243 Ida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
243 Ida
A 243 Ida, tőle jobbra apró holdja, a Dactyl.
A 243 Ida, tőle jobbra apró holdja, a Dactyl.
Felfedezése
Felfedező Johann Palisa
Felfedezés ideje 1884. szeptember 29.
Felfedezés helye Vienna Observatory
Kisbolygókategória Kisbolygóöv
Pályaadatok
Aphélium távolsága 2,99 CsE
Perihélium távolsága 2.73 CsE
Fél nagytengely 2,86 CsE
Pálya excentricitása 0,04569
Orbitális periódus 4,84 év
Közepes anomália 151,06°
Inklináció 1,14°
Felszálló csomó hossza 324,18°
Perihélium szöge 107,96°
Holdak Dactyl (hold)
Fizikai tulajdonságok
Méret 32 km
Átlagos sűrűség 2,6 g/cm³
Forgási periódus 4,63 óra
Abszolút fényesség 9,94 magnitúdó

A 243 Ida aszteroida a Kisbolygóövben. 1884. szeptember 29-én fedezte fel Johann Palisa Bécsben. Az első aszteroida, amelyről fölfedezték, hogy holdja van (a Dactyl). Az öv harmadik legnagyobb objektuma. A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án elrepült mellette.

Holdja[szerkesztés]

A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án fényképezte le. 1994. február 17-én a visszaküldött fényképeken fedezték fel a holdat. Kezdeti jelzése S/1993 (243) 1 volt.

A Dactyl átmérője 1,4 km, 1,54 nap alatt kerüli meg az Idát, 108 km átlagos távolságban, 9°-os elhajlással az Ida egyenlítői síkjához képest. A hold pályája nem pontosan ismert, mert a Galileo űrszonda majdnem a pályasíkban repült el mellettük.

Még nem tisztázódott a Dactyl eredete. A két fő elmélet szerint az Idával egyszerre jött létre, vagy egy későbbi becsapódás során keletkezett. Mindkét elméletnek vannak hiányosságai.

Fizikai tulajdonságai[szerkesztés]

Az Ida szabálytalan (krumpli) alakú. Átmérője 32 km, forgásideje 4,63 óra, sűrűsége 2,2-2,9 g/cm³.

Az Ida kisbolygó kráterezett felszíne

Forrás[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 243 Ida témájú médiaállományokat.