Burusók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hunzák szócikkből átirányítva)
Burusók
A Hunza Rajah and Tribesmen.jpg
Egy hunza rádzsa és törzsi emberek a 19. században.
Teljes lélekszám
87,000 (2000)
Nyelvek
Burusaszki, Urdu[1]
Vallások
Iszlám, Történeti sámánizmus[2]
Észak-Pakisztán, Gilgit-Baltisztán-régió
Gilgit-Baltisztán Autonóm Tartomány Pakisztánban, amely 7 közigazgatási kerületből áll. Középen zölddel Nagar és Hunza-völgy.

A burusók (burusaszki nyelven: ہنزہ) egy kb. 80-90 000 fős etnikum. Pakisztán Gilgit–Baltisztán régiójának legészakibb részén, a Karakorum hegységben, a Hunza-, Nagar- és Jaszin-völgyben, egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km2) élnek, a pakisztáni, orosz és kínai határ találkozásánál olyan hegyek között, amelyek átlag magassága hat-hét és fél ezer méter[3]. Nyelvük, a burusaszki nyelv, az izolált nyelvek közé tartozik. Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni[4]. Túlnyomórészt muzulmánok. Legismertebb nyelvjárásukat beszélő csoportjuk a hunzák.

A burusók nyelve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvük, a burusaszki nyelv izolált nyelv, nem nyert bizonyítást, hogy kapcsolatban áll más nyelvekkel[5]. Három nyelvjárása a Hunza-völgyben beszélt hunza, a Nagar-völgyben beszélt nagar és a Jaszin-vülgyben beszélt jaszin.

Legendák a hunzák eredetéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes feltételezések szerint a fehér hunok, Attila népéből kivált csoport leszármazottai a hunzák, akik az ősmagyarokkal rokonságban álltak.[6][7][8].

Hunzák és Nagy Sándor katonái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Baltit-erőd.

Burusho legenda azt tartja, hogy Baltir (Karimabad) falu (a főváros) azon katonák leszármazottai alapították, akik Nagy Sándor hadseregében szolgáltak i. e. 400 körül[9]. A legenda közös sok Afganisztánban és Észak-Pakisztánban is ismert legendával[10]. Ugyanakkor, genetikai bizonyíték támogatja azt a nézetet, hogy nagyon kicsi, 2%-os a görög genetikai összetevő a pastu etnikai csoportokban Pakisztánban és Afganisztánban[11], tehát nem görög származásúak a burusók[12].


2008-ban a Macedón Stratégiai Kutatások Intézete látogatást szervezett Hunza hercegének, Ghazanfar Ali Khannak és Rani Atiqa hercegnének, mint Nagy Sándor katonáinak a leszármazottainak tiszteletére[13]. A hunza küldöttséget fogadta a Szkopjei Repülőtéren az ország miniszterelnöke Nikola Gruevski, a macedón ortodox egyház érsek István, és az akkori szkopjei polgármester Trifun Kostovski[14]. Tudósok elutasítják az ötletet, áltudománynak tartják , és kétségek merülnek fel, hogy a párt vezetői valóban hisznek az állításokban.[15].

2001-ben elkészült tanulmány angol fordítása "A burusaszki etimológiai alapjai, indoeurópai és a Paleobalkán összetartozása a burusaszki nyelvben" címmel Ilija Chashule-nek, amit még 1998-ban írt. A tanulmány 80 burusaszki szót vizsgált. Hangsúlyozza euro-indiai eredetét, 64 szó, azaz a 80%-a a csatolt tanulmánynak azt állítja, hogy közös az etimológiájuk (fonetikai és szemantikai). Az eredetük, a burusaszkinak és a régi macedón nyelvnek közös, több mint a fele a vizsgált szavaknak teljesen azonos, és változatlanul aktív használatban van a mai Macedónia területén.

Ősmagyar rokonaink a fehér hunok?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hunok útja az idők során

A fehér hunokat, Attila népéböl kivált ösmagyar rokonainkat nevezik hunzáknak[16]. A nagar nép (hangzása) és a szomszédos hunzakut nép egy nyelvet beszélnek, vérségileg is rokonok. A két népcsoport elnevezéséről a Hunor-Magor (Hunor és Magyar) eredetmondára gondolhatunk, melyben a csodaszarvas segítségével a két testvérnépet szimbolizáló testvérpár, Nimród (Ménrót) két fia új hazát talál. Valószínűleg a nagar és a hunza népek is hasonló emlékeket őriznek[17].

