Bükki kultúra
A bükki kultúra neolitikus, azaz újkőkori kultúra volt a mai Északkelet-Magyarország (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye) területén és Szlovákia keleti részén az i. e. 6 – i. e. 5. évezred között. Nevét a Bükk hegységről kapta. Az egész Közép-Európában virágzó Vonaldíszes kerámia kultúrához, azon belül az Alföldi vonaldíszes kultúrához tartozott.
Találtak elszigetelt leleteket Budapest környékén (Nagytétényben), Erdélyben, Moldvában, Kárpátalján, Lengyelország déli részén, Délnyugat-Szlovákiában, Morvaországban (Veletiny), Alsó-Ausztriában (Drassburg) és Magyarországtól délre (Feketetó) és a havasalföldön.
Története és korszakai
A Bükki kultúra a közép-európai kora (kárpátmedencei középső) neolitikus kultúra-komplexum kései szakaszában, az i.e. 6. évezred végén az addigi nagyobb régészeti egységből vált ki.[1]
4 korszakra osztható:
- A korszak = ősi bükki kultúra
- AB korszak = preklasszikus bükki kultúra
- B korszak = klasszikus bükki kultúra
- C korszak = fiatal bükki kultúra
A kultúra emberei obszidiánt bányásztak, feldolgozták, és kereskedtek vele. Folyómedrek teraszaira építették településeiket, és voltak magasabban fekvő településeik is. Gyakran választottak barlangokat lakhelyül. Az újkőkori Közép-Európában nekik volt a legfejlettebb a keramikájuk – nagyon vékony falú, alaposan kiégetett edényeket készítettek, sárga, fehér vagy piros díszítéssel ékesítették.
A Domica-barlang a bükki kultúra legfontosabb helyszíne, ezt az ott talált bőséges leletanyag bizonyítja.
A bükki kultúra hirtelen ért véget, ennek okai a mai napig vitatottak.
A mai Szlovákia keleti területén talált leleteket a zselízi kultúrába sorolják.
Magyarországi lelőhelyek
A mai Magyarország területén a Baradla-barlangban találták meg a bükki kultúra nyomait. A régészek csontvázakat, kőből és csontból készült eszközöket, valamint a barlangba épített cölöpkunyhók maradványait tárták fel. A halottakat arccal lefelé, behúzott térddel, kővel a tarkójukon temették. A bükki kultúrára jellemző gömbölyded cserépedényeiket korong nélkül készítették az itt élők, a vonaldíszeket pedig csontfésűvel karcolták beléjük, majd a rovátkákat festékfölddel színezték.[2]
A bükki kultúra elterjedési területe a Bükk hegységen kívül az Alföld északi szegélyén, különösen a folyók mentén gyakori, de jelentős települését találjuk a Nyírségben is. E kultúra kisugárzása nyugat felé egészen a Duna vonaláig tart, délen pedig még a szerb területeken is észlelhető.
E kultúrában a vonaldíszes stílusjegyek lépnek fel. A Bükk hegységtől távolabbi területeken, a vonaldíszes kerámia jut túlsúlyra (protobükknek nevezett anyag). Az Alföld északkeleti részén, pedig a fiatalabb és idősebb vonaldíszes kerámia teljesen összekevert stíluselemei az uralkodók. A tiszai kultúra és a bükki kultúra érintkezési zónájában gyakori a stíluskeveredés.
A mai Szlovákia területén
A bükki kultúra településeinek nyomait találták a Szlovák karszt és a Szepesség területén (itt a zselízi kultúrával együtt Poprád-Matejovce, Gánóc, Zsigra–Dreveník térségében) és Sáros régióban; távolabb előbb magasabban fekvő területen (Nagyszalánc, Nagysáros valamint a kultúra emberei által kedvelt barlangokban, mint pl.: Baradla–Domica-barlangrendszer, Pelsőcardó, Jászói-barlang, Ördög-árok. A Domica-barlangban többek között a kultúra szénrajzait is megtalálták a falakon. Elszigetelten találtak leleteket Délnyugat-Szlovákiában is (Berencs, Felsőelefánt, Sáró).
A bükki kultúra elsősorban a gazdagon díszített fazekastermékeiről ismert. Kelet-Szlovákia területén mintegy 120 lelőhelye van a kultúrának.
Az északi (Samborozec-csoport) és délkeleti (Szakálhát-csoport) hatásai jelentették a bükki kultúra végét, melynek Kisráska határában találták bizonyítékait. Ezek a leletek a poszt-bükki kultúra zempléni típusa elnevezést kapták.
Irodalom
- Korek József – Patay Pál: A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Magyar Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum, Budapest, 1958. (Régészeti Füzetek Ser. II, 2.) 1–53. old.
- Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958–1959. 19–52. old.
További információk
- A bükki kultúra – szlovákul
Jegyzetek
- ↑ SZILÁGYI V., T. BIRÓ K., CSENGERI P., S. KOÓS J., SZAKMÁNY GY., TÓTH M., TAUBALD H., ELŐZETES EREDMÉNYEK A BÜKKI KULTÚRA FINOMKERÁMIÁJÁNAK NYERSANYAG AZONOSÍTÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATÁBÓL, Archeometriai Műhely 2008/3.
- ↑ Aggteleki Nemzeti Park (Hozzáférés: 2014. augusztus 20.)
Ez a cikk részben a szlovák nyelvű Wikipédia cikkének fordításán alapul: sk:Bukovohorská kultúra