Kínai nagy fal
|
||||||||||||||||||
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A fal építése
A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert (Csin Si Huang-ti) kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, (Szuj), Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt.
Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km között ingadoznak. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a (Sanhajkuan) átjáró a (Pohaj-öböl) partján, legnyugatibb vége pedig a (Csia Jü-kuan) átjárónál található (Kanszu) tartományban.
Egy 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290 kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták, majd 2012-ben is egy újabb 100 km-es szakaszára bukkantak a mongol határnál.[1] Kína északnyugati területén, (Hszincsiang) közelében, archeológusok csoportja egy ötszáz kilométer hosszú falrészt talált. A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként kell kezelni. A nagy fal hossza ezzel a szakasszal együtt most már eléri a 7200 kilométert,[2] ha pedig összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető – falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja az 50 ezer kilométert,ami a mai átszámítások szerint még csak autóval is kb.20 nap.[3]
A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal nem látható szabad szemmel a világűrből. Csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Az ezzel kapcsolatos városi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a földön, ami a Holdról is látszik) egy 1932-es amerikai képregényből ered.[4][5]
[szerkesztés] A fal szerkezete
A nagy fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak.
A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter.
A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak.
[szerkesztés] A fal jelenlegi állapota
A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt. Nagy része azonban az enyészetnek van kitéve, s így bizonyos részek mára már szinte eltűntek. A fal napjaink vandalizmusának is áldozatává válik, például kedvelt célpontja a graffitiseknek. A fal tégláinak egy részét a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A Ming-kori falnak egyes becslések szerint 37%-a, más becslések szerint 42%-a tűnt el. A fal más részei a szabálytalanul működő bányák miatt omlanak le.[6] Egyes turisták kíméletlen magatartása, az új fejlesztési projektek elmaradása és a műemlékvédelem pénzhiánya is fokozza a problémát.[7]
A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ 100 kilométerrel lett hosszabb a Nagy Fal (Index, 2012. március 3.)
- ↑ A kínai nagy fal hosszabb, mint eddig gondolták (Index, 2009. április 20.)
- ↑ A Nagy Fal ismeretlen részét fedezték fel (Index, 2011. május 9.)
- ↑ Hétköznapi tudomány, Kossuth Rádió, 2009. július 9.
- ↑ http://www.astronomy.com/asy/default.aspx?c=a&id=8796 You can see the Great Wall of China from the Moon - This would be a myth even if an astronaut used a telescope. - astronomy.com
- ↑ Több száz méteren ledőlt a kínai Nagy Fal (MTI/Index, 2011. október 19.)
- ↑ Omladozik a kínai nagy fal (Múlt-kor)
[szerkesztés] Források
- John Man: A kínai nagy fal, General Press Kiadó, 2008, ISBN 978-963-643-068-9
[szerkesztés] További információk
- A Kínai Nemzetközi Rádió magyar oldala
- China ABC
- Kínai idegenforgalom
- Milyen hosszú a kínai nagy fal?
- Csodaesélyes Nagy Fal: az ókortól az űrkorig kígyózó kínai sárkány (Index)
- Videó a Kínai Falról – Mutianyu térség, nem messze Pekingtől
|
|||||||||||
