Az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A 2010. március 25-i kitörés

Az izlandi Eyjafjallajökull jégmező alatti vulkán 2010 tavaszán működésbe lépett.

A térségben már 2009 végén észleltek szeizmikus aktivitást, amely 2010. március 20-án kisebb vulkánkitöréshez vezetett.[1] Egy második, április 14-i erősebb kitörés széles körű járattörlésekhez vezetett az európai légi közlekedésben[2][3], amely több millió utast érintett.[4] Április 15-én és 16-án a legtöbb európai repülőtér teljesen zárva volt, ugyanis szakértők szerint a vulkáni hamu, amely nagy részecskéket is tartalmaz, kárt tehet a repülők hajtóművében, ez pedig katasztrófákhoz vezetett volna [2]. Ennek eredményeként jelentős késések voltak Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldova, Németország, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovákia, és Szlovénia repterein. Magyarországon a Ferihegyi repülőteret is érintette a jelenség.[5]

A kitörés, a jég megolvadása miatt, árvizeket, laharokat (iszapár, izlandi nyelven jökulhlaup) is okozott, ezért a közeli lakosság evakuálására volt szükség.[3]

Az Eyjafjallajökull[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Eyjafjallajökull (a jökull izlandi nyelven jégmezőt, gleccsert jelent) egy kisebb területű belföldi jégtakaró Izlandon (kb. 1600 méter magas). Skógartól északra és a Mýrdalsjökull jégmezőtől nyugatra fekszik. A jégmező alatt egy vulkán helyezkedik el, amely a jégkorszak óta viszonylag gyakran kitört.[6]

Az elmúlt 1100 évben ez a vulkán négy alkalommal lépett működésbe: 920-ban, 1612-ben, 1821–23 között és 2010-ben. A korábbi három alkalommal ezeket a kitöréseket mindig követte a közeli Katla vulkán kitörése.[7] A Katla egy jóval aktívabb vulkán, lényegesen nagyobb magmakamrával, és ugyancsak vastag jégtakaró alatt helyezkedik el. Izlandi szakértők tartanak attól, hogy az Eyjafjallajökull alatti vulkán 2010-es kitörését is követi majd a Katla aktivitása.[3][7][8]

Az első kitörés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Izlandi Meteorológiai Hivatal 2009 decemberében publikált tanulmányában a 2006 és 2009 közötti időszakban, az Eyjafjallajökull könyékén mért szeizmikus aktivitás változásait tárgyalta. A tanulmány kiemeli, hogy 2009 júniusa és augusztusa között az aktivitás megnőtt. Ekkor 200 földrengést regisztráltak, a teljes időszakban összesen 250-et. A 2009-es földrengések többsége 8-12 kilométer mélységben volt észlelhető.[9]

2009 decemberének végén több ezer apró földrengés történt a vulkán környékén.[10]

2010 február 26-án az Izlandi Meteorológiai Szolgálat az Eyjafjöll körzetben lévő Þorvaldseyri farmon (megközelítőleg 15 km-re a kitörés helyétől), GPS műszere segítségével kimutatta, hogy a helyi kéreglemez 3 cm-re déli irányba elmozdult, ebből 1 cm-t mindössze négy nap alatt.

A megnövekedett szeizmikus aktivitás és a tektonikus lemezek gyors mozgása bizonyítékul szolgált a geofizikusok számára, hogy a mélyből a magma felfelé halad a magmakamrába. Az aktivitás folytatódott, március 3 és 5 között közel 3 ezer földrengést mértek, néhány közülük érzékelhető volt a közeli településeken.

A kitörés március 20-án helyi idő szerint 22 óra 30 perc és 23 óra 30 perc között kezdődött, néhány km-re a jégmezőtől, a fimmvörðuhálsi hágó környékének északi lejtőin.[11][12]

A második kitörés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitörés 2010. április 17-én

Április 14-én a vulkán rövid szünet után folytatta a kitörést, ezúttal a jégmező közepén. Ez a kitörés árvizeket okozott és 800 embert kitelepítettek. A megduzzadt Markarfljót folyó kiöntött, és több helyen elmosta a környéken lévő utat.[3]

A második kitörés erőssége becslések szerint 10-20-szor nagyobb volt, mint az elsőé. Nagy mennyiségű vulkáni eredetű részecske került az atmoszférába. Ezen részecskék közt nagy arányban voltak jelen üvegszemcsék, ami főleg annak köszönhető, hogy a gleccser vize a lávát hamar megszilárdította és így képződött az üveg. Ezért vált nagyon kockázatossá a légi közlekedés.[2]

Április 17-én a kitörés kisebb intenzitással folytatódott, a vulkáni hamu már csak 5 km magasságig hatolt, szemben az azelőtti 13 km-rel. Ez nem elég ahhoz, hogy a felhő elérje Európát.[13]

Április 20-án a vulkán aktivitása újra erősödött.[14]

A vulkáni hamu összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kitörés közelében gyűjtött vulkáni hamu összetételében 58% volt a szilícium-dioxid koncentráció. Ez az összetétel az andezites kőzetekre jellemző érték. A hamu számottevő mennyiségben tartalmazott fluoridot is. A vízben oldható egészségkárosító anyagok miatt az állatok itatását egy időre megtiltották azokból a természetes vizekből, amelyekbe fluorid is keveredhetett. A leszóródott hamu a vulkán közeli területen egy időre megakadályozza a mezőgazdasági termelést is a talajra hullott mérgező hatású anyagok miatt.

A vulkáni hamu hatása a légi közlekedésre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vulkáni hamu nagy kockázati tényező a repülőgépek számára. A hamufelhő mozgását a kitörés természete és a széljárás befolyásolja.

A második kitörés után Európa nagy részére kiterjedő légtérzárakat rendeltek el. A hamu egy része már Izlandon földet ért, főleg lakatlan területeket érintve, a nagyobbik fele pedig nyugati szelek hatására az Atlanti-óceán fele sodródott.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2010 eruptions of Eyjafjallajökull című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://www.vedur.is

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Veðurstofa Íslands (2010. március 5.) Jarðskjálftahrina undir Eyjafjallajökli. Veðurstofa Ísland (Izlandi Meteorologiai szolgálat)
  2. ^ a b c Iceland's volcanic ash halts flights across Europe. The Guardian, 2010. április 15
  3. ^ a b c d Mit kezd Európa a vulkánnal?. Kitekintő, 2010. április 16
  4. Iceland volcano to strand millions of flyers The Australian, 2010. április 16.
  5. Este héttől 24 órás, teljes légtérzárat rendeltek el hazánkban Mno.hu, 2010. április 16.
  6. Eyjafjallajokull Glacier. Iceland on the Web. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
  7. ^ a b Roger Boyes. „Iceland prepares for second, more devastating volcanic eruption”, The Times, 2010. március 21. 
  8. Kastljósið 22.3.2010, Sjónvarpið, "Viðtal við Dr. Pál Einarsson, jarðeðlisfræðing"
  9. Microsoft Word - 013_eyjafjallajok_sg2.docx (PDF). (Hozzáférés: 2010. április 21.)
  10. Veðurstofa Íslands (2010 március 5) Jarðskjálftahrina undir Eyjafjallajökli. Veðurstofa Ísland (Izlandi Meteorológiai Szolgálat)
  11. Eldgosið á Fimmvörðuhálsi
  12. Volcano Erupts Under Eyjafjallajökull Reykjavík Grapevine, 2010 március 21
  13. Robert Booth, Dan Milmo, et. al. Volcanic ash keeps flights across Europe grounded, The Guardian, 2010 április 17.
  14. Eruption clouds air travel optimism. Al Jazeera, 2010. április 17. (Hozzáférés: 2010. április 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]