Johnny Winter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johnny Winter
Johnny Winter.jpg
Életrajzi adatok
Születési név John Dawson Winter III
Született 1944. február 23. (70 éves)
USA Beaumont, TX USA
Pályafutás
Műfajok blues
Aktív évek 1965-től napjainkig
Hangszer gitár, mandolin

Johnny Winter weboldala

John Dawson "Johnny" Winter III kétszeres Grammy-díjas amerikai albinó blues gitáros, énekes és producer 1944. február 23-án született a Texas állambeli Beaumont-ban. Testvére, a szintén albinó Edgar Winter billentyűs, szaxofonos születési ideje 1946. december 28.

Élettörténete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Winter édesapja Lelandből (Mississippi, USA) származott. Katonatiszt volt, a Virginia Military Institute-on diplomázott. Egy texasi szolgálati úton ismerkedett meg a feleségével, és már együtt utaztak Lelandbe. Johnny édesapját a tengeren túlra helyezték át, ezért az édesanyja visszatért Beaumontba, ahol megszülte John Dawson Winter III-at, azaz Johnny Wintert.
Johnny nagyapja gyapotügynök volt, halála után Johnny édesapja vette át az üzletet. A család Beaumontban telepedett le, de a nyarakat Lelandben töltötte.

A két testvér zenét szerető családban nőtt fel, az édesapjuk szaxofonon és bendzsón, az édesanyjuk pedig zongorán játszott. Johnny 5 éves korában klarinéton kezdett tanulni, de négy év után abba kellett kellett hagynia, mert súlyos mélyharapása volt. Ezután ukulelén tanult, de amikor elkezdődött a rock and roll-korszak, édesapja tanácsára gitárra váltott.
A testvérek több hangszeren is megtanultak játszani, amit a helyi klubokban It And Them néven bizonyítottak. Később nevet változtattak, az új név Johnny Winter And The Black Plague lett.

Johnny nem csak a megjelenéséről, hanem a déli blues- és rock and roll-stílusáról is ismertté vált. 2003-ban a Rolling Stone magazin "Minden idők 100 legjobb gitárosa" listájának 74. helyén szerepelt. A lista 2011-es újabb változatán a 63. helyre került.

Karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az igazi karrier 15 éves korában kezdődött. A Johnny And The Jammer On Dart nevű együttesével ekkor vették fel a Scholl Day Blues-t. A formációban Edgar zongoristaként működött közre. A felvételt egy houstoni kiadó jelentette meg. Johnny Winter ekkoriban látta a klasszikus blueselőadók, Muddy Waters, B. B. King és Bobby Bland koncertjeit. A középiskolai tanulmányai után beiratkozott a Lamar Technical College kereskedelmi szakára, de minden hétvégén autóstoppal Louisianába utazott, és kis éjszakai klubokban játszott. Hat hónap után abbahagyta a tanulmányait, és csak a zenével foglalkozott. 1967-ben vette fel a Tramp és a Parchman Farm című blues-okat. 1968-ban megjelent a The Progressive Blues Experiment albuma a Sonobeat Records kiadásában.

1968-ban Chicagóba utazott, ahol a blues-előadókat hallgatta. Itt találkozott 1968 decemberében az egyik legjobb bluesgitárossal, Mike Bloomfielddel, valamint Barry Goldberg billentyűssel.1969-ben Mike Bloomfielddel együtt közreműködött B. B. King koncertjén is. Ugyanebben az évben szerződést kötött a Columbia Records-szal, a The Progressive Blues Experient jogai az Imperial Records-é lettek, amely kiadta az albumot. Első albumát, a Johnny Winter-t 1969 júniusában a Columbia Kiadó adta ki. Abban az évben különböző fesztiválokon, többek között a Woodstocki fesztiválon is fellépett, ahol 9 dalt adott elő, ebből kettőt a testvérével közösen.

Elterjedt a hír, hogy Winter közreműködött Jimi Hendrixszel és Jim Morrisonnal a Jimi Hendrix „Woke Up This Morning And Found Myself Dead" kalózfelvételén. Ezt Winter cáfolja: "... Jimi, Jim és én vagyok állítólag az albumon, de nem hiszem, hogy én vagyok, mert soha az életben nem találkoztam Jim Morrisonnal! Biztos vagyok benne: soha, de soha nem játszottam Jim Morrisonal! Nem tudom, hogy honnan indult el ez a hír!” 1970 októberében kiadják a Johnny Winter And albumot, 1971 májusában pedig a Live Johnny Winter And-et. Az elkövetkezendő években Johnny Winter besegített a testvérének, majd abbahagyta a zenélést. 1977-ben visszatért, 4 évig Muddy Waters együttesében játszott, közreműködött a Hard Again című, Chicago-stílusú electric blues-albumon is.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

5-6 évenként kiad egy-egy lemezt (2009-ben kettőt is, a The Johnny Winter Anthology-t és a The Woodstock Experience-t), aktívan zenél, például 2008. augusztus 23-án a Kentucky állambeli Bowling Greenben olyan ismert blues-okat játszott, mint Bob Dylan Highway 61 Revisited című szerzeménye, vagy az It's All Over Now a The Rolling Stones együttestől.

2009-ben a Woodstock fesztivál közreműködői közül Santana, Janis Joplin, Sly & the Family Stone, Jefferson Airplane és Johnny Winter dalait egy díszdobozos kiadásban The Woodstock Experience címmel jelentette meg a Sony BMG/Legacy.

Magyarországi koncertjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak és tiszteletnyilvánítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Johnny Winter két Grammy-díjas Muddy Waters-albumon működött közre (Hard Agains, I’m Ready), és legalább három saját albumát is jelölték a díjra.
  • 1980-ban ő volt a Guitar World havonta megjelenő szaklap első kiadásának a borítóján.
  • 1988-ban vették fel a Blues Foundation Hall of Fame listájára.
  • Ő "Johnny" a Smashing Pumpkins együttes 1996. április 23-án kiadott Zero című albumának B oldalán hallható "Tribute to Johnny" című dalban.

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékkoncert a Woodstocki fesztivál 10. évfordulóján, Parr Meadows, Ridge, NY 1979. Fotó: Bob Sanderson
Johnny Winter 1990-ben
  • The Progressive Blues Experiment (1968, Sonobeat)
  • The Progressive Blues Experiment (1969, Imperial)
  • Johnny Winter (1969)
  • Second Winter (1969)
  • Johnny Winter And (1970)
  • Live Johnny Winter And (1971)
  • "Roadwork" (1972) - with Edgar Winter's White Trash
  • Still Alive and Well (1973)
  • Saints & Sinners (1974)
  • John Dawson Winter III (1974)
  • Captured Live! (1976)
  • Together (1976) with Edgar Winter
  • Nothin' But the Blues (1977)
  • White, hot and blue (1978)
  • Raisin' Cain (1980)
  • Guitar Slinger (1984)
  • Serious Business (1985)
  • Third Degree (1986)
  • The Winter of '88 (1988)
  • Let Me In (1991)
  • Hey, Where's Your Brother? (1992)
  • Scorchin' Blues (1992)
  • Live In NYC '97 (1998)
  • I'm A Bluesman (2004)
  • The Johnny Winter Anthology (2009) via Shout! Factory
  • The Woodstock Experience (2009)

Válogatások (néhány nemhivatalos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Johnny Winter Story (1969)
  • About Blues (1970)
  • Early Times (1970)
  • Before The Storm (1970)
  • Birds Can't Row Boats (1988)
  • A Rock n' Roll Collection (1994)
  • White Hot Blues (1997)
  • Winter Blues (1997)
  • Deluxe Edition (Alligator) (2001)
  • The Best of Johnny Winter (Sony) (2002)

