Berlin Hauptbahnhof

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berlini főpályaudvar
BlnHauptbahnhof26.jpg
Az állomás épülete a Spree folyó partján
Hely  Németország, Berlin
Építési adatok
Építés éve 1995. október 13.2006. május 26.
Megnyitás 2006. május 26.
Felhasznált anyagok beton, acél, üveg
Építész(ek) Meinhard von Gerkan
Építési költség 700 millió euró
Hasznosítása
Felhasználási terület vasúti pályaudvar
Szomszédos állomások
Nemzetközi állomáskód 8011160
Vágányok száma 16
Elhelyezkedése
Berlini főpályaudvar  (Berlin)
Berlini főpályaudvar
Berlini főpályaudvar
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 30″, k. h. 13° 22′ 10″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 30″, k. h. 13° 22′ 10″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin Hauptbahnhof témájú médiaállományokat.
Lehrter Bahnhof 1879-ben
Berlin Hauptbahnhof építés közben
A pályaudvar megnyitása

Berlin Hauptbahnhof (magyarul: Berlini főpályaudvar) Berlin központi pályaudvara. A 2006. május 26-án átadott pályaudvaron naponta mintegy 1100 szerelvény és 300 ezer utas fordul meg. Az építészeti terveket a hamburgi Gerkan, Marg & Partners iroda készítette el.

A 321 m hosszú kelet-nyugat irányú üvegcsarnok fedi le a Stadtbahn vonalát, amit keresztez egy másik, 160 méter hosszú, 40 méter széles észak-dél irányú üvegtető. A keresztezést négy, egyenként 46 méter magas toronyépület szegélyezi, melyek közül kettő-kettő hídszerűen összekapcsolódik a főcsarnok üvegteteje felett. A német vasútállomás-kategória első osztályába tartozik, ebben a kategóriában 20 német főpályaudvar található, jellemzően a legnagyobbak és legfontosabbak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1871-ben épült fel itt az első állomás, mely a klasszicista és a reneszánsz építészeti stílusok jegyeit hordozta magán és egy fejpályaudvar volt. A helyszín kiválasztása tudatos volt. Már ekkor eldöntötték, hogy a Spree folyó mentén alakítanak ki egy közlekedési folyosót. Ennek első lépése volt egy vasútvonal kiépítése, mely Hamburgot és Brémát kötötte volna össze Berlinen keresztül. Az ide érkező utasok déli vagy keleti irányban szándékoztak továbbutazni. Azonban központi pályaudvar hiányában kénytelenek voltak lovas kocsikkal átmenni arra a vasútállomásra, ahonnét az úti céljuknak megfelelő irányban indultak a szerelvények.

A 20. század elejére egy városon belüli vasúti körgyűrű alakult ki. A város együtt élt a vasút által nyújtott előnyökkel. Az elővárosi vonatok és a távolsági szerelvények között több helyen biztosítva volt az átszállási lehetőség. Azonban a fejpályaudvarok egyre inkább problémát okoztak és mindinkább hiányzott egy elem ebből a rendszerből: egy észak-dél irányú kapcsolat. 1910-ben végül arra az elhatározásra jutottak, hogy ezt egy földalatti vasúti alagúttal lehetne a legjobban megoldani, ugyanis így nem okoznának hátrányt a város felszíni fejlesztésében. Két új központi pályaudvar felépítésével számoltak: egyet a város déli részén, egyet pedig a Stadtbahnnal való keresztezésnél. Ezekkel helyettesítették volna a meglévő fejpályaudvarokat. Azonban az első világháború kitörése miatt az építkezés nem kezdődhetett el. 1934-ben kerültek elő ismét a tervek, amikor az S1 vonal kivitelezését végezték, de a központi pályaudvartól eltekintettek. Így a fejpályaudvarok és a Lehrter Bahnhof megmaradtak, azonban a Stadtbahn révén összeköttetés jött létre a vasúti gyűrűn keresztül.

