José Echegaray y Eizaguirre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2021. január 26., 16:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Akadémikusok kategória hozzáadva (a HotCattel))
José Echegaray y Eizaguirre
Született1832. április 19.
Madrid
Elhunyt1916. szeptember 14. (84 évesen)
Madrid
Állampolgárságaspanyol[1]
Nemzetiségebaszk
Foglalkozásaíró, politikus
Tisztsége
  • a spanyol képviselőház tagja (1869. február 16. – 1869. február 27.)
  • Minister of Development of Spain (1870. január 12. – 1871. január 5.)
  • Minister of the Treasury of Spain (1872. december 21. – 1873. február 24.)
  • Minister of the Treasury of Spain (1874. május 1. – 1874. május 13.)
  • member of the Senate of Spain (1900–)
  • egyetemi tanár (1905–, Universidad Central)
  • Minister of the Treasury of Spain (1905. július 20. – 1905. március 12.)
  • Vocal of the Junta para Ampliación de Estudios e Investigaciones científicas (1907–)
IskoláiEscuela Técnica Superior de Ingenieros de Caminos, Canales y Puertos (Universidad Politécnica de Madrid)
KitüntetéseiNobel-díj
SírhelyeSan Isidro Cemetery

José Echegaray y Eizaguirre aláírása
José Echegaray y Eizaguirre aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz José Echegaray y Eizaguirre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

José Echegaray y Eizaguirre, írói álnevén José Hayaseca (Madrid, 1832. április 19.Madrid, 1916. szeptember 14.), baszk származású spanyol drámaíró, politikus, a Spanyol Tudományos Akadémia tagja. Eredetileg mérnök volt, de politikusként a liberális párt tagjaként tevékenyen részt vett a politikai életben is. 1904-ben Frédéric Mistrallal közösen megosztott Nobel-díjjal ismerték el irodalmi tevékenységét.

Élete

Családja baszk származású volt. Gyermekkorát Murciában töltötte, ahol édesapja az egyetem görög nyelv professzora volt. 14 éves korától Madridban, matematikai, műszaki és közgazdasági tanulmányokat folytatott, majd fizika- és matematikatanár lett, az 1868-as forradalom után pedig országgyűlési képviselő és akadémikus. Tevékenyen részt vett a közéletben és többször is miniszteri posztot töltött be. Hivatalnoki karrierjét 1874-ben feladta és kizárólag az irodalomnak szentelte hátralévő életét.

Irodalmi tevékenysége

Kezdetben álnéven jelentette meg darabjait; végül több mint 70 művet írt. Először rendkívül jó képességű írónak, nagy pszichológusnak tartották, (második Shakespeare-nek, Calderónnak nevezték) de a századfordulón egyre hevesebb támadások érték. 1904-ben még megkapta az irodalmi Nobel-díjat, de ezt a döntést már akkor is többen vitatták. Echegaray az első világháború alatt halt meg, és utána szinte teljesen elfelejtették.

Művei

Echegaray művei tulajdonképpen jól megcsinált színdarabok, melyeket a mérnöki pontosság és a kritikus szellemű drámai hangvétel jellemez. Pályája korai szakaszán verses neoromantikus történelmi drámákat írt, Henrik Ibsen hatására áttért a tézisdrámákra. A századvégen Magyarországon is játszották; Ambrus Zoltán lelkesedett érte a legjobban.

Legismertebb darabja A nagy Galeotto (El gran Galeoto, 1881) modern korszatírának készült. 1920-ban World and his wife címmel megfilmesítették. Szintén nagyon sikeres volt a Szent-e vagy őrült? (O locura o santidad, 1877) című "lelkiismereti dráma" (Hargitai György): egy lelencgyerek kideríti származását, és lemond a rá váró örökségről, mire a családja elmegyógyintézetbe záratja. További művei: Bernardo Montilla (?); Mariana (1892); Roberto de Pedrosa (El estigma, 1895; A rágalom (La duda, 1898), El loco Dios (Az őrült Isten, 1900).

Magyarul

  • A nagy Galeottó. Dráma; ford. Patthy Károly; Franklin, Bp., 1890 (Olcsó könyvtár)
  • Bernardo Montilla. Dráma három felvonásban; ford. Patthy Károly; Franklin, Bp., 1895 (Olcsó könyvtár)
  • Mariana. Dráma; ford. Szalai Emil; Franklin, Bp., 1896 (Olcsó könyvtár)
  • Folt, a mely tisztít. Dráma; ford. Patthy Károly; Franklin, Bp., 1896 (Olcsó könyvtár)
  • Az utczai énekeslány. Lírai ötlet; ford. Szalai Emil; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
  • Szent-e vagy őrült. Dráma; ford. Szalai Emil; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
  • Roberto de Pedrosa. Dráma; ford. Szalai Emil; Vass-Lampel, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
  • Őrült-e vagy szent? Dráma; ford. Huszár Vilmos; Franklin, Bp., 1898 (Olcsó könyvtár)

Emlékezete

Echegarayról De Curzon írt összefoglaló tanulmányt 1912-ben Le Théâtre de J. Echegaray címmel.

Források

További információk

  1. https://datos.gob.es/es/catalogo/e00123904-autores-espanoles-en-dominio-publico-fallecidos-desde-1900