Francia nyelvtan

Kiejtés

Magyartól eltérő hangok kiejtése
a	a (á)
ai, ei, è, ê	ε (e)
an, en	(kivéve magánhangzó vagy n,m előtt) ɑ̃ (orrhangú a)
au, eau, ô	o (ó)
c	(nem i,y,e előtt) k (k)
	(i,y,e előtt) s (sz)
ç	s (sz)
ch	ʃ (s)
e	(szó végén) néma
	(magánhangzóra végződő szótagban) ə (ö) vagy néma
	(mássalhangzóra végződő szótagban) ε (e)
eu, œ, œu	(magánhangzóra végződő szótagban vagy z hang előtt) ø (ő)
	(mássalhangzóra végződő szótagban) œ (ö nyitottabb szájjal)
g	(nem i,y,e előtt) g (g)
	(i,y,e előtt) ʒ (zs)
gn	nj (ny)
gu	(magánhangzó előtt) g (g)
h	néma
ien	(kivéve magánhangzó vagy n,m előtt) jɛ̃ (j + orrhangú e)
in	(kivéve magánhangzó vagy n,m előtt) ɛ̃ (orrhangú e)
ill, (szó végén) il	(mássalhangzó után) ij (ij)
	(magánhangzó után) j (j)
j	ʒ (zs)
o	(magánhangzóra végződő szótagban vagy z hang előtt) o (ó)
	(mássalhangzóra végződő szótagban) ɔ (magyar a és o között)
oi	wa (uá)
oin	(kivéve magánhangzó vagy n,m előtt) wɛ̃ (u + orrhangú e)
on	(kivéve magánhangzó vagy n,m előtt) õ (orrhangú o)
ou	u (u)
ph	f (f)
qu	k (k)
r	ʁ (torokban képzett, „raccsoló” r)
s	s (sz)
	(két magánhangzó között) z (z)
u	y (ü)
un	(kivéve magánhangzó vagy n,m előtt) œ̃ (orrhangú ö) délen, ɛ̃ (orrhangú e) máshol

A francia nyelv betűinek kiejtése nagyrészt megegyezik a magyar betűkével. Azonban sokszor nem egyes betűk, hanem betűkapcsolatok jelölnek egy hangot.

A hangsúly mindig a mondatszakasz utolsó szótagjára esik, de gyengébb, mint a magyarban.

A szóvégi mássalhangzó általában néma. Pontosabban:

• majdnem mindig néma a szóvégi s, x, z, d, t, p, valamint a szóvégi r az er [é kiejtésű] betűkapcsolatban - kivétel néhány gyakran használt szó, nem néma pl.: bus, huit, gaz, mer,
• néha a szóvégi g, c, b is lehet néma, pl.: blanc, long, plomb,
• más szóvégi mássalhangzó csak nagyon ritkán néma, pl.: gentil, nerf, monsieur [möszjő].

Akkor lehet még szó a szóvégi mássalhangzó kiejtéséről, ha az azt követő szó magánhangzóval, vagy nem hehezetes h-val kezdődik. Ez a jelenség a hangkötés. A hehezetes h kiejtésében szintén néma, de nem engedi a hangkötést, illetve a hangkiesést (például: la Hongrie, le héros). A hangkötés során a s, x betű z-nek, a d t-nek ejtendő.

Kötelező a hangkötés:

• személyes névmás és ige között
• névelő vagy birtokos névmás és főnév között
• elöl álló melléknév és főnév között
• elöljárószó és az azt követő szó között

Tilos a hangkötés:

• az et (és) kötőszó után

A hangkiesés egy írásban jelölt hangtörvény, melynek során a magánhangzóval vagy nem hehezetes h-val kezdődő szó előtti, e/a-re végződő névelőből, névmásból vagy kötőszóból az utolsó betű eltűnik, és ezt aposztróf (’) jelöli (például: j’attends, qu’est-ce qu’il fait).

Főnév

A főnevek neme

Minden főnévnek van neme, mely lehet hím- vagy nőnemű. Léteznek kétnemű főnevek is, ezek neme a jelölt személy természetes nemével egyeznek meg, pl.: un/une adversaire [ellenfél], un/une artiste [művész], un/une enfant [gyerek], un/une journaliste [újságíró], un/une touriste [turista], stb. Ezen utóbbiak esetén az általános fogalom kifejezéséhez a hímnemű névelőt használjuk, pl.: "Je cherche un journaliste qui sache quelque chose à ce sujet" ["Keresek egy újságírót, aki tud erről valamit"]

Végződése alapján csak ritkán dönthető el egy főnévről, hogy milyen nemű. Bizonyos képzők (néhány kivételtől eltekintve) meghatározzák a főnév nemét, a kivételeket pedig főként az egy szótagból álló (ahol a végződés nem a képzőből származik) illetve az élőlényt jelölő főnevek között találhatjuk.

Hímnemű képzők:

-ment (egyetlen kivétel: une jument [kanca])

-age (hat kivétel: une page [oldal], une plage [part, sáv], une image [kép], une cage [ketrec], une nage [úszás], une rage [harag])

-isme (kivétel nélkül)

Nőnemű képzők:

-tion (két kivétel: un bastion [bástya], un cation [kation])

-sion (kivétel nélkül)

Bizonyos főnevek esetén a névelő jelentés-megkülönböztető szereppel bír, ezek közül a leggyakoribbak:

Hímnemű alak		Nőnemű alak
un finale	finálé	une finale	döntő (sporteseményen)
un livre	könyv	une livre	font (súlymérték)
un mi-temps	részmunkaidő	une mi-temps	félidő
un moule	minta, öntőforma	une moule	kagyló
un platine	platina	une platine	lemezjátszó
un poêle	kályha	une poêle	fazék
un poste	hely, poszt	une poste	posta
un solde	egyenleg	une solde	zsold
un somme	álom	une somme	összeg
un tour	kör vagy túra	une tour	torony
un vase	váza	une vase	iszap

Főnevek többes száma

A legtöbb főnév többes számba tehető, amelynek jele a főnév végi -s betű, mely kiejtésben néma (kivétel ha liaisonnal kapcsolódik az őt követő szóhoz, ekkor z-nek ejtjük).

A szabálytól eltér:

- Az s, x, z betűre végződő szavak többes száma megegyezik az egyes szám alakjával.

- Általában az -al végű főnevek az -aux többes számú végződést kapják (néhány kivétel: un bal / des bals [bál(ok)], un carnaval / des carnavals [carnevál(ok)], un festival / des festivals [fesztivál(ok)]).

- Az -eau, -au, -eu végű főnevek -s helyett -x végződést kapnak.

Az angolhoz hasonlóan a páros testrészeket és a hozzájuk kapcsolódó ruhadarabokat többes számban használjuk, ha általánosságban beszélünk a fogalomról, pl.: "Elle a de longues jambes" ["Hosszú lábai vannak"] vagy "Je lui ai acheté de nouvelles chaussures" ["Vettem neki új cipőt"].

Tulajdonnevek

A kettős tulajdonnevek esetén mindig az első mutatja, hogy hím- vagy nőnemű illetőről van-e szó. Pl.: "Jean-Marie" - férfi, "Marie-François" - nő.

Városneveknek nincs névelőjük, de bizonyos városnevek önmagukban is rendelkeznek névelővel (pl. Le Mans, Le Havre, La Rochelle, Le Caire), ezeket minden esetben ki kell tenni a városnév elé, a de és à elöljárószavakkal pedig egybeolvadnak, pl.: "Ce train vient du Mans" ["Ez a vonat Le Mans-ból jön"].

Az "e"-re végződő országnevek nőneműek (akárcsak az öt kontinens), de van kivétel: Le Cambodge - Kambodzsa, Le Zimbabwe - Zimbabwe, Le Mexique - Mexikó, Le Zaïre - Kongói Demokratikus Köztársaság. Az országnevek egyébként általában is nőneműek, néhány kivétel fordul elő, néhány példa: le Danemark - Dánia, le Chili - Chilei Köztársaság, le Japon - Japán, le Portugal - Portugália). Az Egyesült Államokat és Hollandiát többes számú névelővel használjuk (les États-Unis [ejtsd: lézétázüni] és les Pays-Bas [ejtsd: lépeibá]).

Az à prepozíció átalakul à + le -> au,à + la -> en és à + les -> aux formában, továbbá a magánhangzóval kezdődő hímnemű országnevek (pl.: l'Iran) elöljárója is az en szócska lesz.

Melléknevek

A melléknevek általában a jelzett szó után állnak (kivételeket lásd lent), és őket nemben és számban mindig egyeztetjük a jelzett szóval, kivétel ez alól néhány archaizálódott forma, pl.: une grand-mère [nagymama], des grand choses [nagy dolgok].

Melléknevek nőnemű alakja

A nőnemű alak képzése általában az "-e" toldalék hozzáadásával történik. A képzési szabály alól az alábbi kivételeket találjuk:

- Amennyiben a melléknév hímnemű alakja e-re végződik, akkor a két nem alakja megegyezik (pl.: sensible [érzékeny]).

- Az -el, -il, -en, -on végződés esetén és a nul melléknévnél az utolsó mássalhangzót megkettőzzük, és így illesztjük az -e toldalékot (az utolsó mássalhangzó kiejtése azonban rövid marad). Pl.: gentil / gentille [kedves], ancien / ancienne [régi], nul / nulle [üres, béna].

- Az -f végződés esetén ez -ve-re változik, pl.: actif / active [aktív].

- Az -x végződés esetén ez -se-re változik, pl.: dangereux / dangereuse [veszélyes].

- Az -er végződés esetén ez -ère-re változik, pl.: premier / première [első].

- Az -et végződés esetén vagy megduplázzuk a szóvégi t-t (pl. muet / muette [néma]) vagy az utolsó e accent grave-ot kap (pl. complet / complète [teljes]).

- Ezeken kívül léteznek ezen csoportokba nem besorolható melléknevek, melyek melléknévi alakja rendhagyó. Néhány ezek közül: bas / basse [alacsony, mély], faux / fausse [hibás, hamis], favori / favorite [favorit, kedvenc], sec / sèche [száraz], stb.

Háromalakú melléknevek

Néhány gyakran használt melléknévnek két hímnemű alakja van, melyeket attól függően használunk, hogy a jelzett szó magán- vagy mássalhangzóval kezdődik-e (ez a szabály akkor érvényes, ha a melléknév a jelzett szó előtt áll, ekkor mássalhangzóval kezdődő főnév elé magánhangzóra végződő melléknevet teszünk, és viszont - általános esetben [tehát ha önmagában áll a jelző vagy ha a jelzett szó mögé kerül] a magánhangzóra végződő alakot használjuk!).

Ezek a következők:

Hímnem egyes szám		Nőnem egyes szám	Hímnem többes szám	Nőnem többes szám	Jelentés
beau	bel	belle	beaux	belles	szép
fou	fol	folle	fous	folles	őrült, bolond
mou	mol	molle	mous	molles	puha
nouveau	nouvel	nouvelle	nouveaux	nouvelles	új
vieux	vieil	vieille	vieux	vieilles	öreg, régi

Melléknevek többes száma

Általános esetben a melléknevek többes számát - a főnevekéhez hasonlóan - az -s toldalékkal képezzük. Ez nőnemben minden esetben igaz (kivétel nélkül), a hímneműek esetén a főneveknél látott általános szabályok pedig itt is érvényesek (a kivételek alóli kivételek közül a bleu [kék] többes számát érdemes megemlíteni, mely szabályos a bleus [kékek] alakban használatos).

A melléknév helye

A melléknevek általában a főnév után állnak, kivéve pár gyakran használt melléknevet (beau, mauvais, grand, petit, jeune, joli, vrai, gros, gentil, haut, long, vieux, nouveau, nombreux). Egyes melléknevek állhatnak főnév előtt is és után is. Azonban a két állásnak különböző értelme van.

Elöl	Hátul
un homme brave	un brave homme
bátor ember	derék ember
un homme pauvre	un pauvre homme
szegény ember	szerencsétlen ember
une maison propre	sa propre maison
tiszta ház	saját háza
un homme grand	un grand homme
magas ember	nagy ember (jelentős, ismert)

Speciális esetek

A kiemelő szerkezet esetén a kiemelt melléknév mindig a hímnemű és egyes számbeli alakját veszi fel, pl.: "C'est gentil, cette invitation" ["Nagyon kedves ez a meghívás"].