A második világháború véget vetett ennek a fejlődésnek. A hadi célokat is kiszolgáló vasúti létesítmények a szövetséges csapatok első számú célpontjaivá váltak a bombázások során. Ahogyan Berlin, a Lehrter Bahnhof is súlyos károkat szenvedett A romokon, amennyire lehetett fenntartották a vasúti forgalmat, azonban a háború utáni kettéosztott Berlinben elvesztették jelentőségüket a pályaudvarok. Végül 1952-ben a Deutsche Reichsbahn megszüntette a vasúti szolgáltatást a Lehrter Bahnhofon és 1959-ben az egykori gyönyörű épület állva maradt falait is felrobbantották.

Az 1990-es évek elején Berlin egy egyedülálló közlekedési helyzettel szembesült és új kihívásokkal találta szembe magát. A fenntartható városi fejlődés csak akkor tartható, ha a közlekedés folyamatos, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra és ha a környezetvédelem kiemelt figyelmet kap. Berlin számára ez azt jelentette, hogy először a közlekedést kell fejleszteni. A tervezők, a kormány és Berlin városa meghozta a döntést a „Gomba projektről”, ami egy új észak-déli vasúti kapcsolatot és egy központi pályaudvart tartalmazott Humboldthafen és a Lehrter Bahnhof S-Bahn állomások között. Az új vonal és Európa legnagyobb átszálló pályaudvara hatalma lehetőséget teremt Berlin számára ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó helyét az európai nagyvárosok között.

Az épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keresztezést négy, egyenként 46 méter magas toronyépület szegélyezi, melyek közül kettő-kettő hídszerűen összekapcsolódik a főcsarnok üvegteteje felett. Az építkezés során 1,5 millió köbméter talajt mozgattak meg, fél millió köbméter betont, 85 ezer tonna acélt használtak fel.

Az ötszintes épület összesen 70 ezer négyzetméter területű, melyből 15 ezer négyzetméteren üzletek és vendéglátóipari egységek helyezkednek el. Itt is megtalálható a DB által nyújtott összes szolgáltatás, köztük a car sharing és a kerékpár kölcsönzés is. Hat vágány van a kelet-nyugati vonalon, amiből kettőt az S-Bahn, a többit az RE (Regional Express) szerelvények és néhány távolsági vonat fog használni. Az észak-déli alagútban 8 vágány van, öt az ICE, RE és távolsági vonatoknak, három pedig az egyelőre még nem közlekedő S-Bahnnak van fenntartva. A világos és tágas pályaudvar jól beleillik a modern kormányzati negyedbe is. A projekthez tartozott még egy állomás építése a belvárosban: a Potsdamer Platzon, Berlin új, modern városrészében épült egy földalatti, négyvágányos pályaudvar.

Az építkezés 1995. október 13-án kezdődött el. A terület megtisztításával és a korábbi pályaudvar még fennmaradt részeinek bontásával indult el a munka.

A pályaudvar belső tere

1996. április 1-jén láttak neki az alapozási munkálatoknak.

2001. május 7-én helyezték el a kelet-nyugati csarnok első elemét. Az üvegcsarnok 61 méter széles, 34 méter magas és 167 méter hosszú. Összesen 10 ezer darab üvegtáblát helyeztek el, melyek 3600 tonna összsúllyal rendelkeznek. Az üvegházhatás kivédése érdekében speciális, a káros UV sugarakat is kiszűrő réteggel látták el őket. Minden egyes tábla más-más alakú a speciális csarnoképület miatt.

2002. június 16-án átadták a kelet-nyugat irányú vonalat, így ettől a naptól kezdve a vonatok az új pályaudvaron keresztül haladtak. Július 4-én álltak meg itt először az S-Bahn szerelvények. A többi vonat csak áthaladt a pályaudvaron. A régi Stadtbahn megállót pedig elbontották. Év végén az utolsó ütem alapozási munkálatait is elkezdték és a régi vonal utolsó elemeit is elbontották. 2003-ban folytatták a B96 alagút építését és a megkezdődött a peronok burkolása.

