Burusók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hunzák szócikkből átirányítva)
Burusók
A Hunza Rajah and Tribesmen.jpg
Egy hunza rádzsa és törzsi emberek a 19. században.
Teljes lélekszám
87,000 (2000)
Nyelvek
Burusaszki, Urdu[1]
Vallások
Iszlám, Történeti sámánizmus[2]
Észak-Pakisztán, Gilgit-Baltisztán-régió
Gilgit-Baltisztán Autonóm Tartomány Pakisztánban, amely 7 közigazgatási kerületből áll. Középen zölddel Nagar és Hunza-völgy.

A burusók (burusaszki nyelven: ہنزہ) egy kb. 80-90 000 fős etnikum. Pakisztán Gilgit–Baltisztán régiójának legészakibb részén, a Karakorum hegységben, a Hunza-, Nagar- és Jaszin-völgyben, egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km2) élnek, a pakisztáni, orosz és kínai határ találkozásánál olyan hegyek között, amelyek átlag magassága hat-hét és fél ezer méter[3]. Nyelvük, a burusaszki nyelv, az izolált nyelvek közé tartozik. muzulmánok. Legismertebb nyelvjárásukat beszélő csoportjuk a hunzakutok.

A burusók nyelve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvük, a burusaszki nyelv izolált nyelv, nem nyert bizonyítást, hogy kapcsolatban áll más nyelvekkel[4]. Három nyelvjárása a Hunza-völgyben beszélt hunzai, a Nagar-völgyben beszélt nagari és a Jaszin-vülgyben beszélt jaszini burosó.

Legendák a hunzák eredetéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes feltételezések szerint egy hun csoport leszármazottai a magyarul sokszor helytelenül hunzáknak írt, valójában hunzakutok. Az ősmagyarokkal fennálló rokonságot csak dilettáns lapok és ellenőrizhetetlen adatokat hivatkozó fórumok feltételezik.[5]

Hunzák és Nagy Sándor katonái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Baltit-erőd.

A buruso legendárium azt tartja, hogy Baltir (en) (Karimabad) falut (amely főváros is) azon katonák leszármazottai alapították, akik Nagy Sándor hadseregében szolgáltak i. e. 330 körül[6]. A legenda közös sok Afganisztánban és Észak-Pakisztánban is ismert legendával[7]. Ugyanakkor, genetikai bizonyíték támasztja alá azt a nézetet, hogy nagyon kicsi, 2%-os a görög genetikai összetevő a pastu etnikai csoportokban Pakisztánban és Afganisztánban[8], tehát nem görög származásúak a burusók[9].


2008-ban a Macedón Stratégiai Kutatások Intézete látogatást szervezett Hunza hercegének, Ghazanfar Ali Khannak és Rani Atiqa hercegnének, mint Nagy Sándor katonáinak a leszármazottainak tiszteletére[10]. A hunza küldöttséget fogadta a szkopjei repülőtéren az ország miniszterelnöke Nikola Gruevszki, a macedón ortodox egyház érsek István, és az akkori szkopjei polgármester Trifun Kosztovszki[11]. Tudósok elutasítják az ötletet, áltudományosnak tartják és kétségek merülnek fel, hogy a párt vezetői valóban hisznek az állításokban.[12].

2001-ben elkészült tanulmány angol nyelvű fordítása A burusaszki etimológiai alapjai, indoeurópai és a paleobalkán összetartozása a burusaszki nyelvben címmel Ilija Csasulének (mk), amit még 1998-ban írt. A tanulmány 80 burusaszki szót vizsgált. Hangsúlyozza indoeurópai eredetét, 64 szó, azaz a 80%-a a csatolt tanulmánynak azt állítja, hogy közös az etimológiájuk (fonetikai és szemantikai). Az eredetük, a burusaszkinak és a régi macedón nyelvnek közös, több mint a fele a vizsgált szavaknak teljesen azonos és változatlanul aktív használatban van a mai Macedónia területén.

Ősmagyar rokonaink a fehér hunok?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hunok útja az idők során

Nem az ún. fehér hunokat (heftalitákat), vagy Attila népéböl kivált valamiféle ősmagyar rokonokat nevezik hunzáknak (hunzakutoknak), ezt a tévhitet a szakirodalom határozottan elutasítja[13]. A nagar nép és a szomszédos hunzakut nép egy nyelvet beszél, vérségileg is rokonok.

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunza nemzeti zászló. A nemzeti zászlón a hármashalom is megtalálható.[14]
Hunzai katonaság címere.