Több főnévre vonatkozó melléknevet mindig többes számba tesszük. Amennyiben a jelzett szavak között van(nak) hímnemű(ek), akkor a melléknév is hímnemű alakját veszi föl (a jelző elé közvetlenül egy hímnemű főnevet helyezzünk).

Melléknév fokozása

A melléknevek mind felfelé, mind lefelé fokozhatóak.

Középfok

- plus + melléknév, pl.: plus cher [drágább]

- moins + melléknév (kevésbé), pl.: moins cher [kevésbé drágább = olcsóbb]

Felsőfok

- határozott névelő (le, la vagy les) + plus + melléknév, pl.: le plus fort [a legerősebb]

- határozott névelő (le, la vagy les) + moins + melléknév, pl.: la moins gentille [a legkevésbé kedves]

A bon [jó] melléknév fokozása rendhagyó. Középfok: meilleur(e), felsőfok: le/la/les meilleur(es). A „moins bon” és a „le moins bon” alakok is használhatóak.

A mauvais [rossz] fokozására a szabályos alak és a rendhagyó pire [rosszabb], le/la/les pire(s) [a legrosszabb] alakok is használhatóak.

A melléknevek fokozása a plus vagy moins elé helyezett bien vagy beaucoup szavakkal tovább fokozható, pl.: "C'est beaucoup plus intéressant" ["Ez sokkal érdekesebb"].

Névelők

A főneveket általában valamilyen elöljárószó előzi meg. A francia ebből ötfélét ismert: a határozott, a határozatlan, az anyag-, a mutató és a birtokos névelőt. Ezek közül általában egyet (és csakis egyet!) kötelező kitenni a főnév elé. Kivételt képeznek az állítmányként szereplő foglalkozásnevek, ezek mindig névelő nélkül állnak, ha nincs előttük jelző (ellenben kötelező a névelő, ha jelzős szerkezetben szerepel), pl.: "Je suis journaliste" ["Újságíró vagyok"] de "Il est un excellent professeur" ["Ő egy remek tanár"].

A névelők összefoglaló táblázata:

üres	Egyes szám		Többes szám
	Hímnem	Nőnem
Határozott névelő	le, l'	la, l'	les
Határozatlan névelő	un	une	des
Anyagnévelő	du, de l'	de la, de l'	nincs
Mutató névelő	ce, cet	cette	ces
Birtokos névelő	mon	ma	mes
	ton	ta	tes
	son	sa	ses
	notre		nos
	votre		vos
	leur		leurs

A határozott névelő

A határozott névelőnek három alakja létezik, hímnem egyes számban a le [ejtsd: lö], nőnem egyes számban a la [ejtsd: lá], többes számban mindkét nemben a les [ejtsd: lé] alak használatos. Magánhangzóval vagy nem hehezetes h-val kezdődő főnév esetén az egyes számú határozott névelőből az e vagy a kiesik, és aposztróffal kapcsolódik az l a főnévhez, pl.: l'école, l'homme. Ezalól kivételt képeznek: le oui, la ouate, le un (számnév), le onze, le onzième.

Amennyiben a határozott névelő előtt közvetlenül à vagy de elöljáró szerepel, akkor a következő összevonási szabályok érvényesek:

à + le → au	de + le → du
à + les → aux	de + les → des

Pl.: "Je veux aller au match" ["El akarok menni a meccsre"].

Tagadásban a határozott névelő változatlan formában marad, pl.: "Je ne trouve pas le livre" ["Nem találom a könyvet"].

A határozatlan névelő

Használata a magyar használatához hasonló (hímnem egyes számban un [ejtsd: en], nőnem egyes számban une [ejtsd: ün]), azonban többes számú alakja is létezik (des [ejtsd: dé]), de utóbbi a magyar fordításban sosem jelenik meg. A többes számú határozatlan névelő de alakúra változik, ha a főnév előtt jelző áll, pl.: "J'ai acheté des roses" ["Vettem rózsákat"], de "J'ai acheté de jolies roses" ["Szép rózsákat vettem"].

Tagadásban a határozatlan névelő helyére mindig a de elöljáró kerül, kivéve, ha az csak a főnévre vonatkozó korlátozást jelöl, pl.: "Je ne vois pas de chien" ["Nem látok kutyát"], de "Je ne suis pas un idiot" ["Nem vagyok hülye"].

Az anyagnévelő

Magyarban nem használjuk, franciában az elvont és megszámlálhatatlan főnevek elé kell kitenni. Többes számú alakja nincs, hímnemben du, nőnemben de la, míg magánhangzóval kezdődő főnév esetén mindkét nemben egyes számban de de l'.

Amennyiben az anyagnévelőt megkövetelő főnév előtt közvetlenül áll a de elöljárószó (ige vagy melléknév vonzataként), akkor összevonás nem lehetséges, és a de névelő kerül a főnév elé, pl.: "Le ciel est couvert de nuages" ["Felhős az ég"], ahol a de + des nuages eredménye a de nuages szerkezet (megj.: a határozatlan névelőt megtartjuk, pl.: "J'ai besoin d'un conseil" ["Egy tanácsra van szükségem"]).

Mindig a de névelő kerül a főnév elé az alábbi esetekben:

- Határozószók után: beaucoup de [sok], trop de [túl sok], autant de [(ugyan)ennyi/(ugyan)annyi], peu de [kevés], plus de [több], assez de [elég], moins de [kevesebb], stb. Pl.: "On a plein d'argent" ["Nagyon sok pénzünk van"].

- Főnevek (mely általában mennyiséget jelöl) után: un kilo de [egy kiló], une heure de [egy óra], un morceau de [egy darab], une bouteille de [egy üveg/palack], une tranche de [egy szelet], un paquet de [egy csomag], une goutte de [egy csepp], stb. Pl.: "Je voudrais une tranche de jambon" ["Egy szelet sonkát kérek"].

