Lombok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lombok
Gunung Rinjani from Gili Air 1.jpg
Közigazgatás
Ország  Indonézia
Tartomány Nyugat-Nusa Tenggara
Székhely Mataram
Legnagyobb település Mataram
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 670 fő/km²
Mataram népessége ismeretlen +/-
Népcsoportok szaszak, bali, kínai indonéz, szumbavai, floreszi, arab indonéz
Földrajzi adatok
Fekvése Jáva-tenger
Szigetcsoport Kis-Szunda-szigetek
Terület 4725 km²
Hosszúság 70 km
Legmagasabb pont Rindzsani (3726 m)
Elhelyezkedése
Lombok strait.png
Lombok (Indonézia)
Lombok
Lombok
Pozíció Indonézia térképén
d. sz. 8° 33′ 54″, k. h. 116° 21′ 04″Koordináták: d. sz. 8° 33′ 54″, k. h. 116° 21′ 04″
A Lombok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lombok témájú kategóriát.

Lombok sziget Indonézia Nyugat-Nusa Tenggara (Nusa Tenggara Barat) tartományában. A Kis-Szunda szigetlánchoz tartozik, a tőle nyugatra eső Balitól a Lombok-szoros választja el, és a tőle keletre eső Szumbavától az Alasz-szoros.

A tartományi főváros és egyúttal legnagyobb város Mataram.

A sziget lakossága 3,2 millió fő.[1][2][3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombok domborzati térképe
A Rindzsani tövében

A sziget nagyjából kör alakú, délnyugaton egy nyúlvánnyal. Méretben a szomszédos Balihoz hasonló.

A sziget látképét uralja a 3726 m magas Rindzsani hegy, ami egy sztratovulkán. Ez a második legmagasabb vulkán Indonéziában, egyúttal a harmadik legmagasabb hegy. Aktív vulkán, legutóbbi kitörése 2010 májusában volt. A vulkán és a hozzá kapcsolódó krátertó, a „Segara Anak” (=a tenger gyermeke) a Gunung Rindzsani Nemzeti Park része 1997 óta és így védelem alatt áll.

A sziget nagy részét erdőség borítja. Az alacsonyabb területeket művelik. Több kisebb sziget veszi körül, amit a helyi lakosság Gili szigeteknek nevez.

A kisebb szigetek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombokot sok kis sziget veszi körül:[4]

  • Északnyugat: közkeletűen „Gili szigetek” (Észak-Lomboki kormányzóság)
  • Délnyugat (Szekotong félsziget, Nyugat-Lomboki kormányzóság)
    • Gili Nanggu
    • Gili Sudak
    • Gili Tangkong
    • Gili Poh
    • Gili Genting
    • Gili Lontar
    • Gili Layar
    • Gili Amben
    • Gili Gede
    • Gili Anyaran
    • Gili Layar
    • Gili Asahan
  • Déli part (Nyugat-Lomboki kormányzóság)
    • Gili Solet
    • Gili Sarang Burung
    • Gili Kawu
  • Délkelet (Kelet-Lomboki kormányzóság)
    • Gili Indah
    • Gili Merengke
    • Gili Belek
  • Északkelet (Kelet-Lomboki kormányzóság)
    • Gili Lawang
    • Gili Sulat
    • Gili Pentangan
    • Gili Bidara (Pasaran)
    • Gili Lampu

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Holland fegyveres beavatkozás Lombokon a baliak ellenében 1894-ben

A 17. század előttről keveset tudni. Addig több kisebb hercegségből állt, amik gyakran harcban álltak egymással. Ezt kihasználta a szomszédos Bali, akik elfoglalták a sziget nyugati részét a 17. század elején. Hasonlóképpen a keleti részt Szumbava felől támadták és foglalták el.

A hollandok első ízben 1674-ben látogatták meg a szigetet, és a Holland Kelet-indiai Társaság szövetséget kötött Lombok szaszak hercegnőjével. A baliaknak sikerült a teljes szigetet elfoglalniuk 1750-re, de a bali belső harcok miatt az irányítás négy feudális királyságra bomlott fel. 1838-ra a Mataram Királyság uralma alá hajtotta a többit.

A szaszakok és baliak Lombok nyugati részén összhangban éltek, a vegyes házasság megszokott volt. A sziget keleti felén azonban a baliak helyőrségekkel tudták fenntartani az uralmukat. A szaszak falusi kormányzó a helyén maradt, de pozíciója arra korlátozódott, hogy beszedesse az adót a baliak számára. A falusiak jobbágyokká váltak, a szaszak arisztokrácia pedig elvesztette a hatalma és földjei nagy részét.