A hunzák azt állítják, hogy leszármazottai azoknak a katonáknak, akik Nagy Sándor seregeinek tagjaiként az i. e. 4. században megszállták ezt a földrajzi régiót. Párhuzamosan együtt éltek a régióban a wakhi és shin népcsoportok. A wakhik a Hunza-völgy felső részén laktak, például a Gojal nevű helységben. Továbbá wakhik éltek Kína határ menti régiójában, Tadzsikisztánban és Afganisztánban, valamint Pakisztán Gizar és Chitral kerületében. A shinakit beszélő emberek Hunza-völgy déli részét lakták. Ők már használták a Pakisztán chilas, gilgit és más shina nyelv- területekről származó nyelveket.

Genetikai megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakállas ember, Hunza-völgy
Hunza-völgyi lányok.

Kinézetük az európai emberekhez hasonló.

Elsősorban az M124 marker (meghatározó Y-DNS-haplocsoport R 2a) jelen van nagy gyakorisággal mindhárom populációban[15]. Azonban, van egy kelet-ázsiai genetikai azonosság, ami arra utal, hogy legalábbis egy részük a Himalája hegyláncain túlról származik.[16].

Számos NRY általános képletű haplocsoportok megfigyelhetők a burusók között. A leggyakoribb ezek közül az R1a1, amely a a közép / dél-eurázsiai vonalhoz kapcsolódik és valószínűleg összefügg a bronzkori, vagy a korai indo-iráni migrációval Dél-Ázsiában i. e. 3000 körül[17]; és az R2a,[18] valószínűleg Dél / Közép-Ázsiából származik a felső-paleolitikumból[19].

A szubkontinentális sejtvonalak a haplocsoport H1 és haplocsoport L3 is jelen vannak,[18] bár haplocsoport L által meghatározott SNP mutáció M20, eléri a maximális variánsokat Pakisztánban[20]. Más Y-DNS haplocsoportok jelentős gyakoriságot értek el a haplocsoport J2 esetén, amelynek elterjedése a mezőgazdaság terjedésének köszönhető, valamint a Közel-Keleten a neolit​​ korban[17], és a haplocsoport C3, ami Szibériából származik. Szintén jelen van kisebb gyakorisággal a haplocsoport O3, kelet-eurázsiai vonal, és Q, P, F és G.[18]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burusók régebben önellátó farmergazdák voltak, akik teraszosan művelt földeken növényeket termesztenek nagy magasságokban, és állataikat télen istállózták, nyáron a hegyi legelőre hajtották. Főbb terményeik ma a burgonya, a bab, a búza, az árpa, a köles, a rozs, a hajdina, a rizs, valamint különféle gyümölcsök és zöldségek[21].

Beszélt nyelvek, iskolázottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunza csúcs (középen 6.270 m) és Bublimotin (rock templomtorony, bal) Hunza , északi területek , Pakisztán, Batura Muztagh , Karakoram, Koordináták:36 ° 22'12 "N 74 ° 39'00 "E Koordináták : 36 ° 22'12 "N 74 ° 39'00 "E

A helyi beszélt nyelvek között van a burusaszki, a wakhi és a shina, bár sokan megértik az urdut. A hunzáknál és a Hunza régióban élők esetében az egyik legmagasabb az írni-olvasni tudók aránya összehasonlítva mint más pakisztáni kerületekkel. Az írástudók aránya a Hunza-völgyben több, mint 90%-os[22]. Az angolt ma már 5 éves kortól elkezdik oktatni. Az angol a másik hivatalos nyelv Pakisztánban az urdu mellett, de errefelé nemcsak ezt a két nyelvet beszélik, hanem sok helyi nyelvet is.

Vallásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hunzák iszmáiliták, azaz ún. hetes síiták[23]. A legtöbb hunza iszmáilita síita muzulmán vallású, akik IV. Karim Aga Khan követői, míg Ganish-völgy több mint 90%-a síita muzulmán. IV. Aga Khan a spirituális vezetőjük jelenleg Franciaországban él, egyéb muszlim csoportok nyomása miatt. Szunniták főleg Dél- és Közép-Hunzában élnek.

Életmód és az életévek hossza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban csak egy 60 cm széles út vezetett hozzájuk, mely kötélhidakkal volt tarkítva. A kutatók a 20. század elejétől az elért magas életkoruk és a kiváló egészségi állapotuk miatt figyeltek fel rájuk. Mindezeket a hunzák természetes életmódjának és táplálkozásának, a tiszta levegőnek és ivóvíznek, a rengeteg mozgásnak és a hosszú éhezési periódusoknak tulajdonították[24]. Korábban a nem elegendő termés a tavaszi időszakokban több heti koplalásra is kényszerítette őket[25].