A birtokos névelő

A magyarban toldalékkal fejezzük ki a birtoklást ("a házam"), míg a franciában ezt névelővel is megtehetjük. A birtokos névelő alakjai a birtokolt főnév nemétől és számától függően:

- Hímnemben egyes számban: mon, ton, son, notre, votre, leur.

- Nőnemben egyes számban: ma (mon), ta (ton), sa (son), notre, votre, leur.

- Többes számban mindkét nemben: mes, tes, ses, nos, vos, leurs.

Megjegyzés: a mon, ton, son alakok használatosak egyes számú, nőnemű, magánhangzóval vagy nem hehezetes h-val kezdődő birtokolt tárgy előtt (akár a főnév, akár a jelző kezdődik magánhangzóval), pl.: "mon adresse" ["a címem"] vagy "ton unique victoire" ["az egyetlen győzelmed"]. Ezalól kivételt képeznek ugyanazok a szavak, mint a határozott névelő esetében, pl.: "ta onzième victoire" ["a tizenegyedik győzelmed"].

A mutató névelő

A magyar "ez, az, ezek, azok" mutatószavakat a francia a következő névelőkkel fejezi ki:

- Hímnemben egyes számban: ce (magánhangzóval vagy nem hehezetes h-val kezdődő főnév esetén cet).

- Nőnemben egyes számban: cette.

- Többes számban mindkét nemben: ces.

A közelre illetve távolra mutatást a főnévhez kapcsolt -là vagy -ci toldalék fejezi ki, pl.: "cette balle-ci" ["ez a labda"] vagy "ce batiment-là" ["az az épület"].

Napszakok esetén az aznapi napszakra utal a mutató névmás, pl.: "ce soir" ["ma este"]. A -là toldalék eredetileg csak távolra mutatott, azonban mára közelre és távolra mutató jelentést is kifejezhetünk vele, ellenben a -ci toldalék csak közelre mutathat.

Névmások

A személyes névmások alakjai

Szám		Eset
		Alany	Tárgy	Visszaható	Részes	Hangsúlyos
E/1		je	me	me	me	moi
E/2		tu	te	te	te	toi
E/3	Hím	il	le	se	lui	lui
	Nő	elle	la			elle
	Ált.	on	le			soi
T/1		nous	nous	nous	nous	nous
T/2		vous	vous	vous	vous	vous
T/3	Hím	ils	les	se	leur	eux
	Nő	elles				elles

A magázás a vous alakkal történik.

Fontos megjegyezni, hogy a hangsúlytalan személyes névmás a franciában mindig csak ragozott igével együtt állhat, a magyarban ezen névmásokat csak hangsúlyozás esetén használjuk.

A személyes névmások helye

Egyenes szórendű mondatok

Az alábbi táblázatban a személyes névmások sorrendjét mutatjuk be (melyek közül értelemszerűen nem szerepel mindig mindegyik egy mondatban):

Hangsúlytalan alanyesetű	Első vagy második személyű részes	Harmadik személyű tárgyesetű	Harmadik személyű részes	Ragozott ige (állítmány)	Jelentés
Je	te	le		montre	"Megmutatom neked (azt)"
Je		le	lui	présente	"Bemutatom (őt) neki"

Ezen személyes névmások az avoir, être segédigéket és a faire, laisser félsegédigéket mind megelőzik, pl.: "Je te l'ai dit" ["Megmondtam (neked azt)"]. Az aller, venir, devoir, pouvoir, vouloir, savoir félsegédigék ragozott alakja és a főnévi igenév azonban közrefogják ezen névmásokat, pl.: "Je vais le lui présenter" ["Bemutatom majd (őt) neki"].

Amennyiben van a mondatban, az y és/vagy en határozói névmásokat minden névmás megelőzi, pl.: "Je m'y suis baigné" ["Megfürödtem benne"]. Ezen két határozói névmás egymást általában kizárja, együtt csak az Il y en a ["Van abból"] személytelen szerkezetben szerepelhetnek.

Az egyes szám harmadik személyű névmás a beszélt nyelvben elhagyható, amennyiben teljesen világos, hogy miről van szó, pl.: "Oui, je (le) sais" [ "Igen, tudom"].

Fordított szórendű mondatok

Kérdésekben, illetve alárendelő tagmondatokban az alanyesetű névmások a ragozott ige (tehát az igei állítmány vagy a ragozott segéd- vagy félsegédige) után állnak, és kötőjellel kapcsolódnak hozzá. A tárgy- és részes esetű névmások a ragozott ige előtt állnak az előző pontban megfogalmazott szórend szerint. Példák:

- Alanyesetű névmás a ragozott ige után: "Sais-tu jouer au tennis ?" ["Tudsz teniszezni?"]. Amennyiben a ragozott ige néma e-re vagy magánhangzóra végződik, és azt magánhangzóval kezdődő személyes névmás követi, úgy ezen két szó közé egy ejtéskönnyítő t-t helyezünk, mely mindkettőhöz kötőjellel kapcsolódik, pl.: "A-t-il déjà fini ?" ["Végzett már?"].

- Tárgyesetű névmás a ragozott ige előtt: "Nous avaient-ils invité ?" ["Meghívtak minket?"].

Felszólító mondatok

A felszólító mondatokban alanyesetű névmás nem szerepelhet, a részes és tárgy esetű ragok pedig az ige után, kötőjellel kapcsolódnak ahhoz az alábbi sorrendben:

Felszólító módú ige	Tárgy esetű névmás	Részes esetű névmás*	Határozói névmás (y vagy en)	Jelentés
Dis	le	moi		"Mondd meg (nekem azt)!"
Donne		m'	en	"Adj abból!"

A példamondatok írásban: "Dis-le-moi." és "Donne-m'en." (a franciában a felszólító mondat végén csak különösen erős érzelmet kifejező tartalom miatt állhat felkiáltójel).

Megjegyzés: a me tárgy vagy részes esetű névmás helyett a hangsúlyos moi alakot használjuk a felszólító módú ige után. Amennyiben azonban ezt határozói névmás követi, úgy az m'y vagy m'en alakot használjuk.

Tiltó mondatok

A felszólító mondatok speciális esete a tiltó mondat, melyben az alany esetű névmás elmarad, a többi névmás azonban az egyenes szórendnél megismert sorrendben helyezkedik el (vagyis a ragozott ige előtt) a ne tagadó szó után, pl.: "Ne me le dis pas" ["Ne mondd ezt nekem!"] vagy "Ne le lui demande pas" ["Ne kérdezd meg ezt tőle!"].

A hangsúlyos névmások

A hangsúlyos névmásokat igék nélkül (általában kiemelésnél) használjuk, pl.: "C'est moi, l'élève hongrois" ["Én vagyok a magyar diák"]. A même(s) szót kötőjellel kapcsolva ezen névmásokhoz a magam, magad, stb. alakokat kapjuk, pl.: "Je l'ai fait moi-même" ["Egyedül/Magam csináltam"].

A visszaható névmások

Ezen névmások csak visszaható igékkel együtt használhatóak, és (kivétel a felszólító mondat) az ige előtt állnak, pl.: "Je me lave" ["Megmosakszom"]. A felszólító mondatban az ige után kerülnek, és a hangsúlyos alakú névmást használjuk, kötőjellel kapcsolva az igéhez, pl.: "Tais-toi" ["Hallgass el!"].

Egyéb névmások

Birtokos névmások

Jelentésben a magyar birtokos névmással egyeznek meg, alakjuk a birtokolt tárgy nemétől és számától függ:

	Egyes szám		Jelentés	Többes szám	Jelentés
	Hímnem	Nőnem
Első személy	le mien	la mienne	az enyém	le/la nôtre	a miénk
	les miens	les miennes	az enyéim	les nôtres	a mieink
Második személy	le tien	la tienne	a tiéd	le/la vôtre	a tiétek / az Ön(ök)é(i)
	les tiens	les tiennes	a tieid	les vôtres	a tieitek / az Ön(ök)é(i)
Harmadik személy	le sien	la sienne	az övé	le/la leur	az övék
	les siens	les siennes	az övéi	les leurs	az övéik

Mutató névmások

A mutató névmások lehetnek semlegesek (ezek elvont fogalmakat vagy cselekvéseket jelölnek), vagy hím- illetve nőneműek (ezek konkrét főneveket vagy személyeket jelölnek).

Semleges névmások:

- Ce: mindig az être ige előtt áll. Pl.: "C'est vrai" ["Ez igaz"], "Ce sont les miens" ["Ezek az enyémek"].

- Ça: a legáltalánosabb, beszélt nyelvi mutató névmás. Pl.: "J'aime bien ça" ["Nagyon szeretem ezt/azt"].

- Ceci és cela: közelre (vagy előre) illetve távolra (vagy későbbre) mutató, választékos mutató névmások. Pl.: "Comme ce tableau le montre, oui, ceci" ["Mint ez a táblázat mutatja, igen, ez itt"].

Hímnemű névmások:

Egyes számban a celui, többes számban a ceux alak használatos (ezekhez kötőjellel kapcsolódhat a -ci illetve -là toldalék a közelre vagy távolra mutatás kifejezésére). Pl.: "Je voudrais un stylo. Oui, celui-ci me va" ["Szeretnék egy tollat. Igen, ez jó lesz"].

Nőnemű névmások:

Egyes számban a celle, többes számban a celles alak használatos (az előbb említett toldalékok ezekhez is kapcsolódhatnak). Pl.: "J'aime bien les anciennes maisons, comme celle-là" ["Szeretem a régi házakat, mint az ott"].

Vonatkozó és összetett névmások

Vonatkozó névmás

1. egyszerű forma: qui, que, quoi, dont, où

2. összetett formák:

• hímnem egyes: lequel, duquel, auquel
• nőnem egyes: laquelle, de laquelle, à laquelle
• hímnem többes: lesquels, desquels, auxquels
• nőnem többes: lesquelles, desquelles, auxquelles

Határozatlan névmások

personne, rien, aucun(e), d'aucun(e)s, nul(e)s, l'un(e), l'autre, l'un(e) et l'autre, ni l'un(e) ni l'autre, pas un(e), plus d'un(e), plusieurs, tout, on, quelqu'un(e), quelque chose, autrui, certain(e)s, autre chose, chacun(e), tout un chacun, d'autres.

Határozói névmások

Y

– "à" -val bevezetett főnévi csoport helyett használjuk és határozós szószerkezet esetén (dans, derrière, sur...) - "à" igevonzatos szerkezet esetén (ha az "à" nem részes esetet jelöl → részes eset pl.: parler à, envoyer à, dire à, écrire à, montrer à, offrir à, s'intéresser à, répondre à, penser à)

- Les enfant vont au musée.

• Les enfants y vont.

- Le soir, nous regardons la télé dans le salon.

• Le soir, nous y regardons la télé.

Élőlénnyel, személlyel kapcsolatban NEM használjuk!

Je pense souvent à mes souvenirs d'été. J'y pense souvent.

Ha a mondatban módbeli segédigék vannak: aller, venir, vouloir, pouvoir, savoir, devoir +az ige, akkor az "en" és az "y" a két ige közé kerül.

- Je vais aller au cinema.

• Je vais y aller.

- Je veux manger de la viande.

• Je veux en manger.

EN

- s'en aller

Je m'en vais. - Távozom. Il faut que je m'en aille. - Mennem kell (szóban)

Igemódok és igeidők

A francia nyelvben az ige a mondat állítmánya, tehát kötelező kitenni. Egy ige két formában állhat, vagy önállóan, egyszerű alakban, vagy az avoir vagy être segédige mellett melléknévi igenévként, azaz összetett alakban. Összetett alakot általában akkor használunk, ha egy cselekvés, történés a múltban kezdődött, és egy adott időpontig már lezajlott, vagy biztosan le fog zajlani. Minden ige a megfelelő segédige mellett állhat. A tárgyas igék feltétlen avoir igével ragozódnak, être-rel pár mozgást és történést leíró tárgyatlan ige ragozandó. Ilyen igék az aller (megy), venir (jön), partir (elmegy), entrer (bemegy), sortir (kimegy), rester (marad), descendre (lemegy), montrer (felmegy), tomber (esik), naître (születik), mourir (meghal), passer (átmegy) és azok előtaggal bővített tárgyatlan változataik. Továbbá mind a részes, mind a tárgyas visszaható igék être segédigével ragozódnak.

