Indiai muntyákszarvas
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Muntiacus muntjak (Zimmermann, 1780) |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Indiai muntyákszarvas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai muntyákszarvas témájú médiaállományokat. |
Az indiai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó faj. Egyes szerzők az ázsiai kontinensen élő állományokat külön fajhoz sorolják Muntiacus vaginalis néven, de ezt egyelőre nem támasztják alá meggyőző bizonyítékok; ebben az esetben az indiai muntyákszarvas az indonéz és maláj szigetvilág lakója.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az indiai muntyákszarvas eredetileg Indiában, Nepálban, Malajziában, Szumátrán, Borneón, Jáván, Tajvanon és Dél-Kínában volt honos. Az indiai muntyákszarvast és rokonát, a kínai muntyákszarvast betelepítették Dél-Angliába és Franciaországba. A vadasparkok karámjaiból megszökött példányok a kezdeti nehézségek után egy magterületet hoztak létre Délkelet-Angliában, ahonnan azóta is egyre terjeszkednek. Ez a folyamat 1950 óta gyorsult fel erősen, bár a betelepülés már 1900-ban történt.
Alfajai [szerkesztés]
Az indiai muntyákszarvas alfajai:
- Indokínai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak annamensis), Kambodzsa, Laosz és Vietnam
- Indiai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak aureus), India
- Bangka-szigeti muntyákszarvas (Muntiacus muntjak bancanus), Billiton sziget és Banka sziget
- Thaiföldi muntyákszarvas (Muntiacus muntjak curvostylis), Thaiföld
- Burmai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak grandicornis), Mianmar
- Muntiacus muntjak guangdongensis
- Ceyloni muntyákszarvas (Muntiacus muntjak malabaricus), India déli része és Srí Lanka
- Muntiacus muntjak menglalis
- Hegyi muntyákszarvas (Muntiacus muntjak montanus) Szumátra hegyvidéki területei
- Jávai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak muntjak), Jáva és Szumátra északi része
- Balinéz muntyákszarvas (Muntiacus muntjak nainggolani), Bali és Lombok szigetek
- Feketelábú muntyákszarvas (Muntiacus muntjak nigripes), Vietnam és Hainan szigete
- Maláj muntyákszarvas (Muntiacus muntjak peninsulae), Malajzia
- Muntiacus muntjak pleicharicus, Borneó déli része
- Muntiacus muntjak robinsoni, Bintan sziget és a Linga szigetcsoport
- Muntiacus muntjak rubidus, Borneó északi része
- Dél-kínai muntyákszarvas (Muntiacus muntjak vaginalis), Mianmar és Kína délnyugati része
- Muntiacus muntjak yunnanensis
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat fej-törzs-hossza 89-135 centiméter, farokhossza 13-23 centiméter, marmagassága 40-65 centiméter, a bak szemfog hossza maximum 2.5 centiméter (a sutának is van félcentiméteres szemfoga) és testtömege 15-35 kilogramm. Teste kicsi és karcsú; a far magasabb, mint a váll, ettől az állat púposnak látszik. Az állat egész testét-a fülét kivéve-rövid, puha szőr fedi. A szőrzet színe a sötétbarnától a sárgáig vagy a szürkésbarnáig terjed, és krémfehér foltok díszítik. Nyáron élénk gesztenyebarna a szőrzet, télen sötétebb. A bakok fej- és nyaktájéka erőteljesebb és sötétebb, mint a sutáké. Agancsa csak a baknak van, amelyet évente lecserél. Az agancs rövid, körülbelül 6 centiméter hosszú, hajlott végű és egyetlen elágazás van rajta. A rózsatő viszonylag hosszú és szőr borítja. A bakok kicsiny agancsukat május-júniusban dobják le, és október-novemberben növesztenek újat. Csak a fiatalok agancsán van télen is háncs. Az állat szeme alatt két illatmirigy, kettő pedig a homlokán található V-alakú mélyedésben helyezkednek el. Farka rövid és széles. Ha felcsapja, elővillan a fehér alsó rész. A gida kicsit sötétebb színezetű, mint a felnőtt állatok, és világos pettyek díszítik.
Életmódja [szerkesztés]
Az indiai muntyákszarvas igen territoriális, lakókörzetét a betolakodó fajtársakkal szemben hevesen védelmezi. A harcok során nemcsak kis agancsukat, hanem főképpen éles, megnyúlt szemfogaikat vetik be a bakok, amelyekkel véresre tudják harapni ellenfeleiket. A fogságban vagy karámban tartott muntyákszarvasbakoknál az üzekedéskor nem ritka, hogy gondozójukat is megtámadják, és súlyosan meg is sebesítik. A bak vágyakozásának érdes ugatással ad hangot. Időnként laza csapatokban is él. Általában éjszaka aktív. Az állat 1000 méteres magasságban is megtalálható, ahol a sűrű, dús aljnövényzetű erdőket kedveli. A bak csak a párosodási időszakban szegődik a sutához néhány hétre. Tápláléka levelek, gyümölcsök, fakéreg, gombák és néha dögök is. Hogy megfelelő kondícióban tudja tartani magát, a muntyákszarvasnak télen is fehérjében és ásványi anyagokban gazdag élelem kell. A kontinentális teleket ezért nem éli túl. Fogságban 17, szabadon legfeljebb 10 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 6-12 hónaposan éri el. A párzási időszak egész évben, de mindenekelőtt januárban és februárban van. A vemhesség 180 napig tart, melynek végén, a nőstény 1 ritkábban 2 gidát ellik. Születésekor a gida 1 kilogrammos, anyja 3 hónapig szoptatja és a következő ellésig maga mellett tartja.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=14200405 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
