Csengő-zsomboly (Olaszfalu)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. április 15., 23:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kutatástörténet)
Ez a szócikk az olaszfalui barlangról szól. Hasonló címmel lásd még: Csengő-zsomboly (egyértelműsítő lap).
Csengő-zsomboly
Hossz230 m
Mélység133,9 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés133,9 m
Tengerszint feletti magasság480 m
Ország Magyarország
TelepülésOlaszfalu
Földrajzi tájBakony
Típuskorróziós és időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám4422-4
Elhelyezkedése
Csengő-zsomboly (Magyarország)
Csengő-zsomboly
Csengő-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 54″, k. h. 17° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 54″, k. h. 17° 58′ 27″

A Csengő-zsomboly fokozottan védett barlang. A Bakonyban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található. A Bakony 2. legmélyebb barlangja az Alba Regia-barlang után.

Leírás

A Tési-fennsík Ny-i szélén, a Bakonynána határában lévő Csengő-hegy ÉNy-i oldalán, közvetlenül az Ördög-lyuk mellett nyílik. Megközelíthető a Csengő-Bongó tanösvényen, a kék T jelzésen. Rögtön az ösvény mellett található bejárata. Függőleges bejárati aknája beton kútgyűrűkkel biztosított és vasráccsal van lezárva. A barlangbejárat előtt részletes, kétnyelvű információs tábla van.

Felső triász dachsteini mészkő és alsó jura mészkő határán keletkezett, legnagyobb része valószínűleg dachsteini mészkőben jött létre. Tektonikus törések mentén alakult ki leszálló vizek korróziójával, de a barlang létrejöttében az időnként lefolyó vizek eróziójának is szerepe volt. Az eróziós hatásnak a kavicshordalék és a mennyezeti csorgák a bizonyítékai. Szép oldott formák láthatók és a felépítő kőzetrétegek jól tanulmányozhatók benne. A zsombolyra függőleges kiterjedésű járatok jellemzők. A lefelé táguló aknákat szűk keresztmetszetű, rövid, enyhén lejtő járatok kötik egymáshoz. A lépcsőzetes járatrendszer tágas aknákból áll.

Alsó részén cseppkőképződmények, függőcseppkövek, cseppkőkérgek, cseppkőlefolyások, cseppkődrapériák és lekopott vagy visszaoldott cseppkövek láthatók. A Harang-akna felső részén, ami kb. 15 m-es mélységet jelent és a mélypont előtti részen – ez utóbbi helyen nagy számban – jól fejlett Megalodus héjak figyelhetők meg a falon. Az Óriás-akna nevű része a zsomboly legnagyobb, 25 m függőleges kiterjedésű aknája. Legmélyebb pontján sáros szifon zárja el a továbbvezető utat. Itt a levegő szén-dioxid tartalma a 2%-ot is elérte, amely magas.

Fontos denevér élőhely. 2003 előtt kb. 60–80 egyednek, leginkább barna hosszúfülű-denevérnek volt szálláshelye. A horgasszőrű denevér legnépesebb bakonyi telelőállománya itt található. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és barlangjárásban gyakorlottak részére látogatható. A denevérek nyugalmi időszakában nem lehet megtekinteni. Beépített vaslétrák könnyítik meg aknáiban a közlekedést. Bejárásakor a beépített létrákon kötélbiztosítást kell alkalmazni. Magyarország 16. legmélyebb és 16. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja.

Előfordul irodalmában I-51-es víznyelő barlangja (Szolga 2003) és I-51. objektum (Kordos 1984) neveken is. Nevét a Csengő-hegyről kapta.

Kutatástörténet

1979. augusztus 16-án tárta fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport a kis méretű, I-51. nevű víznyelő kibontásával és ebben az évben 53 m mélységig sikerült megismerni a barlangot. 1979. szeptember 10-én Kárpát József vázlatos hosszmetszeti barlangtérképet és utána izometrikus barlangtérképet szerkesztett. 1981-ben sikerült a végponti terem alját átbontani 10 méteres kutatóaknával és így 85 m mélységet tudtak elérni a csoporttagok. 1981-ben Kárpát József és Németh Tibor szerkesztették meg 2 vetített hosszmetszeti barlangtérképét. 1982. október 12-én Gönczöl Imre és Kökény Károly mérték fel és rajzolták meg a Varcogó nevű rész barlangtérképét.

1983-ban a közlekedő útvonalat technikailag teljesen felújították. 1983-ban Kárpát József szerkesztett térképet a barlangról. Az 1984-ben megjelent Lista a Bakony barlangjairól című összeállítás szerint a Keleti-Bakonyban, a 4422-es barlangkataszteri területen, Olaszfalun helyezkedik el a Csengő-zsomboly. A karsztos barlang 145 m hosszú és 86 m mély. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva és Kordos László az 1970-es évek egyik nagy hazai barlangfelfedezésének tartja feltárását. A kiadványhoz két fénykép van mellékelve, amelyek a barlangban készültek. Az egyik fényképen oldott falrészlet látható, a másikon impozáns aknája figyelhető meg. Szerepel a könyv országos barlanglistájában a barlang Csengő-zsomboly néven I-51. objektum névváltozattal és térképen van helye jelölve. 1985-ben lett lezárva bejárata természetvédelmi és életvédelmi okokból.

Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Csengő-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. 1987-ben sikerült elérni a végponti omladékzónán áttörve újabb tág aknák felfedezésével a jelenlegi mélypontot 133,9 m mélyen és Kökény Károly, Vaskor János, valamint Gyebnár János hossz-szelvény barlangtérképet készítettek.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 69. leghosszabb barlangja a 4422 barlangkataszteri egységben lévő, kb. 210 m hosszú Csengő-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang nincs benne. Szolga Ferenc 1988. márciusi szóbeli közlése, hogy 130 m van felmérve. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 8. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4422 barlangkataszteri egységben lévő, 134 m függőleges kiterjedésű Csengő-zsomboly és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne.

1988 tavaszán 100 m-es mélységben omlás történt és ez elzárta az utat a mélyebb szakaszhoz. 1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének értelmében a Bakony hegységben lévő Csengő-zsomboly fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang a denevérek érdekében, valamint nagy méretei, földtani, morfológiai és genetikai értékei miatt lett. Az 1989-ben készült barlangkataszteri törzslapja alapján kb. 340 m hosszú, kb. 134 m mély és 35 m vízszintes kiterjedésű.

1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához és a csoport faunisztikai vizsgálatot végzett benne. 1992-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoporttal barlanggondozási szerződést kötött a KDT Természetvédelmi Igazgatóság a Csengő-zsomboly fokozottan védett barlanggá nyilvánítása miatt. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található és Bakony hegységben lévő Csengő-zsomboly az igazgatóság engedélyével látogatható. 1999-ben történt az 1988-ban elzáródott szakasz újramegnyitása. A 2000-ben kitöltött nyilvántartólapja szerint kb. 210 m hosszú és 134 m mély. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bakony hegység területén lévő Csengő-zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

2002. november 9-én Gyebnár János, Szarka Gyula, valamint Szolga Ferenc mérték fel és a felmérés alapján 2002. december 5-én Gyebnár János szerkesztett hosszmetszet térképet. Hossza a felmérés alapján 210,3 m és mélysége 133,9 m. A 2002-ben készült kezelési tervben 46 m vízszintes kiterjedés olvasható. A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő barlangismertetés szerint 210 m hosszú, 134 m függőleges kiterjedésű és 35 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bakony hegységben lévő és 4422-4 barlangkataszteri számú Csengő-zsomboly Magyarország 92. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 210 m hosszú barlang 1987-ben is 210 m hosszú volt. A könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Bakony hegységben lévő és 4422-4 barlangkataszteri számú Csengő-zsomboly Magyarország 12. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 134 m mély barlang 1987-ben is 134 m mély volt.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található és Bakony hegységben lévő Csengő-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bakony hegységben lévő Csengő-zsomboly fokozottan védett barlang. 2005 szeptemberében az Alba Regia Barlangkutató Csoport és a Szegedi Denevér Védelmi Csoport a barlangnál hálózással 365 denevért regisztráltak.

A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyvben az olvasható, hogy a Csengő-zsomboly a Bakony hegység időszakosan aktív víznyelőbarlangja. A Bakonynána szélén emelkedő Csengő-hegy tetején, a Bél Mátyás által már 1736-ban említett Ördög-lyuk közvetlen közelében, 486 m tszf. magasságban van a barlang bejárata. Triász és jura mészkövek határán jött létre a barlang. Szép oldott formák díszítik a függőleges és tág aknarendszer falait. Kiválóan tanulmányozhatók benne a felépítő kőzet rétegei. 1979-ben kezdődött feltárása és ekkor az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjai 53 m mélyre jutottak le. 134 m mélyen lévő mélypontját 1986-ban érték el a további kutatások során. Vízzel telt szifon gátolja a továbbjutást. Az alsó, 100 m-nél mélyebben lévő része az 1988-ban történt omlás miatt nem látogatható. 1992-től fokozott védelem alatt áll földtani, morfológiai és genetikai értékei miatt. Barlangjárásban gyakorlottak számára és engedéllyel tekinthető meg. Le van zárva betongyűrűkkel biztosított függőleges bejárati aknája. Néhány helyen beépített vaslétrák segítik az ereszkedést. Az Alba Regia Barlangkutató Csoportról szóló szócikkben meg van említve, hogy a csoport egyik legjelentősebb barlangfeltárása a Csengő-zsomboly feltárása.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és Bakony hegységben elhelyezkedő Csengő-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2007-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoport állagvédelmi munkát végzett benne. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Csengő-zsomboly (Bakony hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Csengő-zsomboly (Bakony hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Csengő-zsomboly (Bakony hegység, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

További irodalom

  • Kraus Sándor: Barlangföldtan. Budapest, 1984.
  • Mészáros Gyula szerk.: Bakony, Balaton-felvidék. Budapest, 1983. (A Bakony barlangjai című fejezetet, a 45–71. oldalakat Eszterhás István írta.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csengő-zsomboly_(Olaszfalu)&oldid=23783525”