Bojana (Csázma)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 28., 19:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Csázma → Csázma (település), ld.:WP:BÜ)
Bojana
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállásfalu
Irányítószám43245
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség158 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 29″, k. h. 16° 40′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 29″, k. h. 16° 40′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bojana témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bojana falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 20, közúton 27 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re keletre, Grabovnica és Vagovina között, a Bojana-patak jobb partján fekszik.

Története

A mai falu a török kiűzése után a 17. században betelepített falvak közé tartozik. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Bojana” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bojana” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bojana” néven 56 házzal, 300 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 291, 1910-ben 549 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 158 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
291 258 297 368 466 549 517 511 594 600 483 322 271 198 182 158

Nevezetességei

  • Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma a falun kívül északkeletre található.
  • Minden év karácsonyán és újév alkalmából rendezik meg Franjo Matešin festőművész galériájának területén a „Bojani Božić u Bojani" nevű eseményt, melynek különlegességei a hagyományos, áram nélküli, gyertyákkal és lampionokkal történő karácsonyi kivilágítás, a jászol, a nyílt tűz és a szintén hagyományos cukorkakeresés a szalmában.

Jegyzetek

Források

További információk