243 Ida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 11., 02:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Forrás, jegyzet, stb. többes számban (WP:FELÉP és WP:BÜ) AWB)
243 Ida
A 243 Ida, tőle jobbra apró holdja, a Dactyl.
A 243 Ida, tőle jobbra apró holdja, a Dactyl.
Felfedezése
FelfedezőJohann Palisa
Felfedezés ideje1884. szeptember 29.
Felfedezés helyeVienna Observatory[1]
NévadóIda
Ideiglenes név
  • 1988 DB1
  • A910 CD
  • A884 SB
KisbolygókategóriaKisbolygóöv
Pályaadatok
EpochaSeptember 13, 2023
Aphélium távolsága2,99 CsE
Perihélium távolsága2.73 CsE
Fél nagytengely2,86 CsE
Pálya excentricitása0,04569
Orbitális periódus4,84 év
Közepes anomália151,06°
Inklináció1,14°
Felszálló csomó hossza324,18°
Perihélium szöge107,96°
Központi égitestNap
HoldakDactyl (hold)
Fizikai tulajdonságok
Méret32 km
Átlagos átmérő32 km
Tömeg4,2×1016 kg
Átlagos sűrűség2,6 g/cm³
Felszíni gravitáció
  • 0,3 centiméter per négyzetmásodperc
  • 1,1 centiméter per négyzetmásodperc
Forgási periódus4,63 óra
Albedó0,262
Abszolút fényesség9,94 magnitúdó
A Wikimédia Commons tartalmaz 243 Ida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A 243 Ida aszteroida a Kisbolygóövben. 1884. szeptember 29-én fedezte fel Johann Palisa Bécsben. Az első aszteroida, amelyről fölfedezték, hogy holdja van (a Dactyl). Az öv harmadik legnagyobb objektuma. A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án elrepült mellette.

Holdja

A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án fényképezte le. 1994. február 17-én a visszaküldött fényképeken fedezték fel a holdat. Kezdeti jelzése S/1993 (243) 1 volt.

A Dactyl átmérője 1,4 km, 1,54 nap alatt kerüli meg az Idát, 108 km átlagos távolságban, 9°-os elhajlással az Ida egyenlítői síkjához képest. A hold pályája nem pontosan ismert, mert a Galileo űrszonda majdnem a pályasíkban repült el mellettük.

Még nem tisztázódott a Dactyl eredete. A két fő elmélet szerint az Idával egyszerre jött létre, vagy egy későbbi becsapódás során keletkezett. Mindkét elméletnek vannak hiányosságai.

Fizikai tulajdonságai

Az Ida szabálytalan (krumpli) alakú. Átmérője 32 km, forgásideje 4,63 óra, sűrűsége 2,2-2,9 g/cm³.

Az Ida kisbolygó kráterezett felszíne

Források

Commons:Category:243 Ida
A Wikimédia Commons tartalmaz 243 Ida témájú médiaállományokat.
  1. JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2024. január 24.)