Kéknyakú egérmadár

Kéknyakú egérmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Egérmadár-alakúak (Coliiformes) Család: Egérmadárfélék (Coliidae) Nem: Urocolius Faj: U. macrourus
Tudományos név
Urocolius macrourus (Linnaeus, 1766)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kéknyakú egérmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kéknyakú egérmadár témájú médiaállományokat és Kéknyakú egérmadár témájú kategóriát.

A kéknyakú egérmadár (Urocolius macrourus) a madarak osztályának egérmadár-alakúak (Coliiformes) rendjébe és az egérmadárfélék (Coliidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Afrika trópusi részein, Benin, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Bissau-Guinea, Kenya, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Szomália, Szudán, Tanzánia és Uganda területén honos. Száraz, tövises bozótosokban él. Nem vonuló.

Alfajai

• Urocolius macrourus abyssinicus
• Urocolius macrourus griseogularis
• Urocolius macrourus laeneni
• Urocolius macrourus macrourus
• Urocolius macrourus massaicus
• Urocolius macrourus pulcher
• Urocolius macrourus syntactus

Megjelenése

Testhossza 35 centiméter.A tarkóján levő világoskék folt határoz. Szürke alapszíne begyén és lábán világosabb, szárnyain és farkán kékes csillogású, ezek belső fele viszont vörösesbarna. Mellkasa szürkéssárga, szeme körül és fekete csőrén csupasz, piros folt látható. Feje tetején bóbita, lába korallpiros. Szárnyai lekerekítettek, rövidebb külső faroktollai közül a középső meghosszabodott. A nemek hasonlóak, viszont a fiataloknak még hiányzik a kék nyakfoltjuk, az arcuk rózsaszín, a csőrük zöldes.

Névadó folt a nyakán

Életmódja

Társas madár, kis csoportokban él, gyakran összebújva, egymásba kapaszkodva pihennek az ágakon és tisztogatják egymás tollazatát. Röpte egyenes, hamar fárad, váltakozva siklik és repül surrogó hanggal. Levelekkel táplálkozik, de szereti a gyümölcsöket, magvakat és a nektárt is. Csoportosan kutat táplálék után is. Néha annyira belakmározhat, hogy kisebb pocakot növeszt, ha teli van gyomra-begye, sokszor pihen vállmagasságban szétterpesztett lábakkal. Igen élénk állat. Fogságban nehezen tartható.

Hangja

Lágy, magas, kéttagú fütty ( peeeeeee, peeeeeeeeee) néha rövidebb hangokkal megszakítva ( pyee, pyee, pyee), melyet pihenés és repülés közben egyaránt hallatnak.

Szaporodása

Fészkét növényi anyagokból, levelekkel bélelve építi fákra, bokrokra. Csapatosan fészkelnek, néha elég közel egymáshoz.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Blaunacken-Mausvogel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
• Brehm: Az állatok világa
• A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról
• Oiseaux.net - elterjedési térkép