Tájneveik is hasonlóak a magyarokéhoz így például: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há".

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunza nemzeti zászló. A nemzeti zászlón a hármashalom is megtalálható.[18]
Hunzai katonaság címere.
Hunza címer[19]

Az egyik legkorábbi adat róluk, hogy a 16-17. század folyamán az Avar Kánság keretein belül éltek, majd a 19. században a térséget megszálló orosz csapatok szövetséget kötöttek ezzel a harcias hegyi néppel. Egy nép, amelynek idős fiai tudják magukról: ők Attila hunjainak leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szeműek is, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól.

A hunzák a Hunza fejedelemség leszármazottai.

A hunzák azt állítják, hogy leszármazottai azoknak a katonáknak, akik Nagy Sándor seregeinek tagjaiként az i. e. 4. században megszállták ezt a földrajzi régiót. Párhuzamosan együtt éltek a régióban a wakhi és shin népcsoportok. A wakhik a Hunza-völgy felső részén laktak, Gojal nevű helységben. Továbbá wakhik éltek Kína határ menti régiójában, Tadzsikisztánban és Afganisztánban, valamint Pakisztán Gizar és Chitral kerületében. A shinakit beszélő emberek Hunza-völgy déli részét lakták. Ők már használták a Pakisztán chilas, gilgit és más shina nyelv- területekről származó nyelveket.

Genetikai állományuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakállas ember, Hunza-völgy
Hunza-völgyi lányok.

Kinézetük az európai emberekhez hasonló. A hunza férfiak felmenőági rokonai a DNS kutatások szerint a pamíri rassz és a szintók.

Elsősorban az M124 marker (meghatározó Y-DNS-haplocsoport R 2a)jelen van nagy gyakorisággal mindhárom populációban[20]. Azonban, van egy kelet-ázsiai genetikai azonosság, ami arra utal, hogy legalábbis egy részük a Himalája északi részéből származnak.[21].

Számos NRY általános képletű haplocsoportok megfigyelhetők a burusók között. A leggyakoribb ezek közül az R1a1, amely a a közép / dél-eurázsiai vonalhoz kapcsolódik és valószínűleg összefügg a bronzkori, vagy a korai indo-iráni migrációval Dél-Ázsiában i. e. 3000 körül[22]; és az R2a,[23] valószínűleg Dél / Közép-Ázsiából származik a felső-paleolitikumból[24].

A szubkontinentális sejtvonalak a haplocsoport H1 és haplocsoport L3 is jelen vannak,[23] bár haplocsoport L által meghatározott SNP mutáció M20, eléri a maximális variánsokat Pakisztánban[25]. Más Y-DNS haplocsoportok jelentős gyakoriságot értek el a haplocsoport J2 esetén, amelynek elterjedése a mezőgazdaság terjedésének köszönhető, valamint a Közel-Keleten a neolit​​ korban[22], és a haplocsoport C3, a szibériából származó, a patriline kort képviselő Dzsingisz kán vonala. Szintén jelen van kisebb gyakorisággal a haplocsoport O3, kelet-eurázsiai vonal, és Q, P, F és G.[23]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burusók önellátó farmergazdák, akik teraszosan művelt földeken növényeket termesztenek nagy magasságokban. Főbb terményeik a burgonya, a bab, a búza, az árpa, a köles, a rozs, a hajdina, a rizs, valamint különféle gyümölcsök és zöldségek. Az állattartásba beletartoznak a szarvasmarhák, kecskék, juhok, és a csirkék, és továbbra is vadásznak az élelmiszerkészletek kiegészítéséhez[26].

Társadalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burusó lakosság Ralph Bircher[27] szerint, körülbelül mintegy 150 faluban éli mindennapjait. Burusho társadalom köré négy fő apai ági klán csoportosul, mindegyikük Baltit városában székelnek, és néhány kisebb klán széleskörben, a régió különböző, távoli pontjain találhatók. A négy fő burusho klán a buroongók, a diramitingek, a baratilangok és a khurukutok. A klán rendszeren kívül a burusho társadalom a Thamo, királyi családra is oszlik. Az Uyongko és az Akabirting családra, akik a legtöbb kormányzati álláshelyet töltik be. A bar, bare és sis csoportok, akik mezőgazdaság területén tevékenykednek[26]. A baldakuyok és a tsilgalashok szállítással és fuvarozással foglalkoznak. A berichok indiai kovácsok és zenészek[28]. Az állam vezetője, az államfő a mír, akit a kalifátus nevezett ki. Az ő feladatainak ellátásában segítséget nyújt a nagyvezér. A mir és a nagyvezér feladatai az igazságszolgáltatás, a helyi szokások, ünnepek és fesztiválok irányítása. A falu kinevezett vezetője az arbob (főnök) és a chowkidar (fegyveres őrmester) a rendfenntartás felelőse.

Beszélt nyelvek, iskolázottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunza csúcs (középen 6.270 m) és Bublimotin (rock templomtorony, bal) Hunza , északi területek , Pakisztán, Batura Muztagh , Karakoram, Koordináták:36 ° 22'12 "N 74 ° 39'00 "E Koordináták : 36 ° 22'12 "N 74 ° 39'00 "E

A helyi beszélt nyelvek között van a burusaszki, a wakhi és a shina, bár sokan megértik az urdut. A hunzáknál és a Hunza régióban élők esetében az egyik legmagasabb az írástudók aránya összehasonlítva mint más pakisztáni kerületekkel. Az írástudók aránya a Hunza-völgyben több, mint 90%-os[29]. Hunza régió "példaképe" a többi pakisztáni tartománynak a magas írástudás és beiskolázási arány-számok miatt. Gyakorlatilag minden gyermek manapság eljutott legalább középiskolai szintig[29]. Az angolt már 5 éves kortól elkezdik oktatni. Az angol ugye a másik hivatalos nyelv Pakisztánban az urdu mellett, de errefelé nem csak ezt a két nyelvet beszélik, hanem a helyi nyelvet is, a wakhi-t, ami csak a felső hunzai emberek nyelve. Lent Közép Hunzában, vagyis Karimabadban már egy másik helyi nyelvet beszélnek, a bruseski-t, de az angollal ott sem leszünk bajban. Hunzában nem csak az oktatás kiváló, hanem az egészségügy is. Az itt élő hunzaiak mind izmaeli muszlimok, ez egy a sok-sok muszlim vallás közül, melynek szabályai nem olyan szigorúak, és főként ezeken a területeken jellemző. Az izmaeli muszlimok spirituális vezetője az a Hazir Imam (Aga Khan), akinek a neve sokszor látható fehér kövekből kirakva a morénalejtőkön. A Hunza régió elsősorban az emberek három népcsoportjának ad otthont:

  • Az alsó Hunza terület - Khizerabadtól Nasirabadig elsősorban shinaki emberek által lakott terület, akik a shina nyelvet beszélik.
  • A központi Hunza terület - Murtazaabadtól Attabadig élők főleg a burusaszki nyelvet beszélik.
  • A felső Hunza Gojalként ismert terület - Shiskattól Khunjerabig főleg a wakhi nyelvet beszélik az emberek.


Vallásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„We are all from the same God. "Mindannyian ugyanazon Istentől vagyunk.”

A hunzák iszmáiliták, azaz hetes síiták[30]. A legtöbb hunza iszmáilita síita muzulmán vallású, akik IV. Karim Aga Khan követői, míg Ganish-völgy több mint 90%-a síita muzulmán. IV. Aga Khan a spirituális vezetőjük jelenleg Franciaországban él, egyéb muszlim csoportok nyomása miatt. Ő virágoztatta fel az oktatást. Minden gyerek nagyon jól beszél angolul, minden faluban van egy iskola, egy rendelő – természetesen a spirituális gyógyítók elsőbbséget élveznek.

A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erős, vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet. A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyermekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt. A tündérhívó zene a "siri zaman".

Világról alkotott elképzelésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ultar Sar (középen előreugorva 7388 m)

A világ felépítése a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó kultúrában), a legfelsőben lakik "Insáan", a Lelkek Ura, és az ő "hímzése" a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás. Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa[31]."Dunyáa" - így nevezik a fenti világot.

Az élőlények a "rúumutse samandár"-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek. A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon.

Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. "Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló. A "Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak. A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja. A gonosz párák neve (gonosz lélek): "ghuníqish parí". A boszorkányok jövőbe látnak, nevük "síre gús"; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző "jaadugár"-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.

A hunza vezető neve: "thám", aki jó támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök a magyarban is előfordul. A thámoknak szakrális erejük van még a gleccsereknek is tudnak parancsolni. Lóisten a hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, "tísh-haghúr"-ban való hitük is ismert.

December 21-én a téli napfordulót ünneplik mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is.

Hagyományaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ragaszkodnak tradícióikhoz, földművelésből élnek, gyakorlatilag csak azt eszik, amit megtermelnek. Koponyatorzítás élő hagyomány, ahogyan az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek. Ártó erők elleni küzdelem a hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. A levágott haj és köröm elégetése: ez ősi magyar szokás is, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza velük.

Kultúra, művészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népitánc hunzáknál a magyar körtánchoz haonlít.

Hímzés és fafaragás jó példái a burusók vizuális iparművészetének[32].

A hunzák szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek. Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujguriában nő csak igen messze tőlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal. Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata, Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.

A burusó szóbeli irodalom a népi folklór (őshonos és kölcsönzött) elemeiből áll (anekdoták és dalok)[32].

Tánc és zene mindkettő fontos elemei a burusho szertartásoknak. Ugyanez mondható el a drámai művek előadása bizonyos, különleges alkalmakkor[32].

A nők táncukat zárt körben, a férfiak nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal.[forrás?]

A pakisztánitól eltérő módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedő pentaton dallamok jellemzőek dalaikra, népi hangszereik a dob, furulya, síp.

Az emberek úgy tisztelik meg egymást köszönéskor, hogy megcsókolják egymás kézfejét a kézfogáskor.[forrás?]

Életmód és az életévek hossza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban csak egy 60 cm széles út vezetett hozzájuk, mely kötélhidakkal volt tarkítva. A kutatók a 20. század elejétől az elért magas életkoruk és a kiváló egészségi állapotuk miatt figyeltek fel rájuk. Mindezeket a hunzák természetes életmódjának és táplálkozásának, a tiszta levegőnek és ivóvíznek, a rengeteg mozgásnak és a hosszú éhezési periódusoknak tulajdonították[33]. Korábban a nem elegendő termés a tavaszi időszakokban több heti koplalásra is kényszerítette őket[34].

Egyik ismertségük onnan ered, hogy a rákbetegséget nem ismerik. Táplálkozási szokásukra az jellemző, hogy nagyon sok kajszibarackot esznek a magjuk belsejével együtt. Ezenkívül húst nagyon ritkán ettek és ételeik legalább 80%-át nyersen fogyasztották[35].

Újabb megfigyelések szerint, ahogy táplálkozásuk és életmódjuk megváltozott és már sok élelmet, a cukrot, a fehérlisztet és a konzerveket importálják, így a népnek nem kell többet éheznie. Azóta a hunzák földjére is betörtek a szokványos civilizációs betegségek, amelyeket azelőtt nem ismertek: a fogszuvasodás, vakbélgyulladás, epebántalmak, elhízás, hűléses betegségek, cukorbetegség[36][37].

Hunza kenyér. Chapatti kenyér általában friss magvakból, elsősorban búzából, árpából, hajdinából és kölesből készül. Ezek a finom lapos kovásztalan kenyerek fontos része a tápláló étrendnek.

Laboratóriumok százai próbálják bebizonyítani azt a tényt, vagy annak ellenkezőjét, hogy a rákbetegség jelenlegi civilizációnk, életmódunk, túlságosan feldolgozott, tartósított élelmiszereink okozzák. Az elszigetelten élő népek tanulmányozása a legjobb bizonyíték, a legjobb makro-labor a civilizációs betegségek tanulmányozására. Dr. Robert McCarrisont India brit megszállásának ideje alatt nevezte ki kormánya, hogy tanulmányozza India táplálkozási szokásait. Ekkor fedezte fel a hunzákat, ahol nem volt orvos, kórház, mégis könnyedén megélték a 100 éves kort. Hét évig tanulmányozta a 90 és 110 év közötti lakosságot, ám nem lelte nyomát magas vérnyomásnak, magas koleszterin szintnek, szívproblémáknak, rákbetegségnek. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak 90 évesen is nemzőképesek. Úgy vélte, táplálkozási szokásaik miatt ilyen egészségesek.