Az egyik szaszak parasztlázadás után (ami a baliak ellenében zajlott), a szaszak főnökök követeket küldtek a hollandokhoz Balira, hogy tegyenek rendet és uralkodjanak Lombokon. 1894 júniusában a Kelet-indiai főkormányzó, Van der Wijck aláírt egy megállapodást a szaszak lázadókkal a sziget keleti felében. Erős hadsereget küldött Lombokra, és a bali rádzsa megadta magát a holland követeléseknek. 1895-ben a teljes szigetet a Holland Kelet-Indiához csatolták.

A hollandok a mintegy 500 000-es lakosságot mindössze 250 fős hadsereggel felügyelték, a bali és a szaszak arisztokrácia kölcsönös támogatásával. Bár ez az időszak a szaszakok számára nélkülözést jelentett, mégis úgy emlékszenek a hollandokra, mint akik felszabadították őket a bali uralom alól.

A második világháború alatt a japán inváziós erők megtámadták és elfoglalták a Kis-Szunda-szigeteket, köztük Lombokot is. Hajóik Szurabaja kikötőjéből indultak 1942. március 8-án reggel 9-kor, és május 9-én 17 órakor kikötöttek a Lombok szigeti Ampenannál. A holland védők vereséget szenvedtek, a szigetet elfoglalták a japánok.[5]

Miután a japán erők visszavonultak Indonéziából, a sziget átmenetileg újból holland uralom alá került. Majd a függetlenség kivívásával a hollandoktól, ismét a bali és a szaszak arisztokrácia uralkodott.

A sziget 1958-ban egyesült, és Nyugat-Nusa Tenggara tartományban lévő Mataram lett a főváros. 1965-1966 között tömegmészárlások folytak a szigeten a kommunisták ellen a szeptember 30-i sikertelen államcsíny után. Szuharto elnök irányítása alatt Lombokon stabilitás és fejlődés volt, de nem olyan mértékű, mint Jáván és Balin. A termény kevés volt, éhínség alakult ki 1966-ban, és élelmiszerhiány 1973-ban. A kormány transmigrasi programja sok embert eltávolított Lombokról.

Az 1980-as években külföldi befektetők és spekulánsok elindították a turizmus kialakulását, de ennek jövedelméből a helyi lakosság kevéssé részesült.

Indonézia politikai és gazdasági válsága az 1990-es évek végén igen hátrányosan érintette Lombokot. 2000 januárjában zavargások törtek ki Mataramban a keresztények és a kínai származásúak között, amit állítólag külföldről gerjesztettek. A turizmus visszaesett és csak 2010 körül kezdett újra erősödni.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget Nyugat-Nusa Tenggara (Nusa Tenggara Barat) tartomány kormányzójának irányítása alatt áll. A tartományt a tartományi fővárosból, Mataramból irányítják.

A sziget négy kormányzóságból és egy-egy székhelyből, valamint fővárosból, Mataramból áll:

Név Székhely Lakosság
(2005-ös becslés)
Lakosság
(2010-es népszámlálás)
Térkép
Észak-Lomboki kormányzóság
(Lombok Utara)
Tanjung (Nyugat-Lombokkal együtt) 199 904 Lokasi NTB Kabupaten Lombok Utara.svg
Nyugat-Lomboki kormányzóság
(Lombok Barat)
Mataram 757 369 599 609 Lokasi NTB Kabupaten Lombok Barat.svg
Közép-Lomboki kormányzóság
(Lombok Tengah)
Praya 810 645 859 309 Lokasi NTB Kabupaten Lombok Tengah.svg
Kelet-Lomboki kormányzóság
(Lombok Timur)
Selong 1 039 195 1 105 671 Lokasi NTB Kabupaten Lombok Timur.svg
Mataram város Mataram 342 896 402 296 Lokasi NTB Kota Mataram.svg
Összesen 2 950 105 3 166 789

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lomboki utcakép
Helyi szaszak gyerekek

A sziget lakossága 85%-ban szaszak, akikről úgy tartják, hogy Jáva szigetéről kerültek ide az i. e. 1. évezredben. 10–15% bali származású, a maradék kis létszámú kínai-indonéz, jávai, szumbavai és arab-indonéz.

A szaszak lakosság kulturálisan és nyelvileg közel áll a baliakhoz, egy lényeges különbséggel, hogy t.i. a lakosság többsége muszlim, míg a baliak többnyire a hindu vallást követik. Így a városképet Lombokon a mecsetek és minaretek jellemzik. Az iszlám hagyományok és ünnepek meghatározóak a mindennapi életben.

