Galileai-tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Galileai-tenger
Sea of Galilee P5310017.JPG
A tó látképe Tiberias ősi városából.
Országok Izrael
Elsődleges források Jordán
Elsődleges lefolyások Jordán
Hosszúság 21 km
Szélesség 13 km
Felszíni terület 166 km2
Átlagos mélység 25 m
Legnagyobb mélység 43 m
Víztérfogat 4 km3
Part hossza 53 km
Tszf. magasság -209 m
Elhelyezkedése
Galileai-tenger  (Izrael)
Galileai-tenger
Galileai-tenger
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 50′, k. h. 35° 35′Koordináták: é. sz. 32° 50′, k. h. 35° 35′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galileai-tenger témájú médiaállományokat.

A Galileai-tenger Izrael legnagyobb édesvizű tava. Más nevei: Kinneret-tó, Tiberias-tó, a Bibliában Genezáreti tó. 2000 óta a Világörökség várólistáján szerepel, a Jézus és az apostolok galileai útvonala gyűjtőelnevezésen belül.[1]

A Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava. (Az abszolút rekordtartó a közeli, sós vizű Holt-tenger.)

Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Kerülete mintegy 53 kilométer, területe 166 km², legnagyobb mélysége mintegy 43 méter, vízmennyisége körülbelül 4 km³.[2]

A tó vizén járt a Biblia szerint Jézus.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jordán folyó völgyében, illetve az afrikai és az arábiai kéreglemezek távolodásával keletkezett Nagy-hasadékvölgyben fekszik, Izrael északi részében, közel Jordánia, Szíria és Libanon határaihoz. Vidékén gyakoriak a földrengések és a múltban aktív volt itt a vulkáni tevékenység. Erről a magmás kőzetek tömegei, például a nagy mennyiségű bazalt, tanúskodnak a tó környékén.

Bár földalatti források is beleömlenek, fő táplálója a Jordán, amely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta. A tavat hegyek veszik körül, de alacsony fekvése miatt gyakran hirtelen érkező viharok korbácsolják. A Biblia egyik története szerint Jézus egy ilyen vihart csendesít el. A Biblia is megemlékezik a tavon elérhető bőséges halzsákmányról.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Héber neve, a Kinneret (Józsué könyve 12:3, Mózes negyedik könyve 34:11) a „hárfa, líra” jelentésű héber kinner szóból eredhet. A keresztény szövegek Genezáret néven emlegetik (Lukács evangéliuma 5:1), a nyugati oldalán fekvő termékeny síkságról. Arab neve Buhajrat Tabarijja (بحيرة طبريا), ami a Tiberias-tó névnek felel meg. Utóbbit a Tiberius római császárról elnevezett Tiberias városról kapta.

Az ókorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Genezáreti tó ma.

A tó az Egyiptomot és az északi birodalmakat összekötő ősi Via Maris kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Az ókori görögök, a hasmoneusok és a rómaiak virágzó városokat alapítottak a tónál, köztük Gadara, Hipposz és Tiberias. Iosephus Flavius, az 1. században élt történetíró így írt: "A Természet ambíciójának nevezhetjük e vidéket." Josephus szerint a halászat virágzó mesterség volt itt, a tavat az ő idejében mintegy 230 halászhajó járta.

Jézus működésének helyszíne jórészt a tó és környéke. Az ő idejében a tavat települések szinte folytonos lánca vette körül és jelentős volt a kereskedelmi és az átkelőforgalom a tavon. A szinoptikus evangéliumok (Márk, Máté és Lukács) arról számolnak be, hogy Jézus négy apostola is a tó mellől származott: Simon, a halász (Péter) és bátyja, András, és a másik két testvér: János és Jakab. Jézus a tóra néző egyik hegyen tartotta a híres hegyi beszédet. Itt járt a vízen, csendesítette le a vihart és adott enni 5000 embernek (Tabghában).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galileai-tenger témájú médiaállományokat.