Herbert Schultze
| Herbert Schultze | |
 | |
| Herbert Emil Schultze | |
| Született | 1909. július 24.[1][2] Kiel[2] |
| Elhunyt | 1987. június 3. (77 évesen) London[3] |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | katona |
| Iskolái | Naval Academy at Mürwik (1932. április 1. – 1933. március 28.) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Wilhelmshaven |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herbert Schultze témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Herbert Schultze (Kiel, 1909. július 29. – London, 1987. június 3.) német tengeralattjáró-parancsnok a második világháborúban, aki az U-48-cal nyolc bevetést teljesített, mely során elsüllyesztett 26 hajót; 169 709 BRT mennyiségben, ezzel a teljesítményével a 8. legeredményesebb II. világháborús tengeralattjáró ász.
A háború előtt[szerkesztés]
Schultze kieli származása miatt már gyerekkorában érdeklődött a hajózás iránt. A későbbi kapitány 1930-ban lépett a Reichsmarine kötelékébe. Alapkiképzésére Stralsundban került sor, majd a Niobe és az Emden fedélzetén képezték tovább. Kiképzett tisztként először két könnyű cirkálón volt szolgálatban: a Leipzigen és a Karlsruhén. 1936-ban Flensburgban oktatott a Tengerészeti Akadémiában. 1937-ben átjelentkezett a tengeralattjáró flottához. Első naszádja a IIA típusú U-2 volt. 1939. április 22-én áthelyezték az U-48-ra, amelynek ő lett a parancsnoka.
Az U-48 parancsnokaként[szerkesztés]
Első háborús bevetése még augusztus 19-én kezdődött, és szeptember 17-éig tartott, mégis a háború első két hetében három hajót süllyesztett el. Ezen a bevetésen süllyesztette el a 4869 tonnás, angol Firby gőzöst, melynek elsüllyesztése után egy Winston Churchillhez intézett egy rádióüzenetet, melyben tudatta a hajó helyzetét, és hogy mentsék ki a legénységet, ezzel az üzenettel ismertté vált Németországban és Nagy-Britanniában. Egy amerikai riporter még 1939-ben készített vele egy riportot, amit Angliában is lejátszottak még az év folyamán.
1940 márciusáig 117687 tonnányi hajót süllyesztett el, eredményeiért megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét, másodikként a tengeralattjáró-parancsnokok közül.
Háborús karrierje azonban egy időre kényszerpályára került: gyomor és vesebántalmakkal 1940 májusától októberig kórházban volt. Októbertől decemberig pedig a 7. Tengeralattjáró Flottilla parancsnokhelyettese volt. Decemberben visszatért az U-48 fedélzetére, és még három bevetést teljesített a naszádon. Nyolcadik bevetése után, 1941 júniusában kapta meg a Vaskereszt Lovagkeresztjéhez a Tölgyfalombot is, a legénység által "Vaddi"-nak (Papa) nevezett kapitány ezután szárazföldi beosztásba került.
Felsőbb beosztásban[szerkesztés]
1942 júliusától lett a 3. Tengeralattjáró Flottilla parancsnoka La Rochelle-ben, majd még 1942 decemberében Dönitz törzskarához került. 1944 márciusában pedig visszatért a Tengerészeti Akadémiára oktatónak, ahol a világháború végéig szolgált.
Összegzés[szerkesztés]
| Hajója | Parancsnoki szolgálata | Őrjáratok száma | Őrjáratok hossza (nap) | Eltalált hajók száma | Eltalált hajók vízkiszorítása (brt) |
|---|---|---|---|---|---|
Elsüllyesztett és megrongált hajók[szerkesztés]
| U–48 | 1939. szeptember 5. | Royal Sceptre |  Egyesült Királyság |
4853 |
| U–48 | 1939. szeptember 8. | Winkleigh | Egyesült Királyság |
5055 |
| U–48 | 1939. szeptember 11. | Firby | Egyesült Királyság |
4869 |
| U–48 | 1939. október 12. | Emile Miguet |  Franciaország |
14 115 |
| U–48 | 1939. október 13. | Heronspool | Egyesült Királyság |
5202 |
| U–48 | 1939. október 13. | Louisiane | Franciaország |
6903 |
| U–48 | 1939. október 14. | Sneaton | Egyesült Királyság |
3677 |
| U–48 | 1939. november 17. | Clan Chisholm | Egyesült Királyság |
7256 |
| U–48 | 1939. november 27. | Gustaf E. Reuter |  Svédország |
6336 |
| U–48 | 1939. december 8. | Brandon | Egyesült Királyság |
6668 |
| U–48 | 1939. december 9. | San Alberto | Egyesült Királyság |
7397 |
| U–48 | 1939. december 15. | Germaine |  Görögország |
5217 |
| U–48 | 1940. február 10. | Burgerdijk |  Hollandia |
6853 |
| U–48 | 1940. február 14. | Sultan Star | Egyesült Királyság |
12 306 |
| U–48 | 1940. február 15. | Den Haag | Hollandia |
8 971 |
| U–48 | 1940. február 17. | Wilja |  Finnország |
3396 |
| U–48 | 1941. február 1. | Nicolas Angelos | Görögország |
4351 |
| U–48 | 1941. február 24. | Nailsea Lass | Egyesült Királyság |
4289 |
| U–48 | 1941. március 29. | Germanic | Egyesült Királyság |
5352 |
| U–48 | 1941. március 29. | Hylton | Egyesült Királyság |
5197 |
| U–48 | 1941. március 29. | Limbourg |  Belgium |
2483 |
| U–48 | 1941. április 2. | Beaverdale | Egyesült Királyság |
9957 |
| U–48 | 1941. június 3. | Inversuir* | Egyesült Királyság |
9957 |
| U–48 | 1941. június 5. | Wellfield | Egyesült Királyság |
6054 |
| U–48 | 1941. június 6. | Tregarthen | Egyesült Királyság |
5201 |
| U–48 | 1941. június 8. | Pendrecht | Hollandia |
10 746 |
| U–48 | 1941. június 12. | Empire Dew | Egyesült Királyság |
7005 |
* A csillaggal jelölt hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott
A Bundesmarine-ban[szerkesztés]
1956-ban visszatért a német haditengerészethez. Újra a szárazföldre kapott beosztásokat: tagja volt a haditengerészet vezérkarának, valamint még újabb két évig oktatott a Tengerészeti Akadémián. A Bundesmarine-től 1968-ban vonult nyugdíjba.
Herbert Schultze 1987. június 3-án hunyt el Londonban, majd Wilhelmshavenben temették el. Schultze gyászbeszédjét Otto Kretschmer mondta el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.ubootarchiv.de/ubootwiki/index.php/Herbert_Schultze, 2018. július 31.
- ↑ a b Der U-Boot-Krieg, 1939–1945, 221
- ↑ a b c d http://www.ubootarchiv.de/ubootwiki/index.php/Herbert_Schultze, 2018. március 26.
- ↑ a b c d e https://uboat.net/men/schultze.htm, 2018. március 9.
- ↑ Der U-Boot-Krieg, 1939-1945, 348
- ↑ https://uboat.net/men/decorations/ritter_winners.htm, 2018. augusztus 27.
- ↑ https://uboat.net/men/decorations/ritter_oak.htm, 2018. augusztus 27.
Források[szerkesztés]