2008-ban Lombokon 866 838 háztartás volt, átlagosan 3,635 emberrel.[6]

A 2010-es népszámlálás 4 496 855 lakost írt össze a Nyugat-Nusa Tenggara tartományban, akiknek 70,42%-a lakik Lombokon, így a teljes lakosság 3 166 685 főből áll.[7]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templom Lombokon (1925 körül)
A bali uralkodóosztály által alkalmazott ceremóniamesterek (1870 körül)

A bennszülött szaszak lakosság alapvetően muszlim vallású.[8] Az iszlám érkezése előtt hosszú időn át a hinduizmus és a buddhizmus terjedt el, amik Jáván keresztül kerültek a szigetre. Kis létszámú hinduista kultúrájú lakosság ma is él a szigeten. Az iszlám vallást valószínűleg a kereskedők hozták magukkal Szumbava sziget felől a 17. században, ez először a sziget keleti felén maradt meg. Más leírások ezt a hatást a 18. század első felére teszik.[9]

A 20. század elején az iszlám ortodox változata kezdett terjedni a szigeten.[10]

A Baliról származó bevándorlók a hinduizmus követői.[10] A kereszténységet csak kis létszámú lakosság követi, ezek egy része kínai származású. Kis létszámú arab származású lakosság található Ampenanban, Mataram régi kikötője közelében, akik a hagyományok szerint jemeni kereskedőktől származnak. Egy nem-ortodox iszlám réteg is található a szigeten, a nevük Wektu Telu (jelentése: háromszor), mert az Korán előírásaitól eltérően naponta nem ötször, hanem háromszor imádkoznak. Vallásukat áthatja az animizmus és a panteista eszmerendszer. Maradtak még boda vallásúak is, akik a pogány szaszak hitet követik.[10] A pogányság hatása sok helyen kimutatható. A lakosság nagy része hisz a szellemekben. Ételt és imádságot áldoznak a szellemeknek, amikor szükségét látják, hogy beszéljenek velük.[11] Varázslást alkalmaznak, amikor el akarják űzni a gonosz erőket vagy betegséget, vagy valamilyen problémára megoldást keresnek. A varázslás egyénileg is végrehajtható, de általában megkeresik a megfelelő személyt, aki szolgáltatásként végrehajtja ezt a feladatot.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombok sziget látogatói és az ide érkező áru nagy része a Lombok-szoroson keresztül jut el a szigetre tengeri vagy légi úton. A két szigetet csak 40 km választja el egymástól.[12] Lombok szigetet gyakran úgy reklámozzák, mint „Bali testvérszigete”, „a romlatlan Bali”. A jelenlegi indonéz kormányzás Lombok és Szumbava szigeteket jelölte meg a belföldi és külföldi turizmus 2. számú célállomásának. Lombok természeti környezete háborítatlan és természetes állapotban van a túlzsúfolt és kommersz Balihoz képest. Lombokon kevés a szálláslehetőség és fejletlen az infrastruktúra, emiatt nincs tömeges turizmus, de sok öko-turistát éppen az ezzel járó nyugalom és a felfedezésre váró élővilág vonzza a szigetre.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napozó turisták a homokos tengerparton (Gili Trawangan, 2011)
Hagyományos szövet készítése kézműves eszközzel Lombokban

A turizmus Lombok gazdaságában fontos jövedelemforrásnak számít. Turizmus szempontjából a nyugati part tekinthető fejlettnek és Senggigi település környezete. A part menti zóna mintegy 30 km hosszan terjeszkedik Mataram város és az Ampenan közelében lévő repülőtér között. Északnyugat felé Tandzsungig tart, a Rindzsani hegy lábáig, és magában foglalja a népszerű Gili-szigeteket (amik közel vannak a parthoz) és a Medana-félszigetet. A szigeteket többnyire Bangsalból induló hajókkal érik el.

Turistacélpontok: a Rindzsani hegy (Mount Rinjani), Gili Bidara, Gili Lawang, Narmada Park és Mayura Park, továbbá Kuta (ez utóbbi nem azonos a Balin lévő Kutával).[13]

Visszaesés 1997 és 2007 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság és a Szuharto-rezsim 1998-as bukása a turizmus hanyatlásával jártak együtt. A helyi valuta elértéktelenedése és a gyors átmenet a demokrácia felé egész Indonéziában politikai nyugtalanságot keltett.[14] Sok indonéz tartomány lakossága autonómiát, vagy az indonéz köztársaságtól való függetlenséget követelt. 2000 körül iszlám fanatikusok terrorista akciókat hajtottak végre Mataram város Ampenan körzetében, ezzel a vallási és etnikai ellentéteket szították. Ekkor az életveszélyes helyzet miatt sok turistát evakuálni kellett Bali szigetére. A külföldi követségek figyelmeztetést adtak ki állampolgáraik részére és az Indonéziába való utazás hanyagolására szólítottak fel.