Egyik ismertségük onnan ered, hogy a rákbetegséget nem ismerik. Táplálkozási szokásukra az jellemző, hogy nagyon sok kajszibarackot esznek a magjuk belsejével együtt. Ezenkívül húst nagyon ritkán ettek és ételeik legalább 80%-át nyersen fogyasztották[26].

Újabb megfigyelések szerint, ahogy táplálkozásuk és életmódjuk megváltozott és már sok élelmet, a cukrot, a fehérlisztet és a konzerveket importálják, így a népnek nem kell többet éheznie. Azóta a hunzák földjére is betörtek a szokványos civilizációs betegségek, amelyeket azelőtt nem ismertek: a fogszuvasodás, vakbélgyulladás, epebántalmak, elhízás, hűléses betegségek, cukorbetegség[27][28].

Hunza kenyér. Chapatti kenyér általában friss magvakból, elsősorban búzából, árpából, hajdinából és kölesből készül. Ezek a finom lapos kovásztalan kenyerek fontos része a tápláló étrendnek.

Laboratóriumok százai próbálják bebizonyítani azt a tényt, vagy annak ellenkezőjét, hogy a rákbetegség jelenlegi civilizációnk, életmódunk, túlságosan feldolgozott, tartósított élelmiszereink okozzák. Az elszigetelten élő népek tanulmányozása a legjobb bizonyíték, a legjobb makro-labor a civilizációs betegségek tanulmányozására. Dr. Robert McCarrisont India brit megszállásának ideje alatt nevezte ki kormánya, hogy tanulmányozza India táplálkozási szokásait. Ekkor fedezte fel a hunzákat, ahol nem volt orvos, kórház, mégis könnyedén megélték a 100 éves kort. Hét évig tanulmányozta a 90 és 110 év közötti lakosságot, ám nem lelte nyomát magas vérnyomásnak, magas koleszterin szintnek, szívproblémáknak, rákbetegségnek. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak 90 évesen is nemzőképesek. Úgy vélte, táplálkozási szokásaik miatt ilyen egészségesek.

Kajszibarack[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kajszibarack. (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam)
Jób könnye (Coix lacryma-jobi)

A hunzák nagyon nagy mennyiségben kajszibarackot (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) fogyasztanak, a mag belsejét is. A sárgabarack magját télire kiszárítják. Egyrészt megeszik, akár naponta 30-50 darabot is, másrészt olajából kozmetikumokat csinálnak maguknak belőle a nők. Így sokkal ránctalanabbak, mint civilizációban élő nőtársaik.[forrás?]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karakorum-hegység, Karakorum magaslati út 1300 km hosszú, a Selyemút nyomvonalán halad. 1959–1979-ig építették.

A Hunza-völgy idegenforgalmi szezonja általában májustól októberig tart, mert télen a Karakorum magaslati út gyakran járhatatlan a miatt[29]. A hőmérséklet májusban maximum 27 °C, és minimum legalább 14 °C, az októberi maximum 10 °C, és a minimum -10 °C.Ma, a híres Karakorum magaslati út (KKH) szeli át Hunzát, összeköti Pakisztánt Kínával a Khunjerab-hágón keresztül, de lezárja az Attabad-tó Hunza északi részén. Rendszeres busz és kisteherautó szolgáltatás működik Gilgit és a Közép-Hunza között (Ganish Village, Aliabad és Karimabad), valamint Gilgit és Sosta Gojal.A PTDC Hivatal irodái Gilgitben, Sostban és Iszlámábádban működnek, amelyek szervezik a programokat a látogatók számára. A Hunza folyó völgye az egyik fő turisztikai attrakció Pakisztánban, számos pakisztáni, valamint külföldi turista utazik a régióba, hogy élvezzék a festői tájat és lenyűgöző hegyek látványát. Ez a gazdaságra és a kulturális kapcsolatokra, illetve a társadalom átalakulására is serkentő hatással van. A kerület számos modern kényelemmel felszerelt, az ázsiai szabványoknak megfelelő turisztikai szolgáltatást nyújtanak. A szépírói képzelet Hunza államot összefüggésbe hozta Shangri La elveszett királyságával, amit most már a helybeliek is előszeretettel emlegetnek. A hunzai emberek híresek lettek rendkívül hosszú élettartamukról[30][31], ami azonban inkább turisztikai fogás, mintsem statisztikai adatokkal alátámasztott tény. Hiteles mérések bizonyítják, hogy a róluk elterjedt egészség-mítosz alaptalan, a kis nép néhány érdekelt tagja - és a tudatlan utazók - ezzel is megpróbálták a turisták képzeletét felkelteni.