Az igét számban és személyben egyeztetni kell az alanyhoz. Összetett alakoknál a segédige ragozása megfelel az egyszerű alakéval, de a melléknévi igenév is egyeztetendő tárgyesetű visszahatás esetén a tárgy, az être-rel ragozandó tárgyatlan igék esetén pedig az alany nemével (nőnemben -e utótag betoldásával), illetve számával (többesszámban a főnév többesszámával megegyező szabályok szerint). Ha a tárgy megelőzi a melléknévi igenevet, a tárgyas igéknél is szám- és nembeli egyeztetés történik.

A francia nyelvben megtalálhatók a magyar nyelvben szokásos igemódok (kijelentő, feltételes és felszólító mód), de mellettük egy negyedik mód is jelen van, a kötőmód (subjonctif).

Francia igeidők és igemódok
Egyszerű alak Magyar elnevezés Présent Jelen idő Imparfait Folyamatos múlt Passé simple Egyszerű múlt idő Futur Jövő idő Futur dans le passé Jövő idő a múltban Subjonctif présent Kötőmód jelen idő Subjonctif imparfait Kötőmód folyamatos múlt idő Conditionnel présent Feltételes mód jelen idő Impératif présent Felszólító mód jelen idő	Összetett alak Magyar elnevezés Passé composé Összetett múlt idő Plus-que-parfait Befejezett múlt Passé antérieur Előidejű múlt idő Futur antérieur Előidejű jövő idő Futur antérieur dans le passé Előidejű jövő idő a múltban Subjonctif passé Kötőmód múlt idő Subjonctif plus-que-parfait Kötőmód előidejű múlt idő Conditionnel passé Feltételes mód múlt idő Impératif passé Felszólító mód múlt idő

A fentiek alapján kitűnik, hogy egy igének – figyelembe véve az ige személyhez, a melléknévi igenév nemhez és számhoz való egyeztetését – 480 alakja létezik.

Indicatif (kijelentő mód)

Présent (jelen idő)

A jelen idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a francia nyelvben:

• elbeszélés pillanatában történő cselekvés
• rendszeresen ismétlődő cselekvés
• jövő idejű cselekvés (si-vel bevezetett mellékmondat vagy időhatározó esetén)
• múlt idejű cselekvés történelmi elbeszélésekben
• általános érvényű kifejezések

Igeragozás

Ige	Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
-er végű igék	parler (beszélni)	parle	parles	parle	parlons	parlez	parlent
-ir végű igék (I.)	finir (befejezni)	finis	finis	finit	finissons	finissez	finissent
-ir végű igék (II.)	courir (futni)	cours	cours	court	courons	courez	courent
egyes -re végű ige	rendre (tenni)	rends	rends	rend	rendons	rendez	rendent
être (létezni)		suis	es	est	sommes	êtes	sont
avoir (birtokolni)		ai	as	a	avons	avez	ont
vouloir (akarni)		veux	veux	veut	voulons	voulez	veulent
pouvoir (tudni, képes lenni)		peux	peux	peut	pouvons	pouvez	peuvent

A fentieken kívül még számos rendhagyó ragozás létezik.

Passé composé (múlt idő)

A múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:

• múltban egyszer megtörtént, időtartam nélküli cselekvés, történés
• múltban egymás után bekövetkező cselekvések, történések
• adott számban ismétlődő múltbeli események

Formája: avoir vagy être jelen időben és participe passé. Íme egy példa az avoirral ragozott igékre

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	j'ai parlé	tu as parlé	il a parlé	nous avons parlé	vous avez parlé	ils ont parlé

Az être-vel ragozott igékben kötelesek vagyunk kitenni a többes számot, valamint a nőnemet is, ha a cselekvők között nincsen hímnemű

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
aller	je suis allé(e)	tu es allé(e)	il/elle est allé(e)	nous sommes allé(e)s	vous êtes allé(e)s	ils/elles sont allé(e)s

Imparfait (folyamatos múlt idő)

A francia nyelvtan a kijelentő mód imparfait igeidejét a múltban történő (és a múltban le is záródó) folyamatos cselekvésekre használja, például „reggelit készítettem”. Pontos francia neve: l’imparfait de l’indicatif.

A folyamatos múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:

• egy múltban lévő élőlény, tárgy, állapot leírása
• múltban ismétlődő cselekvések, történések
• függő beszédben egyidejűség
• si-vel bevezetett jelen idejű mondatban feltétel

Formája: Töve az ige jelen idő többes szám első személyű alakja az -ons végződés nélkül, ehhez járul hozzá személyenként az -ais, -ais, -ait, -ions, -iez, aient.

Egyetlen rendhagyó ige van, az être ragozása, mivel annak imparfait töve: ét-.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	parlais	parlais	parlait	parlions	parliez	parlaient

Példa:

• parlons (’mi beszélünk’; ons leválasztva, rag hozzáadva) → parlait (’ő beszélt’)

Plus-que-parfait (előidejű múlt idő)

Az előidejű múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:

• egy múltbeli cselekvéssel, történéssel, létezéssel szembeni előidejűség
• függő beszédben előidejűség
• si-vel bevezetett múlt idejű mondatban feltétel

Formája: avoir vagy être imparfait-ben és participe passé.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	avais parlé	avais parlé	avait parlé	avions parlé	aviez parlé	avaient parlé

Passé simple (egyszerű múlt idő)

"Történelmi múlt". Használata megegyezik a passé composé használatával, azonban ma már csak írott formában jellemző, illetve egy-két magasabb szintű publicisztikai írásban előfordulhat.

Képzése a főnévi igenév alapján történik az alábbiak szerint:

Ige	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
-er végű igék	parlai	parlas	parla	parlâmes	parlâtes	parlèrent
-ir végű igék	finis	finis	finit	finîmes	finîtes	finirent
-re végű igék	crus	crus	crut	crûmes	crûtes	crurent
egyes -re végű ige	rendis	rendis	rendit	rendîmes	rendîtes	rendirent
être	fus	fus	fut	fûmes	fûtes	furent
avoir	eus	eus	eut	eûmes	eûtes	eurent
faire	fis	fis	fit	fîmes	fîtes	firent

A fentieken kívül még számos rendhagyó ragozás létezik.

