U–48
| U–48 | |
| Hajótípus | Tengeralattjáró |
| Üzemeltető | Kriegsmarine |
| Hajóosztály | VIIB típus |
| Pályafutása | |
| Építő | F. Krupp Germaniawerft, Kiel |
| Építés kezdete | 1937. március 10. |
| Vízre bocsátás | 1939. március 8. |
| Szolgálatba állítás | 1939. április 22. |
| Szolgálat vége | 1945. május 3. |
| Sorsa | Elsüllyesztették |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 857 T |
| Hossz | 66,5 m |
| Szélesség | 6,2 m |
| Maximális merülési mélység | 220 m |
| Végzetes merülési mélység | 230–250 m |
| Sebesség | 10 csomó (felszínen) 4 csomó (víz alatt) |
| Hatótávolság | 16 095 km |
| Fegyverzet | 14 torpedó Egy fedélzeti löveg (88 mm) |
|
|
|
| Legénység | 44–48 |
Az U–48 a második világháború legsikeresebb német tengeralattjárója. Pályafutása során 52 hajót elsüllyesztett, hármat megrongált. A szövetségeseknek – az elsüllyesztett és megrongált hajókat együtt számolva – 328 ezer 414 bruttó regisztertonna veszteséget okozott.[1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az U–48 VIIB típusú tengeralattjáró volt. Ez az osztály, mivel 33 tonnával több üzemanyagot szállított, nagyobb hatótávolságú (16 095 kilométer) volt mint elődje, a VIIA típus.[2] A Kielben gyártott hajót 1939. április 22-én állították szolgálatba.[3]
A tengeralattjárónak öt kapitánya volt: Herbert Schultze két alkalommal (1939. április 22. – 1940. május 20. és 1940. december 17. – 1941. július 27.), Hans Rudolf Rösing (1940. május 21. – 1940. szeptember 3.), Heinrich Bleichrodt (1940. szeptember 4. – 1940. december 16.), Siegfried Atzinger (1941. augusztus – 1942. szeptember), Diether Todenhagen (1942. szeptember 26. – 1943. október.)[3] Az U–48 12 nagyobb bevetésen vett részt, amelyek során 325 napot töltött a tengeren.[4]
A hajót több alkalommal is támadták a szövetségesek. 1940. április 13-án, miközben az U–48 megkísérelte elsüllyeszteni a HMS Warspite rombolót, mélyvízi bombák könnyebben megrongálták. 1940. augusztus 25. kora reggelén a tengeralattjáró két teherhajót is elsüllyesztett a HX–65A kódjelű konvojból, amikor rátámadt a HMS Godetia. Az U–48 ezt sérülés nélkül megúszta. Kevesebb, mint egy éven belül ismét könnyebben megsérült, amikor brit rombolók mélyvízi bombákkal próbálták megsemmisíteni. 1941. április 2-án az U–48 komolyabban megrongálódott a süllyedő Beaverdale-en bekövetkező robbanásban.[3]
A tengeralattjárót 1943-ban kivonták a hadrendből, és Neustadtban állomásozott egészen 1945. május 3-áig, amikor a német haditengerészek elsüllyesztették, hogy ne kerüljön a szövetségesek kezébe.
A Royal Sceptre megtorpedózása [szerkesztés]
Az U–48 1939. szeptember 5-én süllyesztette el első hajóját, a brit Royal Sceptre teherszállítót. Herbert Schultze megvárta, amíg a legénység elhagyta a hajót, és csak ezután torpedózta meg a gőzöst. Norman Hartley első tiszt később elmondta, hogy a tengeralattjáró parancsnoka megkérdezte a mentőcsónakba szálló legénységet, van-e élelmiszerük, ivóvizük, sebesültjük. A német kapitány ezután tájékoztatott egy másik angol hajót, az SS Browningot arról, hogy hol találja a mentőcsónakokat. A Browning felvette a hajótörötteket, majd továbbhajózott velük úti célja, Brazília felé. Nagy-Britanniában ezt nem tudták, és hosszú időn át úgy gondolták, hogy a német búvárhajó magára hagyta a Royal Sceptre legénységét a nyílt tengeren. Winston Churchill angol miniszterelnök emiatt bestiális kalóztámadásnak nevezte az eseményt.[5]
A City of Benares megtorpedózása [szerkesztés]
1940. szeptember 18-án, egy perccel éjfél után torpedótalálat érte az OB–213-as kódjelű konvoj egyik hajóját, a City of Benarest. Az U–48 által kilőtt torpedó robbanása után fél órával az utasszállítóhajó, 253 mérföldre az írországi Rockall sziklától nyugat-délnyugatra, elsüllyedt. A hajó negyedórával korábban szerencsésebb volt, akkor két torpedó is elkerülte.
A City of Benares volt a konvoj zászlóshajója, amely a középső oszlop élén haladt. A sérült hajót sikerült negyedóra alatt kiüríteni, de problémák adódtak a mentőcsónakok leeresztésével. A helyzetet súlyosbította, hogy a hajó 600 mérföldre volt a legközelebbi szárazföldtől, amikor találat érte.[6] A HMS Hurricane 105 túlélőt vett fedélzetére, 42 további hajótörött még nyolc napig hánykolódott a tengeren, amíg a HMS Anthony rájuk nem bukkant. A legénység 121 tagja, köztük a konvoj parancsnoka és a hajó kapitánya, valamint 134 utas meghalt.
