Ugrás a tartalomhoz

Batizi András (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 195.199.153.197 (vitalap) 2019. május 23., 21:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Munkái)
Batizi András
SzületettBatizius András
1510
Batiz, magyar
Elhunyt1546-1552 körül
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásalelkész, énekszerző, prédikátor, költő
SablonWikidataSegítség

Batizi András, Batizius András (Batiz, 1515 körül – 1552 után) evangélikus, majd református lelkész, költő.

Élete

Batizról származott 1510 körül s jó korán mestere, a híres reformátor Gálszécsi István által megnyeretvén, maga is egyike lett az első reformátoroknak.

Már 1530-ban Kassán felekezete számára kezdett egyházi énekeket készíteni, és miután több évig iskolatanítói hivatalt viselt, 1531-ben Sátoraljaújhelyen, azután Szikszón és Tokajban lelkészkedett. 1542. március 10-én a wittenbergi egyetemere iratkozott be; innét visszatérve, Perényi Jánoshoz, majd ennek ajánlására Drágffy Gáspárhoz jutott s talán Erdődön is viselt papi hivatalt. Az erdődi zsinaton 1545-ben mint tokaji pap vett részt, s egyike volt azon 29 reformátornak, kik az itt kelt 12 hitcikkelyt aláírták. 1550-ben másodszor is megfordult Wittenbergben; később pedig, mint a magyar protestánsok nagyobb része, Luther tanáról Kálvinéra ment át; a beregszászi zsinat (1552) cikkelyeiben ő is megegyezett.

Munkái

Vallás-epikai költeményei közül fennmaradt még néhány, ilyenek: A drága és istenfélő vitéz Gedeonról szép história. 1540. (Fennmaradt a Hoffgreff énekgyűjteményében.) Meglött és megleendő dolgoknak teremtéstől fogva az itéletig való historia. 1544. (Hoffgreffnél.) Más historia a Nabukadnezár királyról és a nagy birodalmakról. 1544. (Hoffgreffnél.) Ezenkívül több egyházi éneke 1530-tól kezdve a 16. századi énekeskönyvekben és egy tanítódal: A házasságról való ének. 1546. (Bornemiszánál, valamint a lipcsei s Lugossy-codexekben. Megjelent 1864-ben a Vasárnapi Ujságban) Szilády Áron tizenöt énekét közli a Régi M. Költők Tára II. kötetében.

Szombathy János sárospataki tanár és Jankovich Miklós az Ortographia Ungaricat, mely 1549-ben Krakkóban nyomatott B. A. jegyek alatt, szintén neki tulajdonítják.

Források

Kapcsolódó szócikkek