Hevesaranyos
| Hevesaranyos | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | Község | ||
| Polgármester | Hossó Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3322. | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 585 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 00′ 43″, k. h. 20° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 43″, k. h. 20° 14′ 06″ | |||
 Hevesaranyos
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Hevesaranyos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesaranyos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hevesaranyos község Heves megye Egri járásában.
Fekvése
Heves megyében, a Mátra és a Bükk határán, az Ózd-Egercsehi medencében, Egertől északnyugati irányban 20 km-re fekvő település. Zsáktelepülés, szerkezete U alakú, közepén a Laskó patak nyugati ága, az Aranyos patak folyik keresztül.
Belterülete 153, külterülete 1549 hektár, lakossága alig több mint 600 fő. Hevesaranyos legnagyobb előnye: természeti szépsége. Területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet része. A településen nincs jelentősebb szennyezésű ipari tevékenység, a közúti forgalom is csekély.
Története
Nevét 1295-ben említették először terra Anaras névalakban. 1479-ben már az egri káptalan birtoka volt, s ez a birtokjog 1945-ig fennállt. 1658 körül a helybeli jobbágyok szűkös határuk kiegészítése céljából bérbe vették a Bükkszenterzsébethez tartozó Pósváralja puszta határát Gagybátori László földbirtokostól.
1689-ben a lakók súlyos fuvarterhekre köteleztettek, s ezért a szolgabírótól való félelmükben elhagyták a falut és a környékbeli erdőkbe menekültek, azonban rövidesen újra benépesült a település, 1696-ban 6 jobbágy lakott a faluban.
1707-ben Rétety Ferenc egri várparancsnok foglalta el Pósváralját az aranyosiaktól, akiknek panaszára Rákóczi fejedelem eltiltotta Réteyt a birtokháborítástól.
A községhez tartozó Butaj-puszta neve 1295-ben fordult elő terra Buthey alakban. Lakóinak száma 1786-ban 419, 1860-ban 680 fő. 1945 után a falu főleg kelet felé, Butaj irányába terjeszkedett.
1950. október 22-én önálló tanácsot választottak Hevesaranyoson. A pétervásárai járáshoz tartozott, melynek megszűnésével 1966-ban az egri járáshoz csatolták.
1972-ben Bátor Községi Közös Tanács néven és székhellyel Bátor és Hevesaranyos társközségek lettek.
1984. január 1-jétől társközségével Eger városkörnyéki községe.
Az 1990-es választások után a község ismét önálló lett. Az 1994. évi választáson független polgármestert választottak a 7 tagú független testület élére. 1998-tól 3 fős Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Király György (független)[3]
- 1994–1998: Király György (független)[4]
- 1998–2002: Király György (független)[5]
- 2002–2006: Király György (független)[6]
- 2006–2010: Dorkó Csaba (független)[7]
- 2010–2014: Dorkó Csaba (független)[8]
- 2014–2019: Dorkó Csaba (független)[9]
- 2019-től: Hossó Sándor (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 602 | 593 | 600 | 567 | 577 | 585 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 34,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,8% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,9%, református 2,1%, felekezeten kívüli 7,8% (13,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
A falu közepén álló egytornyos, késő barokk templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték.
(1829-1832.) 1832-ben szentelték fel, kegyura az egri káptalan volt. A templom előtt álló keresztet Sipos Márton állította fel 1841-ben.
Az általános iskola falán I. és II. világháborús emléktábla méltatja az elesett hősök emlékét.
2001-ben a millennium jegyében emlékparkot avattak emlékoszloppal a templom előtti téren. Ezen alkalomra készült el a címer és a községzászló.
Jegyzetek
- ↑ a b Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Hevesaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Hevesaranyos Helységnévtár
Külső hivatkozások
| Fedémes | Szúcs | Egerbocs |
| Pétervására |
|
Mónosbél |
| Bükkszék | Egerszólát | Bátor |