A hajó fedélzetén 90 gyermek utazott, akiket Nagy-Britanniából Kanadába vitt a hajó, hogy kimenekítsék őket a német légitámadások elől. Közülük 77-en meghaltak. A City of Benares tragédiája után a brit kormány nem küldött több gyermeket a tengerentúlra.[7]
Az U–48 által elsüllyesztett hajók [szerkesztés]
|
|
Hajó neve | Nemzetisége | Brt | Konvoj |
|---|---|---|---|---|
| 1939. szeptember 5. | Royal Sceptre | 4853 | ||
| 1939. szeptember 8. | Winkleigh | 5055 | ||
| 1939. szeptember 11. | Firby | 4869 | ||
| 1939. október 12. | Emile Miguet | 14 115 | KJ-2 | |
| 1939. október 13. | Heronspool | 5202 | OB-17 | |
| 1939. október 13. | Louisiane | 6903 | OA-17 | |
| 1939. október 14. | Sneaton | 3677 | ||
| 1939. november 17. | Clan Chisholm | 7256 | HG-3 | |
| 1939. november 27. | Gustaf E. Reuter | 6336 | ||
| 1939. december 8. | Brandon | 6668 | OB-48 | |
| 1939. december 9. | San Alberto | 7397 | OB-48 | |
| 1939. december 15. | Germaine | 5217 | ||
| 1940. február 10. | Burgerdijk | 6853 | ||
| 1940. február 14. | Sultan Star | 12 306 | ||
| 1940. február 15. | Den Haag | 8 971 | ||
| 1940. február 17. | Wilja | 3396 | ||
| 1940. június 5. | Stancor | 798 | ||
| 1940. június 7. | Eros* | 5888 | ||
| 1940. június 7. | Frances Massey | 4212 | ||
| 1940. június 11. | Violando N. Goulandris | 3598 | ||
| 1940. június 19. | Baron Loudoun | 3164 | HG-34F | |
| 1940. június 19. | British Monarch | 5661 | HG-34F | |
| 1940. június 19. | Tudor | 6607 | HG-34F | |
| 1940. június 20. | Moordrecht | 7493 | HX-49 | |
| 1940. augusztus 16. | Hedrun | 2325 | OB-197 | |
| 1940. augusztus 19. | Ville de Gand | 7590 | ||
| 1940. augusztus 24. | La Brea | 6665 | HX-65 | |
| 1940. augusztus 25. | Athelcrest | 6825 | HX-65A | |
| 1940. augusztus 25. | Empire Merlin | 5763 | HX-65A | |
| 1940. szeptember 15. | Alexandros | 4343 | SC-3 | |
| 1940. szeptember 15. | Empire Volunteer | 5319 | SC-3 | |
| 1940. szeptember 15. | HMS Dundee | 1060 | SC-3 | |
| 1940. szeptember 18. | City of Benares | 11081 | OB-213 | |
| 1940. szeptember 18. | Magdalena | 3118 | SC-3 | |
| 1940. szeptember 18. | Marina | 5088 | OB-213 | |
| 1940. szeptember 21. | Blairangus | 4409 | HX-72 | |
| 1940. szeptember 21. | Broompark* | 5136 | HX-72 | |
| 1940. október 11. | Brandanger | 4624 | HX-77 | |
| 1940. október 11. | Port Gisborne | 8390 | HX-77 | |
| 1940. október 12. | Davanger | 7102 | HX-77 | |
| 1940. október 17. | Languedoc | 9512 | SC-7 | |
| 1940. október 17. | Scoresby | 3843 | SC-7 | |
| 1940. október 18. | Sandsend | 3612 | OB-228 | |
| 1940. október 20. | Shirak | 6023 | HX-79 | |
| 1941. február 1. | Nicolas Angelos | 4351 | ||
| 1941. február 24. | Nailsea Lass | 4289 | SLS-64 | |
| 1941. március 29. | Germanic | 5352 | HX-115 | |
| 1941. március 29. | Hylton | 5197 | HX-115 | |
| 1941. március 29. | Limbourg | 2483 | HX-115 | |
| 1941. április 2. | Beaverdale | 9957 | ||
| 1941. június 3. | Inversuir* | 9957 | OB-327 | |
| 1941. június 5. | Wellfield | 6054 | OB-328 | |
| 1941. június 6. | Tregarthen | 5201 | OB-329 | |
| 1941. június 8. | Pendrecht | 10 746 | OB-329 | |
| 1941. június 12. | Empire Dew | 7005 |
* A csillaggal jelölt hajók nem süllyedtek el, csak megrongálódtak
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Uboat.net:Ships ht by U-48. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
- ↑ Uboat.net:Type VIIB. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
- ^ a b c Uboat.net:U-48. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
- ↑ Uboat.net:Patrols by U-48. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
- ↑ War Experiences Centre the Second World War:Voices from the Battle of the Atlantic. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
- ↑ BBC:City of Benares. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
- ↑ Uboat.net:City of Benares. (Hozzáférés: 2012. április 20.)

