Koszmosz–111

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–111
Luna orbiter bus.jpg
A Koszmosz–111-el megegyező, Luna E–6SZ típusú Luna–10 holdszonda

Ország  Szovjetunió
Küldetés típusa Keringés a Hold körül
NSSDC ID 1966-017A
Küldetés
Célégitest Hold
Indítás dátuma 1966. március 1.
Indítás helye Bajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása
Hordozórakéta Molnyija–M

Koszmosz–111 (oroszul: Космос 111) (Luna E-6SZ) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja, technikai műhold, a Luna-program része.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezett feladat a Hold megközelítése – az embert szállító űrhajóval, későbbi Luna–10 programjának megfelelően –, a Hold megkerülése, felületének fényképezése, repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1). Az NPO Lavocskin típusú Luna E–6SZ holdszonda első indítása volt. Egy hónappal később az Luna E–6SZ típusú űrszonda második, Luna–10 jelzéssel indított példánya sikeresen Hold körüli pályára állt.

1966. március 1-jén a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról a modernizált, párhuzamos elrendezésű, háromfokozatú Molnyija–M (GRAU-kódja: 8K78M) hordozórakétával állították Föld körüli parkolópályára. Az orbitális egység pályája 88,2 perces, 51,8 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 182 kilométer, az apogeuma 194 kilométer volt. Technikai okok miatt nem sikerült a második kozmikus sebesség elérése, az űreszköz holdbéli röppályára állítása.

Hasznos tömege 6540 kilogramm. Egy hengeres, 252 kilogrammos, méretében 1.5 méter magas, átmérőben 75 centiméteres műszertartállyal volt felszerelve.

Műszerei: a gamma-sugár-spektrométer, magnetométer, mikrometeorit detektor, a Nap plazma illetve a Hold infravörös kibocsátásának mérését biztosító műszer, röntgen-detektor, töltött részecske detektor. Rendelkezett az automatikus vezérléshez, kapcsolattartáshoz szükséges felszerelésekkel.

1966. március 3-án földi parancsra belépett a légkörbe és elégett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Luna–9

Luna-program
1963–1968

Utódja:
Luna–10

Elődje:
Koszmosz–110

Koszmosz-program
1966

Utódja:
Koszmosz–112