Mezey Béla (fotóművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezey Béla
Született1935. július 20. (88 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafotográfus
KitüntetéseiMagyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2010)
SablonWikidataSegítség

Mezey Béla (Budapest, 1935. július 20. –) fotóművész, a Magyar Állami Operaház volt főmunkatársa.

Életpályája[szerkesztés]

19 évesen, világosítóként kezdett el dolgozni az Operaházban, később világítás-csoportvezetőként működött. A fényképezés terén Tóth László balettművész[m 1] az Operaház akkori fotósa segítségével szerzett egyre több tapasztalatot. 1958-ban alapítója volt az Operaház Liszt Ferenc Fotószakkörének. Fotós pályája két évvel később, szakszervezeti támogatással indult. 1960-ban jelentek meg első munkái nyomtatásban, a Szocialista Művészetért[m 2] című lapban. 1975-től az Operaház hivatalos fotósa. 1980-tól öt évig a Markó Iván vezette Győri Balettel dolgozik, 1989-től az Operaház főmunkatársa. 2005-ös visszavonulása után 2010-ig a Nemzeti Balett fotóművésze. 2014-től önálló rovattal a Premier művészeti magazin főmunkatársa.

Munkássága[szerkesztés]

Aktív fotós pályafutása egybeesett az Operaház aranykorával. Fotózta a neves hazai és külföldi művészeket, kísérte az Operaház és a Balettegyüttes turnéit. A színpadi-, szerepes- és portréfotók mellett, plakátok, lemezborítók, előadások ismertetői, könyvek, magazinok operai/balett tárgyú képanyagai fűződnek nevéhez. Napjainkig több mint 9000 kinyomtatott fotóját őrzik különböző archívumokban. (→ Műveit őrző gyűjtemények listája)

Operaházi munkája mellett megszűnéséig főmunkatársa volt a Szocialista Művészetért című havilapnak és a Cigánylapnak, havi tudósítója a Zürichben szerkesztett Opernwelt[m 3] magazinnak.

Külső munkatársként működött a Film Színház Muzsika, a Pesti Műsor, a Magyar Ifjúság, a Táncművészet, a Magyar Hírek, a Zene-Zene-Tánc, a Hungarian Dance News, és a Hungarian Musical Guide, (német változatban: Das Musikleben Ungarns)[m 4] című lapoknál.

Fotói jelentek meg az Ország-világ, a Muzsika, a Nők Lapja, az Új Tükör, a Háttér, a Szovjetunió és a Rádió Újság számaiban, valamint a német Stern magazinban, a New York-i Balett International-ban és a Wiener Staatsoper Ballet műsorfüzetében.

Könyve[szerkesztés]

  • Így láttam őket Életműalbum 171 világjáró művész 650 fotójával, Kertész Iván szövegével. (Magyar Állami Operaház, 2000) ISBN 9630050137

Könyvek önálló, vagy nagyrészt saját fotóanyaggal[szerkesztés]

(Munkái megtalálhatók ezen kívül – a teljesség igénye nélkül – a Székely Mihály, Rösler Endre, Sólyom-Nagy Sándor, Déry Gabriella, Palcsó Sándor, Vámos László, Fülöp Viktor, Seregi László, Markó Iván, Melis György, Házy Erzsébet, Lukács Ervin, Fekete Veronika, Kun Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, Marton Éva, Ludmila Dvořáková, Fokanov Anatolij, életét/munkásságát bemutató könyvekben, Borsa Miklós, Kasza Katalin, Maácz László köteteiben, valamint Opera 130 című jubileumi kiadványban is.)

Egyéb kiadványok[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

Egy 1983-as felvétele szerepel a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár Leonard Bernstein Gyűjteményének[m 5] anyagában. (→ Képanyag az interneten)

1989-ben az Opernwelt magazin évkönyve nyolc oldalas összeállításban, 45 felvételét bemutatva foglalkozott közel harmincéves operaházi pályafutásával.

1995-ben a londoni Decca lemezkiadó Pavarotti hatvanadik születésnapjára egy példányban készíttetett emlékkönyvében, harminckét állam fotói között Magyarországot egy képpel képviselte.

Két fotójával szerepelt Magyar Fotóművészek Szövetsége 50 éves jubileumi évkönyvében.

Önálló kiállításai[szerkesztés]

  • Három kiállítás az Operaház életét bemutató fotókból az 1970-es években
  • Nyolc kiállítás az Operaház 1993-as izraeli vendégjátéka (Verdi: Rigoletto) alkalmából készített fotókból (→ További olvasnivaló)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Tagságai[szerkesztés]

Művei közgyűjteményekben, archívumokban[szerkesztés]

Műveit őrző gyűjtemények listája →

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Tóth László tánckari tag. 1939-1971 között az Operaház tagja. Az 1950-es években, mint a Ház fotósa is működött.
  2. A Szocialista Művészetért a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Elnökségének havi kiadványa volt.
  3. A német illetőségű Opernwelt szerkesztősége 1982-1993 között Zürichben működött.
  4. Magyar Zenei Kalauz. 1967-től megjelent, Magyarország zenei életét, (eseményeket, művészeket, intézményeket) bemutatni hivatott, több nyelven kiadott időszaki kiadvány.
  5. Library of Congress, Leonard Bernstein Collection

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Állami kitüntetések átadása október 23-án. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010. október 23. (Hozzáférés: 2016. február 29.)
  2. Kulturális kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából. Magyarország.hu, 2003. augusztus 19. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 29.)

Források[szerkesztés]

A művész pályarajza a Színigazdaság.hu-n. [2020. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 29.)

További információ[szerkesztés]

Képanyag az interneten[szerkesztés]

További olvasnivaló[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]