Batizi András (költő)
| Batizi András | |
| Született | Batizius András 1510 Batiz,  |
| Elhunyt | 1546-1552 körül |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | lelkész, énekszerző, prédikátor, költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Batizi András, Batizius András (Batiz, 1515 körül – 1552 után) evangélikus, majd református lelkész, költő.
Élete
Batizról származott 1510 körül s jó korán mestere, a híres reformátor Gálszécsi István által megnyeretvén, maga is egyike lett az első reformátoroknak.
Már 1530-ban Kassán felekezete számára kezdett egyházi énekeket készíteni, és miután több évig iskolatanítói hivatalt viselt, 1531-ben Sátoraljaújhelyen, azután Szikszón és Tokajban lelkészkedett. 1542. március 10-én a wittenbergi egyetemere iratkozott be; innét visszatérve, Perényi Jánoshoz, majd ennek ajánlására Drágffy Gáspárhoz jutott s talán Erdődön is viselt papi hivatalt. Az erdődi zsinaton 1545-ben mint tokaji pap vett részt, s egyike volt azon 29 reformátornak, kik az itt kelt 12 hitcikkelyt aláírták. 1550-ben másodszor is megfordult Wittenbergben; később pedig, mint a magyar protestánsok nagyobb része, Luther tanáról Kálvinéra ment át; a beregszászi zsinat (1552) cikkelyeiben ő is megegyezett.
Munkái
- Keresztyéni tudományról. Krakkó, 1550. (2. kiadása Catechismus czímmel. Kolozsvár, 1555.) Az MTA KIK példánya
- Jonas profetanak historiaia. Debreczen, 1596. (Fennmaradt Hoffgreffnél és Bornemiszánál változtatott végszókkal 1541.)
- Isak patriarkanak szent házasságáról. Debreczen, év n. (Írta 1546-ban. Hoffgreff-énekeskönyv és Bornemisza Enekec harom rendbe gyűjtemények)
- Szép rövid historia miképpen Susanna a két ven biraktol hamissan el arultatvan halalra itéltetett. Lőcse, 1628. (Irta 1541-ben; fennmaradt a Hoffgreff és Bornemisza énekeskönyvekben A Hoffgreff-féle gyűjteménynek töredéke megvan a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában.)
Vallás-epikai költeményei közül fennmaradt még néhány, ilyenek: A drága és istenfélő vitéz Gedeonról szép história. 1540. (Fennmaradt a Hoffgreff énekgyűjteményében.) Meglött és megleendő dolgoknak teremtéstől fogva az itéletig való historia. 1544. (Hoffgreffnél.) Más historia a Nabukadnezár királyról és a nagy birodalmakról. 1544. (Hoffgreffnél.) Ezenkívül több egyházi éneke 1530-tól kezdve a 16. századi énekeskönyvekben és egy tanítódal: A házasságról való ének. 1546. (Bornemiszánál, valamint a lipcsei s Lugossy-codexekben. Megjelent 1864-ben a Vasárnapi Ujságban) Szilády Áron tizenöt énekét közli a Régi M. Költők Tára II. kötetében.
Szombathy János sárospataki tanár és Jankovich Miklós az Ortographia Ungaricat, mely 1549-ben Krakkóban nyomatott B. A. jegyek alatt, szintén neki tulajdonítják.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar életrajzi lexikon
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- PIM
