Ugrás a tartalomhoz

Jabuka (Trilj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 16., 09:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Jabuka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállásfalu
Irányítószám21240
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség239 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 38′ 03″, k. h. 16° 45′ 17″43.634047°N 16.754586°EKoordináták: é. sz. 43° 38′ 03″, k. h. 16° 45′ 17″43.634047°N 16.754586°E
SablonWikidataSegítség

Jabuka falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 29, közúton 44 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 12, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti szélén, a Kamešnica-hegyég délnyugati lábánál, a Ruda-patak bal partján, a cetinai torkolat közelében fekszik. A településen halad át a Triljt Otokkal összekötő út.

Története

Területe már régen is gazdag volt vízfolyásokban, mely kedvezett az emberi letelepedésnek. A faluban középkori kerámia töredékek, három vasszerszám és 1979-ben egy középkori sír is előkerült. A Krcina ograda nevű helyen, mely Velić és Jabuka között fekszik 1980-ban egy mintegy 200 méter hosszú és 6 méter széles szárazon rakott ókori falat találtak két félköríves bővítéssel. Itt azóta más ókori és középkori leletek is előkerültek, mely alapján a területet védett régészeti lelőhellyé nyilvánították.[2] Területe 1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de a karlócai béke ismét török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 187, 1910-ben 330 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 306 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
187 0 154 247 295 330 320 362 341 369 381 371 404 355 341 306

Nevezetességei

A Gyógyító boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1901 és 1908 között építették. Mivel egy kisebb dombon áll minden irányból jól látható. 1934-ben meghosszabbították. 1975-ben építették a homlokzat fölé a harangtornyot, melyben egy harang látható.

Jegyzetek

Források

További információk