Étrendjük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálkozási szokásaikat a hús mentes életmód jellemzi. Fő táplálékforrásaik a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, melyeket nyersen, főzés nélkül fogyasztanak. Szintetikus táplálékról nem hallottak, nem esznek hántolt rizst, cukrot, sót. A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak. A hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta (egy átlag európai napi energia-bevitele 3300 kalória). A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.

Fehér hunok ivóvize, a hegyek teje és az ásványi sók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyi gleccserek olvadásából képződő patakokból származik az ivóvizük. Ez a víz tele van ásványokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Kajszibarack és jób könnye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kajszibarack. (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam)
Jób könnye (Coix lacryma-jobi)

A hunzák nagyon nagy mennyiségben kajszibarackot(Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) fogyasztanak, magjuk belsejével együtt. A sárgabarack magját télire kiszárítják. Egyrészt megeszik, akár naponta 30-50 darabot is, másrészt olajából kozmetikumokat csinálnak maguknak belőle a nők. Így sokkal ránctalanabbak, mint civilizációban élő nőtársaik. Az itt élő emberek sokkal több nitrilozidot (amigdalin, laetrile, Vitamin B17) vesznek magukhoz a gabonafélék miatt, ami bizonyítottan roncsolja a daganatos sejteket, ezáltal azok növekedését gátolja. Ásványi anyagokból is a százszorosát veszik magukhoz naponta, a nyers étel elfogyasztása miatt, mint mi. Rengeteget dolgoznak a földeken a megélhetés érdekében, folyamatos mozgás az életük. Napi 7-10 órát töltenek a tűző napon, bőrük mégsem károsodik. A nép körtét, almát, szilvát, egyéb gyümölcsöket és a környéken található bogyóféléket esznek. Nyáron frissen, télen szárítva. Gabonafélék közül a búzát, árpát, hajdinát, kölest, és jób könnyét – melyet mi a rák megelőzésére használunk, mert gátolja a rákos sejtek osztódását, de jó például reuma ellen is. Jób könnye( coix lacryma-jobi) egy növényritkaság, a pázsitfű félékhez tartozik. Hüvelyeseket is nagy mennyiségben fogyasztanak – természetesen nyersen -, de azt előbb kicsíráztatják. Vizük a gleccserekből származik, így tökéletesen tiszta.

Civilizációs betegségek megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hunzák élelem mennyisége kizárólag az időjárástól függ, sokszor adódik, hogy nincs elegendő táplálék. Ezt kiküszöbölendő manapság már konzerveket, fehérlisztet, cukrot stb. importálnak. Azóta a hunzák között is felütötték fejüket a civilizációs betegségek, mint az elhízás, a meghűléses betegségek, fogszuvasodás, cukorbetegség. Ebben sokan egyfajta bizonyítékot látnak a táplálkozás és a civilizációs betegségek kialakulása közötti kapcsolatra.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karakorum-hegység, Karakorum magaslati út 1300 km hosszú, a Selyemút nyomvonalán halad. 1959–1979-ig építették.

A Hunza-völgy idegenforgalmi szezonja általában májustól októberig tart, mert télen a Karakorum magaslati út gyakran járhatatlan a miatt[38]. A hőmérséklet májusban maximum 27 °C, és minimum legalább 14 °C, az októberi maximum 10 °C, és a minimum -10 °C. Ma, a híres Karakorum magaslati út keresztezi a Hunzát, összeköti Pakisztánt Kínával a Khunjerab-hágón keresztül, de lezárja az Attabad-tó Hunza északi részén. Rendszeres busz és kisteherautó szolgáltatás működik Gilgit és a Közép-Hunza között (Ganish Village, Aliabad és Karimabad), valamint Gilgit és Sosta Gojal.A PTDC Hivatal irodái Gilgitben, Sostban és Iszlámábádban működnek, amelyek szervezik a programokat a látogatók számára. Aliabad a fő város, míg Karimabad egy népszerű idegenforgalmi célpont, mert látványos tájat biztosítanak a környező hegyek, mint Ultar Sar, Rakaposhi, Bojahagur Duanasir II, Ghenta Peak, Hunza Peak, Passu Peak, Diran Peak és Bublimotin (Babapiskóta Csúcs), Az összes csúcs 6000 méter (19.685 láb) vagy annál magasabb. Hunza folyó völgye az egyik fő turisztikai attrakció Pakisztánban, számos pakisztáni, valamint külföldi turista utazik a régióba, hogy élvezzék a festői tájat és lenyűgöző hegyek ormait. A kerület számos modern kényelemmel felszerelt, az ázsiai szabványoknak megfelelő turisztikai szolgáltatást nyujtanak. A helyi legenda Hunza államot összefüggésbe hozta Shangri La elveszett királyságával. A hunzai emberek híresek rendkívül hosszú élettartamukról[39][40]. Barátságos nép, szeretettel, saját házukban várják az ide látogatókat és van saját Hunza múzeumuk.

