Lázbérci-víztározó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lázbérci-víztároló szócikkből átirányítva)
Lázbérci-víztároló
Okt 32.jpg
A Lázbérci-víztároló
Országok  Magyarország
Hely Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Vízgyűjtő terület 220 km2
Típus Mesterséges tó
Hosszúság 2,5 km
Szélesség 0,6 km
Felszíni terület 0,77 km2
Legnagyobb mélység 17,3 m
Települések Uppony, Dédestapolcsány
Elhelyezkedése
Lázbérci-víztároló (Magyarország)
Lázbérci-víztároló
Lázbérci-víztároló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 12′ 26″, k. h. 20° 27′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 26″, k. h. 20° 27′ 52″

A Lázbérci-víztároló vagy Lázbérci-víztározó mesterségesen kialakított , amelyet a Bán-patak völgyének elzárásával hoztak létre 1967 és 1970 között.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uppony és Dédestapolcsány települések között, a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területén helyezkedik el, 77 hektár területen. A tengerszint felett 200 méter magasságban, Y alakú az elhelyezkedése.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mesterséges tavat azzal a céllal hozták létre, hogy ivóvízzel lássák el a Sajó-völgy településeit. A 6,2 millió m³ víztömeggel rendelkező tó azóta fontos szerepet játszik a környék életében. A területét magában foglaló Lázbérci Tájvédelmi Körzetet 1975-ben nyilvánították védetté, s ez Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. A víztároló Uppony felőli részén meredek sziklafalak, kőfülkék, törmeléklejtők, jellegzetes "kőgomba"-képződmények láthatóak. Az erdők állományait zömmel a csertölgy és kocsánytalan tölgy, a bükk alkotják, de gyakori a galagonya, a mezei juhar és ostorménfa is.

Vízgyűjtő területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lázbérci-víztározó vízgyűjtőterülete 211,7 km². Területén több település helyezkedik el, melyek a következők: Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Dédestapolcsány, Lénárddaróc, Mályinka, Nagyvisnyó, Nekézseny, Sáta, Szilvásvárad, Uppony. Területe Heves megye északkeleti csücskét és Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részét foglalja magába a Bükk-hegység északnyugati szélén és az Upponyi-hegység területén. Vízgyűjtő területén ered a Bán-patak, a Baróc-patak, a Boroszló-patak, a Csernely-patak, az Eskerenna-patak, a Gizslír-patak, a Mehelycső-patak, a Nagyvölgy-patak, a Sátai-patak, a Szána-patak, a Szilvás-patak, a Szalajka-patak, a Taró-völgyi-patak és az Úszó-patak. [1]

Növényzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ponty, amur, süllő, csuka, sügér, compó, balin

Part menti települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tavak, tározók környezeti állapotfelmérése. vkkt.bme.hu. (Hozzáférés: 2014. július 10.)