Ugrás a tartalomhoz

Kisporuba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 13:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Kisporuba (Liptovská Porúbka)
Kisporuba címere
Kisporuba címere
Kisporuba zászlaja
Kisporuba zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1379
PolgármesterJana Gazdičová
Irányítószám033 01
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség1248 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság649 m
Terület42,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 49″, k. h. 19° 44′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 49″, k. h. 19° 44′ 04″
Kisporuba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisporuba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisporuba (szlovákul Liptovská Porúbka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Ortovényra változtatták, de ez nem bizonyult maradandónak.

Fekvése

Liptószentmiklóstól 10 km-re délkeletre a Vág bal partján fekszik.

Története

A település a 14. században a Szent-Iványi család birtokán keletkezett, lakói földművesek, kosárfonók voltak. Első említése 1377-ben posessioként "Crisonporuba" alakban történik. Neve arra utal, hogy a falu erdőirtással a német jog alapján keletkezett, régi névelőtagja pedig Krizsán nevű telepítő soltészára és első bírójára utal. 1784-ben 68 háza és 878 lakosa volt. 1828-ban 91 házában 1285 lakos élt, akik mezőgazdasággal, tutajozással, kosárfonással foglalkoztak. 1848-49-ben az itteni bíró Michal Frniak volt a liptói szlovák felkelők egyik szervezője.

Vályi András szerint "PORUBKA. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Szentiványi Uraság, lakosai katolikusok, és evangyélikusok, fekszik Sz. Ivánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának egy része hegyes, piatzozása Sz. Miklóson 2 órányira, legelője nem elég, földgye termékeny, határja többnyire síkos, fája is van mind a’ kétféle, első osztálybéli."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kis-Poruba, tót falu, Liptó vmegyében, 7 kath., 1267 evang., 11 zsidó lak. Evang. anyatemplom. – A Vágh mellett fekszik, igen közel Hradekhez. Határa nagy, de sovány; erdeje, szép juhai számosak; lakosai hajókáznak, fuvaroznak, vásznat-szőnek stb. F. u. Szentiványi, s többen. Ut. p. Okolicsna. " [1]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. Evanfélikus temploma 1918-ban épült. Környékén volt a szlovák nemzeti felkelés liptói központja. Lakói tevékenyen segítették a környékbeli partizánokat. A falu 1945. január 31-én szabadult fel a megszállás alól. Ma lakói közül sokan Liptóújvár és Liptószentmiklós üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben 1333, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1140 lakosaából 988 szlovák és 134 roma volt.

2011-ben 1156 lakosaából 1039 szlovák és 45 roma volt.

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma 1914 és 1918 között épült.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások