Jogfilozófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 12akd (vitalap | szerkesztései) 2021. május 21., 12:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

A jogfilozófia, régiesen jogbölcselet a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág. Művelői a jog, a törvények természetének mélyebb megértését tűzték ki maguk elé.

Területei

A jogfilozófia fejlődése során három meghatározó szemléletmódja alakult ki:

  • A természetjogi filozófia arra az ötletre épül, mely szerint az embert megváltozhatatlan, természetből eredő törvények övezik, és jogalkotóink feladata ezen törvények meghatározása, leírása, kodifikációja.
  • Az analitikus jogfilozófia a következő kérdéseket teszi fel: Mi a törvény? Mik a jogérvényesség kritériumai? Mi a jog és a morál kapcsolata? etc.
  • A normatív jogfilozófia fő problémája a jog mibenlétének kérdése. A moralitással és a politikai filozófiával van átfedésben, és tartalmaz olyan kérdéseket, mint például Engedelmeskedni kell-e egyáltalán a jognak? Mikor és hogyan büntethetők a jogsértők? Hogyan válasszuk meg a büntetések mértékét? Hogyan ítélkezzenek a bírók? A modern jogfilozófia elsődlegesen a nyugati eszmék hatása alatt áll. A nyugati törvénykezési tradíciók oly mértékben áthatották a világot, hogy univerzálisnak tekinthetők. Mégis, a filozófiatörténetben számtalan példát találunk arra, hogy arab filozófusoktól kezdve az ókori görögökig milyen végtelenül sokféleképpen gondolkodtak ezekről a kérdésekről.

Jogfilozófiai alapkérdések

- Mi a jog? - Mi az igazságosság? - Mi az erkölcs szerepe? - Miben áll a jog kötelező ereje? - Alapvető emberi jogok jogfilozófiai alapja - Emberi személy fogalma - Milyen az emberi természet? - Milyen a dolgok természete - Közjó

Jogfilozófiai irányzatok

Jelentős magyar jogfilozófusok

Jelentős nem magyar jogfilozófusok

Kapcsolódó tudományok

Források