Szikla művészet és petroglyphs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sziklafalba vésett Budha Gilgitben.

Jelenleg több mint 50.000 db sziklafalba vésett domborművet (petroglyphs) és feliratot tartanak nyilván a Karakorum magaslati út mentén Gilgit-Baltisztánban, tíz fő helyszínnel közöttük Hunzával. A domborműveket különböző hódítók, kereskedők és zarándokok, akik a kereskedelmi útvonalakon haladva hagyták hátra művészeti alkotásaikat a sziklafalakon. A legkorábbiak i. e. 5000 és 1000 közötti időszakra nyúlnak vissza, bemutatva állatokat, férfiakat vadász-​​jelenetekben, ahol az állatokat nagyobb, mint a vadászok[41][42].

Hatásuk a nyugati világra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rakaposhi: Nagar-völgy, 7,788 m (25,551 ft)
Földes gáttá alakult egy földcsuszamlás a Hunza-völgyben és a tó mögött folytatódik[43].

Egészséges élet szószólója J.I. Rodale könyvet írt az Egészséges Hunzák címmel 1955-ben, azt állította, hogy a hunzák, híresek hosszú életkorukról, és a sok, százesztendős ember azért volt hosszú életű, mert egészséges élelmiszereket fogyasztottak, mint például a szárított sárgabarack és mandula, valamint a friss levegő és az aktív testmozgás, ami hozzásegítette őket a hosszú és betegség mentes életévekhez[44]. Dr. John Clark a hunzák között élt 20 hónapon keresztül, és a Hunza - a Himalája elveszett királysága című könyvében[45] azt írja: "Szeretném továbbá kifejezni sajnálatomat azon utazóknak, akiknek véleménye ellentmondanak tapasztalataimnak." Ami tévhit a hunza emberek egészségéről, John Clark azt írja, hogy a legtöbb beteg maláriás, vérhastól szenved, férgesség, trachoma sújtja a lakosságot. A betegségek könnyen diagnosztizálhatók és gyorsan meggyógyulnak, az ő első két expedíciójánál 5.684 betegnél talált ilyen eseteket. Továbbá, Clark jelentése szerint a hunzák nem mérik az életkort, nem volt naptáruk, hanem személyes becsléssel állapították meg azt. A tipikus élettartama becsléssel 120 vagy annál nagyobb életkor szerintük. Renée Taylor több könyvet is írt az 1960-as években a hunzák hosszú életkoráról[46].

A globalizáció korában a világ régióinak összekapcsoltsága sokkal nagyobb mértékben érzékelhető, mint valaha. A távoli hegyvidéki területeket alakították át erőforrás-központokká, ahol az élet alapja az érintetlen, ősi víz ered, mint hajléka ősi kultúráknak, gyógynövényeknek. Pakisztán magába foglalja a legmagasabb hegyi régiókat, valamint a Karakoram-hegységet, amelyek legkevésbé ismertek voltak sok évszázadon át. Itt találunk lejtőt, sziklafalat a legmeredekebbek közül a világon, kőomlást és földcsuszamlást, földrengéseket és a víztárolókat. Ugyanakkor ezek a területek geopolitikai érdekek határán helyezkednek el. Kereskedelmi útvonalakat alakítottak ki, mint a Karakorum magaslati utat. Hatása e változásoknak mélyreható a Hunza-völgyben. A tudományos érdeklődés különböző szempontok alapján kutatja a kultúrát, az ökológiát, a gazdaságot, a fejlődés kiindulópontjának bemutatására alkalmas a Hunza-völgy példája a magas hegyi kutatásokra[47].

