Gerlachfalva
| Gerlachfalva (Gerlachov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1326 | ||
| Polgármester | Ján Hroboň | ||
| Irányítószám | 059 35 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 835 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 153 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 790 m | ||
| Terület | 5,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 54″, k. h. 20° 12′ 23″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 54″, k. h. 20° 12′ 23″ | |||
| Gerlachfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlachfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Gerlachfalva (szlovákul Gerlachov, németül Gerlsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. 2011-ben 809 lakosából 712 szlovák volt.
Fekvése
Poprádtól 8 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
Nevét a szepesszombati Gerlach bíró neve után kapta. A név ógermán eredetű.
Története
A falu a Máriássy-család erdős birtokán keletkezett. Oklevél 1336-ban „Gerlachfewlde”, 1379–ben „Gerlachfalu” néven említi. Határában egykor aranyat bányásztak, de lakói pásztorkodással, vászonszövéssel is foglalkoztak. 1787-ben 44 házában 380 lakos élt. 1828-ban 133 háza volt 987 lakossal. 1876-ban a falu csaknem teljesen leégett. Határából keletkezett Tátraszéplak település.
Vályi András szerint „GERLAGFALVA. Gerlsdorf. Német, és tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, ’s leg inkább ’s vásznat készítenek, fekszik a’ Karpat hegye alatt, legelője elég, fája mind a’ féle, a’ Szent Györgyi hegynek szomszédságában, határjának harmad része jó némű; de tekintvén több részének soványasságát, második Osztálybéli”.[2]
Fényes Elek szerint „Gerlachfalva, (Gerlsdorf), tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen, a Kárpátok tövében: 44 kath., 533 evang., 4 zsidó lak., kik főképen gyolcsszövésből s fejéritésből élnek, mellyet legszebben tudnak véghezvinni egész Szepességen. Határa igen sovány, s rakva van apró kavicsokkal. F. u. a Márjássy nemzetség. Ut. p. Lucsivna”.[3]
1910-ben 580, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Nevezetességei
- Nagy kiterjedésű határához tartozott a Magas-Tátra és Szlovákia legmagasabban fekvő pontja (Gerlachfalvi-csúcs), amely a faluról kapta a nevét, egyben a történelmi Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsának számított.
- Szent Kereszt Felmagasztalása templomából csak romok maradtak fenn.
- Római katolikus temploma a 13. század második feléből származik, de a 18. században átépítették.
- Evangélikus temploma 1800-ban épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