Hatásuk a nyugati világra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rakaposhi: Nagar-völgy, 7,788 m (25,551 ft)
Földes gáttá alakult egy földcsuszamlás a Hunza-völgyben és a tó mögött folytatódik[32].

A magát az Egészséges élet szószólójának tartó J.I. Rodale könyvet írt az Egészséges Hunzák címmel 1955-ben, azt állítva, hogy a hunzák (hunzakutok) híresek hosszú életkorukról, és a sok, százesztendős ember azért volt hosszú életű, mert egészséges élelmiszereket fogyasztottak, mint például a szárított sárgabarack és mandula, valamint a friss levegő és az aktív testmozgás, ami hozzásegítette őket a hosszú és betegség mentes életévekhez[33]. Dr. John Clark a hunzák között élt 20 hónapon keresztül, és a Hunza - a Himalája elveszett királysága című könyvében[34] azt írja: "Szeretném továbbá kifejezni sajnálatomat azon utazóknak, akiknek véleménye ellentmondanak tapasztalataimnak." Ami tévhit a hunza emberek egészségéről, John Clark azt írja, hogy a legtöbb beteg maláriás, vérhastól szenved, férgesség, trachoma sújtja a lakosságot. A betegségek könnyen diagnosztizálhatók és gyorsan meggyógyulnak, az ő első két expedíciójánál 5.684 betegnél talált ilyen eseteket. Továbbá, Clark jelentése szerint a hunzák nem mérik az életkort, nem volt naptáruk, hanem személyes becsléssel állapították meg azt. Az átlagos várható élettartama becsléssel 120 vagy annál nagyobb életkor szerintük, a valóságban ennél sokkal rövidebb, ennek mintegy fele. Renée Taylor több könyvet is írt az 1960-as években a hunzák hosszú életkoráról[35].


A Hunza-völgy galériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Diet Rebel's Cookbook: Eating Clean and Green Jillayne Clements, Michelle Stewart Copyright. www.cedrafort.com 2010. 15-20. p.
  • The Holy Order of Water: Healing Earth's Waters and Ourselves William E. Marks Copyright 2001. Bell Pond Books. 60-61. p.
  • DISAPPEARING PEOPLES?: INDIGENOUS GROUPS AND ETHNIC MINORITIES IN SOUTH AND ... ,Barbara Brower,Barbara Rose Johnston Copyright. 2007. Left Coast Press. 107- 129. p.
  • Encyclopedia of World Geography, 1. kötet szerző: R. W. McColl Copyright Colour Books Ltd. 2005. 439-440. old.
  • Hunza: Secrets of the World's Healthiest and Oldest Living People Jay M Hoffman New Win Pub, 1997.10.01. - p. 251
  • Hunza land; the fabulous health and youth wonderland of the world Allen E. Banik, Renée Taylor Whitehorn, 1960 - p. 239
  • Cooking in Hunza: Discover the Secrets of a Healthy and Innovative Mountain Cuisine from Northern Pakistan Marta Luchsinger, Mareile Obersteiner 2003 - p. 76
  • Pakistan & the Karakoram Highway (Country Travel Guide) Sarina Singh (Author), Lindsay Brown (Author), Paul Clammer (Author), Rodney Cocks (Author), John Mock (Author) Amazon.com Copyrightby Lonely Planet Publications Ltd. 2008.
  • Fehér hunok nyomában Ázsia szívében Csáji László Koppány ISBN 963 86694 1 1 (1. kötet)
  • A hunok történelme és utódnépei Csáji László Koppány ISBN 963 86694 2 X (2. kötet)
  • Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből Csáji László Koppány ISBN 963 86694 3 8 (3. kötet)
  • Hunza közmondások Étienne Tiffou, Y. Ch Morin University of Calgary Press, p. 252
  • A világ rák nélkül : Vitamin B17 története G. Edward Griffin Amer Media, p. 368

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. TAC Research The Burusho. Tribal Analysis Center, 2009. június 30
  2. https://archive.is/20130103054812/www.highbeam.com/doc/1G1-15474302.html
  3. An Ethnohistorical Dictionary of China James Stuart Olson Copyright. 1998. Greenwood Press. p. 36.
  4. "Burushaski language, Encyclopædia Britannica online". Original.britannica.com.
  5. http://magyarno.com/attila-nepebol-kivalt-osmagyar-rokonaink-a-hunzak/
  6. Engels DW: Alexander the Great and the logistics of the Macedonian Army. Berkeley, CA: University of California Press, 1981.
  7. "An Ethnohistorical Dictionary of China. Westport, Conn.: Greenwood Press, 1998, ISBN 0-313-28853-4". Books.google.bg.
  8. Y-chromosomal evidence for a limited Greek contribution to the Pathan population of Pakistan, European Journal of Human Genetics (2007) 15; published online 18 October 2006
  9. Y-Chromosomal DNA Variation in Pakistan, American Journal of Human Genetics, 70:1107–1124, 2002, pg. 117
  10. http://www.ft.com/cms/s/11034b1e-54ef-11dd-ae9c-000077b07658,Authorised=false.html?_i_location=http%3A%2F%2Fwww.ft.com%2Fcms%2Fs%2F0%2F11034b1e-54ef-11dd-ae9c-000077b07658.html&_i_referer=http%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2Fwiki%2FBurusho_people#axzz2MSlCbhGC
  11. A Companion to Ancient Macedonia Szerkesztette: Joseph Roisman,Ian Worthington Copyright. Wiley- BlackWell 2009. p. 585.
  12. http://www.csmonitor.com/World/2009/0321/p01s01-wogn.html
  13. Csáji Lászó Koppány magyar kutató, aki expedíciót vezetett a hunzákhoz.
  14. Hunza. Flags of the World, 2008. június 7. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  15. R. Spencer Wells et al., The Eurasian Heartland: A continental perspective on Y-chromosome diversity, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America
  16. Jun Z. Li et al., Worldwide human relationships inferred from genome wide patterns of variation - Science, Vol. 319. no. 586 (22 February 2008), pp. 1100-1104.
  17. ^ a b R. Spencer Wells et al., "The Eurasian Heartland: A continental perspective on Y-chromosome diversity," Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (August 28, 2001
  18. ^ a b c Firasat, Sadaf; Khaliq, Shagufta; Mohyuddin, Aisha; Papaioannou, Myrto; Tyler-Smith, Chris; Underhill, Peter A; Ayub, Qasim (2006). "Y-chromosomal evidence for a limited Greek contribution to the Pathan population of Pakistan". European Journal of Human Genetics 15 (1): 121–6
  19. Biodiversity: Biomolecular Aspects of Biodiversity and Innovative Utilization Bilge Şener Copyright. Congress Antalya Turkey November 3-8. 2001. p.37.
  20. Qamar Raheel et al. "Y-Chromosomal DNA Variation in Pakistan". American Journal of Human Genetics 70 (1107–1124): 2002
  21. J. T. Clark, "Hunza in the Himalayas: Storicd Shangri-La Undergoes Scrutiny." Natura! Htstmjv 72 (l963l. 38-45: David Larimer. The- Burushaski Language. 1938; John McCarry, "High Road to Hunza," National Geographic l85 {March l994). ll4??34; Hugh R. Page. Jr., "Burushos." in Paul V. I-lockings. ed., The Eucyrlripedia of World Cultures. vol. 3. South Asia. 199l.
  22. ^ a b Siddiqui, Shahid. "Hunza disaster and schools". Dawn (newspaper). Retrieved 6 July 2012.
  23. David Hatcher Childress (1998). Lost cities of China, Central Asia, & India. Adventures Unlimited Press. p. 263. ISBN 0-932813-07-0. Retrieved 2011-01-23.
  24. Don Hawley: Kezdj el élni
  25. Ralph Bircher: Hunsa
  26. http://drimmun.com/hosszu-eletu-nepek/a-hunzak-100-evig-elnek.html
  27. Hellmut Lützner: Böjtölés, 16. oldal
  28. John Robbins: Százévesen egészségben, 320. oldal
  29. New Scientist 1981. szept. 10. 656-658. p.
  30. Wrench, Dr Guy T (1938). The Wheel of Health: A Study of the Hunza People and the Keys to Health. 2009 reprint. Review Press. ISBN 978-0-9802976-6-9. Retrieved 12 August 2010
  31. ierney, John (29 September 1996). "The Optimists Are Right". The New York Times.
  32. http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=51983
  33. Rodale, J.I. The Healthy Hunzas 1955
  34. Clark, John (1956). Hunza - Lost Kingdom of the Himalayas. New York: Funk & Wagnalls. OCLC 536892.
  35. Taylor, Renée (1964). Long Suppressed Hunza health secrets for long life and happiness. New York: Award Books

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Burusók témájú médiaállományokat.