Passé antérieur (előidejű múlt idő)

Az előidejű múlt idő az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:

• függő beszédben passé simple helyett előidejűség
• egy múltban történő cselekvéssel, történéssel, létezéssel szembeni előidejűség
• ezt az összetett igeidő a passé simple -hez hasonlóan csak írott formában lelhető fel.

Formája: avoir vagy être passé simple-ben és participle passé.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	eus parlé	eus parlé	eut parlé	eûmes parlé	eûtes parlé	eurent parlé

Futur (jövő idő)

A jövő idő az alábbi kifejezésére alkalmas a franciában:

• jövő időben bekövetkező (általában nem a jelenből következő) cselekvés, történés, létezés

Formája: Töve az ige főnévi igeneve (-re végződés esetén az utolsó -e nélkül), ehhez járul hozzá személyenként az -ai, -as, -a, -ons, -ez, ont.

Pár ige főnévi igenév töve helyett megváltozott futur tövet használunk. Ezekből a legfontosabbak:

Főnévi igenév	Futur E/1	Főnévi igenév	Futur E/1	Főnévi igenév	Futur E/1
être	je serai	faire	je ferai	voir	je verrai
avoir	j'aurai	devoir	je devrai	vouloir	je voudrai
aller	j'irai	pouvoir	je pourrai	tenir	je tiendrai
venir	je viendrai	savoir	je saurai	envoyer	j'enverrai

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	parlerai	parleras	parlera	parlerons	parlerez	parleront

Futur antérieur (előidejű jövő idő)

Az előidejű jövő idő az alábbi kifejezésére alkalmas a franciában:

• egy jövőben történő cselekvéssel, történéssel, létezéssel szembeni előidejűség

Formája: avoir vagy être futurben és participle passé.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	aurai parlé	auras parlé	aura parlé	aurons parlé	aurez parlé	auront parlé

Futur dans le passé (jövő idő a múltban)

A jövő idő a múltban az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:

• függő beszédben egy jövőben történő cselekvés, történés, létezés

Formája: megegyezik a conditionnel présent alakjával

Futur antérieur dans le passé (előidejű jövő idő a múltban)

Az előidejű jövő idő a múltban az alábbiak kifejezésére alkalmas a franciában:

• függő beszédben egy jövőbeli cselekvés, történés, létezés előtti történés, cselekvés

Csak elvétve használatos, helyette a futur dans le passét használják.

Formája: megegyezik a conditionnel passé alakjával

Subjonctif (kötőmód)

Subjonctif présent (kötőmód jelen idő)

A kötőmód jelen idő használandó az alábbi esetekben:

• egyes vagy többes szám harmadik személyű felszólítás
• que-vel bevezetett mellékmondatban, ha a főmondat akaratot, kívánságot, tagadást, bizonytalanságot, kétkedést, érzelmet, szükségességet fejez ki
• mellékmondatban, ha azt bizonyos kötőszavak vezetik be (mint avant que, afin que, pour que, bien que, sans que, à condition que, jusqu’à ce que)
• seul qui (egyetlen, aki) bevezetésű mellékmondatban
• néha felkiáltásokban

'Képzése a jelen idő kijelentő mód többes szám harmadik személyének tövéhez járul hozzá egyes számban: -e, -es, -e, többes szám harmadik személyben -ent rag. Többes szám első és második személyben öt rendhagyó igét kivéve alakja megegyezik a kijelentő mód imparfait alakkal.

Több ige rendhagyó tővel rendelkezik. Az être, avoir, pouvoir, savoir, faire igék többes szám első és második személyben nem veszik fel az imparfait alakot, helyette a kötőmód tövével ragozódnak.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	parle	parles	parle	parlions	parliez	parlent
aller	aille	ailles	aille	allions	alliez	aillent
faire	fasse	fasses	fasse	fassions	fassiez	fassent

Subjonctif passé (kötőmód múlt idő)

A kötőmód múlt idő használata megegyezik a subjonctif présent használatával, ha a mellékmondat (vagy felszólítás) befejezettségét kívánjuk hangsúlyozni.

Formája: avoir vagy être subjonctif présent-ban és participe passé.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	aie parlé	aies parlé	ait parlé	ayons parlé	ayez parlé	aient parlé

Subjonctif imparfait (kötőmód folyamatos múlt idő)

A kötőmód folyamatos múlt idő múlt idejű főmondat mellett állhat mellékmondatban subjonctif présent helyett. Csak a nagyon választékos ill. az írott nyelv használja, a harmadik személyű alakoktól eltekintve szinte soha sem lehet találkozni vele.

'Képzése: az egyszerű múlt idő egyes szám második személyének tövéhez járulnak az alábbiak: -sse, -sses, -t, -ssions, -ssiez, -ssent. Egyes szám harmadik személyben a szó végi magánhangzóra circonflex (^) kerül.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	parlasse	parlasses	parlât	parlassions	parlassiez	parlassent

Subjonctif plus-que-parfait (kötőmód előidejű múlt idő)

A kötőmód előidejű múlt idő múlt idejű főmondat mellett állhat mellékmondatban subjonctif passé helyett. Csak a választékos nyelv használja.

Formája: avoir vagy être subjonctif imparfait-ben és participe passé.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	eusse parlé	eusses parlé	eût parlé	eussions parlé	eussiez parlé	eussent parlé

Conditionnel (feltételes mód)

Conditionnel présent (feltételes mód jelen idő)

A feltételes mód jelen idő használandó:

• feltételes összetett mondat főmondatában
• kívánság, tanács udvarias kifejezésére

Képzése: a jövő idő tövéhez járul az imparfait ragja.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	parlerais	parlerais	parlerait	parlerions	parleriez	parleraient

Conditionnel passé (feltételes mód múlt idő)

A feltételes mód múlt használata megegyezik a conditionnel présent használatával, ha a főmondat befejezettségét kívánjuk hangsúlyozni.