Nemhivatalos albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Austin, TX also known as The Progressive Blues Experiment (1972)
  • Whole Lotta Love (1978)
  • Ready for Winter (1981)
  • Still Blues After All These Years/Live In Chicago (1990)
  • A Lone Star Kind of Day (Relix- Roy C. Ames production) (1991)
  • Jack Daniels Kind of Day (1992)
  • White Lightning (1996)
  • Back in Beaumont (2000)

Albumok, amelyeken közreműködött[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lonnie Brooks: "Wound Up Tight" (Alligator, 1986)
  • Sonny Terry: "Whoopin'" (Alligator, 1980)
  • Muddy Waters: "Hard Again" (Blue Sky, 1977)
"I'm Ready" (Blue Sky, 1978)
'Muddy "Mississippi" Waters Live' (Blue Sky, 1979)
"King Bee" (Blue Sky, 1981)

Az albumain közreműködő zenészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1969-1974[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Johnny Winter - ének, gitár, mandolin, szájharmonika
  • Kenny Ascher – billentyűs hangszerek
  • Todd Rundgren – billentyűs hangszerek
  • Edgar Winter - billentyűs hangszerek
  • Mark Klingman - zongora
  • Jeremy Steig – fuvola
  • A. Wynn Butler - tenor szaxofon
  • Louis del Gatto - tenor szaxofon
  • Stephen Ralph Sefsik - alt szaxofon
  • Norman Ray - bariton szaxofon
  • John Smith - szaxofon [1]
  • Randy Brecker - trombita, szaxofon
  • Karl Garin - trombita
  • Alan Rubin - trombita
  • David Taylor - harsona
  • Willie Dixon - akusztikus basszusgitár
  • Dennis Collins - basszusgitár
  • Dan Hartman - basszusgitár, gitár, dob, ének
  • Randy Jo Hobbs – basszusgitár
  • Tommy Shannon - basszusgitár
  • Richard Hughes - dob
  • Bobby Caldwell – ütős hangszerek
  • Richard Hughes – ütős hangszerek
  • Paul Prestopino – ütős hangszerek
  • Uncle John Turner – ütős hangszerek
  • Randy Zehringer - ütős hangszerek
  • Walter "Shakey" Horton - szájharmonika
  • Rick Derringer - ének, gitár
  • Lani Groves - ének
  • Carl Hall - ének
  • Barbara Massey - ének
  • Tasha Thomas – ének
  • Peggy Bowers - háttérvokál
  • Carrie Hossel – háttérvokál
  • Mark Kreider - háttérvokál
  • Elsie Senter - háttérvokál

1976-2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Johnny Winter - gitár, steel gitár, ének, szájharmonika, basszusgitár, dob
  • Rick Derringer – gitár
  • Bob Margolin – gitár
  • Floyd Radford – gitár
  • Muddy Waters - gitár, ének
  • Edgar Winter – billentyűs hangszerek, szaxofon, ének
  • Dan Hartman - zongora
  • Pinetop Perkins – zongora
  • Dr. John Rebennack - zongora
  • Ken Sayda - zongora
  • Tom Strohman - szaxofon
  • Dave Still - csörgődob
  • James Cotton - szájharmonika
  • Charles Calmese – basszusgitár
  • Mark Epstein - basszusgitár, háttérvokál
  • Johnny B. Gayden – basszusgitár
  • Randy Jo Hobbs - basszusgitár, ének
  • Jon Paris - basszusgitár, szájharmonika
  • Tommy Shannon – basszusgitár
  • Tom Compton - dob
  • Richard Hughes - dob
  • Casey Jones - dob
  • Chuck Ruff – dob
  • Willie "Big Eyes" Smith - dob
  • Bobby Torello - dob
  • Uncle John Red Turner- dob, ütős hangszerek

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tardos Péter. Rocklexikon. Budapest: Zeneműkiadó. ISBN 963-330-436-9 (1982) 
  • Géczi László. Fekete Rythm & Blues fehérben. Budapest: Literátor Kiadó. ISBN 963-85309-5-2 (1994) ,

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Szaxofon": nincs feltüntetve a hangfekvés.