Horgasszőrű denevér

Horgasszőrű denevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) Alcsalád: Myotinae Nem: Myotis Alnem: Isotus Faj: M. nattereri
Tudományos név
Myotis nattereri (Kuhl, 1817)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Horgasszőrű denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Horgasszőrű denevér témájú médiaállományokat.

A horgasszőrű denevér vagy horgasszőrű egérfülű-denevér (Myotis nattereri) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Egész Európában megtalálható nyílt parkokban, néha még városokban is, a hegyekben 2000 méterig. Elszórtan Magyarországon is megtalálható. Nyáron faodvakban, épületekben, télen barlangokban alszik.

Alfajai

• Myotis nattereri nattereri
• Myotis nattereri tschuliensis

Megjelenése

Testhossza 4,2-5 centiméter, farokhossza 3,2-4,3 centiméter, magassága 0,75-0,9 centiméter, alkarhossza 3,6-4,2 centiméter és testtömege 5-10 gramm. Kézben tartva a farkvitorla szélén lévő, merev 1 milliméter hosszú, enyhén kampós szőrszálakról ismerhető fel. Háta sötét, hasa valamivel világosabb. A fülfedő vékony és hegyes, a fülhossz felén kissé túlér. A fülön 5-6 redő is található. A szárnyvitorla a hátsó lábujj kezdetéig ér; röptében világosnak tűnik.

Életmódja

A horgasszőrű denevér hosszan vadászik, a kora esti óráktól késő délelőttig. A nagyobb repülések közben pihenőket is beiktat. Alacsonyan a föld felett vagy közepes magasságban (1-15 méter) száll, a fák között vagy a vizek fölött. Repülés közben farkát mereven lefelé tartja, testét pedig vízszintesen. Röpte hosszú, egyenletes, a más denevérekre egyébként jellemző hirtelen fordulások nála hiányoznak. A horgasszőrű denevér szívesen vadászik kis csoportokban is. A téli szállásként használt barlangokban a hőmérséklet ősszel 8-14 Celsius-fok, télen 6-10 Celsius-fok. Kedveli a bejáratuknál hideg barlangokat. Magánosan vagy kis csoportokban telel át, élőhelyéhez hűségesen ragaszkodik. Tápláléka kis rovarok, köztük éjszakai lepkék, amelyeket legtöbbször még röptében elfogyaszt. A kisebb rovarokat a levélről is lecsípi.

Szaporodása

A megtermékenyülés tavasszal történik. A kölykezőszálláson több száz nőstény tartózkodik. A fiatalok 6-7 hét után önállóak.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
• Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
• Greenfo.hu
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)