A Hunza-völgy galériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Diet Rebel's Cookbook: Eating Clean and Green Jillayne Clements, Michelle Stewart Copyright. www.cedrafort.com 2010. 15-20. p.
  • The Holy Order of Water: Healing Earth's Waters and Ourselves William E. Marks Copyright 2001. Bell Pond Books. 60-61. p.
  • DISAPPEARING PEOPLES?: INDIGENOUS GROUPS AND ETHNIC MINORITIES IN SOUTH AND ... ,Barbara Brower,Barbara Rose Johnston Copyright. 2007. Left Coast Press. 107- 129. p.
  • Encyclopedia of World Geography, 1. kötet szerző: R. W. McColl Copyright Colour Books Ltd. 2005. 439-440. old.
  • Hunza: Secrets of the World's Healthiest and Oldest Living People Jay M Hoffman New Win Pub, 1997.10.01. - p. 251
  • Hunza land; the fabulous health and youth wonderland of the world Allen E. Banik, Renée Taylor Whitehorn, 1960 - p. 239
  • Cooking in Hunza: Discover the Secrets of a Healthy and Innovative Mountain Cuisine from Northern Pakistan Marta Luchsinger, Mareile Obersteiner 2003 - p. 76
  • Pakistan & the Karakoram Highway (Country Travel Guide) Sarina Singh (Author), Lindsay Brown (Author), Paul Clammer (Author), Rodney Cocks (Author), John Mock (Author) Amazon.com Copyrightby Lonely Planet Publications Ltd. 2008.
  • Fehér hunok nyomában Ázsia szívében Csáji László Koppány ISBN 963 86694 1 1 (1. kötet)
  • A hunok történelme és utódnépei Csáji László Koppány ISBN 963 86694 2 X (2. kötet)
  • Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből Csáji László Koppány ISBN 963 86694 3 8 (3. kötet)
  • Hunza közmondások Étienne Tiffou, Y. Ch Morin University of Calgary Press, p. 252
  • A világ rák nélkül : Vitamin B17 története G. Edward Griffin Amer Media, p. 368

