Rudolf von Jhering

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolf von Jhering
RudolfvonIhering2.jpg
Született 1818. augusztus 22.
Aurich
Elhunyt 1892. szeptember 17. (74 évesen)
1892. szeptember 20. (74 évesen)
Göttingen
Gyermekei Hermann von Ihering
Foglalkozása jogász
Iskolái Göttingeni Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf von Jhering témájú médiaállományokat.
Rudolf von Jhering sírja Göttingenben

Rudolf von Jhering [ejtsd: jering] (Aurich, 1818. augusztus 22.Göttingen, 1892. szeptember 17.) német jogtudós.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heidelbergben, Münchenben és Göttingenben tanult; 1843-ban Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, 1845-ben Bázelben, 1846-ban Rostockban, 1849-ben Kielben, 1852-ben Gießenben és 1868-ban Bécsben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették. Híres Geist des römischen Rechts című szellemes műve (Lipcse, 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883), melyet sok nyelvre lefordítottak. Eleinte Gerberrel, majd Ungerrel együtt a Jahrbücher für Dogmatik des heutigen römischen und deutschen Privatrechts (u. o. 1857-től) című vállalatot adta ki. Hagyatékában találták: Entwicklungsgeschichte des römischen Rechts. Verfassung des römischen Hauses (1894) és Vorgeschichte der Indoeuropäer (Lipcse, 1894).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Geist des römischen Rechts (Lipcse, 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883),
  • Das Schuldmoment im röm. Privatrecht (Gießen, 1867)
  • Die Jurisprudenz des täglichen Lebens (Jogesetek, Jéna, 1870, 6. kiad., 1886, magyarra fordította dr. Biermann Mihály: A jogtudomány a mindennapi életben cím alatt, Budapest, 1875);
  • Der Kampf uns Recht (Bécs, 1872, 11 kiad. 1895, magyarra fordította Ballai Lajos és Lippe Vilmos: Küzdelem a jogért cím alatt Budapest, 1874);
  • Gesammelte Aufsätze (Jéna, 1881-86, 3 kötet);
  • Scherz und Ernst in der Jurisprodenz (3. kiad. Lipcse, 1885);
  • Der Zweck im Recht (2. kiad. u. o. 1884-86);
  • Das Trinkgeld (Braunschwieg, 1882);
  • Der Besitzwille (Jéna, 1889).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]