Formája: avoir vagy être conditionnel présent-ban és participle passé.

Főnévi igenév	Je	Tu	Il, Elle, On	Nous	Vous	Ils, Elles
parler	aurais parlé	aurais parlé	aurait parlé	aurions parlé	auriez parlé	auraient parlé

Impératif (felszólító mód)

Impératif présent (felszólító mód jelen idő)

A felszólító mód jelen idő használandó egyes szám második vagy többes szám első és második személyű felszólítás esetén.

Alakja általában megegyezik a jelen idő azonos alakjaival. Az egyes szám második személyben a jelenben -es re végződő igék -e-re végződnek ebben az alakban.

Főnévi igenév	Tu	Nous	Vous
parler	parle	parlons	parlez
être	sois	soyons	soyez
avoir	aie	ayons	ayez
savoir	sache	sachons	sachez
vouloir	veux	voulons	veuillez

Impératif passé (felszólító mód múlt idő)

A felszólító mód múlt idő használata megegyezik az impératif présent használatával, ha a felszólítás befejezettségét kívánjuk hangsúlyozni.

Formája: avoir vagy être impératif présent-ban és participle passé.

Főnévi igenév	Tu	Nous	Vous
parler	aie parlé	ayons parlé	ayez parlé

Határozószavak (Les adverbes)

A határozószó általában változatlan alakú szó a mondatban, mely az ige, a melléknév vagy egy másik határozószó jelentését módosítja. Példák:

• Le professeur parle lentement. - A tanár lassan beszél. (az ige jelentését módosítja)
• Le professeur parle bien lentement. - A tanár nagyon lassan beszél. (egy határozószó jelentését módosítja)
• Il est très gentil. - Ő nagyon kedves. (egy melléknév jelentését módosítja)

A határozószók aszerint csoportosíthatók, hogy miknek a jelentését módosítják:

• Adverbes de manière (módhatározók): bien, mal, ensemble, constamment, convenablement, aisément, stb.
• Adverbes de temps (időhatározók): aujourd'hui, tôt, longtemps, quelquefois, souvent, toujours, stb.
• Adverbes de lieu (helyhatározók): devant, derrière, où, près, loin, dehors, ici, là, stb.
• Adverbes de quantité (mértékhatározók): beaucoup, trop, aussi, assez, tout, très, moins, stb.
• Adverbes d'affirmation et de doute : oui, si, naturellement, probablement, peut-être, stb.
• Adverbes de négation : non, ne...pas, ne...aucunement, ne...pas du tout, ne...jamais, stb.
• Adverbes d'interrogation : combien, comment, où, pourquoi, quand, stb.
• Locutions adverbiales (határozós szókapcsolatok): en attendant, petit à petit, de temps en temps, à la longue, à peu près, à propos, en même temps, quelque part, par hasard, bien sûr, tout de suite, sans doute, à moitié, stb.

Határozószó képzése melléknévből

Határozószókat melléknevekből úgy képezhetünk, hogy a melléknév nőnemű alakjához a -ment képzőt tesszük, például:

heureux, heureuse (boldog) → heureusement (boldogan)

vif, vive (élénk) → vivement (élénken)

naturel, naturelle (természetes) → naturellement (természetesen)

A -ment képző néha egy módosult alakhoz kapcsolódik, így bizonyos esetekben a nőnem e végződése é-re változik:

profond, profonde → profondément

aveugle, aveugle → aveuglément

précis, précise → précisément

-é, -i, -u végű melléknevek esetében a -ment képző a hímnemű alakhoz kapcsolódik:

vrai → vraiment

aisé → aisément

résolu → résolument

Az -ant és -ent végű melléknevek -amment vagy -emment végződést kapnak (mindkét végződés ugyanúgy hangzik):

savant → savamment, prudent → prudemment

Néhány határozószó képzése rendhagyó:

bon, bonne → bien

mauvais, mauvaise → mal

gentil, gentille → gentiment

A határozószó fokozása

A határozószókat a melléknevekhez hasonlóan fokozhatjuk:

• heureusement (boldogan) - plus heureusement (boldogabban) - le plus heureusement (a legboldogabban)
• heureusement - moins heureusement (kevésbé boldogan) - le moins heureusement (a legkevésbé boldogan)

Egyes határozószók fokozása rendhagyó:

• bien - mieux - le mieux
• mal - pis - le pis
• beaucoup - plus - le plus
• peu - moins - le moins

A határozószó helye a mondatban

Amennyiben a határozószó egy melléknév vagy másik határozószó jelentését módosítja, megelőzi az adott szót:

Vous êtes mal habillée. (melléknév előtt)

Il va probablement mieux. (másik határozószó előtt)

Ha a határozószó egy egyszerű időben álló ige jelentését módosítja, akkor az ige után áll:

Je le crois généralement.

Parlez-moi franchement.

Il n'était jamais à l'heure.

Ha a határozószó összetett igeidőben álló ige jelentését módosítja, akkor állhat a segédige és a participe passé között és a participe passé után is, attól függően, hogy a határozószó rövid-e vagy hosszú. Rövid határozószók a segédige és a participe passé közé kerülnek, hosszú határozószók a participe passé után:

Vous avez mal jugé la situation.

J'ai presque fini.

Avez-vous déjà pris votre décision ?

Il vous a parlé gentiment.

Elle a agi généreusement.

Az idő- és helyhatározók a mondat elejére, mondat végére vagy a participe passé után is kerülhetnek:

Aujourd'hui, j'ai des courses à faire.

Je l'ai rencontré là-bas.

Je n'ai pas fait grand-chose hier.

Tu t'es levé tard ce matin.

Nyelvtankönyvek

• Karakai Imre : Francia nyelvtan magyaroknak - 2008-as (6.) kiadása szabadon letölthető a http://frantan.elte.hu honlapról
• Michel Soignet - Szabó Anita : France-Euro-Express 1-4 (Tankönyv és Munkafüzet), Nemzeti Tankönyvkiadó

On-line tananyagok

• Accord (interaktív gyakorlatok)
• Franciaoktatas.hu (interaktív gyakorlatok)
• Le français avec André – Franciául Andrással (kétnyelvű magyarázatok és interaktív gyakorlatok)