Áchim L. András

Áchim L. András
1905-ben
Született	Békéscsaba 1871. március 15.
Elhunyt	Békéscsaba 1911. május 15. (40 évesen)
Párt	Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt (cca. 1900-1906) Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt (1906-1911)
Választókerület	Békéscsaba (1905-1906, 1910-1911)
Foglalkozás	politikus

Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András, Békéscsaba, 1871. március 15. – Békéscsaba, 1911. május 15.), gazdálkodó, szocialista parasztpolitikus, szerkesztő. Egy vitában Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére, Zsilinszky Gábor lelőtte.

Élete

Áchim András felvidéki származású, békés megyei szlovák-magyar családba született. Származása miatt későbbi politikai karrierje során több támadás is érte politikai ellenfelei részéről. Édesapja középbirtokos gazda, a családnak 134 hold tanyaföldje volt a gerendási pusztán. Alapfokú tanulmányait Békéscsabán végezte, rövid szarvasi kitérő után a helybéli Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Tanulmányai befejeztével Áchim hazaköltözött volna, de édesapja, akivel rossz viszonyt ápolt, katonának küldte. A fiatal gazda két évet töltött katonaként Mezőhegyesen, utolsó katonaévét fegyelmezési problémák miatt büntetésből Szarajevóban kellett leszolgálnia. Az Alföldre hazatérvén megnősült, felesége (Rajtár Ilona) hozományaként 40 hold földdel és egy városi házzal gyarapodott, de Áchimot nem vonzotta a város, továbbra is a gerendási határban lévő tanyán lakott. 1904-ben lépett be a szegényparasztok és kisgazdák által alapított Népegyletbe, amelynek hamar vezető alakjává nőtte ki magát.

Magyarországon az 1890-es években kibontakozott agrárszocialista mozgalmaknak új irányt igyekezett adni. Jómódú nagygazda létére felkarolta a nincstelen és szegény parasztság ügyét. Az 1905-ös választásokon a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával nagy fölénnyel képviselővé választották Békéscsabán.

1906. március 18-án megalakította a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártot (röviden: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. Az 1906-os választásokon már ennek a programjával választották újból képviselővé, de mandátumát a Kúria megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban óriási sajtóérdeklődés mellett Nagyváradon felmentésével végződött. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án Békéscsabán tartott kongresszusán megközelítőleg 400 szervezet képviseltette magát. Baráti kapcsolatba került Ady Endrével.

Az 1910-es választásokon újból képviselő lett, mandátumát ezúttal nem támadták meg. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt.

Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. 1911 májusának első hetében politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a fővárosi Friss Újság című lapban. "A parasztkirály birodalmában" címen cikksorozatot közöltek, politikai ellenfelei, többek között dr. Zsilinszky Endre, aki zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolta meg. Végül Áchim is felvette a kesztyűt és saját lapjában cikksorozatot indított "Békésmegyei fotográfiák" címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves ifj. Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor két nappal később behatoltak Áchim lakásába, s a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolygolyóval megsebesítették. Áchim súlyos hasüregi sérüléseket szenvedett, a sebekbe másfél nap szenvedés után belehalt. Később a Zsilinszky testvéreket (önvédelem címén) az esküdtek felmentették a gyilkosság vádja alól. Családi sírboltja Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található.

Emléke

Vagyóczky Károly tervezte 1971-es 1 Ft-os Áchim L. András emlékbélyeg

Áchim mellszobra Békéscsabán

Békéscsabán utca és egy lakótelep, Mosonmagyaróváron utca is őrzi a nevét, 1971-ben, születésének 100. évfordulójára szobrot állítottak neki az Élővíz-csatorna partján, a Szobor-sétány részeként. Egész alakos szobra a lakótelepen található. Egykori otthona ma tájház és emlékmúzeum. Tragédiájának köszönhetően Bajcsy-Zsilinszky Endrének mind a mai napig nem viselheti utca a nevét a megyeszékhelyen.

Irodalom

• Koroda Miklós: Áchim András. „A csabai parasztvezér” (Bp., 1946)
• Tibor János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom (Békéscsaba, 1958)
• Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848–1948 (I–II. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán, Bp., 1962)
• Vér Andor: Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére és a „Szabadság”-ra (Borsodi Szemle, 1965. 1. sz.)
• Domokos József: Egy választás története (Látóhatár, 1966. 3–4. sz.)
• Féja Géza: Szabad csapat (r., Bp., 1965)
• Molnár József: Áchim L. András élete és halála (2002) ISBN 963-9337-39-0
• Tibori, János.szerk.: Uhljár Mihály: Az Áchim András-féle parasztmozgalom (Agrárne hnutie Andreja Achima), Tanulmányok Békéscsaba történetéből (magyar és szlovák nyelven). Békéscsaba: Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, 215-245. o (1970) 

Források

• Életrajza az 1910-1915-ös országgyűlés almanachjában
• A Magyar életrajzi lexikon cikke
• Békéscsaba régen és ma - 1905-2005
• Békéscsaba régen és ma - 1906-2006
• Áchim L. András parasztvezér alakja a múlt század eleji nagyváradi sajtóban
• Békéscsaba - Áchim L. András szobor A Békés Megyei Könyvtár elektronikus könyvtára