Ezt követően a „2002-es Bali robbantások”, a „2005-ös Bali robbantások” és a SARS-vírus által okozott fertőző járvány kitörése egész Ázsiában visszavetette a turizmust.

Az Indonéziába való utazás elleni figyelmeztetést a legtöbb fejlett ország csak 2007-2008 körül vonta vissza.[15] A turizmus mértéke lassan visszaállt a 2000 előtti szintre.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alacsonyabb területeken rizs, szójabab, kávébab, dohány, gyapot, fahéj, kakaóbab, szegfűszeg, manióka, kukorica, kopra, banán és vanília termesztése folyik.

A mezőgazdasági termelést és a mindennapi életet is hátrányosan befolyásolja a vízhiány, ami az egész szigetre jellemző.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Selaparang repülőtér Ampenanban található, innen belföldi járatok vannak Jáva, Bali és Szumbava felé, valamint nemzetközi járatok Szingapúrba. A repülőtér Mataram északnyugati külvárosában van. A tervek szerint 2011-ben befejezte a működést.

A Lombok nemzetközi repülőtér (Bandara Internasional Lombok) Lombok középvonalának déli részén, Praya településtől déli irányban található. Építése 2011-ben fejeződött be, a terveknek megfelelően októberben kezdett üzemelni. [16][17]

A Lembar kikötő délnyugaton található. Itt tengerjáró hajók és járműszállító kompok is ki tudnak kötni. A Labuhan Lombok kompkikötő a sziget keleti oldalán van, a hajók innen Poto Tano felé mennek (ami Szumbava szigetén van).

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lombok című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jumlah Penduduk NTB 4,4 Juta Jiwa. Media Indonesia, 2010. szeptember 3. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  2. Population of Indonesia by Province. Badan Pusat Statistik Republik Indonesia (Statistics Indonesia), 2010. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  3. http://www.citypopulation.de/Indonesia-MU.html
  4. West Nusa Tenggara Map, Provincial Tourism and Cultural Office, West Nusa Tenggara, 2008
  5. L, Klemen: The Lesser Sunda Islands 1941-1942. Forgotten Campaign: The Dutch East Indies Campaign 1941-1942, 2000. október 18
  6. By Regency / Municipality in West Nusa Tenggara Year 2008. Badan Pusat Statistik Provinsi Nusa Tenggara Barat (Central Bureau of Statistics West Nusa Tenggara Province)., 2009. december 11. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  7. http://www.batukar.info/news/jumlah-penduduk-ntb-44-juta-jiwa
  8. Religion by Location. Adherents.com. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  9. (1 of 21)13/6/2005 1:16:38 PM From Ancestor Worship to Monotheism, by Sven Cederroth, Politics of Religion in Lombok (acrobat pdf). NB this article is not currently available from previous URL source (Aug 2010). Temenos 32 (1996), 7–36., 1996. (Hozzáférés: 2005. június 13.)
  10. ^ a b c (1 of 21)13/6/2005 1:16:38 PM From Ancestor Worship to Monotheism, by Sven Cederroth, Politics of Religion in Lombok (acrobat pdf). NB this article is not currently available from previous URL source (Aug 2010). Temenos 32 (1996), 7–36., 1996. (Hozzáférés: 2005. június 13.)
  11. Telle, Kari G.: K. Telle, Feeding the dead; Reformulating Sasak mortuary practices: Bijdragen tot de Taal, Land-en Volkenkunde 156 (2000), no: 4, Leiden, 771–805. KITLV, 2000. (Hozzáférés: 2000. október 18.)
  12. Weiner, Eric: Next Stop — Lombok Island, Indonesia — Living in Bali’s Shadow, but Maybe Not for Long — NYTimes.com. Travel.nytimes.com, 2008. szeptember 21. (Hozzáférés: 2010. április 4.)
  13. http://www.antaranews.com/en/news/74276/lombok-international-airport-to-operate-soon
  14. Asia-Pacific | Analysis: Indonesia's fragile archipelago”, BBC News, 2000. szeptember 13. (Hozzáférés ideje: 2010. április 4.) 
  15. U.S. lifts Indonesia travel warning. Usatoday.Com, 2008. május 25. (Hozzáférés: 2010. április 4.)
  16. Airport Development News (PDF). (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  17. New Lombok International Airport, The Directorate General of Air Communication, and PT. (Persero) Angkasa Pura 1, Project Summary, Jakarta, 4th January 2005

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lombok témájú médiaállományokat.