Hungária EuroCity

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kemenymate (vitalap | szerkesztései) 2021. május 4., 19:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Napjainkban)
Hungária EuroCity
A Hungária a Szlovák Vasutak ŽSSK 350 típusú villanymozdonyával a Keleti pályaudvaron 2009-ben
A Hungária a Szlovák Vasutak ŽSSK 350 típusú villanymozdonyával a Keleti pályaudvaron 2009-ben
TípusEuroCity
Státuszaktív
HelyEurópa
NévadóMagyarország
Első járat1960. május 29.
Jelenlegi üzemeltetőMÁV-START, ŽSSK, ČD, DB
Vonal kezdeteBudapest-Nyugati pályaudvar
Vonal végeHamburg-Altona
Állomások száma25
Távolság1314 km
Járatsűrűségnapi egy pár
VonatszámEC 172-173
Vasúti járműELOC 193
Nyomtáv1 435 mm
Villamos vontatás25 kV 50 Hz AC
15 kV, 16,7 Hz AC
3kV DC
A Wikimédia Commons tartalmaz Hungária EuroCity témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hungária EuroCity (vagy Hungária) egy, a MÁV-START, a ŽSSK, a ČD és a DB által közlekedtetett EuroCity vonat (vonatszám: EC 172-173, régebben EC 170-171, EC 174-175, IEx 74/75, illetve Ex 154/155), amely jelenleg Budapest-Nyugati pályaudvar és Hamburg-Altona között közlekedik. Naponta egy-egy pár közlekedik, döntően a MÁV-START által kiállított nagy sebességű kocsikkal.

Története

A Hungária néven futó magyar nemzetközi gyorsvonat az egyik legrégebbi olyan vonat, amely napjainkban is közlekedik. Először 1960. május 29-én közlekedett Budapest-Keleti–Prága–Berlin között, dízelmotorvonatként. Ez volt az első olyan vonat Csehszlovákiában, amely elérte az óránkénti 130 km/h-s sebességet. A Hungária számára épített motorvonatban 126 ülőhely és egy egy időben 36 főt kiszolgálni képes étterem volt.

Az 1970-es években expresszvonatként közlekedett a magyar és a keletnémet főváros között, ekkoriban Ex 154/155 számon. Ekkortól álltak a villamosvontatásra a dízelről, mivel már rendelkezésre állt nagy teljesítményű villanymozdony.

Az 1980-as években további fejlődés történt, ugyanis a MÁV azt tervezte, hogy a többi keleti blokkba tartozó állammal együtt létrehoz egy nemzetközi, minőségi szolgáltatást nyújtó vasúti szolgáltatást. Ennek neve Interexpress lett, amit a csehszlovák ČSD, a lengyel PKP, a magyar MÁV, valamint a keletnémet DR alkotott. A szerződést 1986-ban írták alá, ezzel az Interexpress egy évvel megelőzte a nyugat-európai EuroCity-hálózatot. Tehát a Hungária innentől már Interexpress-vonat lett, IEx 74/75 szám alatt, amely az 1986-os menetrendi évtől közlekedett ezen a besorolás alatt. A német végállomás ekkoriban még értelemszerűen Kelet-Berlinben volt, Berlin-Lichtenberg pályaudvaron, amely a keletnémet főváros legfontosabb távolsági pályaudvara volt. Az 1986/87-es, valamint az 1987/88-as menetrendi évben a D374/375-ös vonattal egyesítve Bécsből, illetve nyáron Malmőből közvetlen kocsikkal közlekedett.[1] A vonatot ebben az időben magyar területen általában a MÁV V63-as sorozatszámú (Gigant) mozdonyai vontatták.

Az Interexpress-hálózatot a rendszerváltás után megszüntették, így a Hungária sem ilyen keretek között közlekedett tovább.

Napjainkban

Az EuroCity-hálózat kiépülésével 1993-tól EC-ként közlekedik a Hungária.[2] A kiinduló állomás egészen 2017-ig a Keleti pályaudvar volt, a menetrendváltástól kezdve a Nyugati pályaudvar lett. A vonatok általában 9 kocsisak, 6 másodosztályú, 2 elsőosztályú és 1 étkezőkocsival futnak. A 2018/2019-es menetrendi évben egy akadálymentes másodosztályú kocsi kivételével valamennyi kocsit a MÁV-START Zrt. állítja ki.[3]

A vonatot általában a České dráhy ČD 380 vagy ČD 383 váltakozó áramnemű mozdonya vontatta Budapesttől Prágáig, mivel így elkerülhető a magyar-szlovák határon a mozdonycsere, valamint cseh területen sincs szükség más vontatójárműre az eltérő feszültség miatt. Prágától Drezdáig a ČD 371-es sorozatú váltakozó áramnemű mozdony vontatta a Hungáriát, majd ismételt mozdonycsere történt, általában a DB 101-es sorozatú nagy teljesítményű német villamosmozdony vette át a vontatási feladatot Drezdától Hamburgig, vagy Prágától Hamburgig végig ČD 383 vontatta a szerelvényt.

2021. április 6-ától a csehországi vágányzárak miatt Prága és Brno között kerülőúton, Havlíčkův Brod érintésével jár, a megnövekedett menetidő miatt a prágai főpályaudvart nem érinti, így az irányváltás és a gépcsere elmaradásával időt spórolnak. A vonatot a teljes útvonalon az ELL Siemens Vectronja továbbítja.[4]

A kiállított kocsik valamennyien ülőkocsik, alkalmasak a 200 km/h sebességre, klimatizáltak. Az első osztályú kocsik magyar Apmz és Amz, a másodosztályúak Bpmz, Bmz és Bbdpmz típusúak.

A MÁV egyik legkihasználtabb, legtöbb utast szállító igen jó hírű nemzetközi szerelvénye.

Útvonala

Jegyzetek

  1. ↑ Die "InterExpress"-Züge der DR - Das EuroCity / EuroNigth-System in Osteuropa (németül)
  2. ↑ Jákli Imre: EuroCity vonatok Magyarországon. V63 Gigant Club, 1997. április 14. [2018. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 25.)
  3. ↑ Hungária EuroCity (Budapest – Hamburg – Budapest). MÁV-START, 2018. november 9. [2019. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
  4. ↑ Úpravy jízdních řádů od 6. dubna 2021 (výluky na trati Praha – Česká Třebová) (cseh nyelven). České dráhy, 2021. április 6. (Hozzáférés: 2021. május 4.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schnellzug#Expresszug (Ex) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hungária_EuroCity&oldid=23840779”