2004-ben az alagútban elhelyezték a vasúti pályát és a nyár végén áthaladt az első szerelvény. Szeptemberben kezdték el beszerelni a 43 liftet és az 54 mozgólépcsőt.

Berlin Hauptbahnhof (Lehrter Bahnhof) Absenkung Bügelbau – Detail.jpg

2005-ben készült el a főcsarnok feletti hídszerű épületrész, mely az irodatornyokat köti össze. Különleges technológiával építették meg: két-két darabban, függőleges helyzetben készült el az acélváz, majd ezt hidraulikus berendezésekkel egy-egy éjszaka alatt leengedték vízszintes helyzetbe, majd így rögzítették őket. Ebben az évben kezdődtek meg a belsőépítészeti munkák is.

Az átadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. május 26-án este több százezer érdeklődőt vártak a pályaudvarra és annak környékére. Angela Merkel, Németország kancellárasszonya jelenlétében nyílt meg Európa legmodernebb pályaudvara, mely mai áron számolva 700 millió euróba, azaz körülbelül 180 milliárd forintba került. Az első vonat egy ICE szerelvény volt, mely Lipcséből érkezett. A protokolláris események és a hivatalos átadási ceremónia után színpompás tűzijáték és lézershow szórakoztatta az egybegyűlteket. Ezzel egy korszak lezárult az ország és Berlin életében, ugyanakkor egy új, nagy lehetőségeket biztosító időszak is kezdetét vette, mellyel tovább erősödhet a németek EU-ban meglévő vasúti szerepe.

A berlini főpályaudvar
A berlini főpályaudvar

Adatok, számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Létrehozott új munkahelyek: 900
  • ebből DB-alkalmazott: 300
  • Bevásárló terület mérete: 15 000 m²
  • Vonatok száma naponta: távolsági 164 db, regionális 314 db, S-Bahn 616 db
  • Utasok és látogatók száma naponta: 300 000 fő
  • Beépített beton mennyisége: 500 000 m³
  • Beépített acélszerkezet: 85 000 tonna
  • Mozgólépcső: 54 db
  • Lift: 43 db
  • Panoráma-lift: 6 db

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távolsági forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járat Útvonal Emelet Ütem
ICE 10 Berlin OstbfBerlinHannoverHamm (Westf)DortmundDuisburgDüsseldorf (– Köln Messe/Deutz Köln/Bonn Flughafen) fent óránként, Hamm-ig mint Flügelzug
Berlin Ostbf – Berlin – Hannover – Hamm (Westf) – HagenWuppertalKöln (– Bonn Koblenz)
ICE 11 Berlin Ostbf – BerlinBraunschweigGöttingenKassel-WilhelmshöheFrankfurt (Main)MannheimStuttgartMünchen fent kétóránként
ICE 12 Berlin Ostbf – Berlin – Braunschweig – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Frankfurt (Main) – Mannheim – Freiburg (Breisgau)Basel SBB fent kétóránként
ICE 28 HamburgBerlinLutherstadt WittenbergLipcse lent óránként Hamburg–Berlin
Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Jena ParadiesNürnbergAugsburg – München kétóránként
Berlin Gesundbrunnen – BerlinHalle (Saale) – Jena Paradies – Nürnberg – Ingolstadt – München
ICE 50 Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Erfurt – Frankfurt (Main) – Wiesbaden lent bizonyos vonatok
ICE 75 Berlin Ostbf – Berlin – Hamburg – LübeckKopenhagen fent egy vonatpár (1x naponta)
ICE 76 Berlin Ostbf – Berlin – Hamburg – FlensburgAarhus H fent egy vonatpár (1x naponta)
IC 28 Berlin Gesundbrunnen – Berlin – Lipcse – Saalfeld – Nürnberg – Augsburg – München lent egy vonatpár
IC 32 (Berlin – Hannover –) Dortmund – Duisburg – Köln – Koblenz – Mannheim – Stuttgart (– LindauInnsbruck) lent bizonyos vonatok (péntek/vasárnap)
IC 50 (Ostseebad Binz –) StralsundPrenzlauEberswaldeBerlinHalle (Saale)ErfurtEisenachFulda – (Frankfurt(Main) HbfDarmstadtMannheimKarlsruhe Hbf) – Frankfurt(Main) Flughafen Fernb. lent bizonyos vonatok
IC 56 Emden AußenhafenOldenburg (Oldb)BremenMagdeburgBerlinCottbus fent egy vonatpár (1x naponta)
IC 77 Berlin Ostbf – Berlin – Wolfsburg – Hannover – OsnabrückAmersfoortAmsterdam Centraal fent kétóránként
EC 27 (Hamburg –) BerlinDresdenPrahaBrünn (– Budapest Keleti/Bécs) lent kétóránként
EC 95 BerlinFrankfurt (Oder)Posen Główny – Warszawa Centralna fent 3 vonatpár (3× naponta)

egy vonatpár (1x naponta)

Berlin – Frankfurt (Oder) – Posen – DanzigGdingen
EC 99 Hamburg – UelzenSalzwedelStendalBerlin – Cottbus – Wrocław Główny fent egy vonatpár (1x naponta)
X InterConnex
Lipcse – BerlinNeustrelitz HbfWaren (Müritz)RostockWarnemünde
lent bizonyos vonatok
HBX Harz-Berlin-Express
Berlin Ostbf – BerlinPotsdam – Magdeburg – Halberstadt (Teilung)QuedlinburgThale / WernigerodeVienenburg
fent bizonyos vonatok
D BerlinPosenWarschauBrestMinskSmolenskNischni NowgorodPermJekaterinburgOmskNowosibirsk
(Kurswagen u. a. nach Moskau, Sankt Petersburg, Ufa, Rostow am Don, Tscheljabinsk, Astana)
fent
D BerlinPosenWarschauKiewCharkiw
(Kurswagen u. a. nach Odessa, Lwiw und Donezk)
fent

Regionális forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járat Útvonal Emelet
RE 1 Magdeburg – Brandenburg – Potsdam – Berlin-CharlottenburgBerlinErknerFürstenwalde (Spree)Frankfurt (Oder) (– Cottbus) fent
RE 2 WismarSchwerinWittenbergeNeustadt (Dosse)Berlin-SpandauBerlinKönigs WusterhausenLübben (Spreew) – Cottbus fent
RE 3 ElsterwerdaDoberlug-KirchhainWünsdorf-Waldstadt – BerlinEberswaldeAngermünde PrenzlauGreifswaldStralsund lent
Schwedt/Oder
RE 4 JüterbogLudwigsfeldeTeltowBerlin – Berlin-Spandau – Dallgow-DöberitzWustermarkRathenow lent
RE 5 Lutherstadt Wittenberg Jüterbog – Ludwigsfelde – BerlinOranienburg – Neustrelitz – Güstrow – Rostock lent
Falkenberg (Elster) Neubrandenburg – Stralsund
RE 7 DessauBad BelzigBeelitz-HeilstättenMichendorfBerlinBerlin-Schönefeld FlughafenRangsdorf – Wünsdorf-Waldstadt fent
RB 10 BerlinBerlin Jungfernheide – Berlin-Spandau – Falkensee – Nauen lent
RB 14 Berlin-Schönefeld Flughafen – Berlin – Berlin-Spandau – Falkensee – Nauen fent
RB 19 Berlin GesundbrunnenBerlin – Berlin-Schönefeld Flughafen – Königs Wusterhausen – Lübben (Spreew) – Calau – Senftenberg lent
RB 21 Berlin FriedrichstraßeBerlinBerlin-Wannsee – Potsdam – GolmWustermark fent
RB 22 Berlin Friedrichstraße – Berlin – Berlin-Wannsee – Potsdam – Golm – Saarmund – Berlin-Schönefeld Flughafen – Königs Wusterhausen fent

