Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Hadtörténeti Múzeum
A múzeum adatai
Teljes neve	HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Elhelyezkedés	Budapest Magyarország
Cím	Tóth Árpád sétány 40.
Alapítva	1918
Megnyílt	1918
Tömegközlekedés	16-os, 16A, 116-os, 916-os busz
Igazgató	Dr. Kovács Vilmos ezredes
Tulajdonos	Honvédelmi Minisztérium
Elhelyezkedése
Hadtörténeti Múzeum Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 01′ 38″47.50416667, 19.02722222
A Hadtörténeti Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Múzeum témájú médiaállományokat.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest I. ker., Tóth Árpád sétány 40.)

Története

A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt felgyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban. Az alapítók, vitéz Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy. 1922-től önállósult, önálló múzeumi épületet később kapott. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Ferdinánd-laktanya – amelyet 1880-as évektől Nádor-laktanyának neveztek – nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára. Majd az 1920-as évek végén, ill. az 1930-as években költöztek be. A második világháború idején a múzeum gyűjteményének kétharmada elpusztult.

Szervezete

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

• Parancsnokság
• Hadtörténeti Intézet
  • Hadtörténeti Kutató Osztály
  • Hadtörténeti Könyvtár
  • Szerkesztőség
• Hadtörténeti Múzeum
  • Tárgyi Gyűjteményi Osztály
  • Dokumentációs Osztály
  • Múzeumpedagógia és Kiállítási Osztály
• Hadtörténelmi Levéltár és Irattár
  • Bécsi Kirendeltség
  • Hadtörténelmi Levéltár
  • Hadtörténeti Térképtár
  • Központi Irattár

Gyűjteménye

A múzeum épülete madártávlatból

Az aradi vértanúk a múzeum udvarán

A második világháború után újra jelentős gyarapodásnak indult a gyűjtemény, ma már fegyvergyűjteménye 50 ezernél több múzeumi tárgyat tartalmaz kézi-, gépfegyverekből és egyéb haditechnikai eszközökből. A múzeum katonai egyenruha-tára 30 ezer tételnél több, ezek közül mintegy 300 db teljes öltözetet tartalmaz. Becses emlék az ötezer darabos zászlógyűjtemény és a 28 ezer darabból álló éremgyűjtemény. Könyv-, képzőművészeti, fotó-, bélyegző-, plakát- és nyomtatványgyűjteménye is van.

Néhány nevezetes műtárgya

• Damjanich János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának szablyája
• Klapka György díszszablyája,
• Kiss Ernő 1848-as honvédtábornok szolgálati atillája
• 5. huszárezred 1806-os ezredzászlaja.
• Farkas Bertalan űrruhája

Kiállítások

Állandó kiállítások

• "Jelszavaink valának: haza és haladás" (Magyarország hadtörténete 1815-1866)
• Boldog Békeidők. A Monarchia hadserege. (Magyarország hadtörténete 1867-1914)
• Piavétól a Donig – a Dontól a Dunáig. (Magyarország katonai története 1918-1948)
• …és legördült a vasfüggöny (Magyarország katonai története 1948-1968)

Időszaki kiállítások

• A szicíliai partraszállástól Magyarország bombázásáig 1943-1945.
• Utca/Front: Grafikai plakátok az első világháború idejéből

Külső kiállítóhelyek

• Magdolna torony
• Lajta Monitor Múzeumhajó
• Katonai Emlékpark Pákozd

Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma

Az MH Geoinformációs Szolgálat épületében működik a Magyar Katonai Térképészeti Múzeum (Budapest, II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 7-9.), a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kihelyezett gyűjteményeként. A Múzeumot 1981-ben hozták létre. Célja és rendeltetése a katonai térképészet munkálatainak, történetének bemutatása, emlékeinek gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele. A gyűjtemény jelenlegi formája mintegy tizenöt év alatt alakult ki.

A múzeum (jobbra) a Sas-hegyről. Háttérben az Árpád és az Újpesti vasúti híd, távolban Dunakeszi és a Cserhát

„	A földrajz térbeni történelem, a történelem időbeni földrajz és mindkettő közös nyelve a térkép.	”
– prof. dr. Klinghammer István, akadémikus

Két nagyobb termében a magyar térképészet kezdeteiből (XVI. sz.) napjainkig terjedő történelmét mutatjuk be. Ezen belül a térképezés módszereinek, eszközeinek, munkarészeinek és termékeinek bemutatásával szemléltetjük a fejlődést. A Múzeumban elhelyeztük a szolgálat szakmai-társadalmi életének, hazai és külföldi kapcsolatainak emlékeit is.

Három csatlakozó emlékszobában a térképezést támogató légifényképezés, az 1:25 000 méretarányú felmérés emlékeivel és az elmúlt évtizedekben használt műszerekkel ismerkedhet meg a látogató. A szakmatörténeti gyűjtemény betekintést nyújt a katonatérképészek szép és érdekes, de kemény helytállást, hivatásszeretetet kívánó életébe is.

A Múzeum készséggel mutatja be anyagait érdeklődő vendégeinek.A gyakorlati működés előzetes megkeresésre történő látogatást tesz lehetővé. Célszerűségi szempontból az előzetesen egyeztetett csoportos látogatást ajánlatos, de egyéni érdeklődőket is szívesen látnak.

Legismertebb kiadványa

• Hadtörténelmi Közlemények: negyedévente megjelenő folyóirat a magyar hadi történetírás fejlesztésére. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. ISSN 0017-6540. A szakfolyóirat első száma 1888-ban jelent meg, azóta (két hosszabb megszakítástól eltekintve) folyamatosan él.

Források

• Somorjai Ferenc: Budapest. 2. átdolg. és bőv. kiad. Budapest : Panoráma, 2008. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. l. 115. o. ISBN 978-963-243-940-2
• Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Hadtörténeti Intézet és Múzeum l. 18-19. o. ISBN 963-9069-99-X

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtörténeti Intézet és Múzeum témájú médiaállományokat.

• A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum honlapja
• Magyar Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma
• Hadtörténeti Múzeum Értesítője, különszám A fennállásának 100. évfordulójára megjelentetett többnyelvű kiadvány (2018) ISSN 0238–4442
• Magyar Katonai Térképészeti Múzeum térkép