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. TAC Research The Burusho. Tribal Analysis Center, 2009. június 30
  2. http://www.highbeam.com/doc/1G1-15474302.html
  3. An Ethnohistorical Dictionary of China James Stuart Olson Copyright. 1998. Greenwood Press. p. 36.
  4. Encyclopedia of the Peoples of Asia and Oceania Barbara A. West Copyright. 2009. Facts on file. p. 139.
  5. "Burushaski language, Encyclopædia Britannica online". Original.britannica.com.
  6. http://magyarno.com/attila-nepebol-kivalt-osmagyar-rokonaink-a-hunzak/
  7. Tündérek kihalófélben: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből László Koppány Csáji Napkút, 2004
  8. Tündérek kihalófélben: Hunok történelme és utódnépei László Koppány Csáji Napkút, 2004
  9. Engels DW: Alexander the Great and the logistics of the Macedonian Army. Berkeley, CA: University of California Press, 1981.
  10. "An Ethnohistorical Dictionary of China. Westport, Conn.: Greenwood Press, 1998, ISBN 0-313-28853-4". Books.google.bg.
  11. Y-chromosomal evidence for a limited Greek contribution to the Pathan population of Pakistan, European Journal of Human Genetics (2007) 15; published online 18 October 2006
  12. Y-Chromosomal DNA Variation in Pakistan, American Journal of Human Genetics, 70:1107–1124, 2002, pg. 117
  13. http://www.ft.com/cms/s/11034b1e-54ef-11dd-ae9c-000077b07658,Authorised=false.html?_i_location=http%3A%2F%2Fwww.ft.com%2Fcms%2Fs%2F0%2F11034b1e-54ef-11dd-ae9c-000077b07658.html&_i_referer=http%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2Fwiki%2FBurusho_people#axzz2MSlCbhGC
  14. A Companion to Ancient Macedonia Szerkesztette: Joseph Roisman,Ian Worthington Copyright. Wiley- BlackWell 2009. p. 585.
  15. http://www.csmonitor.com/World/2009/0321/p01s01-wogn.html
  16. Csáji Lászó Koppány magyar kutató, aki expedíciót vezetett a hunzákhoz.
  17. http://www.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2812:az-ijasok-hazaja-kepzeletbeli-utazas-a-hunzak-meses-foeldjere&catid=71:kultura&Itemid=166
  18. Hunza. Flags of the World, 2008. június 7. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  19. Flag Spot Hunza (Pre-independence Pakistan). Flagspot.net
  20. R. Spencer Wells et al., The Eurasian Heartland: A continental perspective on Y-chromosome diversity, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America
  21. Jun Z. Li et al., Worldwide human relationships inferred from genome wide patterns of variation - Science, Vol. 319. no. 586 (22 February 2008), pp. 1100-1104.
  22. ^ a b R. Spencer Wells et al., "The Eurasian Heartland: A continental perspective on Y-chromosome diversity," Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (August 28, 2001
  23. ^ a b c Firasat, Sadaf; Khaliq, Shagufta; Mohyuddin, Aisha; Papaioannou, Myrto; Tyler-Smith, Chris; Underhill, Peter A; Ayub, Qasim (2006). "Y-chromosomal evidence for a limited Greek contribution to the Pathan population of Pakistan". European Journal of Human Genetics 15 (1): 121–6
  24. Biodiversity: Biomolecular Aspects of Biodiversity and Innovative Utilization Bilge Şener Copyright. Congress Antalya Turkey November 3-8. 2001. p.37.
  25. Qamar Raheel et al. "Y-Chromosomal DNA Variation in Pakistan". American Journal of Human Genetics 70 (1107–1124): 2002
  26. ^ a b J. T. Clark, "Hunza in the Himalayas: Storicd Shangri-La Undergoes Scrutiny." Natura! Htstmjv 72 (l963l. 38-45: David Larimer. The- Burushaski Language. 1938; John McCarry, "High Road to Hunza," National Geographic l85 {March l994). ll4??34; Hugh R. Page. Jr., "Burushos." in Paul V. I-lockings. ed., The Eucyrlripedia of World Cultures. vol. 3. South Asia. 199l.
  27. Ralph Bircher, The Hunza ... Op. cit., p. 32-33
  28. http://www.travel-culture.com/pakistan/hunza_people.shtml
  29. ^ a b ^ a b Siddiqui, Shahid. "Hunza disaster and schools". Dawn (newspaper). Retrieved 6 July 2012.
  30. David Hatcher Childress (1998). Lost cities of China, Central Asia, & India. Adventures Unlimited Press. p. 263. ISBN 0-932813-07-0. Retrieved 2011-01-23.
  31. Csáji László Koppány, a hunza expedíció magyar vezetője.
  32. ^ a b c http://www.everyculture.com/South-Asia/Burusho-Religion-and-Expressive-Culture.html
  33. Don Hawley: Kezdj el élni
  34. Ralph Bircher: Hunsa
  35. http://drimmun.com/hosszu-eletu-nepek/a-hunzak-100-evig-elnek.html
  36. Hellmut Lützner: Böjtölés, 16. oldal
  37. John Robbins: Százévesen egészségben, 320. oldal
  38. New Scientist 1981. szept. 10. 656-658. p.
  39. Wrench, Dr Guy T (1938). The Wheel of Health: A Study of the Hunza People and the Keys to Health. 2009 reprint. Review Press. ISBN 978-0-9802976-6-9. Retrieved 12 August 2010
  40. ierney, John (29 September 1996). "The Optimists Are Right". The New York Times.
  41. http://www.rzuser.uni-heidelberg.de/~u71/kara/intro.html
  42. http://www.rzuser.uni-heidelberg.de/~u71/kara/kat.html
  43. http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=51983
  44. Rodale, J.I. The Healthy Hunzas 1955
  45. Clark, John (1956). Hunza - Lost Kingdom of the Himalayas. New York: Funk & Wagnalls. OCLC 536892.
  46. Taylor, Renée (1964). Long Suppressed Hunza health secrets for long life and happiness. New York: Award Books
  47. Karakoram in transition: culture, development, and ecology in the Hunza Valley Hermann Kreutzmann Oxford University Press, 2006. p. 419

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Burusók témájú médiaállományokat.