S-/U-Bahn[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járat Útvonal Emelet
Berlin S5.svg Spandau – Stresow – Pichelsberg – Olympiastadion – Heerstraße – Messe Süd – Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Biesdorf – Wuhletal – Kaulsdorf – Mahlsdorf – Birkenstein – Hoppegarten – Neuenhagen – Fredersdorf – Petershagen Nord – Strausberg – Hegermühle – Strausberg Stadt – Strausberg Nord fent
Berlin S7.svg Wannsee – Nikolassee – Grunewald – Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Springpfuhl – Poelchaustraße – Marzahn – Raoul-Wallenberg-Straße – Mehrower Allee – Ahrensfelde fent
Berlin S75.svg Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Springpfuhl – Gehrenseestraße – Hohenschönhausen – Wartenberg fent
verweis=U-Bahnlinie 55 (Berlin) Hauptbahnhof – Bundestag – Brandenburger Tor lent

Busz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járat Útvonal
TXL Flughafen TegelS+U HauptbahnhofS+U Alexanderplatz
M41 S+U Hauptbahnhof – Sonnenallee/Baumschulenstraße
M85 S+U HauptbahnhofS Lichterfelde Süd
N20 S+U Hauptbahnhof – Frohnau, Hainbuchenstraße
N40 U TurmstraßeS+U Hauptbahnhof – Friedrichshain, Wühlischplatz
120 S+U Hauptbahnhof – Märkisches Viertel, Wilhelmsruher Damm
123 (Mitte, Robert-Koch-Platz –) S+U Hauptbahnhof – Saatwinkler Damm /Mäckeritzwiesen
142 S OstbahnhofS+U Hauptbahnhof (– U Leopoldplatz)
147 S Ostbahnhof – U Märkisches MuseumS+U Hauptbahnhof
245 S+U Zoologischer GartenS+U HauptbahnhofS Nordbahnhof

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Der neue Berliner Hauptbahnhof (DB Station&Service)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oltmann Reuter: Lehrter Bahnhof 1994–2002. Das Entstehen des „Neuen“ Lehrter Bahnhofes dokumentiert in Luftbildern. 1. Auflage. Luftbildverlag, Berlin 2002, ISBN 3-936828-02-4 (Band 2 einer dreiteiligen Reihe; die Bände 1 und 3 sind bisher (Stand 2013) nicht erschienen).
  • Klaus Grewe, Bernd Timmers (Hrsg.): Der Ingenieurbahnhof. Der Bau des neuen Berliner Hauptbahnhofs. Verlag H. M. Nelte, Wiesbaden 2005, ISBN 3-932509-30-7 (Rezension: Frankfurter Allgemeine Zeitung, 18. November 2005).
  • Bernd Kuhlmann: Bahnknoten Berlin. Die Entwicklung des Berliner Eisenbahnnetzes seit 1838. GVE-Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-89218-099-7.
  • Reinhard Alings, Alfred Gottwaldt, Falk Jaeger: Berlin Hauptbahnhof. Nicolaische Verlagsbuchhandlung, Berlin 2006, ISBN 3-89479-327-9.
  • Erich Preuss: Berlin Hauptbahnhof. Motorbuch, Stuttgart 2006, ISBN 3-613-71273-3.
  • Meinhard von Gerkan: Banale Zirkusdekoration. Eine ungehaltene Rede. In: Süddeutsche Zeitung. München 26. Mai 2006, ISSN 0174-4917 (online ; Stand: 2013-03-10).
  • Michael Bleckmann, Michael Krolop, Bernd Oliver Sydow: Eisenbahnen in Berlin. Eine Zeitreise durch die achtziger und neunziger Jahre. EK-Verlag, Freiburg 2012, ISBN 978-3-88255-234-8.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin Hauptbahnhof témájú médiaállományokat.