Ausztria Szociáldemokrata Pártja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4e:1d08:cd00:dc6e:3c77:7bbe:1156 (vitalap) 2020. november 28., 12:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ausztria Szociáldemokrata Pártja

Adatok
ElnökAndreas Babler

Alapítva1888. december 30.
SzékházBécs, Löwelstraße 18
Tagok száma205.224 (2014)

IdeológiaSzociáldemokrácia
Politikai elhelyezkedésBaloldal
Parlamenti jelenlétNemzeti Tanács:
40 / 183
Szövetségi Tanács:
21 / 61
Tartományi parlamentek:
135 / 440
Európai Parlament (osztrák mandátumok):
5 / 19
Európai pártEurópai Szocialisták Pártja
EP-frakcióSzocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztria Szociáldemokrata Pártja témájú médiaállományokat.

Ausztria Szociáldemokrata Pártja (németül: Sozialdemokratische Partei Österreichs, SPÖ) egyike Ausztria legrégibb, ma is létező pártjainak. Tagja a Szocialista Internacionálénak, a Progresszív Szövetségnek és az Európai Szocialisták Pártjának. A magyar sajtó általában Osztrák Szociáldemokrata Párt néven említi.

A jelenlegi nevét 1991-ben vette fel. Korábban, 1888 és 1945 között Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártjának nevezték (németül: Sozialdemokratische Arbeiterpartei Österreichs, SDAPÖ), majd 1991-ig Ausztria Szocialista Pártjának (Sozialistische Partei Österreichs).

Az Osztrák Néppárttal (ÖVP) együtt az SPÖ hagyományosan Ausztria két fő pártjának egyike. Szoros kapcsolatokat ápol az Osztrák Szakszervezeti Szövetséggel (ÖGB) és az Osztrák Munkáskamarával (ÖAK). Az SPÖ jelenleg (2019-ben) nincs kormányon. A párt szövetségi elnöke 2018. november 24. óta Pamela Rendi-Wagner, a 2018 októberében lemondott Christian Kern utódja.

Története

Ideológia

A párt jelenlegi ideológiája 1998-ban fogalmazódott meg, amikor hitet tett a szociáldemokrácia mellett. Alapelvei közé sorolta a szabadságot, egyenlőséget, igazságot, szolidaritást és a teljes foglalkoztatást. Ezek mellett sürgősnek tartották a politikai modernizálódást is.

Gazdaságpolitika

A párt alapvető célja volt, hogy felszámolódjon a társadalomban az osztályharc. Fontosnak tartják hogy a munkahelyeken egyenlő arányban dolgozzanak nők és férfiak. A párt fontosnak tartja, hogy olyan munkaviszony alakuljon ki, ahol a munkavállalónak beleszólási joga van a vállalatnál, annak érdekében hogy szociális és gazdasági fejlődés lehessen. Olyan adórendszerre van szükség, ami megengedi a jövedelem és a vagyonmegosztást. A párt szerint az államnak aktív gazdasági szereplőnek kell lenni. Az 1990-es években a párt vezette kormányok támogatták a privatizációt, ma már elutasítják. A 2008-as parlamenti választáson a párt már az alapjövedelem és a tőkenyereség adó bevezetésével kampányolt.[1]

Oktatáspolitika

A párt az oktatást társadalmi alapjognak tartja. Fontosnak tartják, hogy esélyegyenlőség teremtődjön a Gesamtschule-rendszer értelmében a 6-14 év közötti gyerekek oktatásában. A párt egyéb szakpolitikai céljai a teljes mértékben kiépített és megfizethető gyermekfelügyeleti-rendszer és hogy a tankötelezettség az 5. életévtől kezdődjön el.[2] A felsőoktatásban a szociáldemokraták az egyetemi és főiskolai képzések ingyenes hozzáférését szeretnék elérni. 2008-ban a párt megszüntette a tandíj fizetési kötelezettséget. Másik fontos célnak tartja a párt, hogy az ÖH (Osztrák Hallgatói Önkormányzat) munkájába a hallgatóknak beleszólási jogot biztosítson.[3]

Társadalompolitika

Rendkívül fontosnak tartják női egyenjogúságot és a nemzetiségi, etnikai kisebbségek védelmét. Fontosnak tartják a már Ausztriában letelepedett bevándorlók integrációját. A 2008-as választási kampányukban társadalmi egyenlőséget hirdettek az azonos nemű pároknak.[4]

Választási eredmények

Nemzeti Tanács

Választások Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormánypárt/ Ellenzék?
1945 1,434,898 44.6
76 / 165
Nagykoalíció az ÖVP és KPÖ-vel
1949 1,623,524 38.7
67 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1953 1,818,517 42.1
73 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1956 1,873,295 43.0
74 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1959 1,953,935 44.8
78 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1962 1,960,685 44.0
76 / 165
Nagykoalíció az ÖVP-vel
1966 1,928,985 42.6
74 / 165
Ellenzék
1970 2,221,981 48.4
81 / 165
Kisebbségi kormány, FPÖ külső támogatással
1971 2,280,168 50.0
93 / 183
Kormánypárt
1975 2,326,201 50.1
93 / 183
Kormánypárt
1979 2,413,226 51.0
95 / 183
Kormánypárt
1983 2,312,529 47.6
80 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1986 2,092,024 43.1
90 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1990 2,012,787 42.8
80 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1994 1,617,804 34.9
65 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1995 1,843,474 38.1
71 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
1999 1,532,448 33.2
65 / 183
Ellenzék
2002 1,792,499 36.5
69 / 183
Ellenzék
2006 1,663,986 35.3
68 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
2008 1,430,206 29.3
57 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
2013 1,258,605 26.8
52 / 183
Kormánypárt, nagykoalíció az ÖVP-vel
2017 1,351,918 26.9
52 / 183
Ellenzék
2019 1,011,868 21.2
40 / 183
Ellenzék

Tartományi parlamenti választások

Tartomány Választási év Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormánypárt/Ellenzék?
Alsó-Ausztria 2018 217,289 23.9
13 / 56
Kormánypárt az ÖVP-vel és az FPÖ-vel
Bécs 2020 301,967 41.6
46 / 100
Kormánypárt a NEOS-sal
Burgenland 2020 92,633 49.9
19 / 36
Kormánypárt
Felső-Ausztria 2015 159,753 18.4
11 / 56
Kormánypárt az ÖVP-vel, az FPÖ-vel és a Zöldekkel
Karintia 2018 140,994 47.9
18 / 36
Kormánypárt az ÖVP-vel
Salzburg 2018 50,175 20.0
8 / 36
Ellenzék
Stájerország 2019 138,572 23.0
12 / 48
Kormánypárt az ÖVP-vel
Tirol 2018 55,223 17.2
6 / 36
Ellenzék
Vorarlberg 2019 15,635 9.5
4 / 36
Ellenzék

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek