagawa prefektúra területén további előfordulásait rögzítették.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leptoglossus occidentalis című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bug off! N.H. sees invasion of western conifer seed bug | New Hampshire”, UnionLeader.com. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 1.) (angol nyelvű) 
  2. a b c d Jerzy A. Lis (2008). „Will the invasive western conifer seed bug Leptoglossus occidentalis Heidemann (Hemiptera: Heteroptera: Coreidae) seize all of Europe?”. Zootaxa 1740, 66–68. o. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.11646/zootaxa.1740.1.8. (Hozzáférés: 2020. július 13.)  
  3. Bates, S.L. 2005. Damage to common plumbing materials caused by overwintering Leptoglossus occidentalis (Hemiptera: Coreidae). Canadian Entomologist 137: 492-496.[journals.cambridge.org/article_S0008347X00002807]
  4. Eric R. Eaton. Kaufman Field Guide to Insects of North America. Houghton Mifflin (2006). ISBN 0-618-15310-1 
  5. Chris Malumphy (2008). „Influx of Leptoglossus occidentalis Heidemann (Coreidae) in England”. Het News 12, 7–9. o.  
  6. Faúndez (2017. május 1.). „Detection of the invasive western conifer seed bug Leptoglossus occidentalis Heidemann, 1910 (Heteroptera: Coreidae: Coreinae) in Chile”. Arquivos Entomolóxicos 17, 317–320. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.)  
  7. Tadashi Ishikawa (2009). „Leptoglossus occidentalis Heidemann (Hemiptera: Coreidae), a presumable recent invader to Japan”. Japanese Journal of Entomology 12 (3), 115–116. o.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]