Rudolf von Jhering

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolf von Jhering
Rudolf von Jhering sírja Göttingenben

Rudolf von Jhering [ejtsd: jering] (Aurich, 1818. augusztus 22.Göttingen, 1892. szeptember 17.) német jogtudós.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heidelbergben, Münchenben és Göttingenben tanult; 1843-ban Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, 1845-ben Bázelben, 1846-ban Rostockban, 1849-ben Kielben, 1852-ben Giessenben és 1868-ban Bécsben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették. Híres Geist des römischen Rechts című szellemes műve (Lipcse, 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883), melyet sok nyelvre lefordítottak. Eleinte Gerberrel, majd Ungerrel együtt a Jahrbücher für Dogmatik des heutigen römischen und deutschen Privatrechts (u. o. 1857-től) című vállalatot adta ki. Hagyatékában találták: Entwicklungsgeschichte des römischen Rechts. Verfassung des römischen Hauses (1894) és Vorgeschichte der Indoeuropäer (Lipcse, 1894).

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Geist des römischen Rechts (Lipcse, 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883),
  • Das Schuldmoment im röm. Privatrecht (Giessen, 1867)
  • Die Jurisprudenz des täglichen Lebens (Jogesetek, Jena, 1870, 6. kiad., 1886, magyarra fordította dr. Biermann Mihály: A jogtudomány a mindennapi életben cím alatt, Budapest, 1875);
  • Der Kampf uns Recht (Bécs, 1872, 11 kiad. 1895, magyarra fordította Ballai Lajos és Lippe Vilmos: Küzdelem a jogért cím alatt Budapest, 1874);
  • Gesemmelte Aufsätze (Jena, 1881-86, 3 kötet);
  • Scherz und Ernst in der Jurisprodenz (3. kiad. Lipcse, 1885);
  • Der Zweck im Recht (2. kiad. u. o. 1884-86);
  • Das Trinkgeld (Braunschwieg, 1882);
  • Der Besitzwilla (Jena, 1889).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]