Görgő (település)

	Görgő (Spišský Hrhov)
	; Görgő címere
	; Görgő címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Lőcsei
Rang	község
Első írásos említés	1243
Polgármester	Vladimír Ledecký
Irányítószám	053 02
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	LE
	Népesség
Teljes népesség	1743 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	109 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	469 m
Terület	12,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 38′ 30″
	Görgő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Görgő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 21.) ezen a változaton alapul.

Ez a szócikk a Lőcsei járásban található településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tornagörgő.

Görgő (szlovákul: Spišský Hrhov, korábban Harchov, németül: Gorgau, lengyelül: Harchów^[2]) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

Lőcsétől 5 km-re délkeletre fekszik.

Története

Területén a leletek tanúsága szerint már az újkőkorban éltek emberek. A falu a 12. század első felében keletkezhetett, első írásos említése 1243-ból származik, amikor "Gurgew, Gergew" alakban szerepel. 1260-ban "Gyrgow", 1278-ban "Gurgeu", 1280-ban "Gargou" alakban említik. IV. László 1278-ban a Görgey–család elődeként ismeretes Jordan comes fiainak adományozta évi egy aranyforint fejében. 1280-ban már két Görgő létezett. Az egyik "Tótgörgő" ("Gargou villa Sclavonicalis") a Görgeyeké, amely örökhaszonbér szerinti kiváltságokat kapott. A másik a tatárjárás után németekkel betelepített "Németgörgő" ("Teutonicalis Gargou"). A 14. században már a falu egész határa a Görgeyeké volt és 1848-ig részben az övék is maradt. A család Jordan nevezetű leszármazotta I. Károly oldalán harcolt a rozgonyi csatában és ott életét veszítette. A király ezért 1312-ben elengedte a IV. László által megszabott haszonbér fizetésének kötelezettségét.^[3] A 16. században emeletes kő udvarház épült itt, melyet Görgey Benedek 1583-ban megerősített. A reformáció idején Arnold de Gara gróf nemesi iskolát létesített itt, amely 1666-ban szűnt meg. 1787-ben 100 házában 736 lakos élt. 1828-ban 119 háza és 871 lakosa volt. A 19. század második felében a Görgeyek maradék birtokát is a Csákyak vették meg akik szeszgyárat létesítettek itt.

Vályi András szerint "GÖRGŐ. Gorg. Harhov. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Görgei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Késmárkhoz egy jó mértföldnyire, ambár mind a’ két féle fája van kevés, legelője is elégtelen, de mivel földgye jó termékenységű, vagyonnyainak eladására alkalmatos módgya van, első Osztálybéli."^[4]

Fényes Elek szerint "Görgő, (Gorg, Harhow), tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez délkeletre egy órányira: 852 kath.,19 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sok csinos uri kastély és lakház. Tágas és jó határ. F. u. a Görgey nemzetség."^[5]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 685, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 1333 lakosából 1173 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent Simon és Júdás apostolok plébániatemploma a tatárjárás után épült fel kora gótikus stílusban. 1700 körül korabarokk stílusban építették át. Tornyát az 1708-as tűz után reneszánsz stílusban építették fel.
A ma álló kastélyt valószínűleg a régi felhasználásával építtették a Csákyak a 19. század elején. Körülötte 17 hektáros park található, az egyik legnagyobb park Szlovákiában.

Neves személyek

Itt született 1681. április 12-én görgői és toporci Görgey Imre teológiai tanár a nagyszombati egyetem bölcsészeti karának dékánja.
Itt született 1812-ben Görgey Ármin magyar hadnagy. Görgei Artúr bátyja.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Harchów (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom III (Haag — Kępy) 1882
↑ Bánó Attila: Régi magyar családok
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Sisa József 2004: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest.
Spišský Hrhov - Dejiny a pamiatky.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Harchów (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom III (Haag — Kępy) 1882

[3] Bánó Attila: Régi magyar családok

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[5] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Lőcsei járás m v sz A Lőcsei járás települései
Lőcse